Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-04 / 283. szám

Előnyős a váüzlc'nsíí, hátrányos a népgazdaságnak JA népgazdaságot a vál- ” lalatok alkotják, a népgazdaság erősödésének, fejlődésének az az alapja, hogy a vállalatok a terme­lésben, a gazdálkodásban lé­pésről lépésre előrehaladnak. A fejlődésnek ez az egybe­esése korántsem jelenti azt, hogy a gazdálkodás hétköz­napjait a tökéletes harmónia, a népgazdasági és a válla­lati érdekek zavartalan össz­hangja jellemzi. Ilyesmire törekedni re­ménytelen vállalkozás lenne. Egyebek között azért is, mert a népgazdasági érdek ritkán fogalmazható meg „vegytiszta”, pontosan körül­írt formában, ugyanakkor a vállalati érdek követelmé­nyei konkrétek: az árbevé­tel, a nyereség, az érdekelt­ségi alapok, a személyi jö­vedelem növelése, fejlesztési lehetőség. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a nép- gazdasági érdek gyűjtőfoga­lom, amelybe tucatjával le­het jogosan besorolni azokat a célokat, érdekeket, köve­telményeket — pl. az élő- és holtmunka hatékonyabb fel- használása, gyorsabb műsza­ki fejlődés, gazdaságosabb termelési és exportstruktúra, stabil és folyamatosan javuló minőség stb., stb.—, amelyek­nek követése, kielégítése vitat­hatatlanul népgazdasági-tár­sadalmi érdek. Az érdekek — s ezek tel­jes sora: az egyéni, a válla­lati, az ágazati és a népgaz­dasági érdekek — közelíté­sében, összehangolásában a reális célunk, amit elérhe­tünk, csak az lehet, hogy azok külön-külön és együtte­sen jó irányban hassanak. Más kérdés, hogy az érdekek különbözősége, ütköztetése nem juthat a tartós szem­beállás állapotába, helyzeté­be, ennek közvetlen veszélyét a kormányzatnak idejében fel kell ismernie, ki kell kü­szöbölnie. Néhány évvel korábban a munkaerő-gazdálkodás kér­désében és gyakorlatában került szembe a népgazdasá­gi és vállalati érdek s ez mindaddig kárt okozott — a munka termelékenysége stag­nált, nőtt a fluktuáció és a munkaerőhiány —, amíg a megfelelőbb bérszabályozás nem enyhítette az érdekek szembenállását. Az utóbbi egy-másfél esztendőben is­mét létrejött a gazdasági életben egy olyan — nevez­zük érdek — szféra, amely­nél a vállalat és a népgaz­daság érdeke eltávolodott egymástól. Csak a vitathatatlan té­nyekre utálunk: az elmúlt évben és részben még az idei esztendő felében is az anya­gok és energiahordozók tő­kés piaci árai példátlan mér­tékben emelkedtek, a koráb­bi árarányok felborultak, újak jöttek létre. Számos okból, s mindenekelőtt a bel­ső árszínvonal védelme ér­dekében a tőkés piacokról felénk hömpölygő árhullá­mot — költségvetési támoga­tással — a határon megfé­keztük. Csakhogy ennek kö­vetkeztében az érintett ter­mékek — az ásványolaj, a nyersbőr, a gyapjú, a szin­tetikus szálak, a különféle vegyipari alapanyagok — ha­zai felhasználói a szó szoros értelmében elszigetelődtek a külső piacoktól: gazdálkodá­si döntéseiket — az energia és az anyag felhasználását, értékesítési politikájukat — a vállalati — valójában ir­reális és torz — költségvi­szonyok', gazdaságossági szempontok szerint alakítot­ták. A költségvetési támogatás­sal alacsony áron kapott im­portanyagok — s általában az alapanyagok stabil hazai árszintje növelte a vállala­tok exportképességét. Aligha véletlen, hogy az elmúlt év­ben tőkés árucsere-forgal­munk is kiviteli többlettel zárult. Eszerint sokan azt hi­hetnék, hogy a hazai árak eltérítése a világpiaci árak­tól végeredményben — az export dinamikus fejlődése révén — egyértelműen nép- gazdasági érdeket szolgált. Sajnos, a kiviteli többlet mi­atti örömbe üröm is ve­gyült, mert az a külkereske­delmi cserearány romlása közepette jött létre, s ami jó volt a vállalatoknak — nye­reséget, sőt gyakran többlet- nyereséget szereztek — az a népgazdaságnak sok esetben veszteséget okozott, az álla­mi költségvetésben többletki­adással járt. A cserearány romlásából — s ez a folyamat 1974 első felében is folytatódott — származó veszteség egyik összetevője az, hogy a tőkés piacokra kerülő termékeink árszínvonala korántsem emelkedett olyan mértékben, mint az ugyanezen országok­ból importált termékek ára. De része van a veszteségben annak is, hogy a belső piaci árszintből adódó jobb ver­senyhelyzetben az exportáló vállalatok nem kényszerülnelk áraik kívánatos és lehetséges mértékű emelésére, többnyi­re megelégednek a saját — torz — kalkulációjuk szerint mutatkozó vállalati nyereség­gel. A jelenlegi ár- és költség- viszonyok közepette a vál­lalati és népgazdasági érdek nemcsak a külkereskedelmi kivitel esetében távolodhat el egymástól, hanem a ter­melés és a gazdálkodás egé­szében is, és a szükséges in­tézkedések elmulasztása ese­tén összhatásában konzervál­va egy olyan termelési, fel­használási és fogyasztási struktúrát a népgazdaságban, afiely további és még na­gyobb veszteségeket okozna, így tehát a termelői árrend­szerünk küszöbön álló rész­leges módosításának, a világ­piaci árváltozások érvénye­sítésének, a költségvetési ter­hek, ártámogatások csökken­tése nem egyedüli indítéka, hanem — s ez az alapvető — a népgazdasági és vállalati érdek és nézőpont újbóli egybehangolása, közelítése a gazdasági tevékenység hasz­nosságának megítélésében, mérésében. S minthogy a részleges árrendezéshez egyéb vállalati gazdálkodásra ható — változások is társulnak, az új esztendőre való válla­lati felkészülést ezúttal nem­csak a megszokott módon — rendelésállomány, anyag és kapacitás, szállító-vevő kap­csolatok stb. — kell biztosí­tani; célszerű és indokolt elő­zetesen elemezni a költségek nagyságának és összetételé­nek várható alakulását, azo­kat az ár- és egyéb feltétele­ket, amelyek közepette a jö­vőben boldogulniuk, gazdál­kodniuk kell a vállalatoknak. Garamvölgyi István A henger alakú betonépít■ menyekre szerelik a fémtar­tályokat az egri malom ud varán, (Foto: Puskás Anikó) Közel kétezer négyzetmé­terrel hosszabb lett az egri malom udvara. Ezen a nem nagy területen mégis az újat jelzik az egymás mellett so­rakozó kör alakú betonépít­mények. A malom 600 vago- nos gabonatárolója épül itt. melynek kivitelezői az Észak­magyarországi Vízügyi Építő Vállalat brigádjai. — Jó ütemben halad az építkezés — mondja a beton­falak között járva Káló An­tal művezető. — Májusban kezdtük el a munkát itt, a Sas út mellett, s azóta válla­lásaink egy részét már telje­sítettük. — Mi volt az első teen­dőjük? — Felcseréltük a talajt, miután a statikai vizsgálatok ezt indokolták. Nagy meg­terhelés hárul a földre, hi­szen 600 vagon gabona kerül majd a fémsilókba. A földet ezért sóderral kevertük és egy méterrel megemeltük a talajfelszínt, így biztonságos feltételeket teremtettünk az építkezéshez. Előttünk mélyen kiásott földcsatorna húzódik. Falát téglákkal szigetelték. — Zakar Aladár kőműves, Gál József ács, és Bíró Fe­renc kubikus brigádja végez­te a munkát — folytatja a művezető. — Látja, itt lesz a mérlegház, ahol nap mint nap mérik majd a beérkező gabona súlyát. Innen, a föld- csatornában elhelyezett gépe­sített csigarendszeren jut a gabona az elosztótoronyba, s onnan kerül majd a silótar­tályokba. SÚLYOS GAZDASÁGI ne­hézségekkel küzdött három évvel ezelőtt a bodonyi Mát- raalja Termelőszövetkezet. Ezért különösen figyelemre méltó az utóbbi évek fej­lődése, amelynek mintegy summázásaként a pártszer­vezet beszámoló taggyűlé­sén már azt állapíthatták meg, hogy stabilizálódott a termelőszövetkezet pénzügyi helyzete. A négy év tapasztalatai­ról, pártmunkájáról szóló beszámoló és az azt követő élénk vita behatóan vizs­gálta a helyzet alakulását, az eredmények okait, ösz- szefüggéseit, ugyanakkor fi­gyelmeztetett arra, hogy a súlyos hibák időszakára em­lékeztető rendbontások ma­radványait is végérvényesen föl kell számolni. A bajo­kat csak így lehet gyökeré­ben és tartósan elhárítani, következésként a kedvező munkahelyi légkört, a dol­gozók bizalmát helyreállí­tani. A taggyűlésen 32 párttag­ból 24-en vettek részt, 8-an idős koruknál fogva marad-' tak távol. Az élénk, sokrétű és kritikusan elemző vitá­ra jellemző, hogy a jelenle­vők többsége felszólalt, ösz- szesen 15-en nyilvánítottak véleményt. A vita is bizonyította, hogy a termelőszövetkezet dolgozói a jó gazda módján védik. f»il“sztik a közös va­gyon* A kommunisták idő- hon észleltek és ielezték a anyán nedig Soli­s'-’- a' -1 o-í-vs küzdöt­tek át ma?u1rat a válságos helvzetory k«zdemánvezői, részeset az u+óHHj évek ki- t-U-oUe sikereinek. Elismeréssel szóltak arról. föogy két évvel ezelőtt « A párttaggyűlésekről jelentjüké Stabilizálódott a bodonyi termelőszövetkezet gazdasági helyzete termelőszövetkezet gazdasági vezetésében beállt változás gyökeresen megváltoztatta a gazdálkodás eredményeit. Erre legjellemzőbb példa, hogy amíg 1971-ben 18 mil­liós veszteséggel zárta az évet a közös gazdaság, 1974- ben már 1,5 milliós nyere­séget könyvelhetnek el. Ez­zel párosul, hogy három év alatt az alaptevékenységből származó termelési érték megduplázódott. Szembetűnő az is, hogy 1970-ben 540 fo­rint, 71-ben 416 forint volt a megtermelt búza mázsán­ként önköltsége, ezzel szem­ben 1974-ben 190 forintba került egy mázsa búza. Ezen a gyenge termőhelyi adottságokkal rendelkező vi­déken még néhány évvel ezelőtt is hihetetlennek tűnt eredményt vallhat magáé­nak ez a közös gazdaság az­zal, hogy búzából 20 má­zsán felüli holdanként átlag­termést értek el. Helyesen döntöttek, amikor a növény- termesztés keretei között a gabonatermesztést, valamint a takarmánynövények ter­mesztését helyezték előtér­be, mivel az utóbbiból is hasonló eredmények szülei tek. Azt is tapasztalat ada tokkal bizonyították most, hogy a kukorica termeszté­se az időjárási, éghajlati vi szonyok miatt nem eléggé gazdaságos, ezért csökken­tették a vetésterületet A melléktevékenységet ie mérsékelték, hogy az ne fé­kező je, hanem szükség sze­rint kiegészítője legyen a közös gazdaság alaptevé­kenységének. Mindezek a tények ki­mondatlanul is példázzák a bodonyi kommunisták helyt­állását, a termelőszövetke­zet vezetőinek és dolgozói­nak az utóbbi két-három évben tanúsított helyes tö­rekvéseit. A FELSZÓLALÓK azt sem titkolták, hogy a gaz­daság talpraállítása, a tec-i melés megszervezése túlzot­tan lekötötte a figyelmet, miközben nem fordítottak elég gondot a kommunisták tájékoztatására, a politikai felvilágosításra. Hiányossá­gok álltak be a pártvezető­ség és a gazdasági vezetés kapcsolatában is. Ehhez nem kis mértéltben hozzá­járult, hogy a párttitkári tisztségben az utóbbi három évben hárman követték egymást. Mindezekre a gondokra fölfigyelt a taggyűlés, ép­pen ezért a párt- és a gaz­dasági vezetés kapcsolatai­nak ■ megerősítésében, az őszinte légkör megteremté­sében jelölte meg a legsür­getőbb tennivalókat. A taggyűlés azt is meg­állapította. hogy az utóbbi években nem haladt előre kielégítően a fordítottak kellő gondot pen arra az eroiott a** a, amely a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás politikai bázisát képezi. A pártszervezet tagjainak átlagos életkora meghaladja az 52 évet és az utóbbi két évben egyetlen új taggal sem gyarapították soraikat. Éppen ezért fontos fel­adatként jelölték meg a fia­talokkal való fokozottabb törődést annál is inkább, mert az ifjúság érdeklődése ezt igényli is. Azt is kifo­gásolták, hogy a pártszer­vezetben mindössze négy nő kommunistát tartanak nyil­ván, holott a közös gazda­ság dolgozóinak többségét lányok és asszonyok képe­zik. A bodonyi taggyűlés szem­léletesen bizonyította, hogy a termelőszövetkezet dolgo­zóinak áldozatvállalása, kez­deményező készsége és helyt­állása korül eddig sem volt probléma, ugyanakkor rá­mutattak. hogy az eredmé­nyek fejlesztéséhez követke­zetes, tartalmas pártszerve­zeti élet megteremtésére, va­lamint a politikai és a gaz­dasági vezetés jó együtt­működésére van szükség. A PÁRTVEZETÉS FOKO­ZOTTABB érvényesítésének fontosságáról beszélt a fel­szólalásában Sólyom Ernő, a járási pártbizottság titká­ra is. Az építkezés közepén már elkészült a keskeny, henger alakú elosztótorony alapja. Felvonóberendezést szerelnek ide hamarosan, s ez továb­bítja majd emberi kéz érin­tése nélkül a tisztított ga­bonát a tartályokba. Tíz kör alakú vasbeton­alapra szerelik rá az előre gyártott fémköpenyeket Több ezer csavarral erősítik egy­máshoz a lemezeket. — Ezeket Borsodnádasdon 698 ví»*'©n©s lesíoQo Gabonatároló épül Eger ítéli részén készítették — mondja Nyol­cas Miklós főmolnár — és itt, a helyszínen szerelik össze a következő hónapokban. — Mit jelent a ^malomnak az új tároló? — Hatszáz vagon gabona biztonságos elhelyezését. Bár évente 1800 vagon búzát dol­gozunk fel lisztté, háromszor töltjük majd fel a tartályo­kat. Hosszú idő után végre az egri malom is kap egy kórszerű gabonatárolót. Ez indokolt is, mert eddig csak ideiglenesen helyeztük el a feldolgozásra váró búzát, mivel nem volt más megol­dás. — A biztonságos tárolás természetesen a liszt minő­ségén is javít. — Kétségtelenül, hiszen az egyenletesen száraz gabona fokozza a liszt sütőipari ér­tékét, amely a kenyér jó minőségében is jelentkezik. A 24 milliós költséggel épülő 600 vagonos gabona- tároló tehát segít majd az egri malom tárolási gondja­in. Jövőre, aratáskor már meg is töltik új búzával, s készítenek új kenyeret a ki­nyert lisztből. (mentusz) MEGYÉT ÉRINTŐ FONTOS TÉMÁK A PROGRAMBAN Eredményes volt a műszaki hónap Több mint 70 előadás, öt­ezer résztvevővel; két szám­adattal így lehet jellemezni az idei műszaki hónap ren­dezvénysorozatát. Ezek a számok persze nem tudják érzékeltetni az elmúlt évek­hez viszonyítva a fejlődést, hiszen tavaly körülbelül ugyanennyi érdeklődő kísér­te figyelemmel a már ha­gyományos őszi programo­kat. Azt viszont el lehet mondani, hogy az idén, akár a látványosság rová­sára is, a MTESZ Heves megyei szervezete új terüle­tek „meghódítására” vállal­kozott. A megyeszékhely­centrikus programok helyett az idén elsősorban arra tö­rekedtek a szervezők, hogy a másik két városban, s több községben is legyenek szín­vonalas műszaki hónapi ese­mények. Hogyan sikerült megvaló­sítani ezt a törekvést? Er­ről képeztük meg Domán Lászlót, a MTESZ megyei szervezetének titkárát. — A novemberi műszaki hónap ebben az évben is elérte célját. Á MTESZ el­nöksége értékelő ülésén a rendező tagegyesületek, s a résztvevők véleményei alapján azt állapíthattuk meg, hogy jól választottuk meg a témákat, a IV. öt­éves tervben még hátralevő feladataink elemzését. Nem törekedtünk látványosságra, néhány kivételtől eltekintve a megyét érintő kérdések­nek megfelelően, megyei előadókat kértünk fel a programokhoz. Viszont ezek­re az előadásokra nemcsak Egerben, Gyöngyösön került sor. mint ahogy az elmúlt években általábah jellemző volt, hanem sok színvonalas ankétot rendeztek többek között Hatvanban, Hevesen, Visontán, Füzesabonyban, Lőrinciben, Sírokban, Gyön- gyösorosziban is. A helyszí­nen, üzemekben, vállalatok­nál dolgozó szakemberek irányításával vitatták meg a fontos műszaki, szákmai kérdéseket. A látogatottság kielégítő volt, a programok jól sikerültek; a tapasztala­tok alapján ugyanakkor el­határozta az elnökség, hogy az eredményesebb előkészí­tés érdekében jövőre leg­alább három hónappal a műszaki hónap megnyitása előtt létre kell majd hozni a szervező bizottságot. — Melyek voltak a leg­népszerűbb rendezvények? — Első helyen kell emlí­teni a környezetvédelmi hét programját. Igen nagy volt az érdeklődés az előadáso­kon, a kiállításon egyaránt. Megdöbbentőek, cselekvésre ösztönzőek voltak a tények, amelyeket felsorakoztattak az előadók. A környezetvé­delmi munka összehangolá­sára egyébként a közeljövő­ben koordinációs bizottság alakul, ennek tagjai a me­gyei társadalmi szervek, az államigazgatás képviselői lesznek. A KISZ és a MTESZ együttműködésének szép példái a közös rendez-; vények: a megyei KISZ-bi- zottság első titkára előadást tartott Egerben is, Hatvan­ban is a fiatal műszakiak, pályakezdők beilleszkedésé­nek gondjairói. Nagy ér­deklődés kísérte mindkét rendezvényt, az egri elő­adás és vita után került sor a fiatal műszakiak szak­dolgozat-pályázatának érté­kelésére is: 22 ezer forintot adtak ki pályadíjként. A hatvani rendezvények sike­rét egyébként külön is meg kell említeni; ez szintén mu­tatja, hogy érdemes minél nagyobb ■ területre kitérjesz- teni a szakosztályok, tudo­mányos egyesületek munká­ját. Hevesen a közeljövőben alakul meg a GTE helyi csoportja, s a műszaki hó­nap alkalmából tartotta ala­kuló ülését az SZVT szövet­kezeti bizottsága, a KI- SZÖV székházában. — A jövő t évben a MTESZ jubileumot ünnepel a megyében. Bizonyára ha­marosan megkezdődik a ju­bileumi programok szerve­zése ... — Jövőre lesz tízéves a Heves megyei MTESZ. 1975 ben természetesen még jobb, eredményesebb munkát vá­runk a szakosztályoktól, s a műszaki hónapot is en­nek jegyében rendezzük majd. Meg akarjuk szün­tetni a programok zsúfolt­ságát; még érdekesebb, még több embert érdeklő témá­kat akarunk feldolgozni. — Januárban megyei ve­zetőket hívunk meg az első elnökségi ülésünkre és a titkári értekezletre, ahol az év feladatairól kapunk majd tájékoztatást, s megvitatjuk, hogyan tudnánk minél ha­tékonyabban segíteni a gaz­dasági tevékenységet. A tár­sadalmi aktivitás a szak­emberek körében egyre nő, s úgy hisszük, a MTESZ- nek is van ebben szerepe... (hekeli) i9”4. december A, saeni»

Next

/
Oldalképek
Tartalom