Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-28 / 23. szám
s Januári tavasz Bük-fürdőn A napsütése«; időjárás szinte nyári Horgaimat hoz a büki gyógyfürdőbe. Hétvégeken több mint ezren látogatják a gyógyhatású, melegvizes fürdőt, a bátrabbak a szabadtéri medencébe is bemerészkednek (MTI foto — Fényes Tamás) Szerepcsere Itt mát én Látod, nem rossz, helyre kerültem, szép ez a vidék, kedves ez a kis Szűcsi, ahogy megbújik a dombok ólén. Igaz, hogy sár van, de egy jó csizmával nem gond az ilyesmi. A sulit nemrég építették, az idén tatarozták, kívül-bélül modern. Nem gondoltam volna, hogy ilyenek azok a rettegve félt falusi iskolák. A tantestületben is jól érzem magam. Nyolcán vagyunk osak. és csupa fiatalok. A kollégák kedvesek, mindenben segítenek, a naplóírástól a felkészülésig. Köztük valahogy könnyebb volt megszokni a munkái, hiszen annyi új dologgal találkoztam, amikor ide jöttem: a megváltozott közösség, az iskola, a gyerekek, a falu. De őszantési megmondom, leginkább az volt új számomra, hogy most már nap mint nap hajnalban muszáj felkelnem — Gyöngyösről járok be. ott élnek a szüleim — és menni kell a buszhoz és délutánonként készülni kell az órákra, és nem mehetek moziba, mert karének lesz öttől és nem maradhatok otthon, ha fáj a fejem, lógásról meg aztán végképp szó sincs. Mert míg i'&sfcoLások voltunk, nem dőlt össze a világ, ha véletlenül késtünk egy kicsit, de itt harminc gyerek vár, hatvan gyerek vár, kilencven gyerek vár. attól függ, hogy hány osztályban vau órám Szóval, kötelességeim vannak! — ezzel a gondolattal birkóztam meg a legnehezebben. /Látod azt a nagy fát az udvaron? Szeptemberben ott tartottuk az órákat, meg a tszr-irodán. Csúszott a tatarozás. de én örültem: így valahogy sokkal kötetlenebb légkőjben ismerkedhettem a tanulóimmal. Közelebb kerültem hozzájuk, mintha a padok között beszélgettünk volna. Aztán könnyebb volt a tanítást is elkezdeni. Ó, a tanítás! Emlékszel, a gyakorlóban is megvolt a maga varázsa annak, hogy fehér , köpenybe bújtál, hogy 21.10 Munkások, v zetök egymás *özt Helyszíni közvetítés a Salgótarjáni Kohászati Üzemekből és a Budapesti Csavarárugyárból. UpníiitSa iWfc. jstawkr 3*., vagyok a karmesteri a hónod alatt szorongattad a naplót, hogy az osztályban mái- szünetben elkezdődött a suttogás: ma Irénke néni lesz a kis tanár néni De itt valaltógy mégis más Eleinte szinte mumusnak ereztem magam. Főleg, ha dolgozatírásra került sor. Végigmegyek a folyosón, kórusban köszöntetlek a lányok, nézik, hogy van- e térkép, hozom-e a dől gozatfü- zeteket, figyelik az arcom, hogy jó-e a kedvem, vagy bal lábbal keltem fel... A gyakorlóban mindenki tudta, hogy csak főiskolások vagyunk, de itt már nincs mese, itt én vagyok a kar-, mester. Brzony. furcsa diákból tanárrá lenni! Legelőször is ezt az érzést kellett megszoknom, amikor tanítani kezdtem. Aztán a felkészülés! Ev elején. 2—3 órát is eltöprengtem a vázlatokon. Leírtam mindent pontosan: ebben a percben ezt, abban azt csináljuk. De hát a gyerekek mindig keresztülhúzzák a számításomat, nehéz volt megtanulni, hogyan tereljem vissza az el-elka- landozó figyelmükéit — erre bizony nem oktattak bennünket a főiskolán. Sok problémát jelent az is. nehogy többet kérdezzek felel- tetéskor. mint amennyit tudniuk kéne..., vagy nehogy többet tanítsak! Mert ezek a falusi gyerkőcök éppen- olyam érdeklődőek, akárcsak a városiak. Te, nincs ám olyan nagy különbség a két iskola között, mint ahogy akkor hittük! Történelem- órára ugyanúgy tudom vinni a térképet, a képeket, a könyveket. énekórára a magnót, a lemezjátszót, mintha Egerben lennék. És várják is ám. mindig kérdezik. hogy: 'Ma milyen lemezt hallgatunk. Irénke néni? Semmi külpnbség. Legfeljebb a fegyélem terén van egy kis eltérés: a gyakorlóban mégis mindig ott ült a hátsó pad ban a vezető tanár, aki egy tüsszentésével lecsendesítette a hangoskodhat. Itt meg csiBalogh Mária a műsor '.erkesz tő-riportere mondja: fősorunkban elsősorban a ommunista munkásokat kérdezzük a társadalmunkat lapjainkban leginkább fogni koztató erkölcsi kérdéshői. Így például arról, hogy ni a plusz, amelyet elsősor- nn a kommunistáknak kell Üdamu tatásként nyű j tanuk; melyek azok a jelenségek, amelyeket mindenekelőtt nekik kell észkeven- niük. szóvá tenniük? Szó lesz a harácsolásról, a borravaló- rendszerről, az érdemtelenül szerzett, a végzett munkával arányban nem álló nagy jövedelmekről. Az ó véleményű.tét kérjük a gépkihasználásról. a felesleges szervezetlenségből adódó állásidőkről, a lógásokróL És természetesen arról is, hogyan teszik ezt szóvá, hogyan mutatnak személyesen példát e társa- -'a'milag veszélyes jelensé- ’V leküzdésében. Mivel élő ól van szó. reméliük. ogy mindezeket még további új ötletekkel, kérdésekkel és gondolatokkal is kiegészítik 3 résztvevők (JkSi nálj csendet, ahogy tudsz! Néha még kiáltanom is kell egyet, pedig ez kizökkent a tanításból. Idővel biztos könnyebb lesz a fegyelmezés is. ... Órák után néha korrepetálok. Karéneket is vezetek, meg képzeld, a bábszakkört is a nyakamba varrtált. Ne gondold, hogy nem szívesen csinálom, hiszen ezeken az énekes-mesés délutánokon sokkal jobban megismerem a gyerekeket. a gondolkodásukat, a jellemüket, a körülményeiket. Esténként sok kedves élménnyel térek haza: a Kati ezt csinálta. a Mari hogy megnevettetett, Józsinak szólni kell, hogv máskor ne cibálja a lányok 1 iáját ... Még otthon is róluk meséiéit... Látod, hajnalban kelek, este érek haza, vasárnap, ha van egy kis szusszanásnyi idóni. Mégis hidd el, e* alatt a fél év alatt — nagy szó —, de második otthonommá vált ez az iskola. Egyetlen perc sem hiábavaló, amit itt töltök. Jövőre osztályt is kapók. és... Jaj, már csöngetnek. Ne haragudj. mennem kell. vár az ötödik b... Elmondta: Bene Irén, feljegyezte: Németi Zsuzsanna A háborúba lépés után a kegyetlen katonai terror, a nyilasok szociális demagógiája, a baloldaliak elhurcolása, és az antifaázmus főerőitől való izolálás következtében nagyon nehezen bontakozott ki a bányászok ellenállása. A fordulat itt Is Sztálingrád után jelentkezett. így pl. a munkások között a pécsi bányászok ünnepelték meg a háború alatt először 1943-l>an — május elsejét munkabeszüntetéssel. Ez év őszén egymást érték a bánvászgyfilések. amelyet a gyors ütemben újjászerveződő bányászszakszervezetek szerveztek. Pécsett. Tatabányán. Dorogon. Tokodon. Salgótarjánban a szakszervezetek taglétszáma nemcsak elérte, hanem meg is haladta a háború előttit. Hosszú évek után elérkezett az a pillanat is. amikor a kommunista párt KB központi kapcsolatot tudott teremteni majdnem minden fontos bánj'avidékkel. 1 194° végén megalakult a n*r‘ központi hé-»yá«rd>*-50t-«• •>- amelv szabotázsakciókra és a bányászok fegyveres kiképzésére «zólítja fel helyi szervezeteit. Az idén tovább bővülnek, szélesednek hazánk kulturális és tudományos kapcsolatai. Mint a Kulturális Kapcsolatok Intézetének illetékesei elmondták az MTI tudósítójának, a következő időszak szinte valamennyi rendezvényét hazánk felszabadulásának 30. évfordulója jegyében bonyolítják. A hagyományos barátság szellemében erősödik az együttműködés a baráti szocialista országokkal. A Szovjetunióban. az NDK-ban,' Lengyel- országban. Csehszlovákiában, Bulgáriában, Romániában és Kubában megtartják a magyar kultúra hetét. illetve napját. Fontos helyet foglalnak el a KKI tevékenységében a fejlődő országok. Jelentős segítséget nyújtunk többek között az arab államoknak. A fejlődő országokból több mint 1300-an folytatják tanulmányaikat hazánkban. Sokan vesznek részt az egyetem utáni továbbképzéseken és a nyári termelési gyakorlatokon a Közel-Keletről, Indiából, Peruból és máshonnan. Említésre méltó a kairói magyar tudományos és kulturális központ most elkezdett munkája. Az ottani A Kórusok Országos Tanácsának Heves megyei szervezete közgyűlést tartott vasárnap Egerben, amelyen réssat vett Búzás Lajos, a megyei pártbizottság osztály vezető-helyettese Kruppa László, a megyei tanács osztályvezetője és dr. Pacsay Judit, a jKOTA aititkára. A már ötödik esztendeje tevékenykedő szervezet idei első ülésén Ócskái György megyei titkai- beszámolt a KOTA tavalyi munkájáról, majd előterjesztette az 1975- ös év munkatérvjavaslatát. Mint elmondotta, az elmúlt évben a KÖTA egyik legfontosabb tevékenysége a rendszeresen működő kórusok patronálá&a volt: a szervezet tagjai negyedévenként meglátogatták és szakmai tanácsaikkal segítették az együtteseket. A munka másik fő területének a megyét érintő, illetve a megyében sorra kerülő rendezvények megszervezését tekintették; 1974-ben az 1944 nyarán a tatabanyaiak már közvetlen lépéselvet tettek a fegyveres harc előkészítésére. Néderman Ferenc, Bugyács Imre és mások vezetésével Tatabányán. Vi- tám váron. Kömyebányán megszervezték az első partizánsejteket. Kapcsolatot létesítettek a Székesfehérvár közelében levő mintegy 200 főnyi szovjet hadifogoly csoporttal is. Augusztus 24-én .Kömyebányán megbeszélésre került sor a hadifoglyok és a bányászok között. Cél: a hadifoglyok fegyverrel való ellátása, a kitörés és a partizánharc megszervezése volt. Az akcióban oroszlánrész várt volna a tatabányaiakra. Az akció sikere a szénmedence partizánharcának alan- iait vetette volna meg. Saj nos árulás következtében a Gestapo és a csendőrsés nagyméretű „tisztogató” akciót indított és ezzel vérbe fojtotta a sikeresnek induló szervezkedést. A nyilas puccs után a párt "W'-’oJó fe*Mvrv;■at ford’út a, búnvák dolgozóihoz. A harc fokozására, a termelés b°nitására. a nvilas itüézkedesek szabotáláeara központban 1975-ben számos tudományos és oktatási témájú előadást, kerekasztal- beszélgetést tartanak. A KKI közvetítésével számos magyar tudományos szakember jár a harmadik világban. Indiában például műszeres analitikai tanfolya- mot vezetnek magyar szakemberek. Peruban az ottani énektanárok magyar pedagógusok irányításával sajátítják el a Kodály-módszert. A KKI munkájában egyre nagyobb súllyal szerepel a tőkés országokkal kialakított tudományos, műszaki-tudományos együttműködés is. Tervezik például az USA energetikai kutatásainak egy- egy kölcsönösen érdekes területében való részvétei megszervezését, a svéd gyógyszerkutatásba való aktívabb tudományos bekapcsolódást, a fokozottabb kapcsolatbővítést japán rákkutatókkal, és még számos más külföldi partnerrel kialakított együttműködés ápolását. A Becsben, Párizsban és Rómában működő magyar intézet 1975-ben is folytatja kulturális, tudományos és tájékoztató tevékenységét. Az év tavaszán két nagyszabású rendezvénysorozatot .Sneklö ifjúság” mozgalom keretében két hangverseny — egy egri és egy hatvani lebonyolításában vettek részt —, valamint segítették a megyeszékhelyen először megrendezett felsőoktatási intézmények kórusfesztivál ját. Ezeken a kórushangversenyeken kívül a megyei KOTA képviselői jelen voltak az úttörő kulturális seregszemléken, az éneklő rajok bemutatóján, népdalkórusok találkozóin. Mindezeken a hangversenyeken a művészeti bizottság tagjai, mint zsűritagok szerepeltek, s értékeléseikkel további jó munkára ösztönözték az együtteseket. Segítették a kórusvezetők továbbképzését is. megszervezték a karnagyi klubot. amely rövid idő alatt népszerűvé lett A KOTA munkáját dicséri. hogy a megyében közel 60 kórus, illetve éneklő csoport — népdalkor és pávakör — tevékenykedik, az szólított fel. majd igy folytatta : „Alakítsatok harcoló csoportokat”. Gyilkoljátok a németeket és nyilasokat!. Támadjátok meg szállítóeszközeiket, romboljátok szét az utakat, vasutakat előttük! Vegyétek vissza tőlük a mi élelmünket. Ragadjátok magatokhoz fegyvereiket!... Sajnos a nyilas hatalomátvétel után kibontakozott terror áldozata lett a párt bányászbizottsága; ezzel a központi irányítás megszűnt. Ez ismét a tatai szénmedencét sújtotta legsúlyosabban. így itt csak szabotázsakciókra, a gyári és bányaértékek megmentésére futotta a bányászok erejéből. ( Tatabánya közelében, Sárisápon azonban kibontakozott a fegyveres ellenállás, amelyet Zgyerka János, a helyi szakszervezet vezetője irányított. A fegyveres csoport a többször „gazdát” cserélő bányászfaluban kapcsolatot teremtett a szovjet egységekkel és a bánya vágatain keresztül jutott el a szovjetekhez a német tüzérségi állások vázlatai, majd jelzőrakéták segítségével irányították a szovjet tüzérség munkáját. Az utolsó támadás során maguk is fegyverrel vettek részt falujuk felszabadításában. A salgótarjáni szénmeden ce. amély mindig a magyar ■szervezett bányamunkással erőssége volt, a háború alatt is sok borsot tört a hatóságok orra alá. 1944 őszén különösen mozgósítólag hatott a határon túl kitört Szlovák Nemzeti 'Felkelés, majd novemberben e térségben Nég- Sándor partizánjainak megjelenése A bányászok csak az alv" imra vártak és tömegesen jelentkeztek partizánnak. csolatok Intézete a kapita lista országokban. A Iran ciaországi Breatben március ban magyar kulturális hé lesz. Finnországban magya könyvkiállítás nyílik a leg szebb magyar művekből. Az idén Magyarorszar > néhány jelentős nemzetköz tudományos tanácskozás le.:; A Magyar Tudományos Ah» damia égisze alatt — a K v közreműködésével — bon; c lítják le a finn-ugor ke .? resszust, míg a Magyar Nem zeti Múzeum a gazdája turkológiái kongresszusra.Több külföldi kiállítás érkezik a következő b > pókban hazánkba. A bér i múzeum egyiptomi gyűj re menyét bocsátja rendeikei.é sünkre. A Szépművészet Múzeumban a Treeyako' Képtár anyagában gyönyörködhetünk majd, illetve i különböző szovjet múzeu mok remekműveinek egy va logatásában. Hódmezővasár sárhely testvérvárosa, a fran cia Valois kölcsönzi Picass* linoleummetszeteit a hódme zővásárhelyi, illetve a ma gyár műkedvelőknek. Kor társ venezuelai, olasz, és in diai művészek munkáiból i: fogadunk néhány tárlatot. * 5 „Éneklő ifjúság” moega-can ba újabb 3 általános iskola és 2 középiskolai csopor kapcsolódott be, a Vundo Sándor munkasenekK„, szemlére pedig több min 10 együttes jelentkezett A szervezet 1915-be» igyekszik tovább szél esi te ni a kórusmozgalmat, első sorban a munkások és i fiatalok bevonásával. Fontó feladatának tekinti, hog? még hatékonyabban patro na Íja a rendszeresen műkő dő kórusokat A KÖTA e évi terveiben szerepel töb bek közt a március 15. é, 21. között megremdezendi megyei diáknapok műsoré nak előkészítése, s a május 23-án kezdődő hárommá pen országos Gárdonyi Géza diáknapok megszervezésébe* való közreműködés is. A KOTA a továbbképzések színvonalát neve* előadók — Kardos Pál. Fa- sang Árpád. Balázs Árpád Próluiy István — meghívó savai kívánja emelni. E szén medencében, KarancslejtŐ6aknán történt a bányász ellenállás egyik legjelentősebb epizódja. November 22-én elrendelték — fö- belövés terhe mellett — a falvak kiürítését és a férfi- lakosság katonai szolgálatra való bevonultatását. A bányászok megtagadták a parancsot és levonultak a bányába. ott elbarikádozták magukat. A bányavezetőség erre kikapcsoltatta az áramszolgáltatást, leállította s szivattyúkat, a légaknákal felrobbantották, a főbejáratot pedig berobbantották. A bányában levő több mint 39(1 bányászt, hol szép szóval hol fenyegetéssel próbálták felszínre csalni. Amikor a levegő teljesen elhasználódott, a helyzet a Pöld mélyén kritikussá vált. a németek ígéreteiben bízva, felszínre jöttek. A németek és nyila sók keavetlen bosszút álltak 5 bányászt azonnal, kettői pedig a salgótarjáni lakta- nyaudvaron lőttek agyon. A Pécs környéki bányászok közvetlen a félszabadulás előtt jutottak el a fegyveres harchoz. A város és környékének gyors felszabadulása következtében fegv ■ veres ellenállásra nem i* került sor. A bánvászok. főkére, a fiatalok, felszabadulásuk Alfán a jugoszláv partizánokhoz. csatlakoztak, hogy ott iöriesszenck a fasiszták okozta szö-nvtí bűnökért. Amíg a bányászok a háború utolsó napjaiban fegyvert fogva harcoltak egy szebb Matvarorezágért. a fel- ■e-rqKíiH.il-S«-* kdv*>*~ű,n elsők Vryr?vri1f»V glríV g foöy. z-o-t (*enTrónvt*ó pőréivé rrrm'-•íhfj (ág n friTCv-T+a« rs\ Vé-ryf pn* tették szabadu1 f b T^-nVat. tffdvtMpik) Pintér István: Vt I FEJEZETEK A MAGYAR Ficmm ellenállás TÖRTÉNETÉBŐL n Szerencse fel” A Kulturális Kapcsolatok Intézetének 1975-ös tervei szervez a Kulturális Kap A KOFA idei program fából
