Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-22 / 299. szám

Megkezdődött a téli szünet Minisztériumi vélemény az első félév oktatási munkájáról Másfél millió diák tómára szólalt meg szombaton utol­jára az iskolaosengő az idei tanév első felében: az általá­nos és középiskolákban szombaton tartották az utol­só tanítási napot, s hétfőtől kezdődik a téli vakáció. Az egyetemisták és a főiskolások ugyanakkor a legnagyobb ,,hajrához" érkeztek, számuk­ra a vizsgaidőszak követke­zett el.­Az ország mintegy ötezer általános iskolájában ás 530 középiskolájában a félévi „zárás” szombaton, decem­ber 21-én volt mintegy l millió 34 ezer kis- és nagy­diák számára. A téli szünet egyébként január első vasár­napjáig tart, vagyis az első tanítási nap: január 6, hétfő lesz. Nem néptelenednék el azonban az „alma materek": az általános iskolákban a téli szünetben is működnek- a napközik, hogy egyetlen gyer­mek sem maradjon felügyelet nélküL A tanulás csak módjával jut szerephez, a fő hangsúly a játékon, a szórakozáson, a sportoláson lesz. A középis­kolákban a KISZ-szervezetek gondoskodnak szünidei prog­ramról. A téli szünetben jut néhány nap pihenés a peda­gógusoknak is. A diákok a szünet után kapják meg fél­évi értesítőjüket. A tanév további mtmkar- rendjében sem lesznek lé­nyeges változások: a korábbi esztendőkhöz hasonlóan fo­lyik majd a munka. Az isko­lai év eredményes lezárásá­hoz az általános iskolákban változatlanul 108 tanítási nap teljesítése szükséges. A gim­náziumokban a kötelező ta­nítási napok száma az első­harmadik osztályban 102, a negyedikben pedig 174. A tanévet mindkét iskolatípus­ban június 12—17 között, az igazgatók által kijelölt napon fejezik be, a tanévzáró ün­nepségekkel. A középiskolák negyedik osztályában az utol­só tanítási nap május 10. lesz. Az írásbeli érettségi, ké­pesítő vizsgák időpontját az érvényben levő szabályzatok alapján külön rendelkeaés­) A megye több vállalata próbálkozott már a Dolgozz Hibátlanul munkarendszer bevezetésével, elterjesztésé­vel, s néhány munkahelyen szép sikereket is hoztak ezek a kísérletek, túljutottak a kezdeti szakaszon. Nem vé­letlen tehát mind többen kezdik alkalmazni; néhány hónapja például a megye- székhely koi-szerű, új gyárá­ban a VILATI-nál kezdődtek meg az előkészületek a DH rendszer bevezetésére. A műszaki hónapon a tudomá­nyos egyesületük gyári szak­osztálya is ennek ismerteté­sét, megvitatását tartotta a legfontosabbnak. Erről tar­tottak előadást a brigádveze­tőknek, a munkahelyek kö­zépvezetőinek. — Nyáron döntöttünk róla Igazgatói tanácsülésen, hogy fokozatosan megvalósítjuk a gyárban is a DH munka- rendszert — tájékoztatott Drevenka László, a gyár igazgatója. — Persze ez nem csupán elhatározás kérdése, hanem hosszú előkészítő sza­kaszban, a szemléletformá­lással, őszinte hibafeltáró munkával, azok elemzésével kell kezdeni a munkát. Meg kell előbb ismerni minden dolgozónak a célkitűzéseket, azután megérteni és megér­tetni, hogy elsőrendű érdeke mindannyiunknak a hibák feltárása a javítás szándéká­val. Még ebben az évben szervező bizottságot alakí­tunk, s jövőre a megoldást hozó intézkedések kidolgozá­sa lesz a feladatunk. Egye­lőre Itt tartunk: az előkészü­leteknél. Renn Oszkár gyáregység­ben, később jelölik ki. gimnáziumok és a szakközép- iskolák módosított érettségi szabályzata egyébként ja­nuárban jut el az iskolák' hoz. A tavaszi szünet április 5—13, között lesz. Szünetel a tanítás március 15-én, már­cius 21-én, április 4-én, hús­vét hétfőn és május l-én. Az Oktatási Minisztérium szakemberei szerint az idei első fél esztendő mérlege máris kedvezőnek ítélhető, az általános Iskolákban például igen egészséges munkalégkör válik országosan mind tel­jesebbé, melynek nyomán ja­vul az iskolai élet demokra­tizmusa. A középiskolák munkáját értékelve a minisztériumi ve­zetők véleménye megegyezik abban, hogy a középfokú ok­tatási intézmények idei első félévi munkájában központi kérdéssé vált a világnézeti- politikai nevelés. Minderre jó alkalmat, lehetőséget kínál felszabadulásunk közelgő 30. évfordulója és a XI. párt­kongresszus előkészítése. A szakmunkásképzőkben pedig az Idei tanévben készülnek az intézménytípus fennállásá­nak 25. évfordulóját megün­nepelni. December 20-án kezdődött és február 10-ig tart általá­ban a vizsgaidőszak az egye­temeken, a főiskolákon. Több helyütt arra Is mód van, hogy a jelöltek úgynevezett elő­vizsgára jelentkezzenek. Az idei tanév adatai sze­rint a felsőoktatási intézmé­nyekben — hazánk nevelés­történetében először — együttvéve több mint száz­ezren folytatják tanulmá­nyaikat, ennyien adnak tehát számot a jelenlegi viszgaidő- szakban tudásukról. A nap­pali tagozatokon a vizsgázók létszáma meghaladja a 60 ez­ret, az estin 30 ezernél ts többre tehető a hallgatók száma. Az első évfolyamokon — minden tagozatot számí­tásba véve —- több mint 33 ezren szerepelnek most a „gólyák” először vizsgázó­ként. A „végső számadásra” 25 ezer fiatal készül. (MTI) Jegyzetek az NSZK-ből Hárman - ugyanarról 5. A program precíz. 09.00 Urh. Deutshcer Bundestag, Bonn, Bundeshaus, Gespräch mit Vertretern aller drei Fraktionen... Tehát pont­ban reggel 9 órakor beszélge­tés a három parlamenti frakció képviselőjével. Es a szó most kettős értelmű: kép­viselik a frakcióikat, az In­terjú során, de természete­sen, mint a Német Szövetsé­gi Köztársaság parlamentjé­nek megválasztott képvise­lői. Sőt, hogy tovább ját­szunk a szóval, képviselő­ként nemcsak frakcióikat képviselték, de képviselői voltak pártjaik mezőgazdasá­gi politikájának, kidolgozói, szervezői is egyben. Olyannyira, hogy Kari Bewerungen, ha szokás,, len­ne ez itt, mint hagyomány Angliában, afféle árnyék földművelésügyi miniszter is. Ha a CDU győzött volna, most nem itt, a Bundestag­ban, hanem a Bonnerstrassen fogadott volna, ha fogadott volna persze, ahol a mi­nisztérium van. Odáig veze­tett volna a westfállai paraszt útja, aki az ottani mezőgaz­dasági kamara elnöke és 13 éve parlamenti képviselő, odáig, ha győzött volna a pártja. Nem győzött, és a 61 éves képviselő most a visszavonulás gondolatával foglalkozik. — A politikai élettől per­sze. A gazdálkodástól nem, ahhoz visszatérek. 5600 lite­res teheneim vannak! — je­lenti ki olyan büszkén, mint­ha parlamenti frakciójának valamely helyi győzelméről számolt volna be. Rudolf Müller, az SDP képviselője, a fiatalabb ge­nerációhoz tartozik, ahhoz a párthoz, amely sajátos mó­don inkább és mindig a vá­rosi lakosságra épített, s amely most mégis kénytelen volt valamiféle hatásos és sajátos agrárpolitikát kiala­kítani. — Ma már az agrárpoliti­ka nemcsak parasztpolitika, hanem a vidék fejlesztése, fogyasztói érdekvédelem is, sőt az infrastruktúra megte­remtése is — jegyzi meg a fiatal SDP-képviselő, aztán tréfásan-komolyan Idézi Hel­mut Schmidt egykori ugyan­csak tréfának szánk de fel­tehetően nagyon is komo­lyan gondolt szavait, misze­rint: az agrárpolitika olyan komoly dolog, hogy azt nem lehet a parasztokra bízni... ” — Én megmondom őszin­tén, fogalmam sincs, hogy mi a liberálisok agrárpoliti­kája. Ez a kisebb baj. De azt hiszem, nekik sincs fo­galmuk arról, hogy van-e egyáltalán ilyen politikájuk is — mondta gúnyosan ba­ráti poharazgatás közben egy bonni újságíró. Amiben, az a különösen pikáns, hogy a koalíció földművelésügyi és erdészeti minisztere ép­pen a Szabaddemokrata Párt tagja. Liberális, Érthető hát, ha kíváncsian figyeltem a beszélgetés har­madik képviselő résztvevőjét, ezt a nagy . termetű, a pipát jóformán a szájából soha ki nem vevő ötvenes férfit, aki Schleswig-Hollsteinből került be a politikai élet áramlatá­ba. Uwe Rohneburger az FDP frakciójának egyik erőssége. • ' ' mm 1 parasztság — földtulajdonos és földből közvetve élő — mai helyzetével, hiszen köz­tudott, legalábbis az itteni statisztika szerint, hogy 7—8 százalék csak az arányuk az összlakossághoz képest. Bár ezt a számot itt, az NSZK- ban is sokan megkérdőjele­zik, jó néhány százalékkal magasabbnak Ítélik meg, de az egyértelműen kitűnik, vagy hogy inkább úgy tű­nik: a parasztság feláldozá­sával mentette és menti még magát a nyugatnémet gaz­dasági élet, A parasztok je­lentik azt az áldozatot, akit vízbe dobnak a társai, hogy ne süllyedjen vízvonal alá a hajó. Ahhoz, hogy megértsük az ezernyi gonddal, a neki-ne- ki gyűrkőző inflációval, a Rudolf Mfütler; —- Persze, a paraszti hiva­tás a fő, mert gazdálkodni sokkal több munkát igényel tavasztól őszig, de még bi­zony télen is. Szociális prob­léma például nálunk, hogy nem nagyon kap asszonyt az ilyesfajta fiatalember, akit a paraszti hivatás köt a gaz­daságához. .. Uwe Rohneburger: — Az önállóság mindig több munkával járt. Ezzel a több munkával kell fizetni a szabadságért... Folyik, csörgedezik a be­szélgetés, vannak pillanatok, amikor az újságíró mellékes szereplővé válik, az interjú alanyai hányják-vetík egy­más közt annak a szabad­ságnak a gondjait, amely néhány év alatt megtizedel­te a parasztságot. —• Valahol mindenütt vé­gül is csak érintkeznek a pa­rasztok érdekei, legyenek azok bármelyik párt szava­zói is: — Hogyan működnek Lehet-e hibátlanul? vezető tartotta a műszaki hónapon a DH rendszerről szóló előadást, ő az előké­születek egyik irányítója is: — Hiba nélkül nem lehet dolgozni, ez ugyanúgy az ember sajátja, mint maga a munka. Viszont az egész vi­lágon terjed ez az új rend­szer: „Dolgozz hibátlanul!” Az angol és a német fordítás ugyanezt jelenti, a Szovjet­unióban „szaratovi rend­szernek” nevezik. Mindenütt nagy hagyománya van már, s igen népszerű. Mégis na­gyon nehéz meghatározni a rendszer lényegét, mindenki mást ért alatta. Vezetői fel­fogásról, az irányítás speciá­lis és igen hatékony módsze­réről van szó, s ezt minden­kinek jól kell látnia, aki a DH-t alkalmazni akarja: ve­zetőknek, beosztottaknak egyaránt. — A gyárban hogyan kez­dődött ez a munka? — Meggyőzéssel. Persze előbb még nekünk is ta­pasztalatokat kellett gyűjte­ni: ismerkedni a hazai és külföldi vállalatok kísérletei­vel, eredményeivel. A leg­fontosabb szerintem, hogy a brigádok, a termelő kis kö­zösségek ne úgy tekintsék, hogy kezdődik egy kampány sok magyarázattal, nagyobb szigorral, ellenőrzéssel, amelynek egyszer majd vége lesz, Találkoztam olyan ese­teteket is, hogy a hibafeltá­rásnál jól megkapta a ma­gáét az, akinek a munkate­rületén hiányosságokra buk­kantak. A dolgozók reagálá ­sa persze azonnal a bezárkó­zás volt, többé egyetlen hiba sem derült ki, végleg el­akadt a DH munkarendszer. Nem szabad így, csak ezzel a kérdéssel lehet kezdeni a hi­bafeltárást: hogyan tudnánk jobban? S akkor majd el­mondják, mit, hol kell javí­tani, s legtöbb esetben arra is a munkások tudják a vá­laszt, hogyan lehet megszűn­tem a hibákat. Az előadáson, amelyet a brigádvezetőknek, ciklusvezetőknek, a munkát közvetlenül irányító mintegy 30 embernek tartottam, ezek­ről esett szó. Okét kell elő­ször tájékoztatni, meggyőzni, hiszen ők a munkahelyek legjobb ismerői, akik a leg­pontosabb tájékoztatást ad­hatják. — Kik követhetik el egv vállalatnál a legtöbb hibát? — Hibának azt szoktuk nevezni, például ha selejt van, ha nem jó a fegyelem; ezek a szembetűnők a külső szemlélőnek is. Viszont a világszerte végzett felméré­sek tapasztalatai szerint más a helyzet: a hibák 70 százalé­kát vezetők követik el, s csak a többit a beosztott dol­gozók. Magyarországon sze­rintem méginkább a vezetők felé csúszik ez az arány. A fegyelmezetlenség indítékai is a. legtöbb esetben vezetői tévedések. Ha nincs anyag a munkás keze alatt, az már demoifii ">|, de az is éppen olyan fegyelmezetlenséget Kari Bewerungen — Ku (tolt Müller — Uwe Bohne burrgec. — Két évig jő volt, de most nagyon leesett a hús ára — jegyzi meg maliciózu­san és kikaparja pipájából a hamut... Leesett? A pincében van — szól közbe a CDU, azaz Kari Bewerungen. — Hús a marha is, meg a hal is. Annak meg neon esett le az ára — viaskodik a pa­raszti termelő és a városban élő ember Rudolf Müllerben, s ezzel megindulhat a beszél­getés a mai parasztsorsról az NSZK-ban. Az olvasóban már jogosan felvetődhetett a kérdés, hogs7 miért kell ilyen alapossággal foglalkozni az NSZK mező- gazdaságával, s azon belül a válthat ki, ha a kész termé­ket nem visszük el gyorsan, a munkás ott látja felhal­mozódni maga mellett. Eze­ket a példákat természetesen lehetne tovább is sorolni. — A hibalehetőségek per­sze kisebbek egy ilyen kor­szerű gyárban, mint a VILATI-é... —- A fokozaton gépesítés állandó célunk. A huzalozás, forrasztás kézi munkája nagy figyelmet, pontosságot kí­ván és sok a hibalehetőség. Vannak olyan tábláink pél­dául, ahol hatezer kis pon­tot kell hálószerűén össze­kötni. Egy programozott gép vezeti a munkás kezét, így küszöböljük ki a tévedést, de még ilyen körülmények között is nehéz, nagy koncentráltságot igényel ez a művelet. Szük­ség van tehát minél több munkafolyamat gépesítésére, a gyártmányszerkezeit módo­sítására. Az anyagkészletek nyilvántartását pedig szá­mítógép végzi majd a gyár­ban. Mindez alapot ad ná­lunk is a DH sikeres meg­valósítására. — A munkarendszernek rendkívüli hatása lehet az üzemi demokrácia tovább­fejlesztésében ia. Nem a kam­pányszerű propagandamun­kának lesz hatása, hanem an­nak, hogy a munkás látja: javasolt valamit, s azt a ja­vaslatot figyelembe vették annak alapján intézkedtek Ekkor érzi, hogy számítanai rá, hogy az övé is a gyá Úgy hiszem, ez lehet a le; fontosabb eredménye eniv a munkarendszernek... ffkekeli) munkanélküliség növekedésé­vel, az olaj- és energiagon- dokkal, a Közös Piac terheivel küszködő szövetségi köztársa­ság miért nem süllyed az olasz vagy akár a francia gazdasági élet jelenlegi szín­vonalára, ahhoz a német pa­raszt sorsán keresztül vezet az út Legalábbis nekem ez volt és ez most is a benyomásom. — Nos, igen. Van valami abban, amit mond — bólint udvariasan Rudolf Müller szociáldemokrata képviselő, amint két társával végighall­gatja a kérdésem indoklásául előrebocsátott eszmefuttatá­somat. — Való igaz, hogy a hagyományosan értelmezett parasztság ma már nincs. Termelési ágazatok vannak. Hogy jobban megértse, mi­re gondolok: én alsó-bajor vagyok, ahol sok még min­dig a három-négy hektáros kis birtok. Ezek kivétel nél­kül specializálódott kisüze­mek. Gyümölcstermelésre például. Így talán esetleg még elboldogulnak. Északon nagyobbak a gazdaságok és emiatt kevésbé specializál­tak is, így aztán csak bizo­nyos ágazatokban kifizetődő ott a gazdálkodás. És ugye, aki nem bírja a versenyt. . Kari Bewerungen: — Érdemes-e parasztnak lenni? Egy anekdotával hadd válaszoljak. Két kis kutyája van a szukának. Kérdi a ku­tya gazdája a szomszédtól, hogy mire nevelje az ikre­ket. A szomszéd töpreng, az­tán megadja a tanácsot. Ezt, ezt a hegyes fülűt, amely mindig alszik, azt add hi­vatalnoknak, emezt, ezt a lógó fülűt, amely mindig csak nyöszörög, ebből le­gyen a paraszt... A nem minden él nélkül elcsattanó tréfát nevetés ki­séri. .. Meg Uwe Rohnebur­ger dünnyögő megjegyzése a pipa mögül: —- Ki kell bírni. Ennyi az egész. Kibírni. Egy főnöke van csak. A bank, amely a kölcsönt adja. Annak persze az igazán jó, aki mellékál­lásban paraszt. Igen. Aki valahol alkalmazott, de föld­je ia van. Jön a munkanél­küliség, vissza a földhöz, lobban megy a városban, ásszá a másik lábbal ts a 'yárba. A két lábon földön dió paraszt alatt állandóan ngadosák a gazdaság... Meg kell tanulnia a dolgokat át­vészelni, össze hát a pártok paraszt- képviselői? Kari Bewerungen: — Az ellenzéknek köny- nyebb, hát így én válaszo­lok a kérdésre. A lényeg az, hogy a képviselők valamifé­le zöld frontot alkotnak a parlamentben a paraszti ér­dekek védelmében. Ebben nincs különbség közöttünk Van persze eltérés és vita például a pénzügyekben, a Közös Piacban elfoglalt sze­repünk miatt. De azt hiszem, hogy túl nagy különbség je­lenleg nincs az Elképzelé­seink között Uwe Rohehburger, — Kiegészítem azzal, hogy a pénz miatt könnyű vitáz­ni. Az ellenzék mindig pénzt kér, a kormány meg mindig tiltakozik. Kérni könnyű, az a legkönnyebb. Különösen, ha kívül van a kormányon az, aki kér. A mezőgazdaság mindig kisebbségben van a parlamentben — teszi hoz­zá a maga véleményét sum'- mázóan. Rudolf Müller: — Mi azon fáradozunk, hogy a paraszti választók­nak. különösen az időseb­beknek a gondjait megért­sük és segítsünk rajtuk. Az életképes birtokok fogalma megváltozott. Fájdalom, az idősebb parasztok kárára, akik egymás után vesztik el birtokaikat. Elhatároztuk és meg is valósítottuk, hogy átadhatják a földjüket az erősebb bérlőknek és kap­nak 450 márka nyugdíjat. A német gazdasági élet átállá­sa majdnem tragikusan gyors volt. Egy generáció kellett volna ehhez, s csak néhány év állt a rendelke­zésünkre. .. — mondja az SDP fiatal parasztképviselő­je, s megköszönve a beszél­getést, azzal az érzéssel tá­vozom a Bundestagból, ahol negyedház mellett folyt a vitája valamilyen jellegte­len törvénytervezetnek, hogy a különbségek olyan nagyok a pártok parasztpolitikáját illetően, hogy — gyakorlott szem kell annak észrevételé­hez. Gyurkó Géza (Folytatjuk) AMkMQ 1914, december 22.» vasarnap i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom