Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-23 / 19. szám
Szó ciaHsfci briaádmozgalom “ mozgalom kampány nélkül A nehéz ősz ellenére Bizakodó a hangfalat t érméi őszi» vetkezetem k ben Ezen a héten már megkezdődnek megyénkben a zárszámadó közgyűlések FELESLEGES BIZONYGATNI, hogy a szocialista brigádmozgalom másfél évtizedes fejlődése alatt a legnagyobb szabású és legnagyobb hatású termelési tömegmozgalommá vált. Jórészt sikerült megszabadulnia attól a kampányszerűségtől, amely a munKaversenyt a múltban eléggé jellemezte. A munkaverseny kampány- szerűsége főként abban nyilvánult meg, hogy míg kiemelkedő jelentőségű alkalmakra, évfordulókra, a munkásmozgalom jélentőis eseményeire mindig újabb és újabb lendületet vett, az Ilyen alkalmak közötti időszakokban általában ellaposodott, elszürkült A termelési vállalások és az ezekhez kapcsolódó művelődési-tanulási vállalások rendszere tette lehetővé a szocialista brigád- mozgalom kampányszerűségének a megszűnését. A vállalások hosszabb időszalcra szólnák, az éves tervhez kapcsolódnak. A tanulásban az oktatási évet veszik alapuL A szocialista brigádok vállalásainak ellenőrzése, segítése, értékélése szervezett rendszerben történik. Annak illusztrálására, hogy a szocialista brigádmozgalom milyen nagy erejű lendítőjévé vált a termelési célkitűzések megvalósításának, nagyon sokszor a különböző nehézségek leküzdésének, néhány példára szeretnék hivatkozni. Ezek a példák ugyanakkor túl is mutatnak a közvetlen termelési-gazdasági jelentőségén és a brigádok új típusú kollektíva jellegét mutatják. , Egyik legfontosabb gaaxta- sági feladatunk, a világméretű nyersanyagproblémákra való tekintettel, az anyag- és energiatakarékosság. (A kongresszusi munkaversenyeknek is ez az egyik központi célkitűzése.) A szocialista brigádok jő része vállalásainak, felajánlásainak a középpontjába az anyag- és energiatakarékosságot állította, és ahogyan közeledett az elmúlt év vége, a brigádok ezred számoltak be az anyagén energiatakarékosságban elért eredményekről. AZ ŐSZI, ESŐS IDŐJÁRÁS a mezőgazdaságot állította nagyon nehéz próbatétel elé. Nem is tudta volna a mezőgazdaság ezeket a nehézségeket áthidalni a városi, ipari munkásság segítsége nélkül. A szocialista munkabrigádok voltak az elsők, amelyek vállalták a segítséget, méghozzá úgy, hogy közben ne csökkenjen az üzemnek, az eredeti munkahelynek a termelése. A mezőgazdaságot segítő kollektívákban dolgozóknak a munkáját, a rájuk eső termelést átvették a brigádok otthon maradt tagjai. A rendkívüli időjárás árvizeket okozott, különösen az ország északi részében. Az árvíz- és a talajvíz okozta veszélyek elhárításában megint csak a szocialista munkabrigádok mutattak példát az összefogásra, a segítőkészségre. Bizonyították, hogy ha az élet bármely területén jelentkeznek nehézségek, a munkásosztály legaktívabb kollektíváinak segítségére, odaadására mindig számítani lehet Ez egyben azt is mutatja, hogy a szocialista brigádok tagjai már másképpen kapcsolódnak a munkához, mint ahogyan az általában még szokásos. Jelentős részükre ma már áll Lenin megállapítása, amelyet „A nagy kezdeményezés” című cikkében a kommunista szombatok alkalmából írt le: „A kommunizmus ott kezdődik, amikor az egyszerű munkás ömfelálidozóan, nehéz munkával megbirkózva kezd gondoskodni a munka termelékenységének emeléséről, arról, hogy minden púd gabonát, szenet, vasat és egyéb terméket megőrizzen, bár azokat nem személyesen a dolgozó kapja, nem is hozzátartozói, hanem távolállók, azaz a társadalom egésze, tíz és százmillió ember..." EZERT MONDHATJUK BÁTRÁN a szocialista brigádmozgalomra, hogy csírájában a szocializmus teljességét hordozza magában. Nemcsak termelési, hanem politikai tömegmozgalom Is. A szocialista brigádok, amikor jelszavuk, a szocialista módon dolgozni, tanulni, élni értelmében tesznek vállalásokat, dolgoznak, harcolnak e vállalások teljesítéséért, akkor politikai célokat követnek, a szocializmus teljes felépítéséért tevékenykednék. A szocialista brigád mindenekelőtt termelési, munkahelyi közösség és e megállapításban a közösségen nagy hangsúly van. A közösen végzett munka, a munka szervezéséből eredő összetartó erő biztosítja létét, fejlődését. A közösségi jelleg teszi lehetővé és szükségszerűvé is a brigádok kiemelkedő szerepét a szocialista és az üzemi demokrácia erősödésében. Ez a közösség voltuk teszi alkalmassá a brigádokat arra, hogy előrelendítői legyenek a szocialista közművelődésnek is. A szocialista brigádmozgalom az utóbbi években bázisává lett az üzemekben, a munkahelyeken folyó politikai és szakmai oktatásnak, az üzemi könyvtárak munkájának. Jórészt a szocialista brigádok adják a művelődési otthonok, a művelődési központok közönségét. A szocialista brigádok váltak a színházak, hangversenytermek, múzeumok egyre gyarapodó munkásközönségének a bázisává is. A szocialista brigádok tehát egyre inkább művelődő közösségek is, amelyeknek a tanulás, a művelődés belső céljukká vált. A brigádmozgalom jelszava példázza a munka, a tanulás, a művelődés egységét, és egymásra hatását a szocialista életmódban. A mozgalomban ma már mind több az olyan munkás, akit nem arról kell meggyőzni, hogy tanulni, művelődni helyes és szép dolog, hanem elsősorban segíteni kell 'a tanulásban és a művelődésben. A brigádmozgalom, mint a kevesek mozgalma indult meg, de a sokak mozgalmává, tömegmozgalommá vált. Voltak is, akik féltették a szocialista brigádmozgalmat a felhígulástól, féltették, hogy elveszíti szocialista jellegét, ha milliós tömegekre terjed ki. A SZOCIALISTA BRI- GADMOZGALOM azonban minit tömegmozgalom tölti be társadalmi szerepét: megtestesíti a munkásosztály célját, a szocialista társadalom felépítését, kifejezi azt a felismerést, hogy a munkáshatalom időszakában sem valósulnak meg önmaguktól a szocializmus célkitűzései. E célokat csak áldozatos, kitartó, szívós munka eredményeként, a munkásosztály, a dolgozók legszélesebb rétegeinek tömeges bevonásával lehet megvalósítani. A szavazás után az alap- szervezet titkára a vezetőség nevében megköszönte a tagság bizalmát, majd az elnöki zárszó után a taggyűlés véget ért. Ezzel négy év munkájára tettek pontot, s ezzel egyidőben kezdetét vette egy újabb időszak, amely minit már annyiszor az évek során, most is megnövekedett feladatokat ró az új vezetőségre. Vajmi Lajost, az egri városi tanács pénzügyi osztályának vezetőjét, 1984-től most ötödször választották alapszervezeti titkárnak. Átadom a .szót: — Mondanom sem kell, jólesett a tagság bizalma, amely mégiscsak azt jelenti, hogy elégedettek a vezetőség munkájával. A régiből négyen maradtunk és három új tag került a vezetőségbe. A taggyűlés után első dolgunk volt, hogy összehívtuk az új vezetőséget, elosztottuk a reszortokat, egyben megbeszéltük a feladatokat is. Az az igazság, hogy bizony sajátos helyzetben van a mi alapszervezetünk. Tagjaink száma ugyan alig haladja meg a félszázat, de e kommunista kollektíva jó. Ilyenkor, január vége felé már más esztendőkben is javában készültek megyénk termelőszövetkezeteiben az előző évet értékelő zár- számadási mérlegek, sőt néhány szövetkezetben meg is tartották a közgyűlést. Az előkészületek, a mérlegkészítés munkálatai az idén is rendben folynak — amint a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán megtudtuk —, noha a szeszélyes őszi időjárás miatt több munkájuk van a számviteli szakembereknek, mint máskor. Ugyanis nemcsak a betakarítást nehezítette a rendkívüli ősz, hanem jelentős mértékben megnövelte az elvégzett munkák költségeit is. Ezekre a többletköltségekre természetesen sehol nem számítottak, de ugyanakkor — az egészséges tartalékképzéssel — valameny- nyi közös gazdaságban áthidalják a nehézségeket Az 1973-as gazdasági év szinte mindenütt kiemelkedő eredményeket hozott, s az 1974. évi tervek is erre épültek. Sajnos már az év elején nagy gondot okozott a szárazság, s szinte csak az utolsó, ahogy mondani szokás, a hlszonnegyedik órában jött az aranyat érő májusi eső. A múlt év nyarán az eddigi legnagyobb mennyiségű kalászos termést vásárolta meg mezőgazdasági nagyüzemeinktől a Heves megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat. Amire még nem volt példa, 16 500 vagon termény került magtárakba. Még be sem fejeződött a nagy nyári munka, amikor a vállalat dolgozói, szocialista brigádjai a rendkívüli Ő6Z beköszöntésével hozzáláttak a nehezen betakarított kukorica felvásárlásához. Üzembe helyezték a szárítókat, mivel az átvevőhelyékre érkezett termés nagy része nedves volt. A tél beköszöntőig még csak 1900 vagon kukoricát vásároltak fel. Emellett 75 vagon napraforgó vagy rossz munkájának eredménye, hatása megmutatkozik az egész városi tanácsapparátus tevékenységében. Innen már csak egy lépés és elmondhatom, hogy alapszervezetünk munkája kihat az egész városra, a lakosság hangulatára is. Mindezt ismernünk, tudnunk kell már csak azért is, mert ez növeli felelősségünket és meghatározza a feladatokat is. Erre a felelősségre utal a beszámoló taggyűlés néhány határozata is. Az irányelvek, valamint a helyi pártértekezletek és majd a kongresszus is meghatározza ugyan a feladatokat, de az bizonyos: alapszervezetünknek azon kell fáradoznia/, hogy a tanácsapparátus dolgozói a rendeleteket, határozatokat betartva szakszerűen, udvariasan és körültekintéssel végezzék. mindennapi munkájukat. Ezért egyik legfontosabb feladatunk az oktatás, a továbbképzés megszervezése. Elhatároztuk, hogy segítségeit adunk ahhoz, hogy mindenki megszerezze a számára előírt politikai végzettséget. A politikai vitakör keretében pedig nyolc—tíz előadásból áttá sorozatot És ezután annyi jött, hogy több volt, mint a szükséges. Ez már a nyári munkák idején megmutatkozott, hiszen ilyen hosszú ideig — mióta teljesen gépesített az aratás — talán egyik évben sem arattunk... A nagy, főként időjárási tényezőkkel magyarázható nehézségek ellenére megyénkben mégis majdnem sikerült a legtöbb termelőszövetkezetben teljesíteni a terveket. Ebben óriási szerepe van az év közben beindult kongresszusi munkaversenynek is, amelybe mezőgazda- sági nagyüzemeink is bekapcsolódtak, s tettek számos jelentős vállalást. Ezek között elegendő megemlíteni az őszi vetéstervek túlteljesítésére mozgósító gyöngyös-do- moszlói felhívást, amelyhez igen sok termelőszövetkezet csatlakozott. Mindent összevetve — az előzetes becslések szerint — alig egy-két százalékkal maradtak le közös gazdaságaink a jövedelmezőséget, a gazdálkodás eredményességét tekintve az előző jó gazdasági évtől. Ugyanakkor ismét tovább gyarapodott a korszerű gépek, gépsorok száma, s a dél-hevesi területen kilenc termel őszövetkezet is bekapés 35 vagon rizs került még a raktárakba. Einer Ferenc, a vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese arról tájékoztatott, hogy 1220 vagon szárított kukoricát vásároltak a szövetkezetektől, miután a gazdaságok több helyen időben üzembe helyezték a szárító- berendezéseket, így nedvességtől mentes, morzsolt kukoricát adtak a gabonafelvásárlónak. Hatszáz vagon termést a vállalat nagy teljesítményű gépeivel szárítottak meg az átvétel után. Különösen a kompolti és a hevesi telepeken végeztek kimagasló munkát az átvevő brigádok. Ezeken a helyeken szinte megállás nélkül szárítják a beérkezett kukoricát. rendezünk, amelynek keretében központi előadók foglalkoznak majd a tanácsi munka sajátos feladataival. A vezetőség munkamódszeréhez tartozik a rendszeres ellenőrzés is. Ennek több formája van. Megállapodunk például abban, hogy havonta egyszer a tanács vezetője, a KISZ-titkár, a szakszervezeti titkár, valamint a párttitkár megbeszélik az elmúlt időszak tapasztalatait és egyeztetik a terveket is. Az ellenőrzéshez tartozik az is, hogy a tanács vezetője évenként beszámol a taggyűlés előtt a végzett munkáról, a határozatok végrehajtásáról. Rendszeresen sor kerül természetesen arra is, hogy a taggyűlés megvitatja az egyes osztályok munkáját és megfelelő határozatokat hoz. Többek között ilyen formában és módszerekkel igyekszünk javítani a tanácsapparátus munkáját, az új vezetőség így értelmezi alapszervezetünk sajátos helyzetét. Mert tevékenységünk csak az apparátusra korlátozódik ugyan, de eredménye, hatása túljut a városháza falain és érinti a lakosságot is... AM csolódott a zárt rendszerű, iparszerű kukoricatermesz- tésbe. De több helyen épült korszerű szakosított telep, korszerűsödött számos régi épület, készült el tárolótér és szereltek fel nagy kapacitású szárítóberendezést. Ami a tagság jövedelmét illeti, ebben a vonatkozásban nincs ok a pesszimizmusra, mert a tartalékok mozgósításával, felhasználásával most is szinte mindenütt biztosítják az évi négy százalék körüli átlagos jövedelem-növekedést. Ugyancsak kedvező körülménynek számít, s a fejlődésre, az előbbrelépésre utal az is, hogy legfeljebb két veszteséges szövetkezet lesz az idén megyénkben. Az idei zárszámadási közgyűlések sorát egyébként a felsőtárkányi termelőszövetkezet közgyűlése nyitja meg ezen a héten pénteken, ahol egyben megemlékeznék a szövetkezet megalakulásának negyedszázados évfordulójáról is. Másnap, szombaton ugyancsak jubileumi zárszámadó közgyűlést tartanak Pélyen, s ugyanezen a napon összegzik az 1974-es év eredményeit és tapasztalatait Mátraballán is. F. S. A nyers, morzsolt termény átvétele a rendkívül nehéa őszi időjárás ellenére is zavartalan volt. Nagyobb gondot jelentett viszont a szárított kukorica elhelyezése, főivel a rekordmennyiségű nyári kalászosokkal nagyon sok raktár megtelt. Ezért megyénk néhány termelőszövetkezete segített a vállalatnak és bértárolással mintegy 600 vagon kukoricát helyeztek el az ideiglenes raktárakban. Nagyon sok volt a nedves termény, ezért megduplázták a szárítást. A gabonafelvásárló a poroszlói November 7. Termelőszövetkezettel kötött együttműködési szerződést és ennek alapján nagy mennyiségű kukoricát szárítottak bérmunkában. Mindezek ellenére a vállalat mégsem tudta felvásárolni a tervezett kukoricamennyiséget, mert az őszi hetekben a háztáji gazdaságok 350 helvet.t csupán 50 vagon kukoricát adtak el, a többit saját állat- állományuk ellátására tárolták. A csapadékos hetek után néhány mezőgazdasági üzemben az új esztendő elejére húzódott át a kényszerű kukoricabetakarítás. Ennek befejezése után még 300 vagon terményt vásárol fel a vállalat. Emellett más megyékből is jelentős mennyiségű kukoricát kell beszerezniük ahhoz, hogy egész évben zavartalan legyen a keverék- takarmány-gyártás. Rendkívüli erőfeszítéseket tesznek, hogy a megnövekedett üzemi takarmányigényeket fennakadás nélkül kielégítsék, ehhez viszont évről évre nagyobb mennyiségű kukoricára van szükség. Amíg 1973-ban ötezer vagon keveréktakarmányt készítettek, az idei tervek alapján ezt a mennyiséget 7700 vagonra növelik, így lehetőség nyílik arra, hogy a nagyüzemek zavartalan ellátásán kívül a háztáji gazdaságok megrendelésére is elegendő keveréktakarmányt szállítsanak. (mer,túsz) tWmsi&Q M7&. Január 33« csütörtök Traktorülések NDK— magyar kooperációban A Német Demokratikus Köztársaság schönebecki trak- \yárával két éve kooperációs kapcsolatban áll a Debre- i Fémfeldolgozó-ipari Szövetkezet. Traktorüléseket és ufogódobokat készítenek. 1974-ben tízezer darab trak- ilést gyártottak és a szövetkezet jó munkáját bizonyítja, v 1974-es tervüket november 30-án teljesítették. {MTl-foto — Balogh B. László fclvj kádár István A vezetőségválasztó taggyűlésekről jelentjükTevékenységünk hatása túljut az egri városháza falain... A rendkívüli ősz miatt Kevesebb kukorica került a magtárakba
