Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-04 / 283. szám
„Fogas” kérdések Akinek fara fái...? Hétköznap este a Heves megyei Fogászati Rendelőintézetben. Elmúlt hat óra, de az egri Technika Háza IT-es épületének földszinti folyosóján még 60 ember várakozik, hogy a szolgálatos négy fogorvos valamelyikéhez bejusson. Nagy az igény — Nagy az igény, s ennek csak nehezen tudunk eleget tenni — mondja dr. Macsinka Árpád, az intézet vezető szakorvosa, amikor a rendelés végeztével beszélgetéshez fogunk. — Ha a múlt év fogászati teljesítési adatait nézzük, a megyék közölt Heves az élen jár. Feltételeink megegyeznek az országos átlaggal, mutatószámaink azonban minden vonalon jobbak. A 100 lakosra jutó fogpótlások országos átlaga kereken 10, ugyanez az adat megyénkben 15. A fogtömések átlaga országosan alig haladja túl a 16-ot, nálunk ez a szám 23. A három város rendelőiben nagy a zsúfoltság, magasak a teljesítési adatok, a többi helyen azonban alacsonyak a mutatók, gyenge a kihasználtság. A fogorvosi rendelők szükségesek, s a még több fogorvosra is szükség van. Ennél is fontosabbnak tartom azonban az azonnali, napi teendőt, hogy a gyengén kihasznált rendelőkben több embert kezeljenek idejében. S ez nem pénzkérdés, csupán hatékonyabb szervező és fel- világosító munka kell hozzá Az Ön foga az Ön egészsége- „Az ön szíve az ön egészsége” — ez az Egészségügyi Világszervezet jelmondata. Ha a fogra vonatkoztatjuk e megállapítást, tartalma ugyanígy igaz. Dr. Macsinka Árpád tényekkel bizonyít. — A fog a táplálkozás fontos eszköze, romlásának következménye sokféle száj- betegség, s az életműködés más egyéb zavarai. A fog legnagyobb betegsége a caries, a mindinkább népbetegségméretűvé váló fogszuvasodás. Ez a betegség ma már a felnőttek több mint 95, az iskolásoknak mintegy 85, de még az óvodás kordáknak is több mint 50 százalékát érinti. Ha a földből kiásnak 1000 éves, vagy még régebbi sírokat, azt láthatjuk, hogy a fogak a legépebbek. A föld alatt a fogak maradnak meg a legtovább. És mi vész el a leggyorsabban és legnagyobb tömegében az élő embernek? A foga vész el. Miért marad meg legtovább a fog? Mert állományát a legkevésbé alkotják szerves anyagok, nincs ami elbomoljon benne. Az élő szervezetben viszont a legtöbb támadásnak vannak kitéve a fogak. A különböző savak, vegyületek előbb csak parányi helyen bontják meg a fogzománcot, amit a fog kemény állományának nagyobb károsodása, pusztítása követ. A fog kemény állományának károsodása, pusztulása nem fáj. És itt a baj! Hozzánk, fogorvosokhoz már csak akkor jönnek, ha fáj a foguk. Ez pedig akkor van, amikor a szuvasodás már a fogbelet, a foggyökércsator- nát elérte, amelyben a rendkívül érzékeny fogidegek helyezkednek el. Bizony ilyenkor az orvosnak már a fúróhoz kell nyúlnia, hogy gondosan kitisztítsa és betömje a „lyukat”. Előrehaladottabb esetben pedig nincs más hátra, mint az extrakció, a foghúzás. Egy adat: a megyé1974. december 4, szerda Kép a fogászati rendelőből: dr. Macsinka Árpád munka közben. (Foto: Puskás Anikó) ben évente mintegy 100 ezer fogat kell kihúzni. „Rágiál sokat, mossál fogat!” — Sokat hallunk arról, hogy a maij étrend és konyhatechnika hibáztatható fogaink betegségéért. Mi erről a fogászati szakorvos véleménye? — Hibáztatható az étrend és konyhatechnika, de leginkább hibáztatható személy szerint maga az ember! A francia és európai konyhát minden belgyógyász javasolja a helyes táplálkozás érdekében. Olyan ételekről van szó, amit szinte bele lehet önteni az emberbe, s a gyomornak csak emésztenie kell. Az ember tehát talál olyan módot, hogy fogak nélkül is tudjon táplálkozni. Annak is megvan a módja, hogy az emberiség megőrizze a fogait. Egyetlen mód a rágás és az ápolás. S ez nem múlik máson, csak a saját gondosságunkon. A nem használt szerszámok is berozsdásodnak, a fogak is tönkremennek, ha nem használjuk azokat. Rágni kell sokat. Együnk több gyümölcsöt: almát, sárgarépát, karalábét, káposztacsumát. Jó lenne meghonosítani és divatba hozni a csicsókát. Fogyasszunk a gyümölcsök mellett több húst, különögez és főleg a gyorsan bom- ló ételmaradékokat távolítja el a fogközökből. — S még egy utolsó jó tanács... — Ha fáj a fogunk, ha nem: évente kétszer fogorvoshoz kell menni. Ez is a rendszeres gondozáshoz tartozik... Pataky Dezső 21.00: Z. Elemér nagy napja Káló Flórián, a népszerű színész, ezúttal mint tv-játékszerző mutatkozik be a nézőknek. Különös történetének hőse Z. Elemér, az átlag kispolgár, aki magát többnyire szépnek, okosnak, bátornak képzeli. S a valóságban pedig épp ellenkező tulajdonságokkal bír. A főszerepben Öze Lajost láthatjuk. (KS) Kettős ünnepre készül az MSZBT 1975. áprilisában, hazánk felszabadulásának, júniusában pedig a Magyar- Szovjet Baráti Társaság megalakulásának harmincadik évfordulója lesz. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság ugyancsak jövőre ünnepli megalakulásának és a szovjet népnek a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelme 30. évfordulóját. Az évfordulók megünneplésére mindkét állam, mindkét nép készül. Természetesen kiemelkedő szerepet kapnak ez időszakban a baráti ' társaságok. Az MSZBT csaknem ezernyi tagcsoportja — milliónyi tagja —, amelyek négy évvel ezelőtt területi szervezésben alakultak, az utóbbi időben munkahelyi tagcsoportokká alakultak át. Gyárakban, üzemekben, intézményekben, iskolákban, termelőszövetkezetekben a teljes munkahelyi közösség vált az MSZBT tagcsoportjává. A tagcsoportok válnak a jubileumok időszakában a magyar—szovjet barátság hirdetőivé, népszerűsítőivé. A kiállítások, bemutatók százai mellett országos vetélkedősorozat indult, amely szeptember második feléiben már megkezdődött az elsőként felszabadult megyében, Békésben. A tagcsoportok mindegyike szerte az országban bekapcsolódik a vetélkedőcsoportba, s így ezernyi üzemben, termelőszövetkezetben, intézményben előtérbe kerül a két nép barátsága, kapcsolata, szocializmust építő közös útja. Ugyanígy a Szovjetunióban az elkövetkező időszakban, üzemekben, kolhozokban, oktatási és más intézményekben találkozókat szerveznek magyar barátokkal- vendégekkel, kiállításokat, dokumentum- és játékfilmbemutatókat rendeznek. Mindez azt jelenti, hogy tovább folytatják eddigieknél több, mélyebb tartalommal a szovjet és a magyar dolgozók körében azt a tevékenységet, amely segítséget nyújtott az SZKP-nak és az MSZMP-nek a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népének a marxizmus— leninizmus, a szocialista ha- zafiság és a proletár internacionalizmus szellemében történő nevelésében. AZ ÉVFORDULÓK politikai jelentőségén túl széles 'körű, gazdag programot állított össze a két baráti társaság, s az erről szóló jegyzőkönyvet az elmúlt napokban írták alá Budapesten. Februárban Jókai Mór születésének 130. évfordulójáról, áprilisban József Attila születésének 70., áprilisban Huszka Jenő születésének 100., májusban Munkácsy Mihály halálának 75. évfordulójáról emlékeznek meg a testvéri országban. Hazánkban több neves szovjet tudós, politikus, művész évfordulójának ünnepléséi» kerül sor. Rendkívül gazdag a jövő év közös kulturális programokban. A magyar kultúra napjai című rendezvény- sorozat alkalmából a Szovjetunióban szerepei a Magyar Állami Népi Együttes, a Magyar Állami Szimfonikus Zenekar, a Vígszínház társulata, 30 éve szabadult fel Magyarország címmel nagyszabású dokumentumkiállítás nyílik Moszkvában. Ezt követi a magyar disziiő- és iparművészeti kiállítás. Magyarországon szerepel a moszkvai Szovremenny i k drámai színház, a moldavai Zsuk táncegyüttes, a litván kamarazenekar, a leningrá- di Állami Filharmónia Szimfonikus Zenekara, és hazánkba látogat ismét a világhírű Alekszandrov Énekés Táncegyüttes. Emellett szovjet képzőművészeti kiállításra is sor kerül. A KÖZÖS rendezvényekből az MSZBT-tagcsoportok is kiveszik részüket. Barátságvonatokkal több ezren jutnak el Kijevbe, Moszkvába, megismerkednek gyárak, termelőszövetkezetek, iskolák életével. Itthon megismerkedhetünk a hazánkat felszabadító legkiválóbb szovjet harcosok egy csoportjával, azokkal, akik 30 évvel ezelőtt fiatal harcosként már jártak nálunk. E. Gy. Uítörőparlament után Hogyan értékelik az V. országos parlament tanácskozását, mjlyen tapasztalatokat, tanulságokat adtak a legfiatalabbak küldötteinek fórumán elhangzottak? — erről nyilatkozott Nyilas Dezső, az Oktatási Minisztérium általános iskolai osztályának vezetője az MTI munkatársának. Az úttörőpariament munkája is igazolta a meggyőződést, hogy ez a nemzedék is mindinkább élni tud az iskolai demokratizmus adta lehetőségekkel. Javaslataik, vitáik azt bizonyították: a pedagógiai szükségszerű-’ ség, hogy a növendékek számára folyamatosan kell biztosítani a pozitív, alkotó tettek lehetőségét, a társadalom érdekében végzett közösségi munka semmi mással nem pótolható örömét. Ugyanakkor az önkormányzati szervekben megfelelő fórumot kell teremteni arra, hogy a gyermekek sokoldalúan megvitassák a közösség és az egyének problémáit, elmondhassák igényeiket, elgondolásaikat, kritikájukat; hogy javaslatokat tehessenek a közösségi élet fejlesztésére, a gyermek személyre szóló megbízatásaira, segítésére. Üj alapokra kell tehát helyezni a tanárok és a diákok közötti viszonyt. Ebben az összefüggésben olyan partner-kapcsolatot kell kialakítani a gyakorlatban, amelyben természetesen a fejlettebb személyiségé — a pedagógusé — a. vezető szerep, de a munka stílusát a legtelje- seb bizalom jellemzi, hiszen csakis ez a szocialista pedagógiai módszer eredményezheti a fiatalok közéleti aktivitásának kiteljesedését is. — Természetesen az úttörőparlamenteken elfogadod határozatokat, javaslatokat e minisztérium is. a pedagógusok is megvitatják és határozatot hoznak saját munkájuknak, az egyes pedagógusok tevékenységének továbbfejlesztésére, amely előmozdítja a nevelők és az úttörőcsapatok együttműködését. Az országos úttörőparlament ösztönözte az oktatásügy vezetőit arra is, hogy megvizsgálják: milyen újabt lehetőségeket kínál a gyermekeknek a közművelődési intézményhálózat az órái kívüli közös . ismeretszerzésre, nevelőmunkára. sen ny ersh CtsKészí tményeket, mint a sonka, kolbász. Egy statisztikai felmérés tanúsága szerint azoknál a népeknél, amelyeknél több birkahúst fogyasztanak, jobb a fogak állománya más népekhez viszonyítva. — Említette a fogápolást. Erre milyen helyes módszert ajánl? — Legeísősorban a még több rágást, minden étkezés után együnk gyümölcsöt. Legalább egy almát Ezután hangsúlyoznám a fogmosást, ti szájápolást. Itt említenék meg néhány érdekes adatot. Hazánk lakossága még jelenleg it évente csak mintegy 4,5 millió fogkefét használ el. Tíz évvel ezelőtt, a fogászati hónapok szervezését megelőzően csak másfél millió fogkefe fogyott el. Foglalkozásomból eredően látok nagyon sok olyan „szép” fogat, amelyek az ínynél már szinte teljésen elkoptak. Ennek oka a helytelen fogkefehasználat, vízszintes dörzsöléssel a fogaknak azt a részét mossuk, ami különben is tiszta. Holott függőleges dörzsöléssel a fogközöket kell mosni, hiszen ott ragadnak meg Eizok az ételmaradékok, amelyek elbomlásuk után legveszélyesebbek a fogállományra. A fogkefe helyett más eszközt ajánlok, s ez az út*. szájvízsugárrózsa. Még nem elterjedt, de jobb, mint a fogkefe. ínymasszázst is véGERENCSÉR MIKLÓS*: ÍRIlSiffiSl iumMUHSiSIG TÁNCSICS MIHÁLY életregényé 21. Alig jutottak be az országba az első példányok, óriási kalamajka támadt a hivatalos körökben. Erélyes ambícióval kutatták a tetteseket, kiváltképp a szerzőt. Hogy, hogy nem a gyanú rövidesen Stancsicsra terelődött. Szekrényessy Endre, Pest város rendőrkapitánya elhatározta megvallatásót kényszerítő eszközökkel. Mivel pedig mégsem lehetett egészen biztos a szerző kilétében, nem fogathatta el nyíltan, mert hátha kiderül vétlensége. Neves ember, zajt csapnak a nemzeti tábor egyébként is lármás hívei, ha igazságtalanul meghurcolják a magyar értelmiség egyik legjelesebbjét. A rendőrkapj tány tehát egy nyájas darabont által invitálta baráti vendégségbe kiszemelt áldozatát. Stancsics azonban résen volt. A darabontéhoz hasonló nyájassággal köszönetét mondott a számára megtisztelő invitálásért, ugyanakkor halaszthatatlan családi teendőire hivatkozott. Tudta hát, hogy komoly veszedelemmel játszik, amikor a rendőrség alapos gyanúja ellenére Pozsonyba, az éppen zajló országgyűlés színhelyére utazott. Titkos módon elegendő példányt juttatott el könyvéből a diéta városába, és arról is gondoskodott, hogy a követek kézhez kapják munkáját. Műve óriási szenzációt keltett. írásáról beszélt mindenki, lelkes viták zajlottak gondolatairól, szerte az országgyűlés tagjai körében, s azon túl. Pozsony politikai társaságaiban. A siker még az ő mindig bizakodó elképzeléseinél is nagyobb volt. A rendőrség jobbnak látta, ha nem bolygatja az ügyet, mert feltételezése szerint ekkora akciót csak igen befolyásos emberek mernek megkockáztatni. Valóban, Stancsics Mihály merész cselekedete fölért egy jól szervezett országos politikai megmozdulással. Szaporodik a pesti külváros lakossága, rengetegen húzódnak a sanyarú pusztai sors elől a jobb megélhetés reményében az Orczy-kert mögötti környékre. A jövevények közé bűnözők is keverednek, ezek kirabolják Stancsics házát. Sürgősen lakást cserél, mielőtt még nagyobb baj történne. Ekkor már három gyermek apja, törődnie kell családja biztonságával. Az ugyancsak józsefvárosi Tömő utcai ház állapota igen gyatra, rendbe kell hozatni, mielőtt beköltözhetnének. Átmenetileg a Hatvani — ma Kossuth Lajos utcába költöznek 1844 —1845 telén, a Schmidunger- házba. Stancsics alkotókedve teljében egymás után írja műveit a szűk íakásban. Minden munkája tele van életképes ötlettel, de mert elképzelései túlságosan merészek, közlésüket megtagadják. Szalay László, a Pesti Hírlap szerkesztője az egyetlen, aki hajlandó közölni néhány cikkét, de ő is csak álnév alatt. A sikertelen próbálkozások tetejébe igazi veszedelem szakadt a Stancsics családra. Gyermekek, szülők egyaránt fejfájásra, étvágytalanságra, örökös hányingerre panaszkodnak, hull a hajuk, fogazatuk meglazul. Keresik a váratlan szerencsétlenség okát, mire j kiderül, hogy előzőleg aranyműves élt a lakásban, mesterségéhez sok higanyt használt, ennek gőze éveken át bevette magát a falakba, és a veszedelmes kipárolgás hozott bajt Stan- csicsékra. Tudta ezt Schmi- dunger is, a ház tulajdonosa, hiszen ugyanezért az okért költözött el az aranyműves, de hasztalan darvadozott előtte az öttagú család, közömbösen megvonta a vállát. Akármilyen a Tömő utcai ház, Stancsics sürgősen odaköltözteti családját. ínségében nagy segítség, hogy Kál- lay földbirtokosné nevelőt keres három gyermeke mellé. Még ahhoz is hozzájárul, hogy az övéivel együtt taníthassa az apa a maga három gyermekét. Szép tervet fun- dálnak ki, Stancsics is, Kál- layné is az utazással egybekötött nevelést véli a legszerencsésebbnek. Elhatározzák tehát, hogy nagy utazókocsit építtetnek, ezzel járják be az országot, s a helyszínen tanulmányozzák a haza nevezetességeit. Kóllayné vakon bízik gyermekei nagy tudású nevelőjében, főképp, amióta olvasta munkáit. Elsősorban az „Ész és akarat”- tól van elragadtatva. Azt i®,helyesli, hogy Stancsics előbb hosszú külföldi utazást akar tenni: amit látni fog, annak hasznát gyermekei nevelése javára fordítja majd. Ösztönzését megtoldja tisztességes pénzbeli segítséggel. Indulna Stancsics, de halaszthatatlan dolga van még itthon. Sikerült kapcsolatot találnia Kossuth Lajoshoz, elvitte „Hunnia függetlensége” című művét a neves politikai vezérnek, hogy nyújtson segítséget kiadásához. (Folytatjuk)
