Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-01 / 1. szám

I Kuba ünnepel r ■ punár tizenhatodik alkalommal köszöntjük az új év első napján a nyugati földrész első szocialista országát Fi­Castro, Camilo Cienfueges és Che Guevara irányításával « kubai forradalmárok 1959. január 1-én, csaknem hatéves harc eredményeként véglegesen megdöntötték Batista dik­tatúráját A küzdelem, a megpróbáltatások időszaka azon­ban nem ért véget A karib-tengeri szigetország hős népé­nek a belső ellenforradalmi erők mellett dacolnia kellett az Egyesült Államokkal, amely kezdettől fogva a kubai fejlődés ellen lépett fel. Kuba sikeresen vívta meg a harcot fennmaradásáért Most, több mint másfél évtized távlatából visszapillantván válik igazán kézzelfoghatóvá, hogy milyen nehéz utat kellett megtennie a kubai népnek. Washington nyomására az Ame­rikai Államok Szervezete 1964-ben diplomáciai, katonai, gaz­dasági blokádot vont a szigetország köré. A szocialista álla­mok és elsősorban a Szovjetunió önzetlen segítségével sike­rült hatástalanítani a blokád következményeit A szocialista fejlődés kubai eredményeit ma már világszerte elismerik, s Kuba vonzó példa a társadalmi, gazdasági ellentmondások­kal küszködő latin-amerikai népek számára. 1974 fontos esztendő volt Kuba nemzetközi tekintélyé­nek további erősödése szempontjából. Fidel Castro néhány hete joggal állapíthatta meg, hogy a blokád többé már nem okoz problémát Az utóbbi időben hét latin-amerikai kor­mány, köztük a perui és az argentin helyreállította a diplo­máciai kapcsolatot Havannával. A* AÁSZ novemberi, quitói értekezletén pedig már tizenkét ország foglalt állást a blo­kád megszüntetéséért A gazdasági élet 1970 óta új fejlődési szakaszba lépett, « a* eredményeket jól bizonyítja, hogy Argentína, Mexicó, Peru mellett olyan vezető tőkés országok is aránylag szá­mottevő kereskedelmet folytatnak Kubával, mint Kanpda, Japán, Anglia. Kuba tavaly mintegy húsz nemzetközi vásá­ron vett részt, s ezeken a hagyományos exportcikkei — cu­kor, nikkel, dohány, szivar — mellett különféle ipari termé­keket is sikerrel bemutatott Napjainkban már a józanul gondolkodó amerikai üzleti körök is kifogásolják, hogy a hi­vatalos Washington még mindig hidegháborús érvekkel kö­zelíti meg a kubai kérdést Az új év kimagasló jelentőségű eseménye a Kubai Kom­munista Párt első kongresszusa lesz. A megtett út eredmé­nyeit a társadalmi, gazdasági fejlődés mérlegét és a jövő leiadatait értékelik és határozzák majd meg az év második leiében sorra kerülő kongresszuson. Kubában immár hagyo­mány, hogy valamelyik központi feladatról, fontos esemény­ről nevezik el az évet Amint a Granma című lap ünnepé­lyesen közölte, a társadalmi és politikai szervezetek kérésé­re a párt vezetősége 1975-öt a Kubai Kommunista Párt I. kongresszusa évének nyilvánította. (KS) képtévirsnkon érkezeit 1974 hen «őrién! A nicaraguai Managuaból, a kormány képviselőivel va­ló megállapodás után Kubába repült az a fegyveres csoport, amely több közéleti személyiséget — közöttük a nicara- guai külügyminisztert —, tartott fogva. Az elutazás előtt túszaik nagy részét szabadon bocsátották. Képünkön: Ale­jandro Montielguello külügyminiszter (balról) több más társával égyfltt. EN SZ-ff őtitkár ok Trygve üe-tol Kurt Waldheim’g Az ENS£ adminisztratív feje a főtitkár, akit a tag­államok öt évre választanak. Valójában a főtitkár jogkö­re meglehetősen korlátozott, hiszen csak az alapokmá­nyoknak és azoknak a hatá­rozatoknak az alapján tevé­kenykedhet, amelyeket a tag­államok hoznak. A főtitkár mégis nagy hatalmat képvi­sel: az egész nemzetközi szervezet nevében és érde­kében jár el. Trygve Lie Az ENSZ első főtitkára a norvég Trygve Lie volt, aki a második világháború előtt hazája belpolitikai életében vett részt. Többször volt mi­niszter, majd Norvégia Né­met megszállásakor London­ba menekült. Részt vett az emigráns kormányban, a fel- szabadulás után pedig 1946- ig külügyminiszter volt. Va­lójában akkor ismerte meg a világ a munkáspárti poli­tikust. Amikor neve szava­zásra került az ENSZ-ben, óriási többséget kapott. A Szovjetunió is támogatta megválasztását. A világszer­vezetben akkor még ’döntő többségben volt a kapitalista világ, hiszen . a szocialista országok nagy része még nem, volt tagállam, illetve a gyarmati rendszer szinte érintelenül fennállt. A főtit­kár a hidegháború éveiben egyre részrehajlóbban műkö­dött, a nyugati törekvéseket támogatta. Különösen nyil­vánvaló volt ez az 1950-ben kitört koreai háború idején. Attól kezdve szorosan együtt­működött az amerikai poli­tika formálóival, de 1953­fh Mimim 1975: január 4.,‘ szerű» ban — bár közben egyszer meghosszabbították megbíza­tását — a szocialista világ elégedetlensége miatt kény­telen volt lemondani. 1968- ban meghalt. Dag Hammarskjöld Lie helyét a Svéd Ham­marskjöld vette át Ez a rendkívül művelt és — mint később kiderült — aszkéti- kusan élő svéd diplomata és közgazdász saját országában hosszabb ideje közszolgálat­ban állt-: közigazgatási, majd gazdasági és pénzügyi, ké­sőbb pedig külügyi funkcióban dolgozott». Az ENSZ több közgyűlésén is részt vett már, amikor 1953-ban átvet­te a főtitkári funkciót. Az ak­kor már világszervezeti tag­sággal rendelkező szocialista országok, így a Szovjetunió, támogatta jelölését. 1957 szeptemberében újra megvá­lasztották, de magatartásá­val szemben egyre több ki­fogás merült fel, mivel az ENSZ több határozatát a nyugati világ érdekelnek megfelelően értelmezte. Kü­lönösen az 1960-ban kitört kongói válság során kifejtett tevékenysége miatt érték erős támadások a haladó világ ré­széről. 1961 szeptemberében a kongói (jelenleg zairei) Leopoldvilléből Csőmbe székhelyére akart repülni, de gépe lezuhant és Ham­marskjöld a többi utassal együtt életét vesztette. A baleset körülményei azóta is felderíthetetlenek. U Thani A burmai politikus és dip­lomata — aki hazájában fő­leg oktatási kérdésekkel fog­lalkozott, majd több éven át Eszak-Pakisztánban ezer halálos áldozatot és lega­lább 15 ezer sebesültet kö­vetelt a szörnyű földrengés. Képünkön egy férfi a sze­rencsétlenség színhelyén. (Népújság-telefoto — TASZSZ—MTI—KS) Burma ENSZ-képviseleltét vezette — Hammarskjöld vá­ratlan halála következtében került előtérbe és lett 1961- ben az ENSZ ügyvezető fő­titkára, majd főtitkára. Sze­mélyében első ízben lett Eu­rópán kívüli személy a vi­lágszövetség (korábban a Népszövetség, majd az ENSZ) főtitkára. Tevékeny­sége arra irányult, hogy a nemzetközi politika vitás kér­déseit tárgyalások útján ren­dezzék. Mandátuma. 1966-ban lejárt, de a tagállamok kéré­sére újabb szolgálatot vál­lalt 1971-ig. Néhány héttel ezelőtt halt meg és ebből az alkalomból Keleten és Nyu­gaton egyaránt nagy elisme­réssel írtak róla. Sokat tett azért, hogy a karib-tengeri, vietnami, közel-keleti és más válságok idején az ENSZ nem esett szét. U Thant a kormány meghívására 1963- ban Magyarországon is járt. Kurt Wafdheim 1971-ben, amikor U Thant távozott, nehezen lehetett ta­lálni olyan jelöltet, akinek személye az államok vala­mennyi csoportjának egya­ránt elfogadható lett volna. így került előtérbe a semle­ges Ausztria tapasztalt dip­lomatája, Waldheim, aki kü­lönböző minőségben addig is rósztvett valamennyi közgyű­lési ülésszakon. Waldheim nem sokkal korábban nép­párti elnökjelölt is volt saját hazájában, de kis különb­séggel szociáldemokrata el­lenfelét választották meg. A főtitkár eddigi tevékenysége azt mutatja, hogy nemcsak képzett diplomata. hanem igyekszik szem előtt tartani a világszervezet alapokmá­nyát és szerveinek határoza­tó ü Z. Z. Csődbe került az Aston Martin A világhírű angol sport- autógyár, az Aston Martin, kimondta a vállalat önkén­tes feloszlatását és csődeljá­rást kért maga ellen. A gya­korlatilag kézimegmunká­lással készülő, 11—14 ezer Ifontba kerülő luxusautók gyártója készpénzfizetési problémákkal küszködött és ismeretes volt, hogy több hónapja alkudozott a kor­mánnyal egy olyan állami segélyről, amely átsegítette volna a vállalatot a jelenle­gi nehéz szakaszon. Ennek ellenére puccsszerűen, telje­sen váratlanul határozták el a Dél-Angliában működő gyár bezárását Az Aston Martin ötszáz munkása ak­kor tudta meg, hogy egycsa- pásra kenyér nélkül maradt, amikor hétfőn munkára je­lentkezett. A vállalat vezetősége egy sebtsében összehívott mun­kásgyűlésen úgy tüntette fel a gyár összeomlását, mintha azért teljes mérték­ben a kormány, ezen belül a radikális Tony Benn vezet­te iparügyi minisztérium lett volna a felelős. 1. Bissau-Guinea 1974. október 18. Elhagy ta az utolsó portugál katona Is a közelmúltban függetlenné vált afrikai országot 2. Burma 1974. január 1. Az életbe lépett új alkotmány szerint az ország neve Burmái Unió Szocialista Köztársaság lett 3. Ciprus 1974. július 15. A ciprusi Nemzeti Gárda egységei gö­rög tisztek vezetésével állam­csínyt kíséreltek meg Maka- riosz érsek-elnök ellen. A lázadást a török hadsereg cip­rusi inváziója követte, amely során megszállta a 9251 négy­zetkilométer területű sziget- ország északi részét. A hábo rú következtében a 650 00 o fős lakosság több mint har­mada (226 000 ember. 183 000 görög, 43 000 török) menekült el otthonából. 4. Egyiptom 1974. január 18-an a szuezi fronton szembenálló felek képviselői aláírták az egyip­tomi Izraeli csapatok szétvá­lasztásáról szóló megállapo­dást, amely szerint az Izraeli egységek 30 kilométerrel vo­nultak vissza a csatornától. A csapatok között elhelyez­kedő ENSZ-ütköző zónában 6787 fő, ebből 1074 kanadai, 824 lengyel, 622 sivéd, 618 osztrák, 602 finn, 571 nepáli, 551 indonéz, 508 ghanai, 406 panamai, 399 szenegáli, 351 perui és 266 ír katona viselte az ENSZ-erők kék sisakját. 5. Etiópia 1974. szeptember 12. A fegyveres erők koordinációs bizottsága eltávolította a tróntól I. Haile Szelasszie császárt és ideiglenes katonai kormányzás alá helyezte az országot. Az 1,2 millió négy­zetkilométer területű 26,6 milliós lakosú ország földünk legszegényebb államai közé tartozik. Az Etiópiát sújtó aszály miatti éhínségnek több mint 200 000 ember esett ál­dozatul. 6. Görögország 1974. július 24. A katonai junta 7 éves uralma után is­mét polgári kormány alakult Görögországban. A decem­ber 8-án rendezett népszava­záson a választók 69.2 száza­léka a köztársasági államrend mellett foglalt állást. 7. Grenada 1974. február 7-én függet­lenné vált a 344 négyzetki­lométer területű, 120 000 la­kosú karib-tengeri szigetor­szág. 8. Irak 1974? március 11-én autonó­miát kapott a 10,7 milliós la­kosság 16 százalékát alkotó kurd nemzetiség. 9. Kína, Dél-Vietnam A Dél-Kínai-tengerben a Paracel-szigetek (kínai neve Hszisá, vietnami nyelven Hoang Sa), amelyekre mind a két ország igényt tart, 1974 január óta ténylegesen a Kí­nai Népköztársasághoz tar­toznak. A Spratly-sziggtekre (kínai nyel vés Nansa, vietna­mi nyelven Truong Sa), ame­lyeket a saigoni kormány 1973 szeptemberében katonai­lag megszállt a Kínai Nép- köztársaság igényt tart. 11. Málta 1974. december 15-én ki­kiáltották a köztársaságot Az alkotmánymódosítás meg­szüntette az utolsó hivatalos kapcsolatot Málta és Nagy- Britannia között Az ország és a Nemzetközösség viszo­nya változatlan maradt. 12. Mexikó / Megkezdődött a Mexikói­öböl mentén végighúzódó 2 milliárd tonna becsült kész­lettel rendelkező olajmező kiaknázása, amely az orszá­got a gazdag olajtermelők sorába emeli. 13. Mozambik 1974. szeptember 12. A Lu- sakában megkötött szerződés értelmében Mozambik 1975. június 25-én elnyeri a teljes függetlenséget. Portugália „tengeren túli tartománya” 784 961 négyzetkilométer te­rmetű. 7,5 millió lakosú af- írszág. 34. NDK, Egyesült Államok 1974. • szeptember 4. Az NDK és Egyesült Államok kormánya diplomáciai kap­csolatot létesített egymással. 15. Palesztina 1974. október 28—29-én a marokkói Rabatban a 21 arab ország legmagasabb szintű tanácskozása a Palesztin Fel- szabadítási Szervezet (PFSZ) a palesztin nép egyedüli kép­viselőjének ismerte el. Hatá­rozatot hozott, hogy az izrae­li megszállás megszűnése után Gána (354 négyzetkilo­méter) és Ciszjordánia (5295 négyzetkilométer) területén palesztin nemzeti állam jöj- \ jön létre a térségben élő 3,2 millió palesztin számára. 16. Portugália 1974. április 25-én a világ legnagyobb gyarmatbiroda­lommal rendelkező országá­ban a 92 161 négyzetkilomé­ter területű 8,7 millió lakosú Portugáliában megdőlt a 42 évig tartó fasiszta diktatúra. 17. Sao Tómé és Principe 1975. július 12-én függet­lenné válik a 964 négyzetki­lométer területű 76 000 lako­sú portugál „tengeren , túli tartomány”. 18. Szíria * 1974. május 31-én Gemfben Szíria és Izrael képviselői aláírták a tűzszünet elrende­léséről és a csapatok szétvá­lasztásáról szóló megállapo­dást. Az egyezmény szerint Izrael visszaadta Szíriának az 1973 októberi háború után el­foglalt 845 négyzetkilométer területet, valamint' az 1967 júniusa óta megszállás alatt tartott 1135 négyzetkilométe­res Golán-fennsík egy részét, Rafid és Kuneitra városokat is. A szíriai és az izraeli csa ­patok között 1224 osztrák, kanadai, perui és lengyel alegységekből álló ENSZ- haderő helyezkedik éL 19. Szovjetunió 1974. május. Komszomoi­védnökséggel megkezdődött „Az évszazad legnagyobb építkezése” a 3200 kilométer hős a Bajkál—Amur vasút­vonal megvalósítása, amely­nek segítségével á természeti kincsekben mérhetetlenül gazdag szibériai terület válik elérhetővé. Megkezdődött a Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szov­jetunió közreműködésével megvalósuló 2750 kilométer hosszú orenburgi földgázve­zeték építése. Az Orenburg- kömyéki földgázmezőn a Romárpa által épített előké­szítő és tisztító üzemben elő­állított gáz 1420 milliméter átmérőjű csöveken 75 atmosz­féra nyomással áramlik a tagországokba. A három évig tartó építőmunkában 3500— 4000 magyar szakmunkás, mérnök, technikus is részt vesz. Hazánk az előzetes ter­vek szerint, 2.8 milliárd köb­méter földgázt importál 1978-tól ezen a vezetéken a Szovjetunióból. 20. Zöld-Foki-szigtek 1975. július 5-én nyeri «1 függetlenségét a 4033 négy­zetkilométer területű, 250 00É lakosú atlanti-óceáni, port»* Sál gyára»**.

Next

/
Oldalképek
Tartalom