Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-22 / 299. szám
A magyar nép új rendje Megteremtődtek a népi állam alapjai Részletek Korom Mihály Kandidátusnak, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem docensér asek: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány létrejöttének nemzetközi és belső körülményeihez című tanumányábóL ■ Vörös Hadsereg 1944 őszén Magyarország területén lezajlott hadműveletei eredményéként felszabadult keleti országrészen Indult meg hazánk nemzeti ás állami újjászületése. A nemzetközi feltételek az új magyar államiság igen lényeges keretét alkották. Ezek a nemzetközi feltételek a II. világháború befejezésével kapcsolatos nemzetközi szerződésekben, az antifasiszta koalíció győztes nagyhatalmainak megállapodásaiban nyertek megfogalmazást. Ez a nemzetközi megállapodás Magyarországot is kötelezte a demokratikus államhatalom megteremtésére, a fasizmus összes maradványainak felszámolására. Világos azonban, hogy az általános nemzetközi előírások a volt csatlós országok demokratizálásának csak a keretét alkották. Az új államhatalom tartalmi kitöltése döntően a belső erőkön múlott. Magyarország számára mégis kedvező volt többek között az, hogy a győztes hatalmak álláspontjának végrehajtását hazánkban a felszabadító Szovjetunió szavatolta. A Szovjetunió és Vörös Hadserege nemcsak külpolitikai meggondolásokból törekedett ezen előírások teljesítésére, — hogy határán olyan állam létesüljön, ahonnan nem fenyegeti újabb támadás —, hanem internacionalista lényegéből követke- zőerl -is segítette hazánk forradalmi erőit a társadalmi, politikai és gazdasági talpra- állásáért és a népi demokratikus fejlődésért vívott küzdelmükben. Hazánk történetében először fordult elő, hogy hajadó nemzeti érdekeink egybeestek a győztes nagyhatalmak állami érdekeivel. Ez a körülmény a szovjet hadsereg felszabadító tevékenységének következtében nagymértékben elősegítette az igazán demókratikus, haladó belső erők kibontakozását és tevékenységét. Magyarország átállásának és új államisága megteremtésének nagy problémája az volt, hogy 1944 végén a nemzetközi feltételek adott keretein belül burzsoá, horthysta „jogfolytonossági” megoldás vagy népi demokratikus megoldás kerül-e előtérbe. Tehát Magyarország további sorsára mely osztályok • nyomják rá elsősorban bélyegüket, mely osztályok és mely pártok milyen mértékben veszik ki a továbbiakban részüket az ország megmentéséért és újjászületéséért folyó küzdelemből. I bből a szempontból volt nagyon lényeges az a körülmény, hogy a belső, antifasiszta forradalmi erők 1944 végére a felszabadított országrészben megszerveződtek, talpraálltak, s ezzel döntő mértékben hozzájárulhattak Magyarország átállásához és új államisága megteremtéséhez is. A magyar antifasiszta néni erőknek a felszabadított területeken gyorsan kibontakozó mozgalma játszotta a legfontosabb szerepet abban, rogy 1944. december elején a Szovjetunió kormánya az antifasiszta nagyhatalmak nevében is hozzájárult ahhoz, hogy még Budapest fel- szabadulása előtt, s a „jog folytonosság” fenntartása nélkül megindulhasson az Ideiglenes Nemzetgyűlés, az l Ideiglenes Nemzeti Kormány szervezése. Ilyen előzmények után az MKP legális Központi Vezetőségének két tagja 1944. november végén Moszkvába ment, hogy a szovjet kormánnyal, mint az antifasiszta világkoalíción belül a magyarországi helyzetért felelős hatalommal, megvitassák a fent vázolt tervet és végrehajtásához hozzájárulást és segítséget kapjanak. Az 1944. december első napjaiban Moszkvában folytatott ez irányú megbeszéléseken világossá vált, hogy a szovjet kormány minden segítséget megad a magyar de-, mokratikus, népi erőknek. Azonban a német fasiszták oldalán tovább harcoló magyar katonai erők felbom- lasztásának és átállásának érdekében, valamint a nyugati antifasiszta nagyhatalmak álláspontját is figyelembe véve ragaszkodott ahhoz, hogy az átállt horthysta politikusok és katonatisztek képviselői is helyet kapjanak a létrehozandó új magyar kormányban. A horthysta fegyverszüneti bizottság tagjainak és az átállt katonatiszteknek a kibontakozásba való bevonása nemcsak december elején Moszkvában került szóba, hanem már az Itthoni előkészítés során a legális pártszervezetek ia megvitatták. A volt horthysta katonatiszteknek és politikusoknak az új kormányba való bevonása indokolt volt. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy Magyarország fele ekkor még német fasiszta megszállás alatt állt, B moszkvai tanácskozások résztvevői — mint ismeretes — együtt utaztak haza Magyarországra, Debrecenbe. Itt 1944. december 12-én a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front vezető politikusainak megegyezése alapján létrejött az Ideiglenes Nemzetgyűlés előkészítő bizottsága, amely lefolytatta a felszabadult országrészben a nemzetgyűlési választásokat, és 1944. december 21-én összeülhetett a történelmi nevezetességű Ideiglenes Nemzetgyűlés. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés elsősorban a munkásság, a parasztság és a haladó értelmiség képviselőiből állt. A kommunisták a demokratikus nemzeti összefogásra irányuló sikereit mutatta azonban túl ezen az is, hogy a nemzetgyűlésben ott voltak a polgárság, az egyházak és a németekkel szakító tisztikar képviselői is. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés összetétele és jellege megfelelt a Függetlenségi Front összetételének és jellegének: a munkásság, a parasztság, a haladó értelmiség, a kispolgárság és a németellenes, illetve a németekkel szakító polgánság demokratikus szövetségét megtestesítő népképviselet volt. Tevékenységét a magyar kommunista párt által kidolgozott és az MNFF által elfogadott és jóváhagyott program szabta meg, amelyet magáévá téve egyúttal hivatalos nemzeti és állami programmá is emelt. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés ezzel együtt kinyilvánította, hogy „kezébe veszi a gazdátlanul maradt ország ügyeinek intézését, mint a nemzeti akarat kifejezője, a magyar szuverenitás birtokosa.” Ezzel az új államiság megteremtéséért folytatott előkészítő tevékenység Magyar- országon is lezárult A küzdelem világosan bizonyítja, hogy az Ideiglenes Nemzet- gyűlés és az Ideiglenes Kormány nem „véletlen” jelenség, nem külföldi export eredménye, hanem elsősorban a belső forradalmi és a külső antifasiszta erők tudatos előkészítő munkájának gyümölcse. Létrehozásában a Szovjetuniónak nem volt semmivel sem nagyobb szerepe, mint az antifasiszta koalíció többi nagyhatalmainak az általuk felszabadított volt hitlerista szövetséges országokban létrehozott új kormányok megalakításában. M indez együttvéve azt jelentette, hogy a Magyarország átállását, továbbfejlődését meghatározó új államiság ha formailag nem is teljesen, de tartalmát illetően már létrejöttének első szakaszában is az alulról jövő népi, forradalmi kezdeményezés eredménye volt. így alakult meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány Egykorú fotó az Ideiglenes Nemzetgyűlés első ülésszakáról. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front 1944. december másodikén történt megalakulása és programnyilatkozatának közzététele után felgyorsultak -az események. A felszabadított területek ideiglenes központjának tekintett Debrecenbe egymás után érkeztek a különböző pártállású politikusok; itt volt a szovjet főparancsnokság és itt indultak meg a Szovjetunió támogatásával az új, demokratikus állam törvényhozó és végrehajtó hatalmi szerveinek megalakítását előkészítő tárgyalások. Ezek eredményeként december I2-én megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága, amely december 21- re össze is hívta a nemzet- gyűlést. A rendkívüli körülmények között rendelkezésre álló nyolc nap különleges és hősi erőfeszítéseket követelt. Mégis sikerült a jelölések megszervezése! A választási megbízottakat a felszabadult országrészekbe szállító teherautók így időben érkezhettek vissza a választott képviselőkkel Debrecenbe, az Ideiglenes Nemzetgyűlés megnyitására. (MTI-foto — KS) Ennek megvalósítása jelentős részben a népi hatalom helyi szerveiként a legtöbb helyen spontán létrejött és a képviselőküldést elvégző nemzeti bizottságoknak az érdeme. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 230 képviselője (később Budapest és az egész ország felszabadulása után ez a szám 498-ra bővült) 1944. december 21-én a nagy múltú debreceni református kollégium oratóriumában gyűlt össze az első ülésszak megnyitására. A nemzetgyűlés összetétele az akkori erőviszonyokat tükrözte. Néhány, a németekkel végül is szakító horthysta mellett a népi erőknek, a dolgozó tömegeknek jelentős többsége alakult ki. (71 kommunista, 55 kisgazda, 38 szociáldemokrata, 16 parasztpárti, 12 polgári demokrata képviselő mellett a szabad szakszervezeteknek és a pártonkívülieknek 19— 19 küldötte foglalt helyet a padsorokban.) Az Ideiglenes Nemzetgyűlés kétnapos ülése megvitatta és elfogadta a „Független, demokratikus Magyarországot, nemzeti egységet” című, a nemzethez intézett szózatot és megalkotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányé Dálnoki Miklós Béla vezér- ezredes elnökletével. A kormány első tevékenysége közé tartozott a fegyverszüneti delegáció kijelölése és né> hány nap múlva a Németországnak szóló hadüzenet és a magyar néphez intézett kiáltvány, amelyben harcra hív fel a német fasiszta csapatok és nyilas kiszolgálóik ellen. Nem lehet eléggé értékelni ezeknek a debreceni téli napoknak a történelmi jelentőséget, az új, demokratikus magyar állam megszületését. Ami ott és akkor történt,- az az ország felszabadulásában való aktív részvételünket is jelentette. Természetesen, az ismert történelmi okok miatt a katonai erőfeszítések majdnem kizárólag a szovjet hadsereg vállaira nehezedtek. A politikai felszabadítás, a béke megnyerése és megszervezése, az újjáépítés munkája azonban a magyarok feladata maradt, s nem is lehetett másé. Az Ideiglenes Nemzet- gyűlés és Kormány megalakulása, az a tény, hogy gyakorlatban kezdődött el ® kommunista párt, az egyesült demokratikus erők programjának keresztülvitele, üzenet volt a még megszállt országrészek, a megfélemlítettek, megtévesztettek, bujdosók, deportáltak és depor- tálandók népéhez. Mutatván, hogy „Lesz magyar újjászületés!” Joggal írja a hálás és értékelő utókor az ódon kollégiumi falakra helyezett márványtáblán: „Itt a hazánk dicső történelmi emlékeitől megszentelt falak között alakult meg 1944. december 21- én az Ideiglenes Nemzetgyűlés, mint a felszabadító Szovjetunió segítségével visszanyert nemzeti önállóság én szabadságunk megtestesítője, munkájával új korszakot nyitott történelmünkben: népünk újjászületésének és felvirágoztatásának dicsőséges korszakát” Vérér Miklós Igazi nemzeti újjászületés vo.t Sírd®! Ferenc Visszaemlékezéséből! A'Z ARANY BIKÁBAN laktunk, akik akkor politikai szervezésben részt vettünk. Az előkészítés idején, néhány nappal a nemzet- gyűlés alakuló ülése előtt, Gerő Ernő félrehívott, és elmondotta, hogy a szövetségesek körében — amelyben köztudottan a szovjetek, az amerikaiak, az angolok és a franciák képviselői vettek részt — kialakult a javaslat a kormány összetételére. Az elgondolás az volt, hogy legyenek a kormányban azok a horthysta tábornokok — hárman voltak —, akik a béketárgyalásokaí kezdték, továbbá legyen benne minden alakuló koalíciós pártnak valamelyik képviselője. Az előzetes megbeszélések során — mondta Gerő — az alakult ki, hogy a belügyminiszterség a Nemzeti Parasztpártnak jusson, s annak képviseletébein én vállaljam él, tekintve! jogi végzettségemet 1st. A nemzetgyűlés egyhangúlag megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. Vitéz Dalnoki Miklós Béla pártonkívüli lett a miniszterelnök, dr. Vásáry István kisgazdapárti a pénzügyminiszter, dr Gvöngyös- sy János kisgazdapárti a külügyminiszter, gróf Tele- ky Géza pártonkívüli a kultuszminiszter, Vörös János tábornok, pártonkívüli a honvédelmi minisztert Nagy Imre kommunista párti a földművelésügyi miniszter, Gábor József kommunista párat & taeredmdeíemügyi miniszter, dr. Valentiny Ágoston szociáldemokrata párti az igazságügyi miniszter, Takács Ferenc szociáldemokrata párti az iparügyi miniszter. Faraghó Gábor tábornok, pártonkívüli a közellátásügyi miniszter, dr. Molnár Erik kommunista párti, a népjóléti miniszter és én a belügyminiszter, a parasztpárt részéről. TELEKYNEK CSAK a címe volt meg, s bár valóban arisztokrata családból származott,' egyetemi profesz- szorként élt és dolgozott. / Dálnoki Miklós Béla, aki átállt hadseregével, Faraghó Gábor, aki a béketárgyalásokban közreműködött, Horthy megbízásából, igazi horthysta tábornokok voltak. Leginkább Vörös Jánosban voltak mélyebbről fakadó pozitív vonások: az éles szembefordulás a nyilasokkal és a németek ellen fordított magyar hazafi ság. Később, a kormányban is csak Vörös Jánossal tudtam emberi szót váltani a tábornokok közük De ahogy tapasztaltam, így voltak a többiek is. A másik két tábornok inkább csak a helyzetéből adódó együttműködést tanúsította, de ahol lehetett, visszahúzódott. Az országnak akkor csak egy része szabadult fel és akik éppen ezen a területen voltak, azokból lettek a miniszterek, államtitkárok, minisztériumi munkatársak. Munkatársak ataÉi gazsze néhány személyt kell érteni, hiszen egy épületben voltak az összes minisztériumok Debrecenben és egy minisztériumnak jutott néhány szoba. Kis minisztériumok voltak. A belügyminisztériumban három államtitkár volt. Zöld Sándor, a kommunista párt részéről, Vásáry a kisgazdák részéről és Kiss Roland a szociáldemokraták részéről. Az apparátus azokból állt, akiket fel tudtunk kutatni. Hogy milyen körülmények között működtünk? Hideg szobákban, télikabátban. Egyszer jelentkezett Hajdúszoboszló küldöttsége, öten voltak. Előadták, hogy van egy gondjuk, miniszteri rendelkezést kémek. Szobosz- lón a malom tulajdonosa elment, a malom be van zárva, nincs őrlés, nincs liszt. Miniszteri felhatalmazást kémek, hogy kinyithassák. Mit is mondhattam volna: nyissák ki és őröljenek. Megittunk még egy pohár répapálinkát, de csak nem akarnak elmenni. Újra és újra végignéztek rajtam. Aztán megszólalt az egyik: miniszter úr. nincs magának jobb kabátja? Egy kurta mikádóm volt. még 40 pengőért vettem. Mondtam, hogy ez van. Erre elmondták, hogy van nekik ■ néhány birkabőrük a padláson, szabhatnánk belőle egy jó kabátot Úgy emlékszem, mintha ma lett volna, megfordult a felemben, elfo- gadhatom-e én ezt. Aztán elfogadtam a meghívást, mert mondták, van nekik egy remek szűcsük, aki Párizsban is dolgozott 40 esztendeig. Az ő általa varrott bundában jártam néhány évig. EZEK A NAPOK az államszervezés napjai voltak. Már Budapest felszabadulás sa után megérkezett Szebe- nyi, a későbbi belügyi államtitkár, s mondja nekem, Pesten is szervezik már a rendőrséget. Tőle hallottam először Kádár János nevét Szebenyi mondta, Kádár János Budapesten rendőrkapitány-helyettes, mellette dolgozott és úgy beszélt róla, mint kiemelkedő személyiségről. , Azokban a hetekben, hónapokban, a felszabadulás után a Szovjetunió is, mi is, olyan politikát csináltunk, s erre olyan támogatást kaptunk a néptől, hogy úgy éreztük, megnyertük a csatát, a magyar nép tömegével mellénk állt. Komolyan hittük ezt, pedig nemcsak olyan falukutatók voltak ott, mint én, hanem nagy csatákban megedzett nemzetközi politikusok is. Amikor a választójogi törvényt tárgyaltuk, én egy kicsit aggodalmaskodtam is, hogy végtelenül tág lesz ez a törvény, de tulajdonképpen sem a kommunista párt képviselői, sem én, sem más baloldaliak nem féltünk, mert abban a h’tben voltunk, hogv teljesen megnyertük a népet. A választási eredmények nagyon megdöbbentettek bennünket, kommunista barátaimmal együtt. Később derült ki. hogy amíg az állam szervei részéről tiszta, törvényes volt minden, a választási előkészületekben a jobboldali' erők, főleg a kisgazdapárt, jobbezárayám, óriási kommunistaellenes uszítást folytattak, igénybe véve még a fasiszta erők nem kis létszámú maradékát. És nem utolsósorban a2 egyház is nekik agitált, óriási erővel, szervezetted Tulajdonképpen a választások előtti elképzelésünkben volt valami optimista naivitás, amit a néphangulat ugyan indokolt, de mint marxistáknak tudnunk kellett volna, hogy mindaz, ami nálunk osztályviszonyokban a történelem során kialakult, nem múlhat el egyik napról a másikra. Tulajdonképpen akkor jöttünk rá, hogy a munkásosztály, a parasztság a hatalmat csak óriási harcok áráa tudja majd megszerezni. IGAZI NEMZETI újjászületés volt az. Mindent a felszabadulás utáni hónapokban igyekeztünk pótolni. Szinte hihetetlen, amennyit akkor teljesítettülik. A történelmi szituáció feldobott bennünket, hatott egy belső nemzeti önbecsülés! kornp»- lexum is, hogy amit elmulasztottunk, utólag pótoljuk. Ezért mindenre képesek voltunk. A nemzeti összefogásnak, de talán még inkább atz osztályszövetségnek a legtöményebb történelmi megnyilvánulása volt ez az időszak. Ügy érzem, tőkeként kell ezt karnak irtatni a mában is. Én személy szerint az új korszikot mindenképpen 1945-tol szímttanáfn elleneiben néhány történésszel, ídeoV sál, még akkor is. ha a hatalom kérdése csak 194? ’■•en dőlt el. Mert a m 9 ffya;r ri9<3 új _ rendiét azóta, 1945 óta építi, még ha ez az éoítke- zés akkor roppant nehézségek. harcok árán kezdődhetett te csak efc.
