Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-22 / 299. szám

Kitüntetettjeink 20 év a polgári védelem szolgálatában „A haza védelme a Ma­gyar Népköztársaság min­den állampolgárának köte­lessége.” Nagy Józsefné Nagy Józsefné Egercsehi község tanácselnöke, polgári védelmi parancsnoka több mint 20 éve tevékenykedik a polgári védelem szolgála­tában. 1950-től több helyen dolgozott az államigazgatás­ban. Tudatában van, hogy a korszerű háború jellege a tömegpusztító fegyverek al­kalmazásának lehetősége szükségszerűen írja elő a dolgozók élet- és vagyonvé­delmét, a népi vagyonvédel­met. Hivatali kötelezettsé­gének tekinti a honvédelmi feladatok ellátását, ezen be­lül a polgári védelmi fel­adatokat is. Munkájának el­ismeréseként megkapta a „Munka Érdemrend” bronz fokozatát. A honvédelmi miniszter 20 éves kiemelkedő polgári vé­delmi munkája elismeréséül „Honvédelmi Érdemérem” kitüntetésben részesítette a fegyveres erők napja alkal­mából. önkéntelenül is felvetődik a kérdés, hogyan tudja a polgári védelmi feladatokat összehangolni hivatali mun­kájával? Elmondotta, hogy a polgá­ri védelmi feladatok elvá­laszthatatlanok az állam- igazgatási és gazdasági fel­adatoktól. Ezért a napi ál­lamigazgatási és gazdasági feladatokkal együtt kell megoldani. A vállalatok, üzemek, szövetkezetek veze­tőivel együttműködve, egy­másra támaszkodva igyekez­tünk a polgári védelmi szer­vezetet kialakítani. Sikerült a községi tanács tagjaival az illetékes szervek vezetőivel megértetni, hogy a polgári védelemre nemcsalk háború idején van szükség, hanem békeidőszakban, rendkívüli viszonyok között — elemi csapások, ipari katasztrófák, járványok — esetén is. A felkészítést tehát ennek szel­lemében igyekszünk megva­lósítani. Hogy ez sikerült, ehhez nagyban hozzájárul­tak a szakmailag és politi­kailag jól felkészült pa­rancsnokok. Nagy Józsefné eddigi mun­kája biztosíték arra, hogy a polgári védelmi feladatok — összhangban az államigazga­tási és gazdasági feladatok­kal, a Minisztertanács hatá­rozata alapján — Egercsehi községben jó kezekben van. Bágyi Imre Bágyi Imre, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályá­nak vezetője, 1959 óta vesz részt, a polgári védelmi fel­adatok ellátásában. Koráb­ban — vállalati dolgozóként — az Eger városi polgári vé­delem élelmezési szakszolgá­lat parancsnoki törzsében te­vékenykedett, mint kiképzé­si és tervezési felelős. Ta­nácsi beosztása mellett ak­tívan részt vett a parancs­noki törzs feladatainak el­látásában. Beosztásának meg­felelően segítette az alegy­ségek szervezését, a kikép­zési feladatok eredményes megvalósítását. Jelenlegi munkakörével összefüggésben 1987 óta lát­ja el a megyei élelmezési szolgálat parancsnoki teen­dőket. Ez idő alatt jelentősen fejlődött a megyei parancs­noki törzs munkája. Irányításával az élelmezési szakszolgálatok közül orszá­gosan elsők között foglalkoz­tak az élelmiszerek tömeges mentesítésének problemati­kájával, a szakszolgálatok és az alegységek közötti együtt­működés újszerű formáinak kidolgozásával. Közreműkö­dött a szolgálat tevékenysé­gét bemutató két szakfilm elkészítésében is. A tör^s tagjai — nem egy gyakorla­ton — magas harckészült­ségről adtak bizonyságot. Nagy súlyt helyez a megyei és alsóbb parancsnoki állo­mány kiképzésére, tovább­képzésére. Ugyanakkor — parancsno­ki törzsével együtt — a nö­vekvő harckészültségi fel­adatok jobb ellátása érdeké­ben segíti az alegységek fel­készítését, kiképzését. A me­gyében az élelmezési szak- szolgálati erők bevonásával lefolytatott gyakorlatok si­keres teljesítése többször is az országos szervek elisme­rését váltotta ki. Hosszú éveken át végzett eredményes munkája elis­meréseként Honvédelmi Ér­demérem kitüntetésben ré­szesült. Baráti László Bargti László, a Heves megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága igazgatási osztá­lyának főelőadója 1964 óta tevékenyen közreműködött a megye területén a polgári védelmi feladatokkal kapcso­latos rendelkezések végre­hajtásában. Heves megye befogadási szakszolgálata parancsnoksá­gának törzs tag ja kiképzési fe­lelőse a kitelepítéssel és be­fogadással összefüggő terve­ző és szervező munkák vég­rehajtásában, a beosztott pa­rancsnoki állomány kiképzése az idevonatkozó rendelkezé­sek elsajátítása és gyakorol­tatása, az érintett lakosság befogadásával kapcsolatos tá­jékoztatásában, a kitelepítés és a befogadás végrehajtá­sában érintett szervekkel va­ló jó együttműködésében ki­emelkedő tevékenységet fej­tett ki. Munkájával nagyban hoz­zájárult ahhoz, hogy a szak- szolgálat parancsnokságának állománya és az alárendeli alegységek állománya alkal­massá váljon a működési te­rületén a befogadás végre­hajtásából reájuk háruló szakfeladatok végrehajtásá­hoz szükséges rendelkezések elsajátításához. A kitelepítés és befogadás végrehajtását biztosító tervek állandó végrehajtható11 álla­potban tartására, a szakszói - gálát szervezettségének to­vábbfejlesztésére az ellenőr­zései során hasznos útmuta­tásokat adott. Ezen kiemelkedő munká­jukért a Magyar Népköztár­saság honvédelmi miniszte­re a honvédelem érdekében lü éven át végzett munkája elismeréséül a „Honvédelmi Érdemérem” kitüntetést adó mányozta. Nagy József ne Bágyi Imre Baráti László HnHHHm-• gr HHHBB A radiológiai (sugárveszély) riadó elrendelése A radiológiai riadó általá­nos érvényű, nagy területe­ket, gyakran országrészeket (több megyét) érintő rend­szabály, ezért elrendelése el­sősorban a polgári védelem hírhálózatain, és másodsor­ban a műsorszóró rádió fel- használásával — a légiriasz­tás elsődlegességének bizto­sítása mellett — történik. A KOSSUTH adón a ra­diológiai riadó elrendelése három esetben 15 másodper­ces megszakításokkal az alábbi nyílt szöveg bemon­dásával történik. „Adásunkat megszakítjuk! Figyelem! Figyelem! Adásunkat megszakítjuk! Figyelem! Figyelem! Heves—Nógrád megye! Heves—Nógrád megye! Sugcfrveszély! Sugárveszély!” Szirénával hasonlóan a lé­giriadó elrendeléséhez há­romszor félperces — két fél­perces szünettel megismételt — változó magasságú (üvöl­tő) hang. Szükségriasztó eszközökön, pl. haranggal négyszer fél­perces — három 15 másod­perces szünettel megismételt — szapora kongatás. A helyi hangosbemondón keresztül a tájékoztatást a helyi polgári védelmi szer­vek határozzák meg, amely közleményt még kiegészítheti a helyi sajátosságnak meg­felelő szövegrésszel, például: Figyelem! Figyelem! Sugárveszély! Sugárveszély! A szél iránya: Észak! A szél iránya: Észak! A su­gárveszély elleni védeke­zést megkezdeni! A sugár­veszély elleni védekezést megkezdeni! A radiológiai riadó feloldása: A radiológiai riadó felol­dásának elrendelése a kiala­kult helyzetnek megfelelően történhet központilag a KOSSUTH adón keresztül, de történhet helyileg, a pol­gári védelmi szervek paran­csa alapján a helyi hírcsa­tornákon keresztül, a hangos bemondón való tájékoztatás, másrészt a riasztó berende­zések jelzése útján. KOSSUTH adón három esetben — 15 másodperces megszakításokkal — a követ­kező nyílt szöveggel: „Adásunkat megszakítjuk! Figyelem! Figyelem! Adásunkat megszakítjuk! Figyelem! Figyelem! Heves—Nógrád megye! Heves—Nógrád megye! Sugárveszély elmúlt! Sugárveszély elmúlt!” Helyi hangosbemondón há­rom esetben — 15 másodper­ces megszakításokkal — a következő nyílt szöveg köz­lésével történik: Figyelem! Figyelem! Sugárveszély elmúlt! Sugárveszély elmúlt!” Szirénával kétszer félper­ces — egyszer félperces szü­nettel megismételt — egyen­letes magasságú hang. Szükségriasztó eszközökkel, például haranggal kétszer félperces — egyszer félper­ces szünettel megismételt — lassú, egyenletes kongatás. Biológiai, vegyiriadó elrendelése A biológiai, vegyiriadó el­rendelése az ország egész te­rületére minden esetben a polgári védelmi szervek hír­rendszerén keresztül nyílt szöveg háromszori — 15 má­sodperces megszakításokkal — egymás utáni bemondásá­val történik. „Figyelem! Figyelem! ■ Ország egész területére! Figyelem! Figyelem! Ország egész területére! Fertőzésveszély! Fertőzésveszély!” Amennyiben a területi pol­gári védelmi szervek közvet­len észlelik a biológiai, ve­gyiveszélyt — szennyeződést — akkor haladéktalanul el kell rendelni az illetékességi területükre a biológiai, ve­gyiriadót és az elrendelés idejéről, a szennyezett terü­let nagyságáról és a végre­hajtott vagy végrehajtandó feladatokról az elöljáró pol­gári védelmi szerveket tájé-'' koztatják. A helyileg elrendelt bioló­giai riadó — hangosbemon­dón — az alábbi szöveg köz­lésevei történik: (pl.) ..Figyelem! Figyelem! Fertőzésveszély! Fertőzésveszély: A fertőzött terület kiterje­dése az Árpád utca—Béke utcától délre eső terület! A fertőzött terület kiterje­dése az Árpád utca—Béke utcától délre eső terület! Védekezést haladéktalanul megkezdeni! Védekezést haladéktalanul megkezde­ni!” A szöveget legalább há­romszor kell bemondani. A helyi szükségriasztó esz­közökön, például haranggal egyperces, majd félperces, majd ismét egyperces sza­pora kongatás, köztük fél­perces szünettel. A biológiai riadó feloldása A biológiai riadó feloldá­sát a fertőtlenítés végrehaj­tása után a helyi felderítő szervek jelentései alapján a helyi polgári védelmi szer­vek rendelik el. Hangosbemondón: „Figyelem! Figyelem! Fertőzésveszély elmúlt! Fertőzésveszély elmúlt!” Helyi szükségriasztó eszkö­zökön, például haranggal egy­perces, majd félperces, majd ismét egyperces egyenletes hangú kongatás, köztük fél­perces szünettel. Vegyiriadó elrendelése A helyi polgári védelmi szervek útján — hangos be­mondón — a vegyi riadó az alábbi szöveg közlésével tör­ténik. Például: „Figyelem! Figyelem! Vegyiriadó! Vegyiriadó! A veszélyeztetett terület uz egész községre—városra ki­terjed! A veszélyeztetett terület az egész községre—városra ki­terjed!” Polgári védelmi kötelezettség A népköztársaság alkotmányának — az 1972. évi I. tör­vénnyel módosított 1949. évi XX. törvényének — 70. § (1.) bekezdése szerint: „A haza védelme a Magyar Népköztár­saság minden állampolgárának kötelessége”. Ennek az alkotmányos kötelezettségnek — amely lé­nyegében az állampolgárok általános védkötelezettségét jelenti — részletes törvényi meghatározását a honvédelem­ről szóló 1960. évi IV. törvény (a továbbiakban: törvény) tartalmazza. E törvény szabályozása révén válik az általános véd- kötelezettség alkotmányos elve konkrét magatartási köte­lezettséggé. A törvény szerint egyébként a honvédelmi kötelezett­ség részkötelezettségekre tagozódik, amelyek a következők: a) hadkötelezettség; b) polgári védelmi kötelezettség; c) honvédelmi munka kötelezettség; d) anyagi jellegű honvédelmi szolgáltatás kötelezettség. A . honvédelmi kötelezettség részkötelezettségei közül egy-egy állampolgárra egyes esetekben több is kiterjedhet, például: a honvédelmi munkára kötelezett a honvédelem érdekében anyagi jellegű szolgáltatásra is kötelezhető, vagy a hadköteles — feltéve, hogy nem teljesít fegyveres erők állományában szolgálatot — a polgári védelmi kötelezett­ség, illetőleg a honvédelmi munka kötelezettség teljesíté­sére is kötelezhető, illetőleg igénybe vehető. A honvédelmi kötelezettség részkötelezettségei közül a polgári védelmi kötelezettség a törvény rendelkezése sze­rint: a) a férfiakra a 14. életévük betöltésétől a 65. életévük betöltéséig; b) a nőkre a 14. életévük betöltésétől a 60. életévük betöltéséig terjed ki. A polgári védelmi kötelezettség tehát az állampolgá­rok rendkívül széles körét érinti. A korszerű védelemre való felkészülés érdekében en­nek a lehetőségnek a biztosítását nagyón sok szempont indokolja. A nukleáris fegyverek alkalmazása esetén egyrészt a közvetlen csapás helyén nagy kiterjedésű kárterület kelet­kezik, ahol a lakosság tömegeinek mentésére, mentesítésé­re kerülhet sor; másrészt a csapás másodlagos következ­ményeként hatalmas kiterjedésű területek válhatnak radio­aktív szennyezetté, ahol ugyancsak biztosítani kell a lakos­ság, az élőlények és anyagi javak védelmét, illetőleg men- • lését, mentesítését. A törvény — a szocialista jogra jellemző humanizmus alapján — a kötelezettség alól mentességeket is állapit meg. A rendelkezései szerint mentes a kötelezettség alól: a) A terhes nő, a terhesség 4. hónapjától kezdve, a szoptató anya a szoptatás 6. hónapjának végéig (a mentes­ség alapjául szóló tény fennállását a lakóhely szerint ille­tékes terhestanácsadói orvosi vagy szakorvosi bizonyít­vánnyal igazolni kell); b) az az anya, aki 6 éven aluli vagy legalább három 14 éven aluli gyermekét maga gondozza (az anya gondozá­sa alatt állónak kell tekinteni azt a gyermeket is, akire napközben — míg az anya munkáját végzi — közeli hoz­zátartozó, nagyszülő, testvér vagy szomszéd stto. vigyáz, il­letőleg felügyel, továbbá aki .gyermekét óvodában, napközi otthonban, bölcsődében helyezi el); c) az, akinek munkaképessége legalább kétharmadrész ben csökkent (A következő számban folytatjuk!) A szöveget legalább három­szor kell bemondani. Helyi szükségriasztó eszkö­zökön, például haranggal egy­perces, — félperces szünet­jel megismételt — egyenletes kongatás. Vegyiriadó feloldása A vegyiriadó feloldása a területi polgári védelmi szer­vek intézkedései alapján a szennyezett terület mentesí­tése, illetve lokalizálása után történik. A vegyiriadó felol­dását minden esetben az elöljáró polgári védelmi szervek felé jelenteni kell. A vegyiriadó feloldása — hangosbemondón — az aláb­bi nyílt szöveg legalább há­romszori bemondásával tör­ténik: „Figyelem! Figyelem! Vegyiriadó elmúlt! Vegyiriadó elmúlt!” Helyi szükségriasztó eszkö­zökkel, például haranggal, egyperces — félperces szü­nettel megismételt — egyen­letes hangú'kongatás. Az élet- és vagyonvédelem hatékonyságának növelése megyénk minden lakosától azt igényli, hogy már most. a békeidőszakban — a ki­képzés és tájékoztatók kere­tében — tanulja meg a riasz­tási jelzésekre való szaksze­rű ténykedéseket, saját ma­ga, családja és munkatársai érdekében. A polgári védelem helyi vezetőitől azt követeli, hogy következetesen tartsák nap­rakész állapotban a riasztó szervezetet és eszközöket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom