Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-17 / 294. szám
Levelek egy panasz ÓRA- ÉS ÉKSZERKERESKEDELMI VÁLLALAT VEZÉR- IGAZGATÓMNAK BUDAPEST Alábbi jogos panaszunkkal lord ülünk Önhöz. 1972. év végén a Bánki Donát Műszaki Főiskola végzős hallgatóival együtt mi is megrendeltük az iskola emlékgyűrűjét, az Önök által kért adatok szerint (aláírás, személyi igazolványszám stb.). A gyűrűk átvételére az Önök által jelzett időpontban, 1973. április 24-én meg i6 jelentünk a miskolci óra-ékszer boltban, ahol sajnálattal közölték velünk, hogy téves szállítás miatt az általunk megrendelt 13-as és 14-es méret nem készült el. Elnézésünket kérték és közölték velünk, a tévedést korrigálják. értesítve bennünket az újabb átvételi napról. Az értesítést természetesen nem kaptuk meg, azért augusztusban jelentkeztünk magunktól, s a boltban közölték velünk, hogy a megrendelt gyűrűket — melyeket mások tévedése miatt nem kaptunk meg időben — csak 40 százalékkal drágábban adhatják most már. Kérjük, szíveskedjék kivizsgálni panaszunkat, s részünkre, a többivel együtt megrendelt gyűrűt, a többiekével egyenlő áron biztosítani, hiszen mi nem tehetünk a tévedésről. Kelt: 1973. augusztus 22. TISZTELT VEZÉRIGAZGATÓ ELVTÄRS! Támogatását kértük levelünkben, ügyünk gyorsabb intézéséhez. Sajnos, levelünkre egy-két soros választ sem kaptunk... Kelt, 1973. november 9. TISZTELT VEZÉRIGAZGATÓ ELVTÁRSI Köszönettel vettük válaszát, s az abban foglaltak szerint megküldtük panaszos levelünk másolatát. Eredeti levelünk ajánlási száma, kelte stb... Kérjük szives intézkedését. Kelt: 1973. nov. 16. TISZTELT VEZÉRIGAZGATÓ ELVTÁRS! Szíves elnézését kérjük, hogy immár negyedszer fordulunk Önhöz, de érdemi választ a mai napig sem kaptunk. Ismételten kérjük segítségét, kapjuk meg ml is olyan árban a gyűrűket, ahogy a többiek megkapták, hiszen' nem a mi hibánk volt a téves szállítás. Kelt: 1974. január 3. TISZTELT VEZÉRIGAZGATÓ ELVTÁRSI Panaszosaink, Bállá Sánügyében dór, Eger, Várkoz 4. szám és Káló Béni, Füzesabony, Mátyás Király u. 30. szám alatti lakosok 1974. január 3-a óta várják legalább a válaszukat arra, miért nekik kell büntetéspénzt fizetniük mások — jelen esetben a hibásan szállító Pénzverde és a hibásan, figyelmetlenül átvevő Óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat miatt. Arra is szeretnénk felhívni szíves figyelmét, hogy a Népköztársaság törvénye, az, amely szerint a panaszos levelekre 30 napon belül választ kell adnia, mindenkire vonatkozik. Őszintén reméljük azt is, hogy most már valóban történik valami érdemleges intézkedés, közel két évvel a megrendelés és lassan egy évvel az utolsó panaszos levél után. Tudjuk, hogy egy olyan hatalmas vállalatnál, mint az Önöké, nem nagy ügy két gyűrű. De szíveskedjék elhinni, ennek a két embernek nagy ügye. E reklamáció önöknél, a nagy számok törvénye szerint, a végzett jó munka mellett csak grammokban kifejezhető selejt. De ennek a két embernek 100 százalékos bosszúság és sérelem. Ezek figyelembevételével várjuk szíves intézkedését. Kelt: Eger, 1974. december 15. (deák) kölködött tanulságokban sem. Nincs ok az ijedtségre, egy kellemes, ötletes műsorblokk ürügyén nincs szándékomban komor és a televíziózás egészét érintő, tanulmánynak is beillő tanulságok összegezésére. Jósze- rint nem is lennék képes az ilyesmire. A Párizsról, pontosabban Párizs „ürügyén'’ szóló kétórás program első és már nem is új tanulsága, hogy egy elegáns alapötlet, könnyed és nem tudóskodó összekötő szöveggel és a legkülönbözőbb műfajok férnek meg egy „ketrecben”, anélkül, hogy akár egymásnak ártanának, vagy a nézőt zavarba hoznák is. A másik, talán egy kicsit áltaiáno6íthatóbb tanulság, amit a műsoridő kényszere teremtett meg: neves művészek portréjának megrajzolásához nem okvetlenül szükséges egy óra, vagy még több. Értő kamera segítségével, villanásnyi mozaikkockák sorházasával percekbe sűrítve is bemutatható, ha nem is egy művész egész élete, pályafutásának teljessége — de minek is teljességre törekedni annál, aki még alkot —, de művészetének lényege, személyiségének atmoszférája minden- kéippen. Mert a kevesebb gyakran mond és ad többet, mint a sok aprólékossága. Es nem lebecsülendő a szombat este harmadik tanulsága sem, amely ismét túllép egy hét végi műsor- blokk keretein. Éveken keresztül jogos panasz volt a vidéken élő, a vidéki színházakban dolgozó, alkotó színészeknek, hogy a film, a televízió, a szinkron nem az ő világuk, lehetőségük ahhoz alig, vagy elgyáltalán nincs. Eveken keresztül jogos volt a panasz, hogy a fővárosban élő, az ott dolgozó, alkotó színészek jelentős része agyonhajszolt, hajnaltól éjszakáig járja a stúdiókat, a próbatermeket, a színházakat, s hogy ez a túlhajszoltság tönkreteszi a színészben az embert, s az emberben a színészt. átlépni a köréje vont politikai börtönfalat, értésére adják, hogy viselkedésével csak árthat magának. A gyűlölet, az eltökélt meg nem bocsátás természetesen kölcsönös volt. Szívósság, konokság dolgában Táncsics soha nem szorult leckére. Nyolcesztendeí rejtőzködése alatt egész nemzedékekre való eltökéltség halmozódott fel benne az osztrák önkény ellen, noha ebből a tulajdonságából korábban sem volt kevés. Látva a hivatalok amnesztia utáni engesztelhetetlenségét, fiatalosan lobogott fel minden korábbi harcikedve. Szorgalmasan eljárt az egyetemi ifjúság körébe, s működésé nyomán komoly mozgalom született. Eleinte a nemzeti viseletét kedveltet- te meg, maga is példát mutatott. Csakhamar sok követője akadt, szemmel láthatóan elszaporodott a pasz- szív tiltakozást bizonyító magyaros öltözködés. Ezt követte az aktív tiltakozás: arra bátorította az ifjakat, hogy követeljék az egyetemen a magyar nyelvű oktatást, mégpedig minden tantárgyra kötelezően. Buzdítását siker követte, általánossá lettek az anyanyelvi előadások az 1859—60-as tanévtől. A pesti fiatalság egyre többet gondolt 1848-as elődeire, akik Táncsics agi- tációja nyomán a cselekvésben is példaképek lettek. Politikai tüntetésekre, tiltakozó gyűlésekre került sor. Eltökélten munkálkodott Táncsics a komolyabb megmozdulások érlelődéséért. Forradalmi lehetőséget látva a rosszabbodó politikai helyzetben, közvetlen harcostársaival együtt fegyveres felkelést tervezett 1860 húsvétjára. Még szuronyok készítéséről is tárgyalt VI- dacs Jánossal. A húsvéti szünetre szétszéledő diákok tegetődzött a televízió — hogy most házon belül maradjunk —, hogy a maga részéről igyekszik mindent elkövetni, de a műsoregyeztetés, a távolság, a vidéki színházak igazgatói... és a többi... és a többi, ám az ígéreten túL, hogy ezen változtatni kell és akarnak is — nem jutottak a televízió illetékesei. Es most, azazhogy már éppen nem „most”, hanem már jó ideje egyre- másra bukkannak fel új és egyre másra az újból ismerőssé is vált arcok: vidéken élő, dolgozó színészek kapnak jelentős szerepeket a televízióban. Miskolc és Pécs, Szeged és Kaposvár, Szolnok és Győr, Debrecen és Veszprém színházai jelentkeznek saját színházi produkciójukon túl, vagy azok mellett színészeik kamerák előtti produkcióival is. Mint most szombat este is. 20.30: Elektra „Tragédia magyar nyelven a Sophocles Elektrájából Pesti Bornemisza Péter deák által.” A XIV. századi Bornemisza Péter diák Szophoklész nyomán írt magyar tragédiája az Elektra tv-változa- ta, amely a korabeli magyar viszonyok páratlan emlékeit őrzi — amellett, hogy a görög remekmű újrateremtése. A kalandos életű Bornemisza Péter — a bécsi egyetem professzorának, Tanner Györgynek az átkai akarta eljuttatni Forradalmi Kátéját az ország minden részébe, és a feltámadási harangszó lett volna a jeladás a felkelésre. Amolyan erőfelmérő alkalomnak tekintette március 15-ét. Kaas Ivorral, Rab Istvánnal, Pápai Ignáccal és az ifjúság más vezetőivel megállapodott, hogy a nevezetes évfordulón tüntetést rendeznek, tisztelegnek a Kerepesi úti temető honvéd- sírjainál és elszavalják Vörösmarty Mihály leghíresebb versét, a nemzeti imádságként tisztelt Szózatot. De mivel Táncsics és társai nem voltak sem stratégák, sem a nagyszabású szervezésben gyakorlott vezetők, számításaikat viszonylag könnyűszerrel áthúzták a hatalom erőszakszervei. Már 9-én megkezdődtek az óvintézkedések, motozások városszerte. Kaas Ivort és Rab Istvánt letartóztatták. 14-én este Pápai Istvánt is keresték lakásán, de nem találhatták meg, mert a biztonság kedvéért Táncsics Mi- hályéknál éjszakázott. Ez sem használt. A besúgók elárulták tartózkodási helyét, és március 15-én hajnalban Táncsiccsal együtt bilincsbe verték. Amikor utcára léptek a kísérők között a derengésben. akkor látták, hogy az egész környéket ellepte a rengeteg zsandár. Ennek ellenére lezajlott a tüntetés. Katonaság rontott a Kerepesi úti temető honvéd sírjainál tisztelgő diákságra. Kézitusa, lövöldözés lett a szétzavarási kísérletből. Sok sebesült bontotta a temetőárkot, köztük egy halott, Forinyák nevezetű diák. Akit tudtak, letartóztattak, épeket, sebesülteket egyaránt Táncsics Mihály visszakerült ugyanabba a budavári börtönbe, ahonnan 1848. március 15-en este kiszaba M ü vész jelöltek az egri Bartók-teremben Ebben a karácsony előtti vásári-vásárlási forgatagban jó beülni a csendes, a város szívében is meghitt magányt árasztó Bartók-terembe és egy délelőtti óra erejéig elmerülni azokban a dallamokban, ritmusokban, amelyek a művészfiatalok képzeletét foglalkoztatják. Három mű- vészjelöít — zeneművészeti főiskolások — hívtak meg kontcertjükre, amelyen Sala- verde Suzanne un jour című darabját. Fasch Szonátáját, Weber Magyar fantáziáját és a Rondó című művét játszotta fagotton Vizsolyi Lívia, aki az idén fog diplomát szerezni, Kovács Ilona. két Hftndei-áriát énekelt, majd Schumann-dalokat, míg Hernádi Hilda Schumann g- moll szonátáját adta elő. A műsor fámáiból Schumann áll hozzánk legközelebb dalaival. hangulatteremtő erejével. Händel más Az Epervölgye Tsz énekkara Mezőkövesden Kórushangversenyt rendeztek vasárnap Mezőkövesden, a város felszabadulásának 30l évfordulója alkalmából. Az ünnepi műsoron részt vett — t.zennégy Borsod megyei együttes mellett — az Eger- völgye Termelőszövetkezet énekkara is. Színes, változatos repertoárjukkal ezúttal is topább öregbítették megyénk kórusainak jó hírnevét: előadott dalaikról nagy elismeréssel nyilatkoztak a koncert, rendezői és résztvevői. Szövetkezeti tisztúiítás Tisztújításra került sor az elmúlt hét végén Egerben, a Bútoripari Szövetkezetnél. A választás során három új tag — egy nő, két fiatal, valamennyi munkás —, került a vezetőségbe, s új taggal frissült a szövetkezeti bizottság is. Az elnöki tisztségre — további négyéves időszakra — ismét Palotás László kapott bizalmat. O MbímM 1*14. december VL. kedd kor, más stílus és mégis meg lehet állapítanunk, hogy Kovács Ilona mindkét szerzőt plasztikusan mutatta be. A drámai hangvétel fokozásai még merészségnek tűnnek előtte, de már érezteti az énekesnő, hogy felkészülőben van a hasonló méretű feladatokra. Orgánuma és éneklési fegyelme joggal biztatják a pályára. Vizsolyi Lívia meglepően kész fagottjátékos, jól gazdálkodik érzelmileg is a megszólaltatott művel. Technikája átsegíti a bravúrosabb részleteken is. Érzelmileg legtisztábban és legtelítettebben Agyukat elöntötte a vér, ha csak a nevét hallották. Bosszúból lélegezni is alig engedték Táncsicsot. Naponta kihallgatásra parancsolták, vég nélkül faggatták, hol bujdosott, kikkel állott összeköttetésben, lüktől kapott segítséget. Amikor nem boldogultak a kihallgatásokkal, adóhátralékkal zaklatták: — követelték rajta az adót arra az időre, amely alatt háza, telke az állam kezén volt mellékbüntetésként! Mindegy, a hátralékot ki kellett fizetni. Jókai Mór szerény gesztussal, feltűnés nélkül kiegyenlítette a diktált tartozást. Most bezzeg nem kellett unatkoznia Táncsics Mihálynak. Azt sem tudta, merre kapkodja a fejét a záporozó zaklatások közepette. Nem szűnő rosszindulatát azzal toldotta meg a rendőrség, hogy valóságos vesz- tegzar alá helyezte. Nem a Salaverde-darab szólalt meg nála. Hernádi Hilda a műsor szerint „csak” zongorakíséretre vállalkozott, majd műsor- változás folytán Schumann g- moll szonátáját játszotta. Magabiztosan, lendülettel, éretten, a lélekből és az idegekből kiszabaduló energiával. Az Egri Zeneiskola hazajáró művészei és művésznövendékei jó szolgálatot tesznek az anyaiskolának koncertjeikkel, de ők is nyernek a pódium lehetőségével és azzal a közönséggel, amely figyeli és szívén viseli fejlődésüket. (f. a.) rost. Rövidesen kiderült, a hatalom részéről 6zó sincs a Táncsics iránti engedékeny - ségről. Bármihez kezdett, mindenben iparkodtak lehetetlenné termi, akár nyíltan, akár burkoltan. Lapot akart indítani a falusi lakosság számára. Nem engedélyezték. Írásait rendre visszautasították a szerkesztőségek. Kényszerből álnevet vett fel, Andorlaki Máté néven próbált kiadni tankönyveket, mivel a saját nevén szereplő valamennyi könyvét betiltották. Ügy látszott, Andorlaki Máténak sikerül áttörnie a kordont. Több új tankönyvét kinyomatta, már a kötészetben voltak — itt csapott le rájuk az önkény. Az utolsó példányig mindet elkobozták. Kevesebb jelből is megérthette Táncsics Mihály, hogy az amnesztia nem azonos a bocsánattal. Gyűlölik, mint annakelőtte, éberem vigyázzák minden moccanását, • ha megpróbálja GERENCSÉR MIKLÓS: icsnsitnfi iuuunusitiG TÁNCSICS MIHÁLY életregénye volt szabad elhagynia a váSzombat esti tanulságok Sokszínűbb, frissebb, ele venebb lett így a televízi arca, s ugyanakkor nem i a vidéki színészeknek tel szolgálatot, hanem sají művészrepertoárját bővített ki tehetséges, jó hangú, ke! lemes megjelenésű színésze egész sorával. Jobb lett íg a televízió és beigazolódot amit már régen mond tűni hosszú ideje tudtunk, csa jó néhányan nem hittek: ak vidéken él. az még nem vi déki, s hogy a vidék kultú rája az ország kultúrája. Eltekint remélem most a olvasó attól, hogy a szóm bat este programját külön külön is méltassam. E ni hány kis tanulság, ügy ér zem, most többet monc mint az egyes műsorszá mok patikamérleg megítélé se. A felnőtt olvasó jobba megteszi ezt talán, min maga a kritikus. Gyurkó Géza mutatásai nyomán és tana csára fordította görögbő magyarra az Elektrát A rrv azonban nem egyszerű fo® dítás — jól tükrözi a kor szellemet és Bomerrüsz feudális nagyurakkal val szembeszállását Reformod és humanizmus ötvözete e a mű, amelynek címlapjá egy a bibliából választól mottó a zsarnoki fejedelme két fenyegeti és amelynej utószavában Bomerrüsz nyíltan politikai kérdésnej fogja föl Szophoklész szín művét: „Szabad-e szembe szállni a zsarnokkal, ami dón a haza durva válság ban senyved.” A görög szöveghez alko tó módon nyúlt Bomesniszi felvonásokra tagolta, ú szereplőket teremtett, i mondanivalójának új hang súlyokat adott. A főbb szerepekben Konc: Gábort, • Szénás! Ernőt, Kút völgyi Erzsébetet, Szemei Marit, Bessenyei Ference láthatjuk. Az előadás előtt Mészöl; Dezső mond bevezetőt. (KS dították. Szigorú motozásé« esett át, még a csizmája bélését is felhasogatták. Épi ilyen szigorú és hosszadat más volt a vizsgálati fogsá( is. Vajkay vizsgálóbíró nen akart kifogyni a kérdésekből. Hónapokon át faggatfc és csak augusztus végéi kezdődött a tárgyalás. A. per székhelye a Bécsi kapi közelében, alig pár százmé térré volt a börtöntől, még is rendkíyüli óvintézkedéseket tettek. Rajvonalhan álltak a katonák az út mindkét oldalán, a vádlottat zári kocsiban szállították, megbilincselve, szigorú őrizettel öt napig tartott a tárgyalás, amelyet nyilvánosnak neveztek, ámbár az „érdeklődő közönség”-et Igen gondosan megválogatták, csakis osztrák személyekből állt a hallgatóság. Mácsik államügyész halálbüntetést kért a hatvankettedik életévét taposó vádlottra. 136>0. szeptember 1-én hirdetett ítéletet a bíróság. Táncsics Mihályt tizenöt évi szigorított börtönbüntetéssel sújtotta. Amikor visszaszállították börtönébe a rabot, Vrancsics zárbiztos szíverősítő gyanánt megkínálta irodájában egy kupica pálinkával. Letartóztatása óta most volt alkalma először tükörbe nézni. Hófehér aggastyán tekintett rá vissza, holott márciusban még csak gyéren dcesedett haja, bajusza, szakálla. Alig ismert magára. A hirtelen és teljes megőszülés okát abban látta, hogy a vizsgálati fogság idején mindvégig Martinovics Ignác és társai jártak az eszében. Valószínűnek látta, ő is a sorsukra jut. ítélethirdetés után az első jó hír, amit kapott, hogy Jókai Mór negyven forintot küldött családja megsegítésére. (Fotytatjmk) I I
