Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-16 / 13. szám
^ ^nviVift ri'vw^nr n mnrwif. Sierdo ■>sf> ''“'•'"Wkai kommentárunk: fingnia független lesz ALVÓKBAN, PORTUGÁLIA EGYIK LEGSZEBB fürdőhelyén sikerrel zárultak a portugál-angolai tárgyalások. A három feiszabadítási szervezet: az MPLA, az FNLA és az UNITA, valamint a portugál kormány nevében tárgyaló küldöttség között létrejött a megállapodás. Ennek értelmében Portugália legnagyobb és leggazdagabb gyarmata november 11-én elnyeri függetlenségét A szerda este aláirt okmány valamennyi fontos kérdésben mindkét fél számára megnyugtató módon rendezi Angola jövőjét. Afrika új államának megalakulásáig a gyarmat élén elnöki tanács áll majd, amelyben mindhárom feiszabadítási szervezet képviselteti magát. Az ideiglenes kormány miniszterelnöki tisztségét nem töltik be, hanem ezt a funkciót az elnöki tanácsra bízzák. Felállítják majd a nemzeti hadsereget is, s ez magában foglalja a három feiszabadítási mozgalom fegyveres erőit. Addig a három szervezet fegyveresei azon a területen maradnak, amelyet jelenleg ellenőrzésük alatt tartanak, miután a központi hadsereg felállítása fokozatosan valósul meg. Mind a hadsereget irányító vezérkari főnökök tanácsában, mind az ideiglenes kormányban helyet kap Portugália angolai főbiztosa is. Az aívori megállapodás kétségkívül történelmi fontosságú : a gyarmati rendszer széthullásának egyik utolsó fejezetét jelzi. A műit év április 25-én megdöntött lisz- szaboni fasiszta diktatúra korömszakadUUg ragaszkodott úgynevezett tengerentúli tartományaihoz, magyarul: gyarmataihoz. Közülük is a legkedvesebb — mert a leggazdagabb, a legnagyobb bevételt hozó — Angola volt SZÓ SE RÓLA, az utóbbi évtízedben a fasiszta Portugália gondjai alaposan meg/tetéződtek gyarmatai miatt Már a hatvanas évek elején fegyveres harc bontakozott ki Angolában, ahol a zöldrubás ejtőernyősök éa a fasiszta hatalom különleges osztagai másfél óv leforgása alatt legalább 50 ezer embert mészároltak le, 100 ezren idegenbe menekültek előlük. Nem kisebb tekintélyű fórum, mint az ENSZ nemzetközi munkaügyi szervezetének bizottsága — helyszíni ténymegállapító körútja végeztével —, állapította meg a 60-as években: az angolai gyémántmezőkön, a vasutak és a kikötők alkalmazásában dolgozó afrikaiak a szó legszomorúbb, drámai értelmében rabszolgasorban élnek. A csaknem teljes egészében bantu négerekből álló lakosság — a fehér telepesek még a többi afrikai gyarmathoz képest is jóval nagyobb kiváltságokat és előjogokat élveztek —, 99 százaléka nem tud írni-olvasni. A 18 évnél idősebb színesbőrűekot az egykori lisszaboni törvények alapján évente hat hónapig úgynevezett közmunkára, magyarán szólva kényszermunkára fogták. A gyerekek 60 százaléka ötéves kora előtt meghalt ENYHEN SZÓLVA középkori állapotok végére tett pontot a szerda este aláirt megállapodás. Dél-Afrika nyugati felében november 11-étől független országának sorsát intézheti az 1 millió 246 ezer 700 négyzetkilométeren élő több mint ötmillió angolai. m mmm*m - * A párizsi Orly-repülőtéren tankelhárító kézifegyverrel merényletet követett el két férfi a jugoszláv légitársaság egyik repülőgépe ellen. A merénylők valószínűleg a jugoszláv gép mellett álló izraeli repülőgépet vették célba. A jugoszláv DC—9-es gép fölrobbant, de az utasok közUl senki sem tartózkodott a fedélzetén. A merényletért a Fekete Szeptember nevű palesztin csoport magára vállalta a felelősséget. (Népújság-telefoto — AP—MTI—KS) Kissinger nyilatkozata A szovjet fél visszautasítja a diszkriminációt Henry Kissinger, az Egyesült Államok külügyminisztere sajtóértekezleten nyilatkozatot tett azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államokban nemrégiben fogadták el a kereskedelmi törvényt, amely bizonyos megkülönböztető korlátozásokat tartalmaz a Szovjetunió vonatkozásában. Az amerikai külügyminiszter kijelentette: az amerikai fél megkeresésére válaszul a szovjet kormány tudtul adta, hogy nem érthet egyet olyan szovjet—amerikai kereskedelmi kapcsolatokkal, amelyek ezen az amerikai kereskedelmi törvényen alapszanak. A szovjet kormány úgy véli, hogy ez a törvény ellentmond az 1972. évi szovjet—amerikai kereskedelmi Washington és az „olajdiktatúra it A VILÁGPOLITIKA színfalai mögött óriási arányú küzdelem folyik- A tét: lehetőseget kap-e az Egyesült Államok a fejlett tőkés világ Dlajetratégiájának meghatározására. A küzdelem ezekben a napokban kezd voltaképpen kibontakozni. A Közös Piac kilenc országának pénzügyminiszterei Londonban január második hetében csatáztak azon, milyen álláspontot foglaljanak el az amerikai követelésekkel szemben. Az olajtermelők szövetsége, az OPEC pedig január 24-én Algírban tart konferenciát az ellenstratégiáról. A szokástól eltérően ezen már nemcsak az olajipari és pénzügyminiszterek, hanem a tagállamok külügyminiszterei is részt vesznek. Az Egyesült Államok már 1973 végén, az olajválság kirobbanásának pillanatában, a nagy tőkés fogyasztó országok blokkja, az úgynevezett „fogyasztói kartell” létrehozására törekedett. Ezt követelte Kissinger amerikai külügyminiszter hírhedtté vált londoni beszédében 1973 karácsonyán az akkor Brüsz- szelben tanácskozó közös piaci csúcsértekezlettől. A fogyasztói kartell megalakítása mögött kettős amerikai elgondolás húzódott meg. Az első: Washingtonnak arz a meggyőződése, hogy az olajexportáló országokkal, s ezen belül mindenekelőtt az arab államokkal szemben a nagy fogyasztók csak úgy állhatnak meg a lábukon, ha szigorúan összehangolják a maguk olajpolitikáját és szinte katonai fegyelmet tanúsítanak. A stratégia másik ága, hogy egy ilyen fegyelmezett blokk óhatatlanul nemcsak az olaioolttlkát érinti — hanem a politikát általában! A „fogyasztói kartell” megalakítása tehát voltaképpen esyik formáía annak a törekvésnek, amellyel az Egvesült Állomok meg QJMfig ÉVIK *£törtök akarja szilárdítani az utóbbi évtizedben kérdésessé vált politikai vezető szerepét Nyugat-Európával ős Japánnal szemben, s újra meg akarja erősíteni az ellenőrzést ezeknek az országoknak önálló külpolitikai kezdeményezései felett, 1973 KARÁCSONYA és 1974 decembere között hullámzó harc folyt a „fogyasztók kartelljét” követelő amerikai javaslat körül. A viszonylag független nyugateurópai álláspontot a leghatározottabban Franciaország képviselte. Párizs a fogyasztók kartelljének létrehozása helyett háromoldalú olajkonferenciát követett, amelyen a nagy tőkés fogyasztók, az olajtermelő- és exportáló országok, valamint az olajválság által rendkívül erősen sújtott, olajjal nem rendelkező fejlődő államok vennének részt. Ezt az elvi álláspontot Franciaország azzal párosította, hogy kétoldalú tárgyalásokat kezdett az olajexportáló országokkal (Algériától Iránig) és nagyszabású gazdasági megállapodásokkal igyekezett gondoskodni olaj- ellátásáról. A többi nyugateurópai ország és Japán a hármas konferencia ügyében nem képviselt ilyen határozott álláspontot A kétoldalú kapcsolatokat azonban ők is felvették a termelőkkel. Tavaly decemberben azonban — kihasználva a tőkésvilágban egyre jobban élesedő gazdasági válságot — az amerikaiak ellentámadásba mentek át. Ez az ellentámadás részben sikerrel végződött. Párizsban a fejlett tőkés országok legnagyobb gazdasági szervezete, az OECD úgy határozott, hogy létrehozzák az amerikai által követett Nemzetközi Energia- ügynökséget. Az amerikai győzelem kettős volt. Először is: Washingtonnak sikerült elérnie, hogy a létrehozandó ügynökségben a szavazatokat az óla ttélb aszná1 ás z rá nyálán osztották el- fgy V6 ország 148 szavazatából az ÜSA egymaga 51 szavazathoz jutott. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy ha csak egyetlen számottevő szövet ségesre (például: Japan, az NSZK vagy Anglia) tesz szert a vitában, már diktálhat a Nemzetközi Energiaügynökségnek vagy megakadályozhatja neki nem tetsző döntések létrejöttét! A párizsi szavazás mindenképpen az első nagy lépés a „fogyasztók blokkjának” megvalósítására. Franciaország megtagadta a csatlakozást. Ily módon azonban elszigetelődött «a többi vezető tókés országtól, s éppen ez volt az amerikai offenziva második sikere, A SZEMBENÁLLÁS feloldódott Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök és Ford amerikai elnök Marti - nique-szigeti csúcstalálkozóján. A kompromisszum lényege az volt, hogy Francia- ország „beáll a sorba”; csatlakozik a Nemzetközi Energiaügynökséghez. Ellenszolgáltatásul viszont az Egyesült Államok beleegyezik a Franciaország által eredetileg javasolt hármas értekezlet (nagy fogyasztók, olajexportőrök, fejlődő országok) megtartó riba. Azóta — éppen a legutóbbi napokban — kiderült, hogy ezt a kompromisszumot a két fél eltérő módon értelmezi. Franciaország inkább a háromoldalú konferencia megtartását sürgeti. Az Egyesült Államok viszont hivatalosan kijelentette, hogy csak akikor megy el erre az értekezletre, ha előbb létrejön a „fogyasztók kartellje”. S hogy a helyzet még bonyolultabb legyen — közben az összes vitatkozó résztvevők folytatják a kétoldalú megbeszéléseiket a termelőkkel, hiszen mindegyik biztosítani akarja saját energiaellátását. A KÜZDELEMBEN 1975 első hónapjai valószínűleg döntő fordulatot hoznak. Washingtonban ugyanis márciusra akarják befejezni a Nemzetközi Energiaügynökség tettes alapszabályzatának elkészítését. Akkor dől majd el, sikerül-e az amerik"1 diktátum terve. A nagy ütközet előőrs-csatározásai folynak januárban Athénben és Algírban. megállapodásnak, amely előirányozza a megkülönböztető kereskedelmi korlátozások fettétel nélküli megszüntetését, továbbá ellentmond a belügyekbe való be nem avatkozás elvének. A szovjet kormány kijelenti — mondotta Henry Kissinger —, hogy nem szándékozik beleegyezni olyan kereskedelmi státuszba, amely diszkriminációt alkalmaz, és politikai feltételekhez van kötve, s ezért nem tartja lehetségesnek az 1972. évi kereskedelmi megállapodás érvénybe léptetését. Ezzel kapcsolatban arra az elhatározásra jutottunk, — folytatta az amerikai külügyminiszter — hogy az 1972-es kereskedelmi megállapodás jelenleg nem léphet érvénybe, és így Ford elnök nem teszi meg az éhhez a kereskedelmi törvény által kívánt lépéseket. Ugyanakkor Kissinger közölte, hogy az amerikai elnöknek jelenleg nincs szándékában vétójogával élni a kongresszus által eszközölt megkülönböztető módosítások vonatkozásában. Az Egyesült Államok külügyminisztere hangoztatta, hogy az amerikai kormány a Szovjetunióval való rendezett és kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatokat továbbra is fontos elemnek tekinti a kapcsolatok általános javításában. Az amerikai kormány — mondotta — feltétlenül felhasznál minden rendelkezésére álló eszközt az ilyen irányú javulás érdekében, s törekedni fog a többi között olyan törvény elfogadtatására, amely lehetővé tenné a normális kereskedelmi kapcsolatok megteremtését. MOSZKVA Szerdán Moszkvában aláírták a Szovjetunió és Ausztrália tudományos-műszaki és kulturális együttműködési megállapodását. Az okmányt Alekszej Ko- Kzigin szovjet és Gough Whitlam, ausztráliai miniszterelnök látta el kézjegyével. BEJRUT Szerdán hajnalban újabb izraeli támadás érte a határtól 1,6 kilométernyire északnyugatra levő Kfar Chouba dél-libanoni falut. Mint a WAFA palesztin hírügynökség közötte, egy izraeli rohamcsapat behatolt libanoni területre, megkísérelte elvágni a településhez vezető utakat, és tüzet nyitott a falura. A Palesztinái gerillák azonban felvették a harcot és súlyos veszteségeket okozva az ellenségnek, visz- szavonulásra kényszerítették az izraelieket. PÁRIZS A párizsi Lariboisiere kórházban, ahol Georges Marehais-t kezelik, szerdán délelőtt orvosi jelentést adÍ!\ magyar natfvkővel Belládban Halász József, a Magyar Népköztársaság Jugoszláviában akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete szerdán Belgrádban átnyújtotta megbízólevelét Pet or Sztambolicsnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnöksége alelnökinek. Ebből az alkalomból Petar Sztamboltcs és Halász József beszédet mondott, amelyben méltatták a két szomszédos, szocialista ország baráti kapcsolatainak fejlődését. A megbízólevél ünnepélyes átadása után Petar Sztambolics baráti beszélgetésen látta vendégül az új magyar nagykövetet. tak ki á FKP főtitkárának állapotáról. Az orvosi jelentés szerint Georges Marchais szívkoszorúér' megbetegedésben , szenved, betegsége lefolyása kompli kád ómentesen alakul. Az FKP Politikai Bizottsága szerdán délelőtt ülést tartott. Az ülés után Gaston Plissonnier, a politikai bi zottság tagja, a központi bizottság titkára közötte, hogy a politikai bizottság tagjai — valamennyi kommunista nevében kifejezték Georges Marchais mi előbbi teljes felépülésére irányuló reményüket, s megtették a szükséges intézkedéseket, hogy a főtitkár tá- vollóte alatt is biztosítsák a pártvezetés rendes működését. Olajválság ■ D. Ardamatszkij, az APN sajtóügynökség kommentátora írja: A nyugati országokban különbözőképpen értékelik a közelmúltban a Közel-Keletnek címzett amerikai agresszió« fenyegetés hatásfokát. Abban azonban egyetértenek, hogy ez a fenyegetés szándékos volt, és pontosan időzítették. A zsarolás lényegében egyfajta szondázást jelentett olyan Időpontban, amikor az Egyesült Államok erélyes gazdasági és politikai lépésekre szánta el magát, hogy megfékezze a válságot a tőkés gazdasági és pénzvilágban. Nyugati és keleti megfigyelők véleménye szerint most dől el annak az amerikai elképzelésnek a soisa. hogy az Egyesült Államok égisze és feltételei alapján egységbe tömörítsék Nyugat- Európát az olajtermelő országokkal szemben, hogy nyomást gyakoroljanak az arab országokra, valamint, hogy megszigorítsák Washington gazdasági és pott'i- :ai ellenőrzésé* szövet«1 rase! és versenytársai felett. Ugyancsak ezekben, a hetekben dől el az a vita, amely az Egyesült Államok és a Közös Piac országai között Vlóggazdosági ABC Fizetési mérleg B izonyos időszakban esedékes olyan ösz- szegek összehasonlítása, mérlege, amelyeket egy ország külföldre fizetni köteles, illetve külföldi adósoktól behajthat. A fizetési mérleghez számítanak: a kereskedelmi kivitelből származó követelések és a behozatalból származó fizetési kötelezettségek, továbbá a külföldre adott vagy onnan kapott hitelek, az ilyen hitelek címén fizetendő, vagy beszedhető kamatok, különféle szolgáltatások. amelyeket bon- kok, szállítmányozási vállalatok. biztosítási intézetek nyújtanak, kivándorlók, i ideiglenesen külföldön doig.izó saját állampolgárok pénzküldeményei, külföldről az országba utazó, vagy az országból külföldre távozó turisták befizetései, illetve költségei. Az árucsereforgalmon kívül keletkezett kifizetések, ill. követelések teszik ki a fizetési mérleg úgynevezett „láthatatlan” tételeit. Egy ország fizetési mérlegét lehet egyes partnerei szerint külön-killön, lehet országcsoportonként (KGST -országok, tőkés országok), vagy minden külföldipart- nerévei szemben együttesen felállítani. Aktív fizetési mérleg tulajdonképpen azt jelenti, hogy az adott ország aranyat, vagy más szabadon átváltható devizát kap cserébe áruért, szolgáltatásaiért. Passzív fizetési mérlegről beszélünk akkor, amikor e kiegyenlítés céljából az ország aranyat, vagy más átváltható devizát, vagy fizetési eszközt visz ki. Magyarországon a fizetési mérleg legfontosabb tétele a külkereskedelmi áruforgalomból származó kötelezettségekből és követelésekből áll. A külkereskedelmi mérleg — amelyet% hasonlóan felállíthatunk, mint a fizetési mérleget —, akkor aktív, ha egy adott időszakban az exportált termékek összértéke nagyobb, mint az importált áruké. Passzív a mérleg akkor, ha a vizsgált időszakban a behozatal teljes értéke meghaladja a kivitelét. Legtöbb ország igyekszik külkereskedelmi mérlegét megközelítően egyensúlyban tartani, és a túlzottan nagy aktívumot csakúgy, mint a passzívumot elkerülni.- zsarolással támadt az olajdollár alkalmazásának módszereiről a pénzügyi és gazdasági nehézségek leküzdése, valamin a fizetési mérlegek fokot ó deficitjének fedezése céljából. Az Egyesült Államok itt sem akarja megengedni a nyugat-európaiak és az olajtermelő országok közötti önálló kapcsolatokat, v megkísérli, hogy az olajdollár áramlását, sőt az arab államokkal folytatott pénzügyi műveletek egész mechanizmusát saját ellenőrzése alá helyezze. A kőolaj és a kőolajtermékek ára elsősorban a nyugat-európai országokat aggasztja. Ezért akarnak“ megszabadulni a nemzetközi olajtársaságok. főképp az amerikai olajtársaságok közreműködésétől, és szeretnének közvetlen üzleteket kötni az olajtermelő országokkal. Washington ebben a javak és a politikai erők újrafelosztását látja, ám sem az egyiket, sem a másikat nem hajlandó eltűrni. Igyekszik ennek elejét venni akár ka.onai erővel is. A katonai kalandok következményéitől azonban még a íófrófejűek is tartanák. A lövés hatása nagyobb lehet á íövsrtí!* rombolásánál.
