Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-17 / 294. szám
Elsőként egy országról Tervezési-gazdasági atlaszsorozat Magyarországról Téli pihenőben a csimpánzok m$m Bgy pillantással érthetővé Válik az, amihez máskülönben számoszlopok sokasága kellene. E gondolattal helyezi vissza az asztalra az atlaszsorozat egy-egy testes, súlyos, nagy alakú példányát az információk tömegétől kissé kába érdeklődő. A sorozat hat kötetből áll, igazodva az ország hat tervezési-gazdasági körzetéhez. Kibocsátotta az Országos Földügyi és Tér- képeszti Hivatal és a Kartográfiai Vállalat, az alkotói kollektívát dr. Radó Sándor Kossuth- és állami díjas, a földrajztudományok doktora irányította. A szerénytelenség vádja alól felmentve dicsekedhetünk: ilyen atlaszsorozatot a világon elsőként hazánkban jelentettek meg. A néző átrajzolhatja Tények tömör felsorolásaként fentiekhez hasonlóan még sok tucat jellemzőről illenék szólni. Arról például, hogy az atlaszsorozat nagy erénye az egységes tartalmú, méretarányú ábrázolás, s az, hogy valamennyi feldolgozott adata azonos időpontból <1970) származik. Továbbá arról, hogy a kötetenként 88—90 táblányi térképlappal gazdaságink és társadalmunk térbeli elhelyezését figyelemmel kísérő szakemberek, politikusok nagy haszonnal forgatható segédeszközhöz jutottak. Most mégis inkább egy apróságot emeljünk ki. Azt, hogy a térkép készítői „kitöltetlen” oldalakat, úgynevezett munkatérképeket is hozzácsatoltak minden kötethez. Ezeken a felhasználó átrajzolhatja az eredeti ábrát, annak megfelelően, ahogyan az élet adta változásaik megkövetelik. A Dél-Alföld atlaszában például — Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye — a könnyűipar tábláját szemlélve, Szeged és Békéscsaba testes piros jele uralja a terepet. Am néhány esztendő múlva — már a föntebb említett munkatérképen — csatlakozhat hozzájuk Kiskunhalasé, ahol napjainkban jelentős könnyűipari fejlesztések valósulnak meg... A látvány* információ Rugalmasságról tettek tehát tanúságot a térkép megalkotói, örömmel elismerve: munkájuk befejezetlen, mert új s újabb elemekkel gazdagítja az ábrázolandót, gyarapítja a megjelölendőt a társadalmi, gazdasági haladás. Nem a véglegességre, hanem a kiindulási alap szilárdságára. megbízhatóságára törekedtek, s így, ezzel nyújtanak sokat. Mi ez a sok? A már-már meghökkentő részletesség. Hiszen önálló térképek mutatják a hat körzet domborMíelőtt elutaztam volna nyolcvanegynéhány esztendős nagybátyámhoz, Ferencz Pali bácsihoz, reszketős ákom-bákomokkal telerótt levélben kötötte a telkemre, hogy okvetlenül hozzak magammal csemetét, mégpedig a legjobb diófából. Ablaka alól ugyanis a nyári vihar kidöntötte a kiszáradt törzsű barackfáját, azóta hiányzik az árnyéka. A levél szakszerűen arról is szólt, hogy olyasfajtát válasszak, ami megnő húsz— huszonöt méter magasra, katonája ernyőformájú, amelynek árnyéka van és erős illata riasztja a rovarokat. Évszázadokig élő diófára gondol, sem cseresznyével, sem almával, vagy hitvány sárgabarackkal nem akar kísérletezni. mert lehet, hogy tíz—húsz év múlva újra kell kézdeni az egészet. Gyümölcse sem tizenharmadik dolog a tucatban, fontos, hogy mine világosbarna, meg telt legyen, de az illat, az illat — zati. földtani jellemzőit, nyersanyagait, csapadékviszonyait, egészen a száz lakásra jutó lakók számáig, a ■szociális otthoni elhelyezésig, a televízió- és rádióvétel lehetőségéig. Teljes joggal állapítja meg dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az atlaszsorozat bevezetőjében, hogy „a jelenségek térbeli elterjedését, kölcsönös kapcsolatait, mennyiségileg meghatározható összefüggéseit a térkép - minden más információhordozónál szemléletesebb módon közvetíti.” Így igaz. Valamennyi térképlap információk tömegét tárja a néző elé, a látványt adó jelek, színek mindent elmondanak. Egv piros téglalap Nézzük csak. találomra. Itt van például az észak-magyarországi körzet — Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye — gépgyárié- . sát ábrázoló tábla. Behunyt szemmel is megmondhatjuk, hogy Miskolcot hatalmas jel mutatja, ez természetes. Am némi meglepetésre utána Gyöngyös négyszöge a legnagyobb, s csak azt követi Salgótarján, Eger... Lapozzunk. A száz szobára jutó lakók száma Borsodban a lila színt — 230 felett — teszi uralkodóvá, míg Hevesben a sárga két árnyalata — 180 alatt, Illetve 180—190 között — borítja a térképet. Nyúljunk egy másik kötetért, a Dél-Dunántúlt — Zala, Somogy, Baranya és Tolna megye — feldolgozó atlaszért. Vajon milyen súlyt képviselnek a mezőgazdaságban az állami gazdaságok? Tetemeset! Köreikkel telehintve a térkép, azonnal látszik, hogy döntő alkotóelemei e körzetben a növénytermesztésnek, az állattenyésztésnek. Valami mást? Baranyában évi 170 ezer munkaóra a magánszektor gépkocsijavítási kapacitása, Zalában 27 ezer. Egyetlen piros téglalap. Az Észak-Alföldön — Hajdú-Bi- har, Szabolcs-Szatmár és Szolnok megye — ennyivel képviselt a kohászat, történetesen Kisvérdán. Ugyanakkor az öntözéses gazdálkodás csíkjai Szolnok és Haj- dú-Bihar területének nagy részét befedik, arányokat tudatva, teendőket sugallva. Izgalmas felfedezőét? Hisz- szük, hogy igen. Jelent ismertető, jövőt sejtető kalandozás. Tények és (ettek Szemlélhetjük-e másként, mint a jövő üzenetét, azt a széles folyamatot, melyet Észak-Dunántúl — Győr- Sopron, Vas, Veszprém, Komárom és Fejér megye — földjén látunk átömleni. s melyet a földtani és nyersanyagkutatás alatt álló, arra kijelölt területrészek jelei alkotnak? Hiszen a sikeres kutatás nyomán ipartelepek magasodnak, falvak formálódnak át, emberek élete változik meg,.. De ne szakadjunk el a mai valóságtól. Attól például, hogy az észak-dunántúli körzetben Komárom megyében jut a legkevesebb szociális otthoni hely tízezer, hatvan év feletti lakosra. Száraz tény, egyetlen térképtáblán. De vajon akkor is csak ennyi, amikor a területfejlesztés, a tervezés illetékesei veszik elő? Tények és tettek, tervek és teendők sűrítője egy-egy térképtábla, szemléltesse akár a településhálózatot, akár az ipar állóeszközeinek bruttó értékét, a felhasznált villamos energiát. Nem túlzás: a hat körzet valamennyi lényeges jellemzőjét megtudhatjuk szinte pillanatok alatt, az erdők fafajta és életkor szerinti összetételétől a kis- kereskedélmi forgalom áru- főcsoportonkénti megoszlásán áL az egy osztályteremre jutó tanulók számáig. A térképtáblák jelrendszere világos, könnyen áttekinthető. Segítségükkel a megtett utat is könnyebb felmérni, a teendőket is világosabban lehet meghatározni. (KS) Schneller János, a Fővárosi Nagycirkusz artistája, 197i-ben kezdett foglalkozni csimpánzidomilással. Pasaréti lakásán öt csimpánzzal foglalkozik. Az öt csimpánz 1975-ben „lép” a közönség elé. (MTl-folo — Balaton József felvétele — KS) A szarvaskői vaskő rejtélye ALIGHA ERHETI nagyobb meglepetés a kutatót, mintha arról olvas a száz év előtti egri újságban, hogy költözik a füzesabonyi vasgyár. Vasgyár? Füzesabonyban? Hol van ott, vagy legalábbis a közelben vasérc, vagy kohó, vagy amint a korabeli nyelven mondták: hámor? Bizony arról nem beszél sem írás, sem emlékezet Csak áz a hirdetés, amely az „Éger” című lap 1874. május 7-i számának hatodik oldalán imígy szól: „Lakváltoztatás miatt szabad kézből eladók: lovak, kocsik, hintó, lószerszám, nyereg, bútor, házieszközök stb. Bővebben értekezhetni Füzes-Abonyban a Kokum- féle vasgyár igazgatójánál.” Tehát volt egy vasgyár. Sőt, esetleg több vasgyár, ha a hirdető jónak látta megemlíteni, hogy a Kokum- féle gyár költözik, s így nem akart hitelrontást elkövetni egy másik vasgyár kárára, amelyik esetleg nem költözik eL ' Mi lehetett ez a vasgyár? A legjobb feltételezés szerint valami nagyobb, több munkást, foglalkoztató műhely, amely egyszerűbb vas eszközöket készített a mező- gazdaságnak, ásót, kapát, eke-esoroszlyát, ezenkívül füs löveket, ereszcsatornát az építőiparnak. A nyersanyagot kocsikon hozták a diósgyőri hámorból, amely akkor már működött Fazo- la Henrik mesterkovács jóvoltából. De hogy erősen kapitalista vállalkozás volt, mutatja, hogy a kocsik mellett egy hintó is volt eladó, ezen járt nyilván az, igazgató. Mindenesetre különös hirdetés ez Füzes- Abonyból. NEM AZÉRT, mintha éppenséggel nem volna vas Heves megyében. Van bizony. De be van zárva a hegyek-^börtönébe és nem tudja fogságát feloldani senki. Aki csak egyszer is járt Szarvaskőben, vagy éppen arra vitt az útja, elgondolkodva szemlélhette az óriási sziklatömböket. Ezek a hegyek, amelyek kopár keménységgel i hordták ormukon a hajdani legendás szarvaskői várat, ezek a sziklák rozsdavörösek. Nem volt nehéz a feltételezés, hogy ez a kőzet vasat tartalmaz. A feltételezést tudományos elemzés követte. A kőzet neve: wehr lit, vas és kisebb mértékben titán tartalmú. A geológusok fel is mérték a mennyiségét: hozzávetőlegesen ötmillió tonna. Csak éppen... Csak éppen nem lehet kohÓ6ítani, helyesebben a kohósítás nem gazdaságos. Századunk harmincas éveiben nagy nyersanyagkutatás indult Magyarországon. Ettől az időtől lehet számítani az olaj lelőhelyeinek feltárását, akkor kezdték meg működésüket a fúrótornyok a közeli Bükkszéken és nem kis kezdeti eredménnyel, mert tizenegy kút napi két és fél vagon olajat adott. Míg egyszer csak feltört a mélyből a „Saivus” gyógyvíz és megindult a szerény fejlődés útján a bükkszéki gyógyfürdő. Ugyanakkor a hajdani gyön- gyösoroszi aranybányában, arany híján ólom után kezdtek kutatni. Csak a szarvaskői sziklák hallgattak. 1936-ban a Széchenyi Tudományos Társaság húszezer pengős pályázatot írt ki a wehrlit gazdaságos ko- hósításának megoldására... A pályadíj nem volt key és, de a lehetőség, ami megcsillant, óriási, ötmillió tonna anyagból ki lehet-e vallatni a benne rejlő vasat? A megadott határidőre húsz pályázat érkezett be, de a pályázók közül egy sem tudta megoldani a nagy kérdést A SZARVASKŐI rozsdás sziklák azóta is konokul őrzik kincsüket, ez a vaskő nem hasznosítható. Még szerencse, hogy a község neve sokkal régibb, mint a sziklákat ért lesújtó bírálat. A községet a szarvasról nevezték el. A Kokum-féle vasgyárból pedig nem marad más, csak a kókumfitty. Dr. Kapor Elemér éíús'S.t' i nem. annál nincs fontosabb dolog a világon. Szép példányt kaptam az egyik, faiskolában, azután hónom alá csapva Jupiter makkját —- mert ősét ígú hívták a rómaiak —, egy reggeli vonat elvitt Pali bá tyámék falujába. Az orv _ mar nagyon várt ram. Vagy sokkal inkább tán a diófára. Kezébe vette a csemetét, megsimogatta, megszagolta. — Ez az, fiam, erre gondoltam. Ebéd után elültetjük. Kicsit bántotta a csőröm, hogy Pali bácsi olyan kutyafuttából akar áment mondani az ültetésre. Ilyenkor már kemény a föld, nehéz megtörni csákány nélkül a kérgét. Szalonnázás közben szóba is hoztam a dolgot. — Nem holnap lesz ám, Pali bácsi, amikor a diófa tombosodik. — Tudom, fiam. — Igazán csak tíz év múlva hoz gyümölcsöt. — Tudom, én fiam és azzal is tisztában vagyok, hogy nagyon eljárt az idő felettem. A legszívesebben visszaszívtam volna. — Bocsássa meg. Pali bácsi, nem ezt akartam mon- lani. — Tudom én, fiam. De he olyan sürgős, akkor ültes sük el meg ebéd előtt. Szüts István egri vörös csillag (Telelőn: 22-33) du. léi 4, léi 6 és 8 órakor Ulzana Színes, szinkronizált NDK kalandfüm EGRI BRODY (Telefon: 14-07) du. fél 4 és fél 6 órakor Verseny a „Veszély” kategóriában Színes, szinkronizált csehszlovák film. Este fél 8 órakor Száguldás a semmibe Színes amerikai film. GYÖNGYÖSI PUSKIN du. fél 4 órakor A brilliánskirályrő bukása du. háromnegyed 6 és este 8 órakor A látogatók GYÖNGYÖSI SZABADSÁG özvegy Couderené HATVANI VÖRÖS CSILLAG du. fél 4 órakor Hatan hetedhét országon át du. fél 6 és este fél 8 órakor Magas széke férfi, felemé' cipőben .-Üt VÉS Légy Jó mindhalálig FÜZESABONY Veronika és a bűvös zsák m\í aOSSUTtt 8.22 Nóták. 9.00 Harsan a kürtszót 9.35 Beethoven: F-dúr gordonka-zongora szonáta. 10.05 Iskoiarádió. 10.35 Romantikus zene. 11.49 A reményhez. Versek. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Reklám. 12.35 Melódiakoktél. 13.45 Törvénykönyv. 14.00 Fúvó szene Farkas Antal műveiből. 14.11 Gyíkocska. Mesejáték. 14.47 Éneklő Ifjúság. 15.10 Népdalok. 15.24 Rádióiskola. Meteorológia. 16.05 Miről írnak az Üzemi lapok? 16.15 Schumann: Bécsi karnevál. 16.40 Váci Mihály élete és költészete. 17.05 Régi híres énekesek műsorából. 17.35 Új módszerek a belgyógyászatban. 17.50 Az év legjobb tánczenei felvételeiből. VI. rész. 18.30 A Szabó család. 19.25 Zenekari muzsik». 19.55 A legutolsó nap. Rádiójáték. 21.00 Töltsön egy órái kedvenceivel! 22.30 Verbunkosok, népdalok. 23.15 Operarészletek. 0.10 Pal Joey. Filmzenerészleteit. _ PETŐFI 8.05 Századunk zenéjéből. 9.03 Daljátékokból. 9.53 Könyvek, tájak, emberek. 10.00 A zene hullám, hosszán. 11.45 Létezik-e hatodik érzékszerv? 12.00 Mezők, falvak éneke. 12.20 Kórusok, hangszerszólók. 12.03 Mefistofele. Operarészletek. 14.00 Kettőtől — hatig . . . Zenés délután. 18.10 A magyar kultúra Jugoszláviában. 18.41 A Gyermekrádiő ú.i zenei felvételeiből. 19.01 frószobáin. . . Hidas Antal vallomása. \ 20.28 Népi zene. 21.07 Páholyból. 22.00 Esti hangverseny régi ' olasz zeneszerzők műveiből. 23.15 Könnyűzene. SZOLNOKI RADIO 18.00 Alföldi krónika — Nép» k — Üzemi lapokban tűk — A szolnoki (javító munkáskórusa éáiGj&eL — Üttörőhíradó. -<• Szerkesztik a hallgatók. TQ MAGYAR 8.05 lskola-tv. 12.35 lskola-tv. 17.03 Műsorismertetés. 17.05 Hírek. i 17.15 Síppal, dobbal, énekszóval. .. 17.55 Az Öröklődés titkai. VIII. rész. 18.40 Játék a betűkkel. 19.05 Reklám. 19.15 Esti mese. Bibi, a sportoló. Lengyel rajzfilm. 19.80 Tv-híradó. 20.00 A napsugár nyomában. XH. Legtávolabb a napsugártól. 20.30 Electra. 22.15 Tv-híradó. 2. műsor 20.00 Műsorismertetés. 20.01 Ida. Szép Emlő egy- felvonásosa. 20.30 Krémes. Szép Ernő egyfelvonásosa. 21.05 Tv-hiradó. al.25 Két színész, egy szerep... POZSONYI 8.30 Híradó. 9.00 Iskolásoknak, 9.30 Az amageri rét története. 10.40 Publicisztika. 14.25 Iskolásoknak. 16.30 Hírek. 16.35 Iskolásoknak. 17.05 Ifjú láthatár. 18.10 Családi posta. 19.00 Híradó, publicisztika. 20.00 Az ismeretlen átjáróház udvarából. (Szovjet bűnügyi film. 4. rész.) ’1.00 Híradó, publicisztika. *11.50 Ismerkedjünk zeneszerzőink műveivel. Műsoron: Dezidér Kardos. 22.20 Sajtószemle. 4
