Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-04 / 283. szám

„Fogas” kérdések Akinek fara fái...? Hétköznap este a Heves megyei Fogászati Rendelőin­tézetben. Elmúlt hat óra, de az egri Technika Háza IT-es épületének földszinti folyosó­ján még 60 ember várako­zik, hogy a szolgálatos négy fogorvos valamelyikéhez be­jusson. Nagy az igény — Nagy az igény, s ennek csak nehezen tudunk eleget tenni — mondja dr. Macsin­ka Árpád, az intézet vezető szakorvosa, amikor a rende­lés végeztével beszélgetéshez fogunk. — Ha a múlt év fogászati teljesítési adatait nézzük, a megyék közölt He­ves az élen jár. Feltételeink megegyeznek az országos át­laggal, mutatószámaink azon­ban minden vonalon jobbak. A 100 lakosra jutó fogpótlá­sok országos átlaga kereken 10, ugyanez az adat me­gyénkben 15. A fogtömések átlaga országosan alig halad­ja túl a 16-ot, nálunk ez a szám 23. A három város rendelőiben nagy a zsúfolt­ság, magasak a teljesítési adatok, a többi helyen azon­ban alacsonyak a mutatók, gyenge a kihasználtság. A fogorvosi rendelők szüksége­sek, s a még több fogorvos­ra is szükség van. Ennél is fontosabbnak tartom azon­ban az azonnali, napi teen­dőt, hogy a gyengén kihasz­nált rendelőkben több em­bert kezeljenek idejében. S ez nem pénzkérdés, csupán hatékonyabb szervező és fel- világosító munka kell hoz­zá Az Ön foga az Ön egészsége- „Az ön szíve az ön egész­sége” — ez az Egészségügyi Világszervezet jelmondata. Ha a fogra vonatkoztatjuk e megállapítást, tartalma ugyanígy igaz. Dr. Macsinka Árpád tényekkel bizonyít. — A fog a táplálkozás fontos eszköze, romlásának következménye sokféle száj- betegség, s az életműködés más egyéb zavarai. A fog legnagyobb betegsége a ca­ries, a mindinkább népbe­tegségméretűvé váló fogszu­vasodás. Ez a betegség ma már a felnőttek több mint 95, az iskolásoknak mintegy 85, de még az óvodás kord­áknak is több mint 50 szá­zalékát érinti. Ha a földből kiásnak 1000 éves, vagy még régebbi síro­kat, azt láthatjuk, hogy a fogak a legépebbek. A föld alatt a fogak maradnak meg a legtovább. És mi vész el a leggyorsabban és legnagyobb tömegében az élő embernek? A foga vész el. Miért marad meg legtovább a fog? Mert állományát a legkevésbé al­kotják szerves anyagok, nincs ami elbomoljon benne. Az élő szervezetben viszont a legtöbb támadásnak vannak kitéve a fogak. A különböző savak, vegyületek előbb csak parányi helyen bontják meg a fogzománcot, amit a fog kemény állományának na­gyobb károsodása, pusztítása követ. A fog kemény állományá­nak károsodása, pusztulása nem fáj. És itt a baj! Hoz­zánk, fogorvosokhoz már csak akkor jönnek, ha fáj a foguk. Ez pedig akkor van, amikor a szuvasodás már a fogbelet, a foggyökércsator- nát elérte, amelyben a rend­kívül érzékeny fogidegek he­lyezkednek el. Bizony ilyen­kor az orvosnak már a fú­róhoz kell nyúlnia, hogy gon­dosan kitisztítsa és betömje a „lyukat”. Előrehaladottabb esetben pedig nincs más hát­ra, mint az extrakció, a fog­húzás. Egy adat: a megyé­1974. december 4, szerda Kép a fogászati rendelőből: dr. Macsinka Árpád mun­ka közben. (Foto: Puskás Anikó) ben évente mintegy 100 ezer fogat kell kihúzni. „Rágiál sokat, mossál fogat!” — Sokat hallunk arról, hogy a maij étrend és kony­hatechnika hibáztatható fo­gaink betegségéért. Mi erről a fogászati szakorvos véle­ménye? — Hibáztatható az étrend és konyhatechnika, de legin­kább hibáztatható személy szerint maga az ember! A francia és európai konyhát minden belgyógyász javasol­ja a helyes táplálkozás ér­dekében. Olyan ételekről van szó, amit szinte bele lehet önteni az emberbe, s a gyo­mornak csak emésztenie kell. Az ember tehát talál olyan módot, hogy fogak nélkül is tudjon táplálkozni. Annak is megvan a módja, hogy az emberiség megőrizze a fogait. Egyetlen mód a rágás és az ápolás. S ez nem múlik má­son, csak a saját gondossá­gunkon. A nem használt szerszámok is berozsdásodnak, a fogak is tönkremennek, ha nem használjuk azokat. Rágni kell sokat. Együnk több gyümöl­csöt: almát, sárgarépát, ka­ralábét, káposztacsumát. Jó lenne meghonosítani és di­vatba hozni a csicsókát. Fo­gyasszunk a gyümölcsök mellett több húst, különö­gez és főleg a gyorsan bom- ló ételmaradékokat távolít­ja el a fogközökből. — S még egy utolsó jó tanács... — Ha fáj a fogunk, ha nem: évente kétszer fogor­voshoz kell menni. Ez is a rendszeres gondozáshoz tar­tozik... Pataky Dezső 21.00: Z. Elemér nagy napja Káló Flórián, a népszerű szí­nész, ezúttal mint tv-játékszerző mutatkozik be a nézőknek. Kü­lönös történetének hőse Z. Ele­mér, az átlag kispolgár, aki magát többnyire szépnek, okos­nak, bátornak képzeli. S a való­ságban pedig épp ellenkező tu­lajdonságokkal bír. A főszerepben Öze Lajost lát­hatjuk. (KS) Kettős ünnepre készül az MSZBT 1975. áprilisában, ha­zánk felszabadulásának, jú­niusában pedig a Magyar- Szovjet Baráti Társaság megalakulásának harminca­dik évfordulója lesz. A Szov­jet—Magyar Baráti Társaság ugyancsak jövőre ünnepli megalakulásának és a szov­jet népnek a Nagy Honvé­dő Háborúban aratott győ­zelme 30. évfordulóját. Az évfordulók megünnep­lésére mindkét állam, mind­két nép készül. Természete­sen kiemelkedő szerepet kapnak ez időszakban a baráti ' társaságok. Az MSZBT csaknem ezernyi tagcsoportja — milliónyi tagja —, amelyek négy év­vel ezelőtt területi szerve­zésben alakultak, az utóbbi időben munkahelyi tagcso­portokká alakultak át. Gyá­rakban, üzemekben, intéz­ményekben, iskolákban, ter­melőszövetkezetekben a tel­jes munkahelyi közösség vált az MSZBT tagcsoportjává. A tagcsoportok válnak a jubileumok időszakában a magyar—szovjet barátság hirdetőivé, népszerűsítőivé. A kiállítások, bemutatók százai mellett országos ve­télkedősorozat indult, amely szeptember második feléiben már megkezdődött az első­ként felszabadult megyében, Békésben. A tagcsoportok mindegyike szerte az or­szágban bekapcsolódik a ve­télkedőcsoportba, s így ezer­nyi üzemben, termelőszövet­kezetben, intézményben elő­térbe kerül a két nép ba­rátsága, kapcsolata, szocia­lizmust építő közös útja. Ugyanígy a Szovjetunióban az elkövetkező időszakban, üzemekben, kolhozokban, oktatási és más intézmé­nyekben találkozókat szer­veznek magyar barátokkal- vendégekkel, kiállításokat, dokumentum- és játékfilm­bemutatókat rendeznek. Mindez azt jelenti, hogy to­vább folytatják eddigieknél több, mélyebb tartalommal a szovjet és a magyar dol­gozók körében azt a tevé­kenységet, amely segítséget nyújtott az SZKP-nak és az MSZMP-nek a Szovjetunió és a Magyar Népköztársa­ság népének a marxizmus— leninizmus, a szocialista ha- zafiság és a proletár inter­nacionalizmus szellemében történő nevelésében. AZ ÉVFORDULÓK poli­tikai jelentőségén túl széles 'körű, gazdag programot ál­lított össze a két baráti tár­saság, s az erről szóló jegy­zőkönyvet az elmúlt napok­ban írták alá Budapesten. Februárban Jókai Mór szü­letésének 130. évfordulójá­ról, áprilisban József Attila születésének 70., áprilisban Huszka Jenő születésének 100., májusban Munkácsy Mihály halálának 75. évfor­dulójáról emlékeznek meg a testvéri országban. Hazánk­ban több neves szovjet tu­dós, politikus, művész év­fordulójának ünnepléséi» kerül sor. Rendkívül gazdag a jö­vő év közös kulturális prog­ramokban. A magyar kultú­ra napjai című rendezvény- sorozat alkalmából a Szov­jetunióban szerepei a Ma­gyar Állami Népi Együttes, a Magyar Állami Szimfoni­kus Zenekar, a Vígszínház társulata, 30 éve szabadult fel Magyarország címmel nagyszabású dokumentum­kiállítás nyílik Moszkvában. Ezt követi a magyar disziiő- és iparművészeti kiállítás. Magyarországon szerepel a moszkvai Szovremenny i k drámai színház, a moldavai Zsuk táncegyüttes, a litván kamarazenekar, a leningrá- di Állami Filharmónia Szim­fonikus Zenekara, és ha­zánkba látogat ismét a vi­lághírű Alekszandrov Ének­és Táncegyüttes. Emellett szovjet képzőművészeti ki­állításra is sor kerül. A KÖZÖS rendezvények­ből az MSZBT-tagcsoportok is kiveszik részüket. Barát­ságvonatokkal több ezren jutnak el Kijevbe, Moszk­vába, megismerkednek gyá­rak, termelőszövetkezetek, iskolák életével. Itthon meg­ismerkedhetünk a hazánkat felszabadító legkiválóbb szovjet harcosok egy cso­portjával, azokkal, akik 30 évvel ezelőtt fiatal harcos­ként már jártak nálunk. E. Gy. Uítörőparlament után Hogyan értékelik az V. országos parlament tanács­kozását, mjlyen tapasztala­tokat, tanulságokat adtak a legfiatalabbak küldötteinek fórumán elhangzottak? — erről nyilatkozott Nyilas Dezső, az Oktatási Miniszté­rium általános iskolai osz­tályának vezetője az MTI munkatársának. Az úttörőpariament mun­kája is igazolta a meggyő­ződést, hogy ez a nemzedék is mindinkább élni tud az iskolai demokratizmus adta lehetőségekkel. Javaslataik, vitáik azt bizonyították: a pedagógiai szükségszerű-’ ség, hogy a növendékek szá­mára folyamatosan kell biz­tosítani a pozitív, alkotó tettek lehetőségét, a társa­dalom érdekében végzett közösségi munka semmi mással nem pótolható örö­mét. Ugyanakkor az önkor­mányzati szervekben megfe­lelő fórumot kell teremteni arra, hogy a gyermekek sok­oldalúan megvitassák a kö­zösség és az egyének prob­lémáit, elmondhassák igé­nyeiket, elgondolásaikat, kri­tikájukat; hogy javaslatokat tehessenek a közösségi élet fejlesztésére, a gyermek sze­mélyre szóló megbízatásai­ra, segítésére. Üj alapokra kell tehát helyezni a taná­rok és a diákok közötti vi­szonyt. Ebben az összefüg­gésben olyan partner-kap­csolatot kell kialakítani a gyakorlatban, amelyben ter­mészetesen a fejlettebb sze­mélyiségé — a pedagógusé — a. vezető szerep, de a munka stílusát a legtelje- seb bizalom jellemzi, hi­szen csakis ez a szocialista pedagógiai módszer eredmé­nyezheti a fiatalok közéleti aktivitásának kiteljesedését is. — Természetesen az úttö­rőparlamenteken elfogadod határozatokat, javaslatokat e minisztérium is. a pedagó­gusok is megvitatják és ha­tározatot hoznak saját mun­kájuknak, az egyes pedagó­gusok tevékenységének to­vábbfejlesztésére, amely elő­mozdítja a nevelők és az úttörőcsapatok együttműkö­dését. Az országos úttörőparla­ment ösztönözte az oktatás­ügy vezetőit arra is, hogy megvizsgálják: milyen újabt lehetőségeket kínál a gyer­mekeknek a közművelődési intézményhálózat az órái kívüli közös . ismeretszerzés­re, nevelőmunkára. sen ny ersh CtsKészí tményeket, mint a sonka, kolbász. Egy statisztikai felmérés tanúsá­ga szerint azoknál a népek­nél, amelyeknél több birka­húst fogyasztanak, jobb a fo­gak állománya más népekhez viszonyítva. — Említette a fogápolást. Erre milyen helyes módszert ajánl? — Legeísősorban a még több rágást, minden étkezés után együnk gyümölcsöt. Leg­alább egy almát Ezután hangsúlyoznám a fogmosást, ti szájápolást. Itt említenék meg néhány érdekes adatot. Hazánk lakossága még jelen­leg it évente csak mintegy 4,5 millió fogkefét használ el. Tíz évvel ezelőtt, a fogásza­ti hónapok szervezését meg­előzően csak másfél millió fogkefe fogyott el. Foglalko­zásomból eredően látok na­gyon sok olyan „szép” fogat, amelyek az ínynél már szin­te teljésen elkoptak. Ennek oka a helytelen fogkefehasz­nálat, vízszintes dörzsöléssel a fogaknak azt a részét mos­suk, ami különben is tiszta. Holott függőleges dörzsölés­sel a fogközöket kell mosni, hiszen ott ragadnak meg Eizok az ételmaradékok, ame­lyek elbomlásuk után legve­szélyesebbek a fogállomány­ra. A fogkefe helyett más eszközt ajánlok, s ez az út*. szájvízsugárrózsa. Még nem elterjedt, de jobb, mint a fogkefe. ínymasszázst is vé­GERENCSÉR MIKLÓS*: ÍRIlSiffiSl iumMUHSiSIG TÁNCSICS MIHÁLY életregényé 21. Alig jutottak be az ország­ba az első példányok, óriási kalamajka támadt a hivata­los körökben. Erélyes ambí­cióval kutatták a tetteseket, kiváltképp a szerzőt. Hogy, hogy nem a gyanú rövide­sen Stancsicsra terelődött. Szekrényessy Endre, Pest város rendőrkapitánya elha­tározta megvallatásót kény­szerítő eszközökkel. Mivel pedig mégsem lehetett egé­szen biztos a szerző kilété­ben, nem fogathatta el nyíl­tan, mert hátha kiderül vét­lensége. Neves ember, zajt csapnak a nemzeti tábor egyébként is lármás hívei, ha igazságtalanul meghurcolják a magyar értelmiség egyik legjelesebbjét. A rendőrkapj tány tehát egy nyájas dara­bont által invitálta baráti vendégségbe kiszemelt áldo­zatát. Stancsics azonban ré­sen volt. A darabontéhoz ha­sonló nyájassággal köszöne­tét mondott a számára meg­tisztelő invitálásért, ugyan­akkor halaszthatatlan csalá­di teendőire hivatkozott. Tudta hát, hogy komoly veszedelemmel játszik, ami­kor a rendőrség alapos gya­núja ellenére Pozsonyba, az éppen zajló országgyűlés szín­helyére utazott. Titkos mó­don elegendő példányt jut­tatott el könyvéből a diéta városába, és arról is gon­doskodott, hogy a követek kézhez kapják munkáját. Műve óriási szenzációt kel­tett. írásáról beszélt minden­ki, lelkes viták zajlottak gondolatairól, szerte az or­szággyűlés tagjai körében, s azon túl. Pozsony politikai társaságaiban. A siker még az ő mindig bizakodó elkép­zeléseinél is nagyobb volt. A rendőrség jobbnak látta, ha nem bolygatja az ügyet, mert feltételezése szerint ekkora akciót csak igen befolyásos emberek mernek megkoc­káztatni. Valóban, Stancsics Mihály merész cselekedete fölért egy jól szervezett országos politikai megmozdulással. Szaporodik a pesti külvá­ros lakossága, rengetegen hú­zódnak a sanyarú pusztai sors elől a jobb megélhetés reményében az Orczy-kert mögötti környékre. A jöve­vények közé bűnözők is ke­verednek, ezek kirabolják Stancsics házát. Sürgősen la­kást cserél, mielőtt még na­gyobb baj történne. Ekkor már három gyermek apja, törődnie kell családja biz­tonságával. Az ugyancsak jó­zsefvárosi Tömő utcai ház állapota igen gyatra, rend­be kell hozatni, mielőtt be­költözhetnének. Átmenetileg a Hatvani — ma Kossuth Lajos utcába költöznek 1844 —1845 telén, a Schmidunger- házba. Stancsics alkotóked­ve teljében egymás után ír­ja műveit a szűk íakásban. Minden munkája tele van életképes ötlettel, de mert elképzelései túlságosan me­részek, közlésüket megta­gadják. Szalay László, a Pesti Hírlap szerkesztője az egyetlen, aki hajlandó kö­zölni néhány cikkét, de ő is csak álnév alatt. A sikertelen próbálkozások tetejébe igazi veszedelem szakadt a Stancsics családra. Gyermekek, szülők egyaránt fejfájásra, étvágytalanságra, örökös hányingerre panasz­kodnak, hull a hajuk, foga­zatuk meglazul. Keresik a váratlan szerencsétlenség okát, mire j kiderül, hogy előzőleg aranyműves élt a lakásban, mesterségéhez sok higanyt használt, ennek gő­ze éveken át bevette magát a falakba, és a veszedelmes kipárolgás hozott bajt Stan- csicsékra. Tudta ezt Schmi- dunger is, a ház tulajdonosa, hiszen ugyanezért az okért költözött el az aranyműves, de hasztalan darvadozott előtte az öttagú család, kö­zömbösen megvonta a vál­lát. Akármilyen a Tömő utcai ház, Stancsics sürgősen oda­költözteti családját. ínségé­ben nagy segítség, hogy Kál- lay földbirtokosné nevelőt keres három gyermeke mel­lé. Még ahhoz is hozzájárul, hogy az övéivel együtt tanít­hassa az apa a maga három gyermekét. Szép tervet fun- dálnak ki, Stancsics is, Kál- layné is az utazással egybe­kötött nevelést véli a legsze­rencsésebbnek. Elhatározzák tehát, hogy nagy utazókocsit építtetnek, ezzel járják be az országot, s a helyszínen ta­nulmányozzák a haza neve­zetességeit. Kóllayné vakon bízik gyermekei nagy tudá­sú nevelőjében, főképp, amióta olvasta munkáit. El­sősorban az „Ész és akarat”- tól van elragadtatva. Azt i®,helyesli, hogy Stancsics előbb hosszú külföldi utazást akar tenni: amit látni fog, annak hasznát gyermekei ne­velése javára fordítja majd. Ösztönzését megtoldja tisz­tességes pénzbeli segítség­gel. Indulna Stancsics, de ha­laszthatatlan dolga van még itthon. Sikerült kapcsolatot találnia Kossuth Lajoshoz, elvitte „Hunnia függetlensé­ge” című művét a neves po­litikai vezérnek, hogy nyújt­son segítséget kiadásához. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom