Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-20 / 297. szám

Megkezdődött az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő budapesti elátkozó Kádár János üdvözlő beszéde [ üdvözlő távirat a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási A Magyar Szocialista Mun­káspárt kezdettől fogva nagy­ra értékelte és támogatta a Lengyel Egyesült Munkás­párt és az Olasz Kommu­nista Párt kezdeményezését az európai kommunista és munkáspártok értekezleté­nek összehívására. Küldött­ségünk részt vett a varsói konzultatív tanácskozáson, amelyet 28 testvérpárt e kérdés megtárgyalására 1974. október 16-ra hívott össze. Pártunk nagy meg­elégedéssel értesült a var­sói tanácskozás kitűnő lég­köréről, arról a nagy hord­erejű és teljes egyetértés­ben hozott döntésről, hogy 1975 első felére Berlinbe összehívták az európai kom­munista és munkáspártok ér­tekezletét. Kétségtelen, hogy erre a döntésre a helyzet megérett és a testvérpártok berlini találkozója az euró­pai kommunista és munkás- mozgalomnak, az európai né­peknek a haladásért és a békéért folytatott harcában nagy és fontos eseménye lesz. Nagy megtiszteltetés szá­munkra; hogy a tes tvérpár- tok a., berlini értekezlet elő­készítésére hivatott mosta­ni, újabb találkozó színhe­lyéül a Magyar Népköztár­saság fővárosát, Budapestet választották. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága és tagsága, a szocializmust építő magyar nép nevében tisztelettel kö­szöntőm a testvérpártok kép­viselőit, a tanácskozás min­den részvevőjét. Szívből kí­vánom, kísérje teljes siker fontos munkájukat, és mint szívesen látott vendégeink, érezzék jól magukat nálunk. Európa kommunista és munkáspártjai saját orszá­guk munkásosztályának szü­löttei, elszakíthatatlanul gyökereznek országuk tár­sadalmába és a dolgozó tö­megek érdekeit, törekvéseit fejezik ki. Ezért foglalkoz­nak szükségszerűen most is az európai helyzet alakulá­sának legéletbevágóbb kér­déseivel, hiszen ezek döntő­en befolyásolják minden egyes ország dolgozó népé­nek helyzetét és jövendő sorsának alakulását. Európa kommunista és munkáspártjainak joga, egyben kötelessége is számon tartani földré­szünk történetének ta­pasztalatait, éppen úgy, mint szembenézni a ma és a jövő kérdéseivel. Jövőre, 1975-ben a népek megemlékeznek 1945. má­jus 9-ről, arról a történel­mi napról, amikor az antifa­siszta koalícióban egyesült szövetségesek képviselői előtt a megvert Hiüer-fa- siszták Berlinben aláírták a feltétel nélküli megadásról szóló okmányt. Ezzel a nap­pal egy reuenetes korszak zárult le és új lap nyílt Európa történetében. A fa­sizmus ellem harcban ho­zott mérhetetlen áldozatok nem voltak hiábavalónak. A megváltozott európai erővi­szonyoknak köszönhető, hogy az elmúlt harminc év alatt, ha volt is nem egyszer fe­szült kiélezett helvzet, a-» újabb háborút sikerűit meg­é—i---------------- " 1 © JmwÉ£ 1974. december 29.; péntek akadályozni: béke volt és van Európában. Ma, a társadalmi haladá­sért és a békéért vívott harc eredményeképpen, Európa és a világ fejlődésének olyan szakaszában vagyunk, ami­kor a reakció, a háború, a hidegháború erői visszaszo­rulnak, amikor a nemzetkö­zi erőviszonyok a szocialis­ta világrendszer, a nemzeti jogaikért küzdő népek ja­vára alakulnak. A nemzet­közi viszonyokat a politikai enyhülés előrenyomulása, a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élésének térhódítása jellemzi. A nemzetközi erő­viszonyok változásának, a békét kívánó néptömegek akaratának hatására a ve­zető tőkés országok uralko­dó körei is kénytelenek mind reálisabban megköze­líteni az emberiség sorsát érintő politikai kérdéseket. A világpolitikai változások, a békét következetesen vé­delmező szocialista orszá­gok harca, valamint sok pol­gári politikus reális helyzet- felismerése tükröződik a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kapcsola­tainak normalizálásában, fej­lődésében és nagy hordere­jű megállapodásaiban is. Kétségtelen, hogy az utóbbi években Európá­ban jutottunk a leg­messzebbre a második világháborút követően nyitva maradt kérdések lezárásában, s azon az úton, hogy földrészün­kön tartóssá tegyük a békét és a biztonságot. A szocialista országok kö­vetkezetes erőfeszítése és a másik oldalon a kérdések reális megközelítése eredmé­nyezte a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjet­unió, valamint Lengyelor­szág, Csehszlovákia, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság közötti államszerződések létrejöttét, ugyanúgy mint a Német Demokratikus Köz­társaság elismerését a NATO- országok, valamint a Német Szövetségi Köztársaság dip­lomáciai elismerését a szo­cialista országok által. Ezek jelentős lépések voltak a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű országok kapcsolatai ren­dezésének; és a kölcsönös előnyökkel járó fejlesztésé­nek útján. A helyzet pozi­tív fejlődése tette lehetővé az Európai Biztonsági Kon­ferencia összehívását, mun­kájának megkezdését és bíz­tató alakulását ugyanúgy mint a bécsi tárgyalások megkezdését a Közép-Euró- pában levő fegyveres erőkés fegyverzet csökkentésének céljából. Mindezen tényezők együt­tesen kedvező feltételeket je­lentenek ahhoz, hogy az eu­rópai kommunista és mun­káspártok, eleget téve törté­nelmi küldetésüknek, állha­tatosan és sikerrel folytassák erőfeszítéseiket a haladás és a béke érdekében, azért, hogy Európa az itt élő né­pek igazi otthona, a béke és a biztonság földrésze legyen. Bizonyos, hogy az európai kommunista és munkáspár­tok, amelyek a múltban is teljes felelősségüket átérezve küzdöttek, azt teszik ma is, ennek megfelelően fognak a jövőben is cselekedni. A második világháború sö­tét éveiben, amikor a világ első szocialista állama, a Szovjetunió a fasizmus elle­ni küzdelem fő terhét vi- sélte, Európa kommunista pártjai, a kommunisták da­colva a legvadabb fasiszta terorral is és vállalva min­den áldozatot, munkásosztá­lyuk és népük igaz fiaiként harcoltak, és nem keveset tettek a nácizmus megsemmi­sítéséért. A második világ­háborút követően, a hideg­háború feszült éveiben, ami­kor a Szovjetunió, a Varsói Szerződés szervezetében tö­mörült . szocialista országot az áílampolitika síkján köz döttek az enyhülésért, a biz tonságért, a békéért, maguk ■ mellett tudhatták a néptö- .. roegek szolidaritását, az eu­rópai országok jelentős társa­dalmi rétegeinek és ténye­zőinek támogatását. Elévülhetetlen érdemei vannak az európai hely­zet kedvező fejlődésében a kommunista pártok­nak, amelyek földré­szünk minden országá­ban síkra szálltak és lankadatlanul küzdöttek és küzdenek a béke vé- delmezéséért, egy biz­tonságosabb és jobb Európa megteremtéséért. Az európai kommunista és munkáspártok egy része szo­cialista országban, az új, szo­cialista társadalom felépíté­sét vezetve munkálkodik, más része tőkés országban, a kapitalizmus általános vál­ságának, jelenlegi súlyos krízisének viszonyai között tevékenykedik. Pártjaink te­hát a legkülönbözőbb felté­telek között élnek, harcol­nak, közvetlen társadalmi és politikai céljaink ennek megfelelően nagyon külön­bözőek. De közös célunk az európai béke és biztonság megteremtése és megszilárdí­tása, közös feladatunk mind­annak elvégzése, ami szüksé­ges e célok eléréséhez. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az Európai Biztonsági Értekez­let második, genfi szakasza mielőbb befejeződjék és a jövő év első felében Helsin­kiben a legmagasabb szinten sor kerüljön és eredménye­sen záruljon a harmadik, be­fejező szakasz. Elő kell segítenünk, hogy a politikai rendezést az európai katonai helyzet enyhülése kövesse, és megnyíljon az út az ér­demlegesebb leszerelési intézkedések előtt. Előre kell lépnünk a külön­böző társadalmi rendszerű európai országok kapcsolatai rendezésének és fejlesztésé­nek útján, hogy a valóbán kölcsönös, előnyökkel járó gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatok bő­vüljenek Európa minden né­pe, egész lakossága javára. A szocialista országok, a haladás erői azért küzdenek, amellett vannak, hogy a vi­tás nemzetközi kérdések ne harctereken, hanem tárgya­ló asztalnál oldódjanak meg. Mindezért annak tudatában harcolunk, hogy ezzel nem­csak földrészünk népeinek egyetemes érdekeit szolgál­juk, hanem hogy mindez egyúttal számottevően hoz­zájárul a többi földrész né­pei nagy és égető kérdései­nek jobb megoldásához, a vi­lághelyzet javításához, a vi­lágbéke megteremtéséhez. A jelenlegi nemzetközi helyzet kedvező irányzata, évtizedek szívós és követke­zetes harca eredményeként alakult ki, s nem ajándék­ként hullott a népek ölébe. A harc nem ért véget, az enyhüléssel szemben állók nem hátrálnak könnyen, még óriási munka áll előttünk, hogy a béke, a biztonság és az együttműködés program­ját hiánytalanul megvalósít­suk és a társadalmi haladás érdekeit szolgáljuk vele. Céljainkat képeseik va­gyunk elérni. Földrészün­kön vannak a munkásosz­tály legrégibb harci oszta­gai; az európai testvérpár- tok 25 millió kommunistát tömörítenék soraikban; az európai szakszervezeteknek 150 millió tagjuk van, s nem utolsósorban, Európá­ban 9 szocialista ország van. A szocialista országok az ál­lami politika síkján, össze­hangolt akciókkal küzdenek a feszültség csökkentéséért. A nemzetközi helyzet kedvező alakulásában nagy szerepe van a két világrészre kiterjedő ha­talmas Szovjetuniónak, a Szovjetunió Kommunista Pártjának, amely követ­kezetesen küzd a XXIV. kongresszusán elfogadott nagyszabású békeprog­ram megvalósításáért. Az európai kommunista .: mkáspártok berlini ért üzletére az a feladat vá. aogy feltárja a nemzetköz fejlődés új kérdéseit, érté­kelje földrészünk megválto­zott helyzetét, körvonalazza azokat a tennivalókat, ame-' lyek valóra váltjak Európa népeinek a társadalmi ha­ladásra, a béke és biztonság megteremtésére irányuló tö­rekvéseit. Mindezen kérdé­seket a 1 testvérpártoknak an­nak tudatában kell vizsgál­niuk, hogy munkájukra nagy várakozással tekinte­nek Európa haladó, demok­ratikus erői, a munkásmoz­galom különböző pártjai, a szakszervezetek, a dolgozó tömegek. Ma már kevesen vitatják, hogy a munkásosztály . alig több, mint egy évszázad alatt a világ legnagyobb történelemformáló politikai erejévé vált. Ennek egyik oka, hogy a kommunisták minden országban a mun­kások, a dolgozók érdekei­nek meg nem alkuvó, leg­következetesebb képviselői, a legáldozatkészebb hazafi­ak. A másik oka, hogy a kommunista pártokat a pro­letár internacionalizmus esz­méi, a szolidaritás, egységbe tömörítik, s együtt harcol­nak közös céljaikért. Az eu­rópai helyzetből adódó to­vábbi feladataink megoldá­sa, magasztos céljaink el­érése is megkívánja, hogy egységünket tovább erősít­sük, együttműködésünket elmélyítsük. Mint ismeretes, a Kom­munista Intemacionálé tör­ténelmi küldetését betöltve, évtizedekkel ezelőtt meg­szűnt, mozgalmunknak már régen nincs központja, sem vezető pártja, s nem is szükséges hogy legyen. A testvérpártok harced­zett, sok tapasztalattal fel­vértezett, önálló pártok, ame­lyek maguk alakítják ki sa­ját politikájúkat és hatá­rozzák meg tennivalóikat. Ez így természetes, így van jól, de a harcunkhoz nem ele­gendő. A harc megkívánja, hogy a testvérpártok képvise­lői időnként találkozza­nak, s kicseréljék forra­dalmi tapasztalataikat, eszmecserét folytassanak nemzetközi kérdésekről és összehangolják ak­cióikat. Közös világnézetünk, időn­kénti széles körű találkozó­ink, eszmecseréink teszik le­hetővé, hogy megtaláljuk a közös nyelvet és a közös fel­lépés lehetőségét minden ha­ladó és békeszerető erővel, a népek közös ellensége, a nemzetközi imperializmus ellen. A Magyar Szocialista Munkáspárt álláspontja a kérdésben közismert. A mi pártunk meggyőződésből és gyakorlati tapasztalataiból kiindulva támogatja és a jövőben is támogatni fogja a testv.érpártok sokoldalú ta­nácskozásait. Mély meggyő­ződésünk, hogy a testvér­pártok közötti kapcsolatok­nak ez a formája, nélkülöz­hetetlen fóruma az elvtársi vélemény, és tapasztalatcse­rének, a testvérpártok ak­cióegysége erősítésének. Most ismét összegyűltünk, hogy fontos ügyben tanács­kozzunk. Meggyőződésünk, hogy a testvérpártok most is az azonos elvi alapokon, nyílt, alkotó vitában alakít­ják ki a közös politikai plat­formjukat. Bizonyára megál­lapodnak majd azokban az intézkedésekben, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a berlini értekezlet eredménye­sen végezze munkáját. A közös ügyért együtt kell harcolnunk, oly mó­don, és annak tudatában, hogy az egyes kommu­nista pártok sikerei vagy nehézségei hatással van­nak az egész mozgalom fejlődésére és viszont, a mozgalom egészének eredményei az egyes pártok helyzetére. . A mi pártunk, dolgozó né­pünk kiemelkedő eseményekre készül: a Magyar Szocialista Munkáspárt márciusban ese­dékes XI. kongresszusára és 1975. április 4-re, hazánk felszabadulása 30. évforduló­jának méltó megünneplésé­re. A XI. kongresszus elkészí­ti majd pártunk tevékenysé­gének mérlegét, meghatároz­za a szocialista építés soron- következő feladatait és prog­ramba foglalja .távlati célja­inkat. Hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulója alkal­mat szolgáltat az emléke­zésre, arra. hogy felidézzük a kommunisták és más hala­dó erőknek a magyar nép szabadságáért vívott hősies, áldozatos harcát. Alkalmunk lesz rámutatni, hogy a ma­gyar nép szocialista vívmá­nyai elválaszthatatlanok a nemzetközi kommunista mozgalom, a szocializmust építő testvémépek, ' minde­nekelőtt felszabadítónk, a Szovjetunió internacionalista, sokoldalú támogatásától. A munkáshatalom megte­remtésétől, a szocialista épí­tés megkezdésétől eltelt alig több mint negyedszázad alatt, népünk a fejlődésben évszázados elmaradást hozott be. Most is teljes erővel fo­lyik az építőmunka. Ország­gyűlésünk ma megnyílt, ülé­se az 1975. évi népgazdasági tervet és állami költségvetést tárgyalja. A feladatok meg­oldása nem könnyű, mégis, biztosíthatom önöket, kedves elv társak arról, hogy a ma­gyar nép szilárdan halad elő­re a szocializmus építésének maga választotta útján. Biz­tosíthatom önöket arról is, hogy mi, akik oly sokszor él­veztük nemzetközi osztály- testvéreink internacionalista szolidaritását, hazai felada­taink mellett sem feledke­zünk meg nemzetközi köte­lezettségeinkről. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság ott lesz mindig, amikor ki keli állni a Jó ügyért és erőnkhöz képest részt veszünk az európai bé­kéért, biztonságért folyó harcban is. Kádár Jánosnak a megnyi­tó ülésen elhangzott üdvözlő beszéde után a találkozó résztvevői folytatták a mun­kát. Front megalaku- Sásának 14. évfordulójára Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának el­nöke és Kállai Gyula, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke, táviratban üdvözölték dr. Nguyen Huu Thot, a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítási Front Központi Bizottsága Elnök­ségének elnökét, a front megalakulása 14. évforduló­ja alkalmából. Kifejezték őszinte örömüket a felsza­badítási front nagy eredmé­nyei felett. Hangsúlyozták, népünk kezdettől fogva mély együttérzéssel kíséri a viet­nami nép hősies küzdelmei; és harcával teljes szolidari­tást vállal. A Magyar Nép- köztársaság erejéhez mérte« a jövőben is támogatja a vietnami népet nemes küz­delmében. Táviratban üdvözölte a DNFF Központi Bizottságá­nak elnökségét a SZOT, a KISZ, az Országos Béketa­nács, a Magyar Szolidaritási Bizottság, a -Magyar Parti­zán Szövetség és a Magyar Nők Országos Tanácsa is. Folytatódik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka MOSZKVA: ..Mindent a szovjet embe­rek javára” —' ennek a jel­szónak a jegyében végzi munkáját a KremLben a Szovjetunió Legfelsőbb Ta-, nácsának ülésszaka. A kül­döttek két napon át vitat­ták az 1975. évi népgazda­ságfejlesztési terv és a költ­ségvetés tervezetét. A törvényjavaslatokat ele­mezve, a képviselők meg­elégedéssel állapítják meg, hogy azok az életszínvonal további emelésének nagy­szabású programját adják; A dolgozók jólétének növe­lésére, a népművelés és az egészségvédelem fejlesztésé­re csaknem százmilliárd ru­belt irányoznak elő. öt szá­zalékkal kell emelkednie az egy lakosra jutó reáljövede­lemnek. A legfelsőbb tanács ülés­szaka pénteken folytatja munkáját í megnyitó ülés. (MTI -foto: SzebelléUv Géaa felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom