Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-23 / 19. szám

HUG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 19. szám ARA: 80 FILLER 1975. január 33., csütörtök Határidő előtt termel az ország legnagyobb gépe á Munkaerő- és bérgazdálkodási feladatokról Karakas László sajtótájékoztatója A hatékonyság növelésével összefüggő idei munkaerő- és bérgazdálkodási felada­tokról, a szociálpolitikai cél­kitűzésekről, valamint a szakképzésről és a tovább­képzésről tájékoztatta szer­dán az újságírókat Karakas László munkaügyi minisz­ter. Hangsúlyozta, hogy köny- nyen mozgósítható munka­erő-tartalékaink kimerültek, s a társadalom munkaidő- alapja a jövőben a jelenle­ginél kisebb lesz. Ez a hely­zet megköveteli, hogy a vál­lalatok a legkörültekintőb­ben gazdálkodjanak a leg­főbb termelőerővel, az em­beri munkával, szorgalmaz­zák a termelési szerkezet to­vábbi korszerűsítését,'a mű­szaki-tudományos ' fejlődés eredményeinek gyorsabb, célratörőbb hasznosítását. — Megfelelő ágazati mun­kaerő-struktúra kialakításá­ra van szükség — mondotta. — Számolunk a gazdaságta­lan termelés felszámolása nyomán felszabaduló, illetve felszabadítható munkaerő­nek a gazdaságosan működő üzemekbe és általában a lét­számhiánnyal küzdő más, a népgazdaság szempontjából kiemelten fontos területekre történő átcsoportosításával. Ismertette a munikaerő-tar- talékok felhasználásával ösz- szefüggő tennivalókat, hang­súlyozva a még nem dolgo­zó nők munkába állításánák, valamint a továbbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlék ke­retében történő foglalkozta­tásnak a fontosságát, nép- gazdasági jelentőségét. Rámutatott, hogy megkü­lönböztetett figyelmet kell fordítani a teljesítménykö­vetelmények mind szélesebb körű alkalmazására és a lét- számnormatívák alapján történő vállalati munkaerő- gazdálkodásra. Kiemelkedő­en fontos, hogy a vállalati munka- és üzemszervezés eddigi mennyiségi fejlődése minőségi változást is elő­idézzen. Elmondotta, hogy az idén nem lesznek központi bérin­tézkedések. A rendelkezésre álló bérpreferencia-keret je­lentős részét is az ösztön­zés fokozására használják, például a kiemelt fejlesztési programok teljesítésére, a nagyberuházások befejezési idejének rövidítésére, a ter­melési szerkezet átalakításá­ra, a termelő berendezések intenzívebb kihasználására, A párt kongresszusi irányelveiről tárgyalt az Országos Szövetkezeti Tanács módszerei a szövetkezeti mozgalom egyetértésével ta­lálkoztak. A szövetkezetek továbbra is hazánk általános szocialista fejlődésének szer­ves részeként kívánják fej­leszteni vállalati tevékenysé­güket, a korszerű nagyüze­mek kialakítását, felhasznál­va mindazt a lehetőséget, amelyek szervezetük tovább­fejlődésében, a társulások, közös vállalkozások létreho­zásában, a szerződéses kap­csolatok erősítésében rejle­nek. Helyeslik, hogy ezzel párhuzamosan tovább erősö­dik a szövetkezeti tulajdon társadalmi jellege. Az Országos Szövetkezeti Tanács szerdán ülést tartott, amelyen megvitatta a XI. pártkongresszus irányelveit. Az ülésen részt vett dr. Ro­many 'Pál, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztály- vezetője, a szövetkezet-politi­kai munkaközösség vezetője, Szabó István, a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csának elnöke, dr. Molnár Frigyes, a Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Tanácsá­nak elnöke, az MSZMP KB tagjai. Szabó István hangsúlyoz­ta: az irányelvek célkitűzé­sei, s azok megvalósításának Öaigyulladásos 8»ányatű% cvs meuiiilobbauás flstvaia-aSináiB Személyi sérülés nem történt Szerdán a Mecseki Szén­bányák két üzemében okozott zavart váratlan természeti jelenség A Pécs-bányaüzemhez tartozó István-akna negyedik szintjén, a 7-es telepi fejtés­ben, egy elhagyott öreg bá­nyaművelési területen ön- gyúlladás következtében bá­nyatűz keletkezett, amely egymást követően ötször be- lobbantotta az összegyűlt metánt. Először 10 óra 50 perckor észlelték a dolgozók a légnyomást és a keletkezett port, majd a jelenség órán­ként megismétlődött, miből arra következtettek, hogy a tűz hatására sújtóléglobba- nás történt. Ez olyankor tör­ténik, amikor még nincs olyan mennyiségű sújtólég, «mi robbanóképes, de már be tud lobbanni. A veszélyezte­tett bányatérség három fejté­séből a dolgozókat kivontak. s nyomban megkezdték a gát­építést, hogy a tüzes-gázos bányarészeket elzárják. A komlói Zobák-bánya második, déli keresztvágatá­nak körzetében — ahol 1974. november 12-én a tizenkettes telepben történt súlyos gázki­törés — a 8-as telep művelé­sénél, előrejelzés céljából fú­rólyukat készítettek. E mű­velet közben gázkitörésre utaló jelenséget észleltek. A munkát itt is leállították. A biztonság érdekében a továb­biakban a 8-as széntelepet gázkitörés-veszélyes munka­hellyé nyilvánították és az erre vonatkozó előírások sze­rint művelik a jövőben. Személyi sérülés sem Ist- ván-aknán, sem Zobák-bá- nyán nem történt. A kerületi bányaműszaki felügyelőség mindkét üzem­ben vizsgálatot indított. a műszakszám emelésére, il­letve a létszám csökkenté­sére. A minisztériumban — az V. ötéves tervidőszakra vo­natkozóan — dolgoznak az úgynevezett komplex bérpo­litikai eszközrendszer kiala­kításán. Ennek célja a bér- és kereseti aránytalanságok megszüntetése, új feszültsé­gek keletkezésének megelő­zése, valamint a bértarifa- és besorolási rendszer to­vábbfejlesztésé. A továbbiakban az orszá­gos szakmai bértáblázat és a kötelező bértarifa-rendszer közös működtetésének kér­déseiről szólt a miniszter, majd ismertette az erre az évre tervezett szociálpoliti­kai, ezen belül a nyugdíjak tervezett rendezésével kap­csolatos intézkedéseket Fog­lalkozott a szakoktatás, a munkástovábbképzés és a vezetőképzés néhány kérdé­sével is. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ismertetett intézke­dések és elképzelések reali­zálása alapvetően a vállala­tokon, a gazdálkodó egysé­geken múlik. A jól kidolgo­zott központi intézkedések alkalmasak arra, hogy jobb feltételeket teremtsenek a vállalati gazdálkodáshoz, de ezek csak lehetőségek. A vállalatok használják fel a szocialista munkaverseny lendületét, az üzemi demok­rácia további erősítését sa­ját erőforrásaik mozgósítá­sára. Igyekezzenek feltárni a hatékonyabb munka válla­lati tartalékait mind a mun­kaerő ésszerű foglalkoztatá­sára, mind pedig a rendelke­zésre álló eszközök, anyagok, energiahordozók takaréko­sabb felhasználására, (Mr MA Kevesebb kukorica került a magtárakba A rendkívüli ősz miatt a tervezettnél kövesebb ku­korica került megyénk magtáraiba. Hogyan pó­tolja a hiányzó mennyisé­get a Heves megyei Ga­bonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalat? Erről írunk a 3. oldalon. Hangszóró mellett A rádió elhangzott műso­raihoz1 fűzünk megjegyzé­seket a lap 4. oldalán. Tudósítóink jelentik Levelezési rovatunk össze­állítása az 5. oldalon. Az NB I. tavaszi sorsolása Az élvonalbeli labdarúgók tavaszi eseménynaptárát a lap 6. oldalán olvashatják. Fock Jenő a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke bemutatkozó látoga­táson fogadta Mohammad Dehnam-ot, az Iráni Csá­szárság rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét Visontán, a Thorez Külfejtéses Bányában dolgozik majd az ország legnagyobb marótárcsás kotrógépe. A bánya szo­cialista brigádjai a pártkongresszus tiszteletére felajánlot­ták, hogy határidő előtt két héttel befejezik a gépóriás sze­relését. Az NDK-tól vásárolt SR—2000-es típusú kotrógép próbái január 20-án befejeződnek és a percenként hatmé­teres „sebességgel” haladó óriás a szerelőtérről körülbelül két hét alatt teszi meg az utat a munkahelyig. Így a ter­vek szerint február közepén megkezdi a termelést. (MTl-foto — Horváth Péteri Dégen Imre Indiába utazott Indiába utazott szerdán Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal el­nöke, Dzsagzsivan Ram-nak, az Indiai Köztársaság mező- gazdaság- és öntözésügyi mi­niszterének meghívására. Az OVH elnöke tárgyalásokat folytat a két ország vízgaz­dálkodási szervei közötti gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködésről. Dégen Imre és a vezetésé­vel utazó vízügyi delegáció búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Brei­Sporttörvényt javasolnak Ülést tartott az országgyűlés kulturális bizottsága Sporttörvény, a testneve­lés és a sport ügyét magas szinten szabályozó paragrafu­sok kidolgozását kezdemé­nyezi az országgyűlés kultu­rális bizottsága — döntöttek szerdai ülésükön a kulturális bizottság tagjai. A dr. Ortu- tay Gyula elnökletével meg­tartott tanácskozáson — amelyen részt vett Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára is — kép­viselők a sportélet időszerű kérdéseit elemezték. Dr. Beckl Sándor államtit­kár, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke vita­indítójában egyebek között elmondotta, hogy — jóllehet 1973 áprilisától a testnevelés és sport irányítása állami feladat — változatlanul meg­maradt a sport társadalmi jellege^ igényelve a legszéle­sebb körű társadalmi össze­fogást, a különböző szervek összehangolt együttműködé­sét. A tíz legjelentősebb sportegyesület felügyeletét és irányítását az OTSH, a többi — mintegy 3500 — egyesület „Igazgatását” pedig a szék­helye szerint illetékes járási hivatal, illetőleg városi, szak- igazgatási szerve végzi. A tapasztalatok szerint az át­szervezés óta eltelt másfél esztendőben a tanácsok való­ban gazdáivá váltak terme­tük testnevelési és sport­ügyeinek: csupán az elmúlt esztendőben Budapesten és 15 megyében tűztek — vb ülésen — sport-témát napi­rendjükre. Már érzékelhető — ha szerény mértékben is — a községi tanácsok tevé­kenységének hatása a falusi testnevelési és sportéletben, növekedett öntevékenységük, több helyütt javultak a test­edzés feltételei, a középfokú tanintézetekben megalakul­tak a diáksportkörök, elké­szült a diáksportolók új baj­noki és versenyrendszere. A Központi Bizottság ifjú­ságpolitikai határozatát, s az ifjúsági törvény megalkotá­sát követően bővültek az új nemzedék testedzési, sporto­lási lehetőségei: az elmúlt esztendőben az úttörő-olim­pián például félmillió kék- és pirosnyakkendös pajtás vett részt, százezernél töb­ben indultak a középfokú tanintézetek versenyein és bajnokságain, s félmilliónál több fiatal kapott testedzési lehetőséget a különböző sportegyesületekben. Beszé­des számok a tavalyi tö­megsportversenyekről, akci­ókról: 439 ezer résztvevője volt az országos sportnapok ünnepélyeinek, 240 ezer a fa­lusi spartakiádoknak, 380 ezer a KISZ KB versenyei­nek, 8ÖÜ ezer a SZOT szak­mai, üzemi versenyeinek, s több mint 900 ezer az MHSZ összetett honvédelmi verse­nyeinek. Magyarországon 36 sport­ágban 250 ezer az igazolt versenyzők száma. Az 1974. évi világ- és Európa-bajnok- ságokon az 1972-es nyári és téli olimpiai játékokon elért eredmények összevetése ked­vező: a müncheni olimpián 226 pontot, a tavalyi világ- és Európa-bajnokságok olim­piai sportágaiban pedig 217 pontot értünk el. Jók az eredmények kajak-kenuban, férfi tornában, vízilabdában, férfi úszásban, fejlődés ta­pasztalható atlétikában, csel­gáncsban és öttusában. Csák részben kielégítőek az ered­mények női tornában, vívás­ban, olimpiai labdajátékok­ban. Nem értük él a kitű­zött célt birkózásban, evezés­ben, kerékpárban, ökölvívás­ban és súlyemelésben, s nem mutatkozik fejlődés az íjá­szatban, a férfi kosárlabdá­ban, a férfi röplabdában, a vitorlázásban és a műugrás­ban. A bizottság a vita után úgy dötött: sporttörvény ki­dolgozását kezdeményezi, azt várva a magas szintű jogsza­bályoktól, hogy továbbfej­leszti az eredményekben gazdag magyar sportéletet. A kulturális bizottság ülé­se dr. Ortutay Gyula zár­szavával ért véget. (MTI) nich Miklós, az OVH einöío- helyettese, dr. Kós Péter, » Külügyminisztérium főosz­tályvezetője és C. B. Mut­ti am ma, az Indiai Köztársa­ság budapesti nagykövete. Gyemicsev -dr. Orbán László találkozója MOSZKVAI Pjotr Gyemicsev, az SZKP KP Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Szovjetunió művelődésügyi minisztere szerdán találkozott dr. Or­bán Lászlóval, az MSZMP KB tagjával, kulturális mi­niszterrel, aki hivatalos láto­gatásra érkezett Moszkvába. A meleg, baráti légkörű ta­lálkozón véleménycserét foly­tattak a Szovjetunió és Ma­gyarország kulturális és mű­vészeti együttműködése to­tó vábbfej lesztésének és elmé­lyítésének kérdéseiről. A meg­beszélésen jelen volt Rapai Gyula moszkvai magyar nagykövet is. Tímár Mátyás fogadta a csehszlovák pénzügy­minisztert Dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese szerdán _ fogadta Leopold Lért, a ‘Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság pénzügymi­niszterét. A baráti légkörű eszme­cserén részt vett dr. Faluvé­gi Lajos pénzügyminiszter és dr. Václav Moravec, Csehszlovákia magyarorszá­gi nagykövete is. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom