Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-08 / 287. szám

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XI. kongresszusára (Folytatás az 1. oldalról) •águnkban. További fejlődésének útja min­denekelőtt az, hogy a termelőszövetkezetek korszerű nagyüzemmé válnak, gazdálkodá­sukban erősödnek a vállalati jellegű voná­sok. Az elkövetkező időkben is szükség van főként a saját munkán és a családtagok munkáján alapuló kisárutermelésre. Az életszínvonal rendszeres emelkedésé­vel bővül a személyi tulajdonban levő ja­vak köre. Ez szocialista fejlődésünk fontos eredménye. Államunk támogatja a munká­val szerzett ;zemélyi tulajdont, azonban a családi szükségleteket meghaladó, speku- * lációs jellegű ingatlanszerzési törekvéseket törvényes eszközökkel visszaszorítja. Törvé­nyeinket olyan irányban fejleszti tovább, hogy gátat vessenek a nem munkából szár­mazó, a szocialista elveket sértő jövedelem­felhalmozásnak. A társadalom osztály szerkezetének vál­tozásairól a dokumentum megállapítja z aktív keresők 58 százaléka munkás, 15 ­zaléka szövetkezeti paraszt, 24 százaléka értelmiségi alkalmazott. Az önálló kisaru- termelők aránya mintegy 3 százalék. Tovább erősödött a munkásosztály veze­tő szerepe. A munkásosztály politikai állás- foglalása, tevékenysége, fegyelme, szemlé­lete meghatározó módon befolyásolja a dol­gozók minden csoportjának, rétegének fel­fogását. A munkásosztály politikái öntudata fejlődött, a munkások szakképzettsége, mű­veltsége gyarapodott. A munkásosztály, amely társadalmunk legnagyobb osztálya, a két kongresszus között is tovább nőtt; de­rékhada a szocialista nagyüzemekben dol­god munkásság. Pártunk a jövőben is nagy figyelmet fordít a munkások tevékenységé­ibe, életére. Nagy utat tett meg a munkásosztály szö­vetségese, a szövetkezeti parasztság. Munka- és életkörülményei közelednek a munkáso­kéhoz, termelési és közéleti tevékenységé­vel a szocializmus építésének aktív részese. Tovább erősödött kollektív tulajdonosi és gazdálkodói szemlélete; emelkedett a me­zőgazdasági dolgozók műveltsége, képzettsége, politikai tudatossága. Az Irányelvek leszögezik, hogy a tudo­mányos-technikai forradalom követelményei­vel összhangban nő az értelmiség szerepe. Fontos feladat, hogy soraiban elmélyüljön 0 marxizmus—leninizmus befolyása,' után­pótlásában pedig biztosítsuk a munkás- és parasztfiatalok, a dolgozó nők kellő ará­nyát. A, kisiparosok, a kiskereskedők és egyéb magánfoglalkozásúak a társadalmi termelésben hasznos szerepet töltenek be. A továbbiakban a dokumentum szól ar- *61, hogy a két kongresszus között a párt kezdeményezésére tett intézkedések elő­mozdították az államélet és a szocialista de­mokrácia fejlődését. Nő szocialista államunk Szerepe elsősorban a gazdasági építésben és a kulturális életben. A fokozódó követelmé­nyek. miatt alközponti irányítást hatéko­nyabbá kell tenni; erősíteni kell a központi fcülamigazgatasi szervek összehangolt irá­nyító munkáját. A X. kongresszus állásfoglalása alapján átkötött törvény rendezte a tanácsoknak, a szocialista állam népképviseleti-önkormány- ssati és államigazgatási szerveinek, tevékeny­ségi körét, növelte önállóságukat. A taná­csok nyújtsanak a lakosságnak az eddiginél nagyobb lehetőséget az érdemi beleszólásra és ellenőrzésre. A tanácsok önállóságának növelésében fontos feltétel, hogy gazdasági eszközeik gyarapodjanak és azokat célirá­nyosan használják fel. Az üzemi demokrácia a szocialista demok­rácia alapvető része. Jelenlegi működése és hatékonysága nem felel meg a követeimé- ínyeknek., ezért mind tartalmában, mind módszereiben tovább kell fejleszteni. OL A GAZDASÁGI ÉPITÖMUNKA FELADATAI A népgazdaság a X. kongresszuson jóvár hagyott gazdaságpolitikai elveknek megfe­lelően, a IV. ötéves tervben meghatározott feladatok végrehajtásával tovább fejlődött. Közelebb jutottunk a kitűzött célhoz, hogy & gazdaságilag közepesen. • fejlett országok sorából a fejlettek közé emelkedjünk. Bő­vültek a szocializmus anyagi-műszaki alap­jai, gyarapodott a nemzeti vagyon, emelke­dett népünk életszínvonala. A népgazdaság egységes irányításának erősítésére létrehoz­tuk az Állami Tervbizottságot, megalkottuk a tervtörvényt, az irányítási rendszer to­vábbfejlődött, javult'a tervszerűség. Gazdaságpolitikánknak az V. ötéves terv időszakában a távlati célokkal összhangban kell biztosítania gazdaságunk tervszerű és arányos fejlődését Az V. ötéves terv idején a nemzeti jövedelem mintegy 30 százalékkal, az ipari termelés 32—35, az építőipari ter­melés 35—37, a mezőgazdasági termelés 16 —18 százalékkal növekedjék. A felhalmozás aránya a tervidőszak átlagában 25—27 szá­zalék, a fogyasztás aránya 73—75 százalék legyen. A népgazdaság két fő ágát, az ipart és a mezőgazdaságot összehangoltan fej­lesztjük. Egész gazdasági tevékenységünket a társadalmi termelés hatékonyságának ed­diginél .er"t?1 iesébb növ°láiére alapozzuk. F‘ megköveteli a term-1‘ -i szerkezet további átgondolt korszerűsítését. A világgazdaságban jelenleg végbemenő folyamatok sok szempontból új helyzetet teremtenék. A legutóbbi egy-két évben, fő­képpen a nemzetközi tőkés monopóliumok mesterkedései következtében, kiéleződött a nyersanyag- és energiaprobléma, nagyarányú árváltozások következtek be a világpiacon. Szocialista tervgazdaságunk bizonyos mér­tékig kivédi ennek hatását, de nem függet­lenítheti magát a világgazdaságban lejátszó­dó folyamatoktól. Az iparfejlesztés feladatait hazánk lehe­tőségeivel és a nemzetközi együttműködés­sel egyaránt számolva kell meghatározni. Differenciáltabban kell fejleszteni az ipar egyes, ágait, szűkíteni a gyártmányszerke­zetet. 1. Fejlesztjük a személy- és áruszállítást figyelmünket az előttünk álló időszakban ia tömegközlekedésre összpontosítjuk. A nagyvárosokban a tömegközlekedés javítását a járműpark korszerűsítésével, a fővá­rosban a gyorsközlekedés — elsősorban a metróhálózat — fokozott ütemű kiépítésé­vel kell elérni. A mezőgazdaságban folytatjuk a nagy­üzemi, iparszerű termelés elterjesztését. Az állami gazdaságok, amelyeknek szerepe egy­re növekszik, ennek hozzáértő kezdeménye­zői. Az állami gazdaságok és a termelő- szövetkezetek általános fejlesztése mellett, ezután is számolunk a háztáji, a kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeivel. A beruházási igényeket népgazdasági, társadalmi fontosságuk szerint kell: rangso­rolni. Csökkenteni kell az eszközök felhasz­nálásának szétaprózottságát, meg kell aka­dályozni a költséges megoldásokat, a túl­zott igények érvényest Áét A vállalati be­ruházások is jobban feleljenek meg a népgazdasági érdekeknek. Javítani kell az előkészítést, rövidíteni az indokolatlanul hosszú kivitelezési időt A szocialista világpiacra támaszkodva, objektív lehetőségeink figyelembevételével szabályozzuk a hazai árszínvonalat A vi­lágpiaci árak tartós változásait a gazdasági­lag szükséges mértékig a hazai termelői árakban érvényesíteni kell, hogy jobban orientáljanak a hatékony gazdálkodásra. E változások kihatnak bizonyos fogyasztási cikkek áraira is, ugyanakkor szocialista tervgazdálkodásunk a termelés bővítésével, hatékonyságának ‘növelésével összhangban biztosítja az életszínvonal további tervszerű és rendszeres fejlődését A KGST keretében segítjük a szocialista gazdasági integráció kibontakozását a Komplex Program valóra váltását. Főként a termelési együttműködést és kooperációt valamint- a szakosodás és a tudományos­műszaki együttműködést szélesítjük minde­nekelőtt a Szovjetunióval és a KGST többi tagállamával. Részt veszünk nyers- és alap­anyagok együttes kitermelésében, közös gazdasági szervezetek, vattaiatok létesítésé­ben. A továbbiakban az irányelvek rámutat­nak: legfontosabb feladatunk a. népgazdaság belső tartalékainak jobb kihasználása, a munka termelékenységének növelése, az ön­költség csökkentése, a minőség javítása. A termelés növekedése mindenekelőtt a ter­melékenység emelkedésé' \t függ. Az anyagi lehetőségek arányában — különösen a nép­gazdaság fő területein — • folytatni kell a termelőfolyamatok korszerűsítését, gépesí­téssel csökkenteni a nehéz fizikai munkát. Javítani kell á munkaerő-gazdálkodást. Gyorsabb haladást kell elérni az üzem- és munkaszervezésben, amelyet a vállalatok, a szövetkezetek gazdálkodásának szerves ré­szévé kell tenni. Átfogó és ésszerű takaré­kosságot kell megvalósítani a népgazdaság minden területén. IV. életszínvonal, szociálpolitikái FELADATOK Szocialista előrehaladásunk során, gaz­dasági épitőmufikánk eredményeként rend­szeresen emelkedik dolgozó népünk élet- színvonala, Az egy főre jutó reáljövedelem a negyedik ötéves terv időszakában 24 szá­zalékkal, a tervezettet megközelítően növek­szik, népünk jobban táplálkozik, szebben öl­tözködik, kulturáltabban él mint bármikor ezelőtt. Az életkörülmények javulásához a munkaidő-csökkentés is hozzájárult, számot­tevően növekedett a családi pótlék, a gyer­mekgondozási segély összege, nőtt az átlag nyugdíj, s az egészségügyi ellátás, a tár­sadalombiztosítás ma már minden állam­polgárra kiterjed. Az V. ötéves terv során a reáljövedelem 23—25 százalékkal növekszik. A bérpoliti­kában fő célunk a munka szerinti elosztás erősítése. Hogy a munkásság és a paraszt­ság jövedelme aranyosan növekedjék, a dif­ferenciált bér- és jövedelemszabályozással biztosítani kell a jó munka megérdemelt anyagi elismerését. A legalacsonyabb kere­setek az átlagosnál gyorsabb ütemben emel­kedjenek. Következetesebben kell érvénye­síteni az egyenlő munkáért egyenlő bér el­vét, igy szüntetve meg a nők és -a férfiak keresetében 'még meglévő különbségeket is. A lakosságit több, iobu, választékosabb közszükségleti cikkel látjuk el, s gondosko­dunk arról, hogy elegendő olcsó fogyasztási •ikk legjvm Az V. ötéves terv éveib"" iltaláncdsá tesszü n 44 órás mu •’hetet. A lakásh- ’yzet javí ását pártunk fontos társadalompolitikai, szocialista feladatnak tekinti, biztosítjuk, hogy az eddiginél több állami lakás épüljön, s a jövőben is támo­gatjuk a saját erőből történő lakás- és családiház-építést Javítjuk a szociálpolitikai ellátást, tovább egységesítjük nyugdíjrendszerünket és csök­kentjük a korábbról megmaradt különbsége­ket. Biztosítjuk a nyugdíjak reálértékének megtartását. Javítjuk a betegellátást, növel­jük a szociális otthonok helyeinek számát, 'továbbfejlesztjük az üzemegészségügyet. *. IDEOLÓGIAI ÉS MŰVELŐDÉSI FELADATOK A X. kongresszus óta tovább erősödött ha­zánkban a marxizmus—leninizmus eszméinek befolyása. Ideológiai téren fő feladatunk a tömegek szocialista tudatának fejlesztése. Az elméleti munkában alkotó Választ kell adni társadalmunk fejlődésének kérdéseire, idejé­ben kell feltárni és elemezni a fejlődés új tendenciáit, s előremutató igénnyel kell álta­lánosítani a tapasztalatokat. Különösen fon­tossá válik szocialista távlataiul! világosabb körvonalazás, a szocialista életmód fölényé­nek bemutatása a kapitalista életformával szemben. Szélesebb körben tegyük tudatossá: a szocialista hazafiság cselekvő hazafiság, tár­sadalmi céljaink megvalósítását szolgáló fele­lős, aktív magatartás és állandó készenlét vívmányaink védelmére. Egyértelmű, következetes marxista bírá­latban kell részesíteni a jobboldali, ultraradi­kális, dogmatikus nézeteket. Határozott har­cot kell folytatni az eszméinktől idegen pol­gári, kispolgári szemlélet ellen. Nagy figyel­met kell fordítani a nacionalizmus és a koz- mopolitizmus bírálatára. A két kongresszus között is gyarapodott népünk műveltsége. Erősítsük tovább a köz- művelődés világnézeti hatását, fejlesszük a kultúra területén is a közösségi formákat. Fordítsunk különös gondot a munkásosztály tudásának gazdagítására, kulturálódására. Törvényt kell alkotni, amely összefoglalja a közművelődés céljait és feladatait. A sport­mozgalomban az iskolai testnevelést és a tömegsportot kell előtérbe helyezni. Az egyes művészeti ágakban kz elmúlt időszakban értékes művek születtek, növe­kedett a különböző művészeti rendezvények látogatottsága. Határozottabban kell támogat­ni a szocialista realista, közéleti elkötelezett­ségű irodalmat és művészetet. A dolgozó osz­tályok, a társadalom életének központi kér­dései kapjanak jelentőségüknek megfelelő te­ret a művészeti alkotásokban. VL A PART- ÉS TÖMEGSZERVEZETEK FELADATAI Szocialista építésűnk vezető ereje a párt. A'X. kongresszus óta eltelt időszakban pár­tunk vezető szerepe megfelelően érvénye­sült. A vezető szerep még következetesebb érvényesítését követelik meg azonban a szo­cialista építés soron levő feladatai: ennek előfeltétele a párt politikájának megvalósítá­sa, a párttagok eszmei, politikai felkészültsé­gének gyarapítása, az ideológiai munka javítá­sa, a pártfegyelem megszilárdítása. Tovább kell erősíteni a pártmunka politikai-mozgalmi jelle­gét, fel kell lépni a hivatalnoki stílus és az in­dokolatlanul sok papírmunka éllen. Nagyobb alapszervezetek létrehozásával meg kell szün­tetni a szétaprózottságot minden olyan helyen, — üzemben, községben, hivatalban -—, ahol ehhez a feltételek megvannak. A párt sikeres tevékenysége döntően esz­mei, politikai, szervezeti és cselekvési egysé­gen alapul, az egység magasabb színvo­nalra emelése állandó folyamat. Pártunk hű a demokratikus centralizmus lenini elvéhez — húzzák alá az irányelvek, majd nyomaté­kosan szólnak arról, hogy a pártdemokrácia fejlesztésének fontos eleme a párttagság szé­les körű bevonása a határozatok előkészítés^, be, a döntésekbe, a centralizmus fejlesztésé­nek pedig lényeges összetevője a határozatok hiánytalan végrehajtása és az ellenőrzés. A döntést segítő demokratikus vita utón, a kom­munista bírálat alapján következetesebben kell számonkémi a párt minden tagjától és funkcionáriusától a fegyelmezett munkát, a határozatok melletti eívszerű és érvelő ki­állást. A párt vezető szerepének erősítése szük­ségessé teszi a kádermunka színvonalánál! emelését. Növelni kell a testületek szerepét a személyi kérdések eldöntésében, erősíteni kell a kádermunkában a bizalom, az őszin­teség, a nyíltság légkörét. A párt a dolgozóknak, elsősorban a mun­kásoknak a legjobbjait veszi fel tagjai so­rába, azokat, akik meggyőződéses hívéi szocialista társadalmunknak, élen járnak a munkában, a szocializmus elvei szerint él­nek. A párt összetételének fejlesztése érde­kében gondoskodni kell a munkások, Io­nosén a szakmunkások megfelelő arányú fel- vételéről. A tagfelvétel fő forrásai a najy- üzemek legyenek. Az állami szervek, társadalmi szerveze­tek működéséről szólva, az irányelvek hang­súlyozzák: a párt az állami szervek rendel­tetésszerű működését elvi, politikai irányí­tással, helyes kádermunkával biztosítja. F in­fos, hogy a párthatározatokat, az ál’nm; «••»r­— - ív '•’s-n •'••• Vmezve, idejében vV ' ■ ;ák • (j 1 y A szakszervezetek tekintélye és befolyása nőtt. Hozzáértőbben gyakorolják funkcióikat. Nem kielégítő meg nevelőmunkájuk, belső életük demokratizmusa elmarad az igények­től és a lehetőségektől. Követeljék még tagjaik, tói a fegyelmezett, pontos munkát, éljenek jogaikkal, képviseljék és védjék bátrabban a dolgozók érdekeit, lépjenek fel a törvé­nyek, a rendeletek megtartásáért. A KISZ alapvetően betölti politikai, tár­sadalmi szerepét, erősödött kommunista jel» lege. A fiatalok körében folyó eszmei, politi­kai nevelésben növelni kell a társadalom minden szervezetének felelősségét és aktivi­tását. A KISZ-szervezetek neveljék fiatalsá­gunkat önállóságra, kezdeményezésre. A párt alapszervezeteiben javítani kell a KISZ párt- irányítását, céltudatosan készítsék fel a leg­jobb fiatalokat a pártba való belépésre. A Magyar Üttörők Szövetsége szervezzem gyer­mekek közösségi életét, segítse az iskolai ne­velést. A nőkről szóló párthatározat megvalósítá­sa társadalmi összefogással sikeresen halad. Következetesebben érvényesül a nők egyen­jogúsága a munkahelyek betöltésében, a kép­zésben, az anyagi elismerésben. A választott testületekben és a gazdasági vezető tisztsé­gekben egyre több a nő. A párt szervei és szervezetei tekintsék állándó feladatuknak a nők helyzetével, politikai, szakmai fejlődé­sével és aktivitásának növelésével foglalkozó határozat valóra váltósát. A párt szövetségi politikájának kerete a Hazafias Népfront-mozgalom. A szocialista nemzeti egység teljes kibontakoztatása azt igényli, hogy fokozódjék a Hazafias Népfront társadalmi, politikai szerepe, a népfront avas­sa közügigyé legfontosabb céljainkat. VII. A PÁRT NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉGÉNEK, KAPCSOLATAINAK FEJLESZTÉSÉRŐL A Magyar Szocialista Munkáspárt megkü­lönböztetett jelentőséget tulajdonít a szovjet testvérpárthoz fűződő viszonyának, és azt minden téren fejleszti. A Szovjetunió Kom­munista Pártja szerezte a legtöbb, a leg­átfogóbb tapasztalatokat a szocialista építés­ben, a nép eszmei-politikai egységének meg­teremtésében, az imperializmussal vívott harcban. A legtöbbet teszi a nemzetközi kom­munista mozgalom fejlődéséért, forradalmi elméletünk lenini örökségének megvédéséért és gazdagításáért. Pártunk ápolja és erősíti kap­csolatait a szocalista országok közösségének minden pártjával; még szilárdabbra ötvözzük or­szágaink és népeink barátságát, fejlesztjük együttműködésünket. Pártunk kész további erőfeszítésekkel hozzájárulni az. imperializ­mus ellen harcoló erők tömörítéséhez, a kö­zős akciók sikeréhez. Szélesíti kapcsolatait, erősíti szolidaritását a tőkés világ és a fej­lődő országok marxista—leninista pártjaival: támogatja az imperialistaellenes összefogás érdekében kialakított együttműködésüket más haladó politikai erőkkel. A nemzetközi osztályharc megköveteli • kommunista és munkáspártok egységének ál­landó erősítését. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a két- és sokoldalú találkozókon a jö­vőben is rendszeresen kicseréljük tapaszta­latainkat a többi testvérpárttal és az új vi­szonyoknak megfelelően, összehangoljuk fel­adatainkat, munkánkat. Ezen az elvi alapon támogatjuk az európai testvérpártok értekez­letének megtartását. Aktívan fellépünk a kommunista és munkáspártok soron követ­kező nemzetközi tanácskozásának előkészí­téséért. A kommunista mozgalom szerves ré­szének tekintjük a testvérpártoknak a világ különböző térségei, egyes földrészek és öve­zetek sajátos követelményeivel összhangban álló, egységünket erősítő tanácskozásait. A kommunista mozgalom sorainak szoro­sabbra zárása, valamennyi imperialistaellé- nes erő tömörítése elválaszthatatlan az oppor­tunizmus jobb- és „baloldali”, s a manapság különböző helyeken jelentkező, úgynevezett újbaloldali válfajai ellen vívott elvi-politikai harctól. Az opportunizmus mindegyik válto­zata kárt okoz mozgalmunknak. Állhatatosan harcolni kell a marxista—leninista elmélet forradalmi tisztaságának megőrzéséért. Hatá­rozottan vissza kell utasítani a soviniszta, na­cionalista és szovjetellenes nézeteket. Elítéljük a maoista vezetés álláspontját és törekvé­sét, amely eltorzítja a nemzetközi osztályharc valódi tartalmát és céljait. Pártunk a társadalmi haladás érdekében a forradalmi szolidaritás, az egyenjogúság el­vei alapján fejleszti kapcsolatait az aníiimpe- rialista erőkkel, a nemzeti demokratikus pár­tokkal, a hazájuk függetlenségéért, szabadsá­gáért harcoló felszabadító mozgalmakkal. Egyik működésre törekszünk a szocialista és szociáldemokrata pártokkal a nemzetközi eny­hülés és biztonság erősítése, a munkásosztály akcióegysége érdekében, minden lehetséges területen és kérdésben. Mély méggyőzödésünk, hogy a kommunista és munkásmozgalom egy­sége, a béke erőinek összefogása a szocializ­mus, a haladás eszméinek győzelmét segíti élő. ★ A Központi Bizottság biztos benne, hogy a kongresszus új lendületet ad gazdasági és kulturális építőmunkánknak. Tovább gyarapít­juk anyagi, szellemi értékeinket, erősítjük tár­sadalmunk szocialista jellegét. Pártunk a szo­cializmus felépítésére törekszik, nagy lépést tesz a »kommunizmus felé vezető úton. E cél jegyében szilárd eszmei, politikai egységben dolgozzunk tovább a Magyar Népköztársaság felvirágoztatásán, népünk felemelkedésén! luru

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom