Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-04 / 3. szám

Több alhulomni) vá1to%€i**'*tan Tekintélytisztelet Szülő és pedagógus együttműködése Rövidesen megekezdődik a szórakozási szezon. Bálok, rendezvények, színház- és hangverseny várja a szóra­kozni vágyókat. Elég sok gondot okoz az új ruha, miután az elmúlt évek­ben jóval rövidebb és szű- kebb ruhadivat volt, mint je­lenleg. A divattervező tehát olyan megoldást ajánl, amely egy kicsit takarékos, oly mó­don, hogy változatosan, több alkalomra viselhető anyago­kat, ruhaformákat ajánl. Kü­lönböző típusú és alkatú nők részére készítettük rajzain­kat, illetve terveztük modell- jeinket. Az 1 -es modell bővülő, tra­péz vonalú ruhát mutat be, amely a nyakkörből kiinduló külső levasalt szegőkkel készült, 3/4-es ujjával kisma­máknak, vagy erősebb alka­túiknak nagyon ajánlható. Alapanyagként választha­tunk hozzá jerseyt vagy szö­vetet, amely önmagában mintázott, esetleg nehezebb selymet is. 2-es modell alakításra is alkalmas ruha, féloldalasán rakott zsorzsett szövetből készült, ujjatlan ruha, a fel­sőrésze csipke applikációval készülhet, vagy csipke szövet­ből lehet. Nagyon szép ez a ruha feketéből és akkor a művirágot, a rózsát a legjob­ban tetsző pirosból, rózsa­színből választhatjuk hozzá. 3- as modell. Klasszikus szabásvonalú kosztüm, amely talán bársonyból a legszebb. Különböző blúzokkal elegén - sabhá, vagy sportosabbá te­hető. 4- es rajzunkon megkötött széles sállal, magas kézelő­vel készült pasztell színű zsorzsett blúzt mutatunk be, (a sál alatt még sokféle aranylánc, gyöggyel keverve is felvehető). A féloldalasán szabott szoknya. bársonyból, szövetből, vagy nehézselyem­ből készülhet. A blúzt, és a szoknyát külön-külön más ruhadarabokkal is fel lehet venni és így igen jól kihasz­nálható. Nádor Vera A TANÍTÓNŐ hétfőtől kezdve naponta mondogatta a kis elsősöknek, hogy szom­batra egy írásfüzetet kell hozniuk. A szeleburdi Zsu­zsi csak fél füllel figyelt a tanító nénire, no meg kü­lönben is „messze van még szombat, ráérünk arra még!” — gondolta. Pénte­ken azután ismét figyelmez­tette a tanítónő a gyereke­ket arra, hogy: „Holnap van az a nap, amikor szükség van a hétfő óta, naponta emlegetett írásfüzetre.” Másnap Zsuzsi volt az egyetlen, aki nem hozott füzetet, de hozott helyette egy nagyon elgondolkoztató üzenetet: „Azt kérdezted apukám, hogy ‘honnan akasszon le pénteken 6 óra után egy írásfüzetet. Azt mondja, hogy lehetne any- nyi esze a, tanító néninek, hogy akkor már zárva van a papírbolt.” A tanítónő lélegzete is el­akadt az „öntudatosan” el­hadart „üzenet” hallatán. Haragszik a gyermekre? Nem! Csak a hanyagságáért, hogy utolsó nap, pénteken este szólt, hogy reggelre kell a füzet. (6 óráig a nap­közi otthonban volt.) Amit mondott, azt nem ó találta ki, csak továbbította. Arról majd a szülői értekezleten beszél név nélkül, de kü­lön felkeresi Zsuzsi szüleit is. A többiekkel azért kell ilyen megtörtént eseteket is­mertetni, mert úgy látszik még mindig nem kérte elég­gé nyomatékosan a szülőket erre az első két szülői érte­kezleten, hogy őrizzék, sőt növeljék a tanítónő tekinté­lyét az otthoni beszélgetések kapcsán. Kérte, ne beszél­jenek róla bíráló hangon a gyermek előtt. Ha úgy vé­lik, hogy valami hibát kö­vetett el, vagy rosszul ítél­kezett, — hiszen ő is té­vedhet — akkor keressék Horgolt kabát és sapka kisleánynak Néhány jó tanács fiatal szülőknek Kb. 350 g vastagabb szálú fonálból 4 1/2-es hor­golótűvel ráhajtásos rövid­pálcával készül, vagyis úgy, hogy a ráhajtást nem hor­goljuk le külön, hanem az egészet egy húzással. 2 lánc­szemmel fordulunk és a pál­cáknak mindkét ágát. átfog­juk. A pontos szabásminta alapján először a hátát ké­szítjük el. vállfogyasztásnál a nyalyészt fejezzük be utol­kabáton folytatjuk. Nyakki­vágást a szabásminta alapján horgolj üli. Jobb elején a gomblyukakat belehorgóljuk munka közben. Ujjak sza­básminta szerint. Gallér: 45 láncszemmel kezdjük, szorosszemmel hor- . gólunk 6 cm-t, majd minden .4. és 5. pálcát e'gybehorgolva 36 pálcával horgolunk még egy sort. Kidolgozás: kitűzzük, gyengén benedvesítjük, szá­radni hagyjuk, az egyes da­rabok alapján kiszabjuk a bélést. A zsebbélést bele- varrjuk és összedolgozva az egyes darabokat, a gomblyu­kakat is körülhurkoljuk. A gallért kibélelve varrjuk a kabátra. Sapka: 72 láncszemet kör­be zárunk ég ugyanúgy, mint a kabátnál, ráhajtásos rö­vidpálcával 8 sort horgo­lunk, ezután szorosszemmel horgolunk tovább. 13 cm után minden 3. és 4. szemet egybehorgoljuk, 1 sort fo­gyasztás nlékül, azután min­dig 2—2 szemet egybehor­golva befejezzük a munkát 4—6 szemmel. Sapkapánt: 55 láncszemet három soron szorosszemmel behorgolunk. Végül a sapka szélét és a kabát, minden szabad szélét szorosszemmel (az ujjakat is) körülhorgolunk. Majd a kép szerint dísz­ként keskeny fehér zsinórt fűzünk be. A fürdetés fontos eseménye a csecsemő napjának. Az első napokban még fárasztó mű­velet — neki is és a kezdő szülőknek is — később azon­ban napról napra visszatérő derűs, örömteli, közös tevé­kenység. Ahhoz, hogy a cse­csemő a fürdést megszeresse, az kell, hogy kellemes, nyu­galmas légkörben, kapkodás nélkül, lágy ’ mozdulatokkal fürdessék. Mindehhez az szükséges, hogy megfelelő körülménye­ket teremtsünk, hogy a gye­rek jól érezze magát fürde­tés közben. A fürdetésnek legyen meg­határozott időpontja, akár reggel, akár délelőtt, vagy délután fürdetünk. Akkor fürdessünk, amikor elég meleg van a lakásban ott, ahol fürdetünk (de túlságo­san meleg ne legyen, mert ha a fürdető megizzad közben, a gyereknek is túl meleg a he­lyiség). Ne fürdessünk késő este. Tévhit az, hogy ettől a csecsemő jobban átalussza az éjszakát. Ha szükség van az apa segítségére is — és helyes is szép is ha részt vesz ben­ne — a fürdetés akkor is mindenképpen nappal történ­jen. A legkényelmesebb és leg­célszerűbb, ha a pólyázón öl­töztetjük, vetkőztetjük. für­detjük, peterkázzuk a cse­csemőt, A pólyázó három ol­dalán kerettel körülvett kb. 60x100 cm nagyságú deszka- lap. (Még házilag is könnyen elkészíthető.) COvan magas­ságban helyezzük el, hogy kényelSnes testtartásban, fá­rasztó előrehajlás vagy agas- kodás nélkül tudjuk a gyere­ket öltöztetni, fürdetni. Ha elég helyünk van, akkor leg­jobb kis fiókosszekrénnyel összeépíteni, amiben a csecse­mő holmiját tarthatjuk. A fürdetőkellékek legna­gyobb részét egy tálcára ké­szíthetjük elő. Helyezzünk rá négy üveg- vagy porcelántál­kát: egyet a tiszta, egyet a használt vattadaraboknak, egyet a tisztogatáshoz hasz­nált olajnak, egyet a borvíz­nek vagy kamillának. Tegyük a tálcára a szappantartót lúg- mentés babaszappannal, a gyerek fésűjét, hajkeféjét, körömvágó ollóját, a fürdő- hőmérőt, néhány papírzseb­kendőt és ha szükséges, ak­kor az orvos által előírt ke­nőcsöt. Fürdetés előtt mindig mos­sunk kezet meleg vízzel, szapannal, körömkefével. Ve­gyünk fel tiszta kötényt vagy háziruhát, amit csali a fürde­téshez viselünk. Készítsünk mindent gondosan elő, amire szükségünk van: a tiszta ru­hát, amit majd a gyermekre adunk (az inget előre húz­zuk bele a réklibe, az ingujj végét kézelőszerűen vissza­hajtva, az ing gallérját hajt-, suk ki a rékliből, így egy­szerűbb lesz feladni a gye­rekre), a pelenkát, gumipe­lenkát, a fürdőlepedőt, ben­ne 1 egy pelenkával a gyerek leszárításához, liszté pólya­huzatot, mosdókesztyűt és langyos vizet egy kis mosdó­tálban. A fürdőkádba is előre ké­szítsük be a vizet. Hőmér­sékletét azonban ne a kö­nyökünkkel, hanem hőmérő­vel ellenőrizzük. Amikor a gyereket a Icádba tesszük, kb: 35—37 fok legyen a víz hő­mérséklete. Kezdetben csak tenyérnyi magasságú víz le­gyen a kádban. Később, ha már élvezi a gyerek a pan­csolást, egyre több vizet önt­hetünk a kádba. Rajtunk mú­lik, hogy a gyermek megsze­resse, élvezze a fürdést. Soha egyetlen pillanatra se hagy­juk azonban magára a pólyá­zón. Ha csak egy lépésnyire, psak egy pillanatra kell is ellépnünk a pólyázótól, ve­gyük a karunkra és vigyük magunkkal a csecsemőt. Dr. Fáik Judit fel, mondják meg szem tő! szembe amit helyteleníte­nek, és ne a gyermek előtt rombolják a tekintélyét! FONTOS, hogy a gyermek szeresse, tisztelje a tanító­nőjét, igazságosnak tartsa, megbízzon benne. Csalt ak­kor tanul tőle jól és szíve­sen, ha példaként tiszteli. Ez pedig csak altkor lehet­séges, ha otthon is ilyen szellemben beszélnék előtte a szülők. A tanítónő sem csorbítja soha a szülők tekintélyét a tanítványok előtt. Nem mondja azt, (pedig úgy gondolja), hogy: „De, ren­detlen a te anyukád, Is Iván­ka! Már egy hete nincs’ gomb a kabátodon. Igazán felvarrhatta volna már!” Legfeljebb azt mondja: „Istvánka, kérd meg szépen édesanyádat, hogy varrja fel a kabátodra a gombot.” Amint a példákból látjuk, ennek a tekintélytisztelejxe nevelésnek kölcsönösnek kelt lennie. A két szövetséges­nek. a szülőnek (apának és anyának) és a pedagógusnak a gyermek érdekében szoro­san együtt kel) működnie. Segíteniük kell egymást, mert csakis összhangban történő neveléssel lehet eredményt, elérni, vagy meg­sokszorozni azt. GONDOLJUNK csak arra, hogy Zsuzsi milyen szem­mel néz majd arra a tanító nénire, akinek — az ő előt­te tisztán és magasan álló — “édesapja "félfögh egyről oda mer üzenni, , hogy „le­hetne annyi esze”. De nem kevésbé súlyos hiba lenne, ha — mondjuk — Tstvánka tanítónője ragadtatná el ma­gát és minősítené „rendet- len”-nek az édesanyát a gyermek előtt. Sem az egyik sem a má­sik rossz példának nem sza­bad előfordulnia! Szemtől szembe kell bírálni, ha erre okot látunk, és főképpen: sohasem a gyermek füle hallatára! Dr. Gergely Károlyné Receptek Barkácsolás — francia módra jára szorosszemmel horgol­va. Zsebpánt: két azonos da­rabot horgolunk 15 lánc- ' szemmel kezdve, 6 sort hor­golunk, majd három oldalát szorosszemmel körülhorgol­juk. a sarkokat lekerekítve. Bal eleje: A megfelelő láqcszemsorral kezdett mun­kánkat zsebmagasságig hor­goljuk, akkor az oldaltól szá­mított 8 pálca lehorgolása után a zsebpánton folytatjuk munkánkat, majd ismét a »75. január 4„ szómba* A franciák lassan nem ugyanazt értik barkácsoláson, amit mi: A barkácsolás amatőr al­kotómunkából amatőr szol­gáltató munkává lett! Vagyis: Módszerek és eszközök a világítás felszerelésére. A csempe felrakására, a tapéta felragasztására, a nyitott kandalló felszerelésére. Szekrónyajtók kaphatók, amelyekkel le lehet választa­ni szekrény mögé lehet dug­ni a dolgozó- vagy tanulósar­kot, az ágyat, fekvőhelyet. Tapétával, téxtiltapétával lehet bevonni a falat. Saját kezűleg, természetesen. Tex­tilszőnyeggel lehet bevonni a padlót is. 4 technikai forradalom forradalmasította a gyártási folyamatot, kiküszöbölve egy­re inkább az emberi munkát. Mindenesetre olyan mennyi­ségű terméket hozott létre, amit a kisipari módszerekkel dolgozó szolgáltató hálózat nem bír feldolgozni. Az em­beri igények pedig nőnek, egyre inkább elterjednek ezek a civilizációs termékek. Mi a megoldás? Amit Franciaországban láttam. Az ipar olyan előkészítettségű árukat termel, amelyeket könnyű alkalmazni, barká­csolva is. A szolgáltató háló-' zat pedig a nagypénzűek ki­váltsága és kiszolgálója lesz. Ma már Franciaországban például alig járnak az embe­rek fodrászhoz* Az ipar, felismerve ezt, nagyszerű kelléket hoz for­galomba, kitűnő hajmosó-, frizura-tartósító, festőszere­ket formatervezett sütővasat, előmelegíthető haj csavarokat, hajszárító burákat stb. Fo­lyóiratokban, nőknek szóló lapokban a legújabb és leg­rafináltabb frizurák csavarás: módját közlik. De így van ez a konfekcióval, az összerak­ható bútorral, a legkülönbö­zőbb félkész termékkel, ame­lyekhez a vevő nemcsak munkát ad — és emiatt ol­csóbban kapja —, hanem egyéniséget, tehát ízlése sze­rintivé, egyénivé varázsol­hatja a tömegesen gyártott árut is. ff. A.f Hidegtálhoz kötözött hús: 1/2 kg disznócombot alaposan kiverünk, besózunk és véko­nyan bekenjük mustárral. 1/4 kg disznóhúst, 1/4 kg baromfihúst, 2 keménytojást ledarálunk, sóvál, borssal, majoránnával ízesítjük, adunk hozzá egy nyers to­jást és kevés zsírt, összedol­gozzuk, megkenjük a disznó­combot a töltelékkel. A kö­zepére helyezünk 3 egész kemény tojást. Összecsavar­juk és cérnával átkötjük. Tűzálló tálba tesszük, egy kis zsírt teszünk alá, kevés vízzel felöntjük, egy egész hagymát mellé teszünk, megsütjük. Ha kihűlt, éles késsel szeletekre vágjuk és a szeleteket hidegtál köze­pére helyezzük. A hidegtálat díszítsük sonka- vagy felvá­gottszeletekkel, kemény tojá­sokkal. savanyúsággal, vaj­krémmel, sajtszeletekkel és petrezselyem-szálakkal. ★ Angol keksz: Hét egész tojást fél kiló vaníliás cu­korral habosra keverünk. Utána másfél deka szalalká- lival, 1 csésze langyos tejjel, fél kiló liszttel összegyúr­va, 24 órán át pihentetjük. Másnap még 3'4 kiló lisztet keverünk hozzá és a tésztá­ból több cipót formálunk. Késhegynyi vastagságúra ki­nyújtjuk a cipókat, villával megszúrkáljuk és különböző kekszfoímákat szaggatunk belőle. Közepes tűméi vilá­gosra- sütjük, Sokáig eláll. ★ Burgonyás szendvics: Szép nagy burgonyákat váloga­tunk, megtisztítjuk, félujj­nyi vastag szeletekre vág­juk, olvasztott zsírba márt­juk, sütőlemezre helyezzük, s majdnem készre sütjük. A burgonya szeletek tetejé­re halmozzuk a következő tölteléket. 10 dekg kolbászt, 20 lkg párizsit, vagy krino- lint, 15 dkg sajtot, 2—3 ke­ménytojást megdarálunk, kevés pritaminnal és mus­tárral ízesítjük. Ismét a sü­tőbe tesszük. A melegszend­vicsekhez savanyúságot kí­nálunk. ★ Tötött burgonya: Tíz-ti­zenöt meghámozott, na­gyobb burgonyát félbe vá­gunk, és a közepüket kivág­juk. Valamennyinek az aljá­ról is levágunk egy kis sze­letet, hogy állíthatók le­gyenek. Közben 25—30 dkg maradék sült vagy főtt húst, vagy sonkát megdarálunk, sózzuk, borsozzuk és meg­töltjük vele a fél burgonyá­kat. Ezután kizsírozott tűz­álló-tálba rakjuk, szorosan egymás mellé és meglöcsol- juk olajjal,' vagy vajjal. Megsütjük. Mielőtt kivesz- szük a sütőből,, meglocsol­juk néhány kanál tejfellel. Tálalás előtt meghintjük reszelt sajttal, és petrezse­lyem-zölddel. Fási Katern t

Next

/
Oldalképek
Tartalom