Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-16 / 13. szám

Ä veietőségválasztő taggyűlése kr őt jelentjük Egy új alapszervezet első párttitkára A Barátság II. kőolajvezetéken, a fényeslitkei fogadóállomásra január elején meg­érkezett a tízmilliomodik tonna kőolaj a Szovjetunióból. A jubileum alkalmából a Gáz- és Olajszállító Vállalat és a szovjet Barátság Kőolajvezeték Igazgatósága között táviratváltás volt, amelyben kölcsönösen fejezték ki jókívánságaikat. Az idén hatmillió tonna kőolaj érkezik a Szovjetunióból és folyik keresztül a fényeslitkei fogadóállomá­son, ahol a szovjet és magyar szakemberek közösen végzik az érkező olaj minősítését. (MTI-foto — Balogh P. László) A tevékenység tükre: a brigádnapló Furcsa helyzet alakult ki az utóbbi hetekben Petőfibá- nyán. Már létezett egy új pártalapszervezet, amelynek azonban sem vezetősége és ennél fogva párttitkára sem volt. A tizenkilenc párttag a legutóbbi beszámoló taggyű­lésen vált ki a telepi alap­szervezet keretéből és hozott létre ónálló szervezeti egy­séget. De a vezetőséget csak most választatta meg. Ennek az aktusnak tulaj­donképpen semmi rögzítésre méltó részlete nem volt. Folytak az események a ma­guk, szabályzatban rögzített módján. Majd a szavazatsze­dő bizottság elnökének je­lentéséből kitűnt, hogy a tizenkilenc párttag egyhan­gúlag Szabó Józsefnét akar­ta titkárnak, a vezetőség má­sik két tagjává pedig Poda- ni lstvánnét és Patvaros Sándornét emelte. Az új, pedagógus pártalap­szervezet első titkárától 1975-ben a cukor-répater­melők fejlesztik a gazdálko­dást; az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek to­vább növelik vetésterületü­ket és a gépesítésben is előbbrelépnek. A cukoripari vállalatok trösztjénél arról informálták az MTI munka­társát, hogy 98 000 hektárról 120 000 hektárra igyekeznek növelni a velük szerződésben lévő gazdaságok termőterüle­tét. Ily módon egy év alatt 27—28 százalékos fejlesztést érnének el. A szerződésköté­si tárgyalások országszerte megkezdődtek. Az elmúlt évben hektáron­ként 365 mázsás terméssel fizetett a cukorrépa A ter­méshozam megfelelően ala­kult, a répa cukortartalma azonban a vártnál mintegy 20 százalékkal alacsonyabb volt, az időjárás ugyanis a betakarítás előtti hetekben kedvezőtlenné vált. Idén az állami gazdaságok nagyobb összegű beruházás­sal, 40 százalékkal bővítik termőterületüket, amelynek kiterjedése 1975-ben eléri a 21 000 hektárt. A gazdaságok fele — hozzávetőleg 13 000 hektáron — termelési rend­szerekben működik együtt, főként a cps-program kere­tében foglalkoznak a fontos ipari. növény termesztésével. Egész sor gazdaság szintén magas színvonalon, de nem a termelési rendszerek kereté­ben igyekszik elérni a ma­gas termésátlagokat, úgy, hogy nagy teljesítményű, korszerű gépeket alkalmaz­nak a fizikai munka teljes felváltására. A termelőszö­vetkezetek közül mintegy 200 hozzávetőleg 50 000 hektáron termelési rendszerekben tesz együttes erőfeszítéseket a termesztés színvonalának nö­velésére. További 900—950 gazdaság egyelőre a rendsze­reken „kívül marad”, de a gazdálkodás fejlesztésére korszerű eszközöket és mód­szereket vesz igénybe. 100 000 hektárra jut az igé­nyeknek megfelelő korszerű, úgynevezett egycsirájú vető­mag, amely biztosítja a ma­gas hozamokat. Az állami tá­mogatást a gyomirtószerek vásárlására továbbra is fenn­tartják, és megjavítják a gép­ellátást: központi intézkedé­sek nyomán már a tavasz fo­lyamán importálják a leg­fontosabb új gépeket. Így számítani lehet arra, hogy a korszerű vetéstechnikához szükséges — külföldi és hazai — gépekből elegendő készlet várja majd a megrendelőket. A betakarítógép-parkot bő­vítik, előreláthatólag 140 újabb nagyteljesítményű gé­pet hoznak be. A hazai, gép­gyárak új betakarítógépeket bocsátanak a termelők ren­delkezésére, ily módon. 1975- iMa a termőterület 90 száza­— Miért vált szükségessé az önálló pedagógus alap­szervezet létrehozása? — A területi alapszerve­zetben főként idősebb párt­tagokkal voltunk együtt — válaszolta Szabó Józsefné. — Az ő érdeklődési körük is egészen más, mint azoké, akik a gyermekneveléssel foglalkoznak. Akár a párt közművelődési, akár ifjúság- politikai határozataira uta­lok, ezeket olyan mélysége­kig megtárgyalni a taggyű­lésen, mint ahogy a pedagó­gusok szerették volna, nem lehetett De ezek csak ki­ragadott példák, amik csu­pán jelzik az önálló pedagó­gus alapszervezet létének szükségességét. — Elég sok olyan tagja van ennek az alapszervezet­nek, akik technikai munka­körben dolgoznak valame­lyik gyermeknevelő intéz­ményben. Nem okoz majd ez valamiféle visszahúzódást náluk? lékáról gépekkel szedhetik fel a cukorrépát. Pénziigyi-adopolitikai In­tézkedés is segíti, a termelő­ket eszerint azok az üzemek, amelyek a cukarrépatermelés növelése miatt több munka­erőt használnak fel, s ezáltal a jövedelem-növekmény-adó hatása alá esnének, ez alól mentesülnek. A cukoripari vállalatok trösztje a szállító vállalatok­kal kezdett egyeztető tárgya­lást arról, hogy miképpen le­hetne meggyorsítani az őszi csúcsmunkát: azt szorgal­mazzák, hogy a Volán Tröszt másfél millió tonnányi cu­korrépát szállítson majd idén ősszel a táblákról a központi gyűjtőhelyekre, illetve a gyárakba. A tervek szerint az eddiginél több gépet hasz­nálnak majd az átvétel gyor­sítására, a rakodókörzetek korszerűsítésére. Jármübuk- tatókat és anyagmozgató be­rendezéseket szereznek be, s ezzel is gyorsítják a szezon­munkát (MTI) A DEMOKRATIKUS cent­ralizmus elvének alapvető fontosságú eleme, hogy a párttagok egyaránt részt vesznek a párt politikájá­nak kialakításában és vég­rehajtásában. A kettő el nem választható, s még ke­vésbé állítható szembe egy­mással. Pártunktól mélységesen idegen az a felfogás, amely a mozgalom harcosaiban nem lát egyebet, minit a vég­rehajtás gépezetének „kere­keit”, „csavarjait”. Az MSZMP igényli tagjaitól a megvalósításban való közre­működést, a politika képvi­seletét, de ugyanúgy igényt tart véleményükre, elgondo­lásaikra, javaslataikra is. Ügy fogja fel. hogy a poli­tikai vonal kialakítása, a ha­tározatok, állásfoglalások ki­munkálása nem csak a ve­zető testületek ügye és dol­ga, hanem az egész párté, az egész párttagságé. A politika alakításában való részvételnek többféle módja, formája van. Nem szűkíthető ez le csupán a köz­vetlen részvételre, hiszen a képviselet közvetett formái is csatornái a vélemények közvetítésének, a döntésre hivatott testületekhez való továbbításuknak. Ha a párt­tagok választott küldöttei, a kommunisták véleményének ismeretében mérlegelik az el­döntésre kerülő kérdéseket, ezáltal szintén érvényre jut a párttagság kollektív akara­ta. A részvétel e közvetett módjának azonban feltétle­nül ki kell egészülnie a köz­vetlen formákkal is. Lenin véleményét követjük • kese­— Biztos, hogy nem. Er­re a legjobb bizonyíték a szakszervezeti gyűlések lég­köre. Soha nem rejtették vé­ka alá a véleményüket ők sem. — A vezetőség tagjainak már más társadalmi megbí­zatása is volt korábban. Ho­gyan tudják biztosítani a „közös teherviselést”? — A pedagógusok minden társadalmi megmozdulásban ott találhatók. Többjük elis­merésre méltó módon látta el mindig az ilyen munká­ját. Hogy az alapszerveze­tünk nem lesz valamiféle ön­magába forduló zárt egység, ezeknek a különböző megbí­zatásoknak is részük lesz ebben. Arra pedig ügyelünk, hogy senki ne kapjon több munkát, mint amennyit eről­tetés nélkül el tud végezni. — Az alapszervezet veze­tőségében is, de az iskolai vezetésben is csak nők ta­lálhatók. Nem lesz itt majd szükség valamiféle férfi­egyenjogúsításért folyó küz­delemre? — A tényékből kell kiin­dulnunk. összesen négy fér­fi tagja van az alápszerve- zetneik, de a tantestületben sem jobb a helyzet, csak ép­pen valamivel. Ha egyszer csak ennyi a férfi nálunk, akkor ennek meg kell mu­tatkoznia a tisztségviselők kiválasztásában is. De erről nem a nők tehetnek. Az egyenjogúság pedig... no, arra majd ügyelünk. — Párttitkárrá történt megválasztása után nem tar­tott valamiféle „székfogla­lót” vagy ha úgy tetszik: nem adott „programnyilat­kozatot”? — Látja, erre nem is gon­doltam, hogy kellene ilyet mondanom. Nem készültem rá. Igaz, néhány nappal ez­előttmegkérdezték tőlem, ha megválasztanának párttitkár­nak, elfogadnám-e, tehát még azzal sem „védekezhe- tem”, hogy meglepetésként ért a választás eredménye. Majd a munkával helyre ho­zom ezt a „mulasztásomat”. Azt hiszem, ez lesz a fonto­sabb, a munka. — Hadd kívánjunk az új alapszervezet első párttitká­rának is sikeres, jó munkát! (ffmf) désben, aki csaknem hét év­tizeddel ezelőtt a következő­ket írta: „Elengedhetetlen, hogy a szervezet valamennyi tagja, amikor képviselőt vá­laszt, egyszersmind önálló­an és külön-külön állást fog­laljon az egész szervezetet érdeklő vitás kérdésekben. Demokratikusan szervezett pártok és egyesületek elvi megfontolásokból nem mond­hatnak le arról, hogy ily módon kikérjék kivétel nél­kül valamennyi párttag vé­leményét — legalább a leg­fontosabb esetekben.” Lenin ehhez azonnal hoz­záteszi : „ ... arra nincs mód, hogy minden politikai kér­dést az összes párttag vé­leményének kikérésével döntsünk el; ez örökös, ki­merítő, meddő szavazásokra vezetne”. A legfontosabb kérdések eldöntéséről azon­ban, amelyek közvetlenül összefüggnek a tömegek te­vékenységével, szükséges valamennyi párttag vélemé­nyét kikérni. Hatalmon levő, kormány­zó párt esetében még foko­zottabban igaz, hogy egy­szerűen lehetetlen lenne minden elhatározás, döntés előtt általános vitát rendez­ni a párton belül. Ez meg­bénítaná a cselekvést, meg­akadályozná, hogy a párt gyorsan reagáljon a felme­rült kérdésekre és idejében megoldja azokat. Arra azon­ban mód van — és szükség is van rá —, hogy a poli­tikai irányvonalat meghatá­rozó állásfoglalások megszüf­(Tudösitónktól.) A visontai Thorez Külfej- téses Bányaüzem Petőfi Sán­dor II. szocialista brigád éves szorgalmát dokumentál­ják a brigádnapló lapjai. A vállalásokban sok a nemes cél és feladat. Szinte olyas­mit érez a lapok között tal­lózgató, hogy a brigád 53 tagjának erejét meghaladja a vállalás. Ám a gondosan írt, színes rajzokkal ékesített lapokat hajtogatva változik a vélemény. 1974. március: A brigád 52 tagja 416 óra társadalmi munkát végzett az üzemnél. A pénzt felajánlották az üzg- mi KISZ-szervezet balatoni táborának építésére. 1974. április: befejeződtek a politikai oktatások, ame­lyeken a brigádból 41 fő vett részt, hárman könyvjutalom­ban is részesültek. A brigád villanyszerelői és telepke­zelői modernizálták a gyön­gyösi XI. számú Általános Is­kola tornatermének korsze­rűtlen világítását 120 társa­dalmi munkaórában. 1974. május: A brigád tag­jai a családtagokkal együtt letése előtt a párttagság egésze, valamennyi párttag kifejthesse nézeteit. PARTUNKBAN, mint a marxista—leninista pártok­ban általában, a kongresszu­sok hivatottak a politika irányvonalának meghatáro­zására. Ezért a párttagság egészét átfogó eszmecserékre is ebben az időszakban kerül sor. Az MSZMP-ben immár' hagyománnyá vált, hogy 'kongresszus előtt a Köz­ponti Bizottság közzé teszi elgondolásait arról, milyen politikai vonal elfogadását ajánlja majd a párt legfőbb szervének. De nemcsak köz­zé teszi állásfoglalásainak irányelveit, hanem meg is szervezi az egész pártra ki­terjedő eszmecserét ezekről a tézisekről. Gondoskodik annak feltételeiről, hogy — a lenini követelményeknek megfelelően — kivétel nél­kül valamennyi párttag ala­posan megismerkedhessen az irányelvekkel és pártszerve­zete fórumán kifejezésre jut­tathassa véleményét Pártunk vezetése a párt­demokráciából adódó köte­lezettségének tekinti az esz­mecsere feltételeinek, az ér­demi vita lehetőségének biz­tosítását. Nem formális vé­leménycserét kíván ezúttal sem, hanem olyan vitát, amely gazdagítja az állás- foglalás tervezetét nem zár­va ki a módosulás, változta­tás lehetőségét sem. A MOSTANI időszak tehát kiemelkedő jelentőségű a párttagságnak * politika közös kiránduláson vettek részt. Üticél: Felsőtárkány és Szalajkavölgy, majd este szín­házlátogatás Egerben. Az üzemnél szervezett véradá­son hatan vettek részt. A gyöngyösi II. számú Általá­nos Iskolában Tóth István és Kőszegi György, KISZ-tagok előadást tartottak az üzemi életről a 7—8. osztályos ta­nulóknak. Ugyancsak ebben a hónapban a brigád 140 munkaórával bepolcozta a szertárakat, sőt a falakat is átmeszelték. Piros tintával néhány sor: „Tóth Istvánt a pártalapszervezet felvette tagjai sorába”, Losonczi Pál elvtárs, az Elnöki Ta­nács elnöke gratulált a bri­gádnak. 1974. június: a harmadban megszervezték a vöröskereszt szervezetet, amelybe a bri­gádból huszonhármán léptek be. A markazi tó partján fe­hér asztal melletti öszejöve- telt tartott a brigád, amelyen részt vett Vaskó Mihály elv­társ, a megyei pártbizottság első titkára. 1974. július: a brigádban dolgozó szakemberek padokat alakításában való részvétele szempontjából. Ám ez a részvétel — ha nem is ilyen módon — voltaképpen ér­vényesül a pártélet hétköz­napjaiban is. Érvényesül az országos politikában, a köz­ponti döntésekben is, hiszen jól kiépített csatornákon áramlik rendszeresen a kommunisták véleménye a vezető pártszervekhez, ame­lyek ezt nagy figyelemmel kísérik és hasznosítják. Ér­vényesül abban, hogy a vá­lasztott pártszervek döntése­ikben, s az azokait megelőző vitákban figyelembe veszik a párttagok álláspontját, gyakran előzetesen tanács­koznak is a kommunisták kisebb-nagyobb csoportjai­val, esetleg tudományos-szo­ciológiai módszerekkel fel­mérik és elemzik vélemé­nyüket. De érvényesül, még­pedig közvetlenül az orszá­gos politika helyi alkalmazá­sát célzó elhatározásokban, hiszen ezeket jórészt maguk a párttagok hozzák pártszer­vezetük taggyűlésein. S ez sem lebecsülhető formája a részvételnek, hiszen a poli­tikát nemcsak a központi szervek alakítják, nemcsak országos horderejű határo­zatokban ölt testet, hanem a helyi tevékenységnek irányt szabó döntések is részét al­kotják. A párttagság tehát — köz­vetve ég közvetlenül is — alakítója a párt politikájá­nak a hétköznapokon is. De méginkább az ilyenkor kong­resszus előtt, amikor a párt irányvonaláról, politikájának alapvető vonásairól fejti ki felelősségteljes véleményét figww IioW készítettek a II. számú Álta­lános Iskola udvarára. 1974. szeptember: Harsá­ny! Antal, a bányásznapon kitüntetésben. részesült. A brigád decemberben egy kö­zös művelődési napot tart. Tóth István megkezdte ta­nulmányait a Marxista—Le­ninista Középiskolában. 1974. október: A villany- szerelők átvizsgálták az is­kola villamos berendezését és a hibákat kijavították. Az I. keleti külfejtés vezetőségé­nek kérésére a brigád 264 órát dolgozott az árvíz okoz­ta üzemzavarok elhárításá­nál. „ M­1974. november: A brigád tagjai Gyöngyös felszabadu­lásának tiszteletére rendezett fáklyás felvonuláson vettek részt. A brigádból tízen meg­kezdték a gyöngyösi III. szá­mú Általános Iskola új, tár­sadalmi munkában épülő sportpál3rájának villamosítá­si munkálatait. 1974. december: a brigád­ból 12 fő a III. számú Általá­nos Iskola új sportpályájánál beállította a betonoszlopokat. A végzett munka összesen 240 társadalmi munkaóra. Itt végződik az elmúlt év krónikája. A példa követés­re méltó. Laczik János. Új PVC-üzem Kazincbarcikán A petrolkémiai fejlesztési program szerves részeként épül Kazincbarcikán a Bor­sodi Vegyi Kombinátnál az új PVC-üzem, amely a ter­vek szerint 1977-ben kezdi meg a termelést. Ilyen nagy volumenű építkezés négy év alatt hazánkban még nem valósult meg. Az építkezés­ben közreműködő tíz terve­ző-, öt generálkivitelező-, to­vábbá tizenöt egyéb építő és szerelő vállalat szakemberei­nek összehangolt munkát kell végezniök. A gépek és be­rendezések harmincöt hazai gyárból és öt nagy külföldi vállalattól érkeznek. Az építkezés irányítására a Borsodi Vegyi Kombinát be­ruházási igazgatóságot hozott létre. Az 1975. esztendő tehát „kulcsév” a PVC III. építé­sében. Az új gyár az 1977- ben kezdődő próbaüzem után évi százötvenezer tonna PVC-t, száztízezer tonna klórt és százhuszonnégyezer tonna marónátront ad majd a népgazdaságnak. (MTI) Tovább növelik a cukorrépa termőterületé! Korszerű gépeket vásárolhatnak a termelők A politika alakítói ms. jaaaár esáterüSt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom