Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-22 / 299. szám
Hl Polgári védelem a 25 éves r Heves megyei Állami Építőipari Vállalatnál Nyilatkozik: Borbély Lajos igazgató, polgári védelmi parancsnok (Folyatás az 1. oldalról) pessé váltak a beosztott állomány kiképzésének tervezésére, szervezésére és végrehajtására. A parancsnokok és törzsek az általános és szákkiképzés eredményeként ismereteket szereztek az egység, alegység alkalmazási készenlétbe helyezésére meghatározott feladatokból, a nukleáris kárterületen végzendő mentő, mentesítő munkák irányításából, az egység menetének megszervezéséből. Képessé váltak a beosztott állomány kiképzésének vezetésére, gyakorlati munkák végrehajtására. A beosztott állományunk a kiképzések során megismerkedett a polgári védelem alapvető feladataival, valamint a tömegpusztító fegyverek elleni védelem alapvető szabályaival. A felsorolt kiképzési eredmények elérése során igen nagy feladat hárult a vállalat vezetőire és polgári /édelmi parancsnokaira. A kiképzéseket a kiadott «képzési tervek alapján végeztük. Munkánkat nagyban segítik a polgári védelmi parancsnokság illetékes tagjai. 1974. évben először parancsnokaink a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága által szervezett kiképzéseken vettek részt, majd ezt követte az üzemi parancsnokok kiképzése. A törzsfoglalkozás keretén belül, ahol továbbfejlesztettük a parancsnoki munkák szervező, irányító tevékenységét, a különböző készenléti fokozatokban gyakorolták az elhatározás meghozatalát., menet megszervezését, a mentőmunkák megkezdéséhez a parancsok kiadását és az együttműködés megszervezését más szakszolgálati alegység-parancsnokokkal a nukleáris kárterületen végzendő mentő, mentesítő munkák során. A beosztott állomány kiképzése ez évben már a gyakorlati munkákra összpontosult és az előző években tanultakat a gyakorlatban alkalmazták. így felderítési, felkészítési, felvonulási, romeltakarítási, mentő- és mentesítő feladatokat gyakorlatban is végrehajtották. A beosztott állomány kiképzését összekapcsoltuk a vállalat termelési feladataival, ezen keresztül biztosítottuk, hogy a kiképzés gyakorlatilag termelési eredményt is hozott. A gyakorlat során polgári védelmi egységeink részt vettek a gyöngyösi kultúrház területének szanálásában, valamint az egri kórház építési területén lévő épületek eltávolításában. Mivel kiképzésünk egybeesett a rendkívüli esőzések következményeiként jelentkezett elemi károk időszakával, így az egri városi polgári védelmi parancsnoksággal és a városi tanács vezetőivel történt együttműködés alapján az egri polgári védelmi egységeink részt vettek a Cifrakapu úti épületek megerősítési munkálataiban, melyek az esőzések következtében életveszélyessé váltak. A gyakorlat végrehajtásánál a polgári védelmi egységbe beosztott dolgozóink igen kedvező hozzáállást tanúsítottak és munkájuk termelékenysége átlagban meghaladta a kiképzésen kívüli munka, átlagos termelékenységet. Az elemi károk elhárításában részt vevő egység különösen kitűnt szolgálatkészségével és áldozat- vállalásával. összégezve a kiképzési evet, igen sikeresnek és eredményesnek értékelhetjük, melyben kedvezően vizsgáztak mind a parancsnokok, mind beosztott dolgozóink. A gyakorlat végrehajtását kedvező politikai légkör kísérte, melyben jelentős része volt az alegységekbe beosztott politikai megbízott elvtársaknak. Az 1974. évben végrehajtott kiképzés sikere kedvező és biztos alapot ad az 1975. évi további feladatok teljesítéséhez, bár az elkövetkezendő időszak fokozottabb igénybevételt és felkészülést kíván valamennyi parancsnok, és beosztott állományú dolgozónktól. MAGFIZIKA: a fizikának az. az ága, amely az atommagok belső szerkezetének, a magalkatrészek között ható erőknek, a magátalakulásoknak törvényszerűségének vizsgálatával foglalkozik. Kezdetét 1896-tól számítjuk, amikor Becquerel felfedezte az urán radioaktivitását. MAGHASADÁS: olyan atom-magfolyamat, amelyben az atommag két egymástól tömegszámban nem nagyon eltérő magra esik szét, miközben nagy meny- nyiségü energia szabadul fel 1988-ban Hahn és Strassmann fedezte fel. Az atomfegyver robbanásakor illet ve az atomreaktorban ilyen úton szabadul fel az energia. SUGÁRBETEGSÉG: a testszövetekben az elnyelt sugáradag energia tartalmától függően fizikai, kémiai és biokémiai változások következnek be, ezáltal megváltozhatnak a sejtek, szövetek szerkezeti, funkcionális adottságai. Ha a sugárzás az egész testre kiható változást idézett elő, sugárbetegségről, ha pedig csak egyes szervekre vagy testrészre .akkor sugársérülés- röl beszélünk. SUGÁRÉRZÉKENYSÉG: mértéke a félhalálos dózis (kü-nni) aminek hatására egy célszerűen választotl nagyságú csoport egyedeinek 50 %-a a besugárzást követő 80 napon belül elpusztul. SUGÄRSZINT: egy gramm testszövetben, 1 óra alatt a sugárzásból elnyelt és ionizációt okozó energia mennyisége, amely az idő függvényében változik. Mértékegysége: r'óra. Pl. 10 r/ó azt jelenti — egyenletes sugárzás esetén —, hogy az ott tartózkodó élőlény minden grammja óránként 10 r sugáradagot nyel el. SUGÁRADAG: 1 cin- felületen 1 másodperc alatt áthaladó összes energia mennyisége. Összeállította: Ködmön Ferenc A műszü>ri.>k megkezdik az óvóhely bejáratának szabaddá tételét. ___________ ■ BnBHHnMHBm Áz árvízvédelmi munkák tapasztalatai fFolytatás az 1. oldalról) nyék azt bizonyítják, hogy volt értelme, mert egyrészt gyorsan és szervezetten tudták az egyes feladatokat végrehajtani, másrészt ez nagyon elősegítette az árvízvédelmi feladatok mielőbbi eredményes végrehajtását. Egyes vezetők csak részben ismerték fel és nem használták ki ezt a lehetőséget kellő mértékben. Az árvízvédelmi munkáknál a polgári védelem részéről eredményesen ténykedtek a műszaki, az egészségügyi, a befogadási és az élelmezési szakszolgálat egyes erői. Meg lehet itt említeni pl. Eger város műszaki és egészségügyi erőit, a gyöngyösi, hevesi és az egri járások területén a befogadási, az egészségügyi és az élelmezési erők munkáját. A közelmúltban lezajlott árvízvédelmi munkák során levonhatunk olyan következtetést, hogy az elemi csapások okozta károk felszámolásában jobban fel kell készíteni a szakszolgálatok erőit. Például a befogadási szakszolgálat kiképzésénél célszerű foglalkozni röviden a kitelepítés elveivel is. A polgári védelem szakszolgálati erői képezhetik a men tőm unkák magját, melyet még ki lehet egészíteni a lakosság köréből szervezett erőkkel és eszközökkel. A vezetők számoljanak a polgári védelem erőivel és a helyi polgári védelmi törzseket bízzák meg ezen erő vezetésével és irányításával. Az alegység-parancsnokok legyenek felelős vezetői alegységeiknek és a rájuk bízott feladatokat mindenkor fegyelmezetten és megfelelő hozzáértéssel végezzék. Az árvízvédelmi munkák irányítását és végzését summázva úgy lehet értékelni, hogy a vezetés gyors intézkedései nyomán a vízügyi szakemberek irányításával, a helyi vezetők gyors és határozott intézkedései folytán a lakosság, a honvédség, a rendőrség, a munkásőrség és a polgári védelem közreműködésével eredményesen lettek végrehajtva. Sikerült közös összefogással a nagyobb veszélyt elhárítani. A korszerű háború követelményei fokozottabban igénylik a lakosság, az intézmények, az üzemek dologzóinak riasztását. A riasztás közvetlen feladata, hogy az ország — megye — lakosságát egy bizonyos fenyegető veszély közeledtének tudatára ébressze és képes legyen a riasztandó személyekben hirtelen és félreérthetetlenül felkelteni a veszély érzetét. A riasztási rendszer fő eszközei: — nagy teljesítményű műsorszóró rádióadók, — televízió, — különböző teljesítményű elektromos szirénák, — mechanikus kézi szirénák. Szükségriasztó eszközei: — autósziréna, — síndarab. — kolomp, — harang, — gőzsíp, — gőzkürt, — gőzduda, — autóduda, — nagy teljesítményű csengő, — helyi hangosbemondó, stb. Természetesen a riasztás eszközéinek körét még bővíthetjük minden olyan távközlési berendezéssel, amelyeket aktívan felhasználnak a riasztási parancsok kiadásában és a lakosság tájékoztatásában, de azok már nem szerves részei a rendszernek és csak esetenként vannak igénybe véve. A lakosság értesítése különböző veszélyek esetén, a riasztások jelzései Az ország — megye — lakosságának figyelmét a várható közeledő veszélyre minden esetben a riadók elrendelésével és a riasztó eszközök megszólaltatásává! hívjuk fel. Ugyanis semmilyen más eszköz nem képes arra, hogy egy bizonyos területen tartózkodó valamennyi embert egyidejűleg és félreérthetetlenül úgy értesítsen a veszélyről, mint a szirénajelek akusztikus. — szükség esetén a szükségriasztó eszközök — hatása. Az élet- és vagyonvédelem szempontjából ezért nagyon fontos feladat, hogy minden állampolgár ismerje a riadók elrendelésének, feloldásának módját és jelzéseit. A légiriadó elrendelésének módja Az ország területe légi riasztás szempontjából 2 részre — zónára —- van felosztva. Az első zóna a Dunától nyugatra, (Dunántúl), a második zóna a Dunától keletre (Duna—Tisza-köze. Tiszántúl) eső terület. A légiriadó elrendelése történhet külön az első zónára, illetve a második zónára, vagy az egész ország területére. A műsorszóró rádión, televízión három esetben, 15 másodperces megszakításokkal közölt nyílt szöveggel — a televízió képernyőjén a riasztási szöveg megjelenésével — az alábbiak szerint: Az egész ország területére vonatkozóan: „Adásunkat megszakítjuk. Figyelem! Figyeler•! ' Adásunkat megszakítjuk! Figyelem! Figyelem! Az egész ország területére Légiriadó! Légiriadó!” Az egész ország területérei A második zónára vonatkozóan : „Adásunkat megszakítjuk! Figyelem! Figyelem! Adásunkat megszakítjuk.' Figyelem! Figyelem! Duna—Tisza köze, Tiszántúl! Duna—Tisza köze Tiszántúl! Légiriadó! Légiriadó!” A légiriadó elrendelésének vétele után a riasztó jelzést elektromos és mechanikus szirénákkal, valamint a szükségriasztó eszközökkel kell végrehajtani. Szirénával háromszor félperces — kétszer félperces szünettel megismételt — periodikusan váltakozó magasságú, (ún. üvöltő) hang a légiriadó jele. Szükségriasztó eszközökkel (pl. haranggal) négyszer félperces, — három 15 másodperces szünettel — megismételt szapora kongatás (félrevert harangozás). A légiriadó feloldása: A légiriadó feloldásának elrendelése a műsorszóró adón, televízión — vagy a PVOP hírrendszerén —T keresztül három esetben 15 másodperces megszakításokkal nyílt szöveg közlésével történik. Az egész ország területére vonatkozóan: ,,Adásunkat megszakítjuk! Figyelem! Figyelem! Adásunkat megszakítjuk! Figyelem! Figyelem! Az egész ország területére! Az egész ország területére! Légiriadó elmúlt! légiriadó elmúlt!” A légiriadó feloldása történhet külön-külön, zónánként is. A légiriadó feloldásának jelét szirénával kétszer félperces — egyszer félperces szünettel megismételt — egyenletes magasságú hang jelzi. Szükségriasztó eszközökkel, pl. haranggal kétszer félperces — egyszer félperces szünettel megismételt — lassú, egyenletes kongatással. RBV-riadó elrendelésének és feloldásának jelzései Az eddig ismertetett kétféle jelzés — légiriadó elrendelése és légiriadó feloldása — között, attól függően, hogy az ellenség milyen támadást hajtott végre, és ennek a támadásnak milyen maradandó utóhatásai vannak, szükség lehet még egyéb veszélyjelzések kiadására is. Itt elsősorban radioaktív kiszóródás, biológiai, vagy vegyi fegyverekkel végrehajtott támadás következményeként előállható veszélyek jelzésére gyűjtőnéven: RBV-vészé- lyek jelzésére gondolunk. Az RBV-veszély jeleit — a radiológiai veszély kivételével — általában szükségriasztó eszközökön adjuk ki. A szükségriasztó eszközök kijelölése a helyi adottságok és sajátosságok figyelembevételével, míg ezeken az eszközökön leadható jelzések — az egységes eszközök alkalmazása miatt ■*— a központilag kiadott jelzések fel- használásával történik. x
