Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-23 / 19. szám

Szerda esti külpolitikai kommentárunk­Uj szelek | An«Ktráliában A TÖRTÉNELEMBEN először járt — európai \ körütjájn — a Szovjetunióban ausztráliai miniszterel­nök. Whitlam kormányfő és Koszigin szovjet minisz­terelnök szerződést írt alá a műszaki, tudományos és kulturális együttműködésről. Whitlam reményét fe­jezte ki, hogy látogatása hozzájárul a két ország kap­csolatainak fejlesztéséhez. Whitlam moszkvai tanácskozásainak nyomatékot adott Ausztráliának a térségben elfoglalt helye és sze­repe. A Szovjetszkaja Rosszija cikkében kifejtette, „Ausztrália véleménye döntő a délkelet-ázsiai kormá­nyok előtt” Az előzményekhez tartozik, hogy Whit­lam miniszterelnök korábban délkelet-ázsiai körúton volt Ellátogatott Burmába, Singapore-ba, Malaysiá­ba, Thaiföldre, Laoszba és a Fülöp-szigetefcre. AZ AUSZTRÁLIAI MINISZTERELNÖK délkelet- ázsiai körútja során felvetette, hogy létre kellene hoz­ni valamilyen egységszervezetet Ázsia és a Csendes^ óceán térségében. Whitlam egy ilyen szervezetbe az Egyesült Államokat, Kínát, Japánt és a Szovjetuniót is be szeretné kapcsolni. N^m érdektelen, hogy Ausztrália miniszterelnöke ilyen gondolatokat vetett feL II ym ód on a szovjet—ausztráliai együttműködés komoly szerepet játszhat az érintett ázsiai térség bé­kéjének stabilizálásánál. Amikor aláírták a két ország közötti együttmű­ködési szerződést, talán már nem is protokolláris hangzatú volt Whitlam kijelentése a moszkvai tele­vízióban: „nagyon hasznos kormányaink számára, hogy koncentrálhatunk a békés kibontakozás előmoz­dítása érdekében.” WHITLAM LEGUTÓBBI NYILATKOZATÁBAN elítélőleg szólt az amerikai kongresszus ún. kereske­delmi törvényéről, amely beavatkozási kísérlet a Szov­jetunió belügyeibe. Ez is bizonyítja, hogy új szelek fújnak Ausztráliában és a szovjet—ausztráliai pár­beszéd folytatása kedvezően befolyásolhatja egész Délkelet-Azsia légkörét Szövget jegyzék az Egyesült Államokhoz MOSZKVA: A szovjet kormány erélyes tiltakozását jelentette be az í^yesült Államok kormányá­nál azzal kapcsolatban, hogy január 19-én terroraikcíót kö­vettek el szovjet állampolgá­rok ellen, a lekdurvébb mó­don megsértették a Szovjet­unió, Ukrajna és Belorusszia ENSZ-képviseletének sérthe­tetlenségét Szerdán a Szovjetunió kül­ügyminisztériumában átnyúj­tották Walter Stoesselnek, az Egyesült Államok nagyköve­tének a szovjet kormány til­takozó jegyzékét. Ez emlé­keztet arra, hogy január 19-én éjjel puskából lövése­ket adtak le a Szovjetunió, Ukrajna és Belorusszia ál­landó ENSZ-képviseletének épületére. Két golyó becsa­pódott a képviseletek ötödik emeleten levő lakóhelyiségei­be, amelyekben emberek tar­tózkodtak. Csupán a vélet­lennek köszönhető, hogy nem találtai? el senkit. Ez már a második eset, hogy lövése­ket adnak le a képviseletek épületére. Ugyanilyen terror­akciót követtek el 1971 októ­berében. A jegyzék felhívja a fi­gyelmet arra a tényre, hogy január 18-án este az épület közelében a „zsidó védelmi liga” nevű cionista szervezet­hez tartozó bűnözők csoport­jai megrendezték újabb szov­jetellenes gyűlésüket, amely­nek során fizikai leszámolás­sal fenyegették a szovjet em­bereket: „Mindez — állapítja meg a szovjet jegyzék — szemlé­letesen tanúsítja, hogy nem teljesítik azokat áz ígérete­ket. amelyeket az amerikai fii ismételten tett arra vo- r atkozóan, hogy nem tűri a bűnös, ellenséges akciókat az Egyesült Államokban tartóz­kodó szovjet állampolgárok o'len és biztosítja a tevé- " ségükhöz és életükhöz ki séges normális feltétele­st. Az. amerikai hatóságok i '.ven magatartása csak úgy értékelhető, hogy valójában elnéző magatartást tanúsíta­nak a bűnös elemekkel szem­ben,” 1975. január 33« csütörtök. A szovjet kormány elvár­ja a bűnösök szigorú felelős­ségre vonását, az ilyenfajta esetek jövőben történő meg­akadályozását és azt, hogy normális feltételeket biztosít­sanak a szovjet állampolgá­roknak az Egyesült Államok területén való tartózkodásá­hoz és hivatalos funkcióik teljesítéséhez — hangzik a jegyzék. Köves Tibor, az MTI tudó­sítója jelenti: Ford elnök jórészt gazda­sági és energiaproblémák­nak szentelt sajtóértekezlete során megkérdezték, miért szállít az USA nagytömegű fegyverzetet számos közel- keleti országnak, jóllehet az amerikai elnök több alka­lommal hangsúlyozta, mi­lyen súlyosnak tekinti a há­ború veszélyét ebben a tér­ségben. „Az amerikai kormány változatlanul úgy érzi, hogy igen komoly a háború ve­szélye a Közel-Keleten, de hogy ezt elkerüljék, az USA maximális diplomáciái erő­feszítéseket tesz Izrael és több arab ország vonatkozá­sában. A különböző országok belső biztonsága, illetve a katonai erőegyensúly . fenn­tartása érdekében szállítunk fegyvereket a térség külön­böző országainak” — vála­szolta az elnök. Kissinger külügyminiszter­nek azzal a fenyegető hangú nyilatkozatával kapcsolatban, amelyben kijelentette, hogy az USA bizonyos körülmé­nyek között nem zárja ki fegyveres erő igénybevételét a közel-keleti olajtermelő or­szágok ellen, Megkérdezték: vajon ilyen „feltevésszerű” esetben az elnök felhatalma­zást kérne-e a katonai ak­cióra a kongresszustól, avagy megkerülné-e a törvényho­zást, amint azt több elődje tette. „Biztosíthatom önöket, hogy ha bármilyen esetben felmerülne amerikai katonai erő elköíelezése bármilyen hadműveletben, teljes mér­tékben alkotmányos módon fogunk eljárni” — mondot­ta Ford. Ezután megkérdezték, va­jon Kissinger külügyminisz­ter a Business Week-nek adott nyilatkozatában figye­lembe vette-e az ENSZ alapokmányát, amely ki­mondja, hogy az államközi kapcsolatokban tartózkodni kell a katonai erő igénybe­vételétől és a katonai erő alkalmazásával való fenye­getőzéstől. Ford elnök így válaszolt: „Amikor Kissinger külügy­miniszternek egységesebb esetre vonatkozó hipotetikus kérdést tettek fel, azt hi­szem ez olyan választ kívánt meg, amilyet a külügymi­niszter adott és én teljes mértékben helyeseltem vála­szát. Nem tudom megmon­dani, vajon Kissinger kül­ügyminiszter nyilatkozata idején megfontolta-e az ENSZ-alapokmány említett részét, de ha egy országot fojtogatnak — es a „meglőj- tás” szót a feltevésszerű kér­dés vonatkozásában haszná­lom — akkor ez ténylegesen úgy értendő, hogy az adott országnak joga van megvé­deni magát a halálveszéllyel szemben”. Ezen a ponton megkérdez­ték, vajon egy új olajembar­gó „megfojtásnak” minősül­ne-e az elnöly. megítélése sze­rint. „Bizonyára nem egy, az 1973-ashoz hasonlítható embargó esetében” — vála­szolta az elnök. Több kérdés hangzott el a dél-vietnami és a kambod­zsai helyzetre vonatkozólag. Ford elnök az „észak-vietna­mi beszivárgásról hangozta­tott szokásos amerikai vá­dakat ismételte meg. Kije­lentette, hogy 300 millió dol­lár póthitelt szándékozik kér­ni a kongresszustól a saigoni- rezsim „megsegítésére”, de „ezen túlmenően jelenleg nem terveznek lépéseket”. El tud-e képzelni olyan köi-üiményeket, amelyek kö­zött az USA ismét belépne a vietnami háborúba? — kér­dezték Fordot. „Pillanatnyilag nem tudok elképzelni ilyen körülménye­ket” — mondotta az elnök. Kizárja-e amerikai bőm bázás. vagy haditengerészei) hadműveletek felújításának eshetőségét? — hangzott a következő kérdés. „Nem hiszem, hogy he­lyes lenne részemről bármi­féle specifikus akció lehető­ségét megjósolni. Egyszerűen csal? ennyit mondok: bármi­lyen katonai lépésre csakis az alkotmányosan előírt tör­vényhozási eljárást követően kerülhetne sor”. Kurt Waldheim Belgiumba látogat Február 2-án rövid bel­giumi látogatásra érkezik Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára. A főtitkárt dísz- doktorává avatja a világhí­rű leuveni egyetem. Wald­heim látogatását arra is, felhasználja, hogjr tárgyaljon Leo Tvindemans belga mi­niszterelnökkel és Kenaat van Elslande külügyminisz­terrel, valamint az EGK brüsszeli bizottságának elnö­kével, Francois-Xavier Ortó- lival, a főtitkárt fogadja Baudouin belga király. ▼fiaggBiw?ag6y ABC Deviza­forint E lszámolási egység, amely a forint aranytartalma alapján álla­pítható meg. Ezt egy 1946- ban, a forint bevezetésekor hozott törvény határozta meg. Egy-egy valuta aranyra való átváltási árát jelentő összeg az adott pénznem ú. n. „aranyparitása". Ezen a paritáson számolva ugyan­azon aranymennyiségnek különböző valutában kife­jezhető az ára. Az így meg­alapított árak alapján ki lehet fejezni, pl. azt, hogy egy dollár „aranyparitá­son” számítva hány forint­nak felel meg. Az ilyen alapon meghatározott fo­rint árfolyama, dolláron­ként 11,74. A devizaforint és es úgy­nevezett „folyó forint'1, te­hát az országon belüli fi­zetésekre használt forint között az adja a különbsé­get, hogy a külkereskedel­mi forgalomban a külföldi devizák átváltása az 1 dol­lár 11,74 forint árfolyamon és a százalékban megsza­bott árfolyampotlék hozzá­adásával történik. Ez együttesen a külkereske­delmi forgalomba kerülő áruk hazai termelői áronok (előállítási költségének.) színvonalát jelzi a tőkés piacon forgalomban levő áruk áraihoz képest. Est nevezik külkereskedelmi árszorzónak, amely jelen­leg 46,75 a dollárhoz viszo­nyítva. Ezen az alapon szá­mítva tehát egy devizafv- rint kb. 5. ú. n. ,Jolyó fo- rini"-nak felel meg. A devizaforintban feltün­tetett külkereskedelmi ada­tok egyik előnye az. hogy állandó mércéi a külkeres­kedelmi forgalom alakulá­sának, így az egyes áruk külkereskedelmi forgalmá­ra vonatkozó összes ada­tokat egymással könnyebb összehasonlítani és mérni Ny. J. NyilatJc«vatok a If'QST-ről{ Heinrich Slatasch, a Német Demokratikus Köztársaság állandó KGST-képviselőjének helyettese az Ekonomicsesz- kaja Gazeta című lapnak adott nyilatkozatában hang­súlyozta . hogy „az NDK sta­bil gazdasági és társadalmi fejlődésének döntő előfelté­tele a baráti szocialista or­szágokkal való széleskörű együttműködés a KGST ke­retei között”. A Német 1 Demokratikus Köztársaság az erre az évre vonatkozó tudományos és műszaki feladatainak több mint 80 százalékát a Szov­jetunióval és a KGST-hez tartozó más országokkal lé­tesült kétoldalú és sokoldalú együttműködés alapján való­sítja meg, — mutatott rá Heinrich Slatoseh. Cedevszuren Davaadorzs, a Mongol Népköztársaság ál­landó KGST-képviselőjének helyettese a szocialista gaz­dasági integráció egyik leg­hatékonyabb formájának ne­vezte a nemzetközi gazdasá­gi egyesülések létrehozását. Mongóliában most épül egy mongol—szovjet közös válla­lat — a réz és molibdén dú­sító kombinát. Megkezdte te­vékenységét az a közös mon­gol—szovjet gazdasági egye­sülés, amely a hasznos ás­ványi anyagok felkutatásá­val, kitermelésével és dúsí­tásával foglalkozik. Elhatá­rozták azt is, hogy nemzet­közi geológiai expedíciót in­dítanak Mongóliába. G. Stoica, Románia állandó KGST-képviselőjének helyet­tese kifejezte azt a meggyő­ződését, hogy még jelentős tartalékai vannak a termelés szakosításának és a kooperá- lásnak a Szovjetunióval és más szocialista országokkal. Kuba, amely 1972-ben csat­lakozott a KGST-hez és még csupán az első lépésekeit te­szi a sokoldalú együttműkö­dés útján, máris sok ered­ményt ért el. Francisco Gar­cia Valis, Kuba állandó KGST-képviselőjének helyet­tese kiemelte annak az együttesen kidolgozott egyez­ménytervezetnek a jelentősé­gét, amelynek értelmében kapacitásokat hoznak létre Kubában a nikkel és a ko­baltérc kitermelésére és fel­dolgozására. Mint Valis rámutatott, az 1975-ös év különösen jelen­tős lesz Kubára nézve. GromiSto és Olszowski tárgyalásai MOSZKVA: Szerdán megkezdődtek a tárgyalások Andrej Gromiko, az SZKP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Stefan Olszowski, a LEMP KB Po­Tizenkettedik munkanap a Szál jut 4. fedélzetén Horváth Béla, az MTI tu­dósítója jelenti: Alekszej Gubarev és Geor- gij Grecsko szovjet űrhajó­sok a kijelölt program sze­rint folytatják tudományos kísérleteiket a világűrben a föld körül keringő Szaljut 4. űrállomáson. A kozmonauták tizedik és tizenegyedik mun­kanapiul? során az űrállomá­son elhelyezett tudományos berendezésekkel folytatták méréseiket a földi légkör fel­ső rétegeinek fizikai jellem­zőire vonatkozóan, és továb­bi kutatásokat végeztek a nap ibolyántúli sugárzásával kap­csolatban. A műszaki kísérletek prog­ramja alapján ismét sor ke­rült a kozmikus tájolási esz­közök kipróbálására. Guba, rév és Grecsko újból értékel­ték a műszerek különböző tulajdonságait és alkalmazá­suk módszereit. Az űrhajósok a súlytalan­ság állapotábán vizsgálták, hogy milyen hatást gyakorol ez az állapot a vér eloszlásá­ra a szervezetben és értékel­ték azoknak az eszközöknek hatékonyságát, amelyek az esetleges rendellenességek megelőzésére szolgálnak. A Szaljut 4. űrállomáson szerdán magyar idő szerint II óra 30 perckor megkezdő­dött az űrhajósok 12. munka­napja. Az orvosi ellenőrzés adatai szerint mindkét űrha­jós pulzusa percenként hat­vanét ver. Gubarev vérnyo­mása 115/75, Grecsko fedél­zeti mérnöké pedig 120/75. Az űrállomás fedélzeti rendszerei kifogástalanul működnek. Gubarev és Grecsko jól érzi magát. A földi irányító-állomás és az űrállomás között szilárd a rádióösszeköttetés, a fedélzet­ről érkező információk és adatok vétele, valamint fel­dolgozása zavartalan. A szovjet űrállomás foly­tatja a repülést a világűrben. Kényes kérdések kitérő válaszok Ford elnök sajtóértekezlete litikai Bizottságának tagja, Lengyelország külügyminisz­tere között. A nézetek teljes egysége és a szívélyesség légkörében folytatott tárgyalások idején megvitatták a szovjet—len­gyel kapcsolatok fejleszté­sének kérdéseit, és néhány kölcsönös érdeklődésre szá- mottartó nemzetközi problé­mák képtéviránkon érkezett Hans Dietrich Gensher nyugatnémet külügyminiszter és Andrej Barcak csehszlovák külkereskedelmi miniszter szerdán aláírta Bonnban a két őrs:#:g ipari kooperációjának távlati fejlesztéséről szóló egyezményt. Képünkön Hans Dietrich Gensher és Andrej Bareal?. Hét ember meghalt, nyolc pedig megsebesült egy III tuán közelében történt vasúti szerencsétlenség kivetkező ben. Egy héten belül Egyiptomban ez volt a második vaau katasztrófa. (Népújság-telelőt» — AP—MTI—KJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom