Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-20 / 297. szám
\JIUG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXV. évfolyam, 297. szám 1974. december 20., péntek M íVISZMP HEVES WEüYEI BIZ0TIS4ÜA ES A MEGYEI ÍANACS NAPILAPJA 1975. évi költségvetési előirányzatok az országépítés folyamatosságát, magabiztosságát tükrözik Megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka Csütörtök délelőtt 11 órakor a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés teli ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal', az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvény- erejű rendeletéiről szóló jelentését az Altkomány rendelkezésének megfelelően az országgyűlésnek bemutatta, s a jelentést a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Az országgyűlés elnöke ezt követően tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter benyújtotta az országgyűlésnek a Magyar Népköztársaság 197H. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet megvitattak az országgyűlés állandó bizottságai, s kézhez kaptak a képviselők is. Az országgyűlés ezután elfogadta a napirendet. Eszerint az ülésszak a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot vitatja meg. Ezután napirend szerint megkezdődött a költségvetés tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Faluvégi Lajos expozéja — A megszokott időpontban — az év végén —, a megszokott feladattal ült össze az országgyűlés: a következő esztendő költségvetésének meghatározására — kezdte beszédét Faluvégi Lajos. Bevezetőben elemezte a népgazdaság különböző ágainak 1974-ben elért eredményeit, majd rátért a beruházások helyzetének értékelésére. A fejlesztést tekintve — mondotta — a beruházások és a megtermelt nemzeti jövedelem aránya egészséges volt. A beruházások volumene 6—7 százalékkal nőtt. Folyamatosan megvalósulnak a gazdaság szerkezetét átformáló ipari és mezőgazdasági fejlesztési programok. Az állami beruházások elmaradnak ugyán a tervezettől, de közülük néhány fontos beruházásnál javult a munka szervezettsége. A korábbinál kevesebb pontatlansággal találkozhattunk a lakosság életkörülményeinek javítása szempontjából jelentős kommunális, oktatási és egészségügyi beruházások megvalósításában. Az életszínvonal-politika fő előirányzatait teljesítettük. A lakosság fogyasztása hat százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 5,5 százalékkal nőtt. Mindert — hangsúlyozta — a fogyasztói árak tervezett kétszázalékos növekedése mellett értük el. Ezt közvéleményünk bizakodóan értékeli: ebben az évben a lakosság 9 milliárd forinttal gyarapította takarékbetéteit. Két tényezőnek köszönhetjük — mondotta a továbbiakban —, hogy gazdaságunkat egyenletesen fejleszthetjük és fogyasztói árainkat szabályozott szinten * tarthatjuk. Az egyik, a szocialista tulajdonviszonyokra épülő tervezés és szabályosa», a másik, hogy külgazdasági kapcsolataink és kereskedelmünk nagyobb ré- wéi £ oaociaüsm arsatágokkal folytatjuk. Szelesek a gazdasági kapcsolataink a világ többi részével, a nem szocialista országokkal is. A nemzetközi politika enyhüBeszéde további részében részletesen foglalkozott ^ a tőkés világpiacon az utóbbi években, kiváltképpen ebben az esztendőben tapasztalható rendkívül gyors és nagymértékű áremeléssel, mely kihatott a mi gazdálkodásunkra is. Elmondotta: összességében import árveszteségeinket az exportárak nyereségei csökkentették, de közel' sem ellensúlyozták. A világpiaci árak e számunkra kedvezőtlen változásai a tőkés viszpnylatú külkereskedelmi mérlegben hiányt idéztek elő. Hangsúlyozta azonban: gondjainkat nem volna helyes csak a világpiacon bekövetkezett változásokra visszavezetni, hiba lenne, ha nem vennénk észre azokat a tényezőket és összefüggéseket, amelyek korántsem határainkon túlról erednek. Gazdálkodásunk már ismert gyengeségei most új megvilágításban» élesebben jj&~ lennek meg. A hatékonyság — folytatta — kisebb mértékben javult a szükségesnél és a lehetségesnél — a mindennapi termelő« munkában és a beruházási tevékenységben egyaránt. A termelés, a beszerzés és beruházási céljaink nem al* kalmazkodnak még elég gyorsan a megváltozott körülményekhez. Ezt jelzi többek között. hogy az ipari készletek lényegesen gyorsabb ütemben gyarapodtak, mint ahogy az értékesítés bővült. Végső összegezésben — mondotta — a nemzeti jövedelmünk termelésének és felhasználásának mérlege azt mutatja, hogy a fogyasztás és a beruházás növekedését. továbbá az árveszteségek és készletfelhalmozás együttesen a hazai, nemzeti jövedelem növekménye. nem fedezte teljes egészében. Pártunk Központi Bizottsága ez év december 5-i ülésén a kongresszusi irányelvek szellemében meghatározta a jövő évi népgazdasági terv fő előirányzatait. A Központi Bizottság az 1975-ben előttünk álló legfőbb feladatnak a IV. ötéves terv minél sikeresebb teljesítését, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását tartotta. A továbbiakban rátért az 1975. évi állami költségvetés számainak ismertetésére. A bevételi előirányzat 318,5 milliárd forint 12,7 százalékkal több az 1974. évinél. A jövő évi tervben foglalt valamennyi cél megvalósítására 323.4 milliárd forint költségvetési kiadást kellett előirányozni, a hiány 4,9 milliárd forint. A hiány nagysága önmagában — mondotta — vagy az összes kiadásokhoz viszonyítva nem aggasztó, de növekvő mértéke azt mutatja, hogy az eddigi intézkedéseink csak mérsékelni tudták a gazdaságunkat érő negatív hatásokat. A költségvetésben bekövetkezett veszteségek ellensúlyozásáról nem egy év alatt gondoskodunk, hanem a veszteség pótlását több év re elosztjuk. Nyíltan ki kell mondanunk — hangsúlyozta —, hogy az ország és háztartása tartósan csak azt költheti el. ami rendelkezésre áll, tartósan csak annyit fogyaszthat, amit megteremd, Elmondotta, a költségvetés bevételeinek több mint háromnegyed része a vállalatok és szövetkezetek befizetéseiből származik, s a kiadásuk nagyobb része is hozzájuk áramlik támogatásuk 'formájában, majd így folytatta: az előiráhyzatokat megalapozó számítások szerint a vállalatok nyeresége 11.5 százalékkal nő. Ezzel arányosan alakul az az összeg — kereken 47 milliárd forint —, amely- lyel érdekeltségi alapjaikban gazdálkodhatnak. A fejlesztési alapokra 30 milliárd forint, a részesedési alapokra 11 milliárd forint, a tartalék- alapokra 6 milliárd forint jut, az 1975-re számításba vett eredmények alapján. A továbbiakban arról beszélt a pénzügyminiszter, hogy a vállalati költségvetési kapcsolatok szerkezete a részleges termelői árrendezés hatására változik, el akarjuk azonban kerülni — mondotta, hogy az alapanyagok és energiahordozók áremelkedése teljesen beépüljön a termelői árakba. Ismertette megfelelő intézkedések történnek a forint-valuta szilárd helyzetének megőrzésére, majd így folytatta: az új term'■Hi árakból a vállalatok va!Iságosab- ban fogr-ák értékelni az anyag és energia fel- használásuk költségter- heit. Szeretnénk, ha a magasabb költség megfontoltabb vásárlásokra, készletgazdálkodásra ösztönözne, növelné a vállalatok keresletét az olcsóbb, helyettesítő anyagok iránt. A szabályozás területén olyan kiegészítő jellegű módosításokat teszünk, amelyek a jobb készletgazdálkodásra, az árnyereségek helyesebb megosztására, a tartalék alapok átmeneti igénybevételére vonatkoznak. A termékforgalmazás néhány területén operatív szabályokat életbe léptetünk. A januári árrendezésnél nem engedjük meg, hogy a fogyasztói árak annyival növekedjenek, mint a termelői árak, ezért számos termek forgalmi adóját mérsékeljük, összesen mintegy 3.7 milliárd forinttal, egyes termékek fogyasztói árkiegészítését pedig további 1.3 milliárd forinttal emeljük. Ezáltal elérjük, hogy az alapvető közszükségleti cikkek: a kenyér, a liszt, a cukor, a .hús, a tej, a tejtermékek fogyasztói ára nem változik 1975-ben. Változatlanok maradnak a lakosság ellátása szempontjából fontos közüzemi szolgáltatások árai is. Mindemellett a népgazdasági terv a fogyasztói árszínvonal 3.6 százalékos emelkedésével számol. Ebből az 1974-es változások — beleértve a borárak emelését is — egy százalékkal növeli a jövő évi fogyasztói árszínvonalat A továbbiakban ismertette a különböző fogyasztói árak módosulását, hangsúlyozva azonban, hogy külön elbírálás alapján a fontosabb közfogyasztású cikkek árát változatlan szinten tartják, ezek közé sorolható a mosószerek, a gyermekruházati cikkek, az iskolai tanszerek és még jó néhány fontos termék. Ha szólunk is gondjainkról — folytatta — ha hivatkozunk is intézkedéseink magyarázatánál a külső tényezők kényszerítő erejére, anyagi eszközeink korlátáira, a jövő évre is megalapozzuk a lakosság életszínvonalának javulását, bár annak mértéke az ideinél szolidabb lesz. Az egy keresőre jutó reálbér 2.5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 3.5 százalékkal emelkedik. A pénzbeli társadalmi juttatások reálértékei 11 százalékkal növekednek. A jövő esztendőre — mondotta továbbá — nem ígérhetünk széles körű béremelést, de a vállalatoknál és intézményeknél megvan a feltétele annak, hogy a nagyobb teljesítmények, a pontosabb munka, a szigorúbb termelési fegyelem vállalói a megérdemelt béremelésben részesüljenek. Ezek után ismertette, hogy jövőre a kereskedelmi vállalatoknál, az oktatási intézményekben, az egészségügyi és szociális intézetekben, valamint a közlekedésben csökkentik a munkaidőt, s mindez 400 millió forint terhet jelent a költségvetésnek. 1975. végére a munkások és alkalmazottak 90 százaléka rövidített munkaidőben dolgozik majd. Részletesen foglalkozott ezek után a gyermekes családok, valamint az alacsonyabb nyugdíjakból, járadékokból élők életszínvonalának javítását célzó szociális intézkedésekkel s ezek anyagi kihatásával. Megemlítette, hogy a gyermekgondozási segélyre közel 2,6 milliárd forintot fordítanak, s 1975. július 1-től az alacsony nyugdíjak, valamint az árvaellátás növelésére több mint 3,6 milliárd forinttal többet fordítanak. Ezután a lakásépítés helyzetéről adott tájékoztatást: fi tízezer lakosra jutó lakásépítés számát tekintve a második, harmadik helyen vagyunk a szocialista országok körében és számos olyan országot is megelőzünk, ahol az egy főre jutó nemzeti jövedelem jóval több, mint nálunk. Az országban még mindig sok a jogos lakásigény, s bár az építés üteme évről évre növekszik, az igénylők száma csak lassan csökken. Jövőre azt szeretnénk elérni, hogy a lakásigénylők közül a három- és többgyermekes munkás és alkalmazotti családok lakáshoz jussanak. Rátért ezek után a közös fogyasztásra előirányzott ősz- szegek ismertetésére. Ez 11 milliárddal — több mint tíz százalékkal — magasabb lesz az ideinél. A tanácsok költségvetése és fejlesztési alapja együttesen megközelíti az 56 milliárd forintot. A költségvetési szerveknél beruházási célokra a múlt évivel. azonos összeg — 14 milliárd forint áll rendelkezésre. Hangsúlyozta társadalmi és gazdasági jelentőségéhez méltóan fejlesztjük a tudományos kutatást, támogatjuk a művészetet, a közművelődést, javítjuk a testnevelés feltételeit. Tolmácsolta a kormány kérését, hogy az élet minden területén érvényesüljön az ellátás színvonalát még nem károsító takarékosság; Ezek után részletesen felsorolta. milyen feladatok állnak előttünk az ésszerű takarékosság terén, hangsúlyozva: (Folytatás a 3. oldalon.) Megkezdődött az eurőoai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő budapesti találkozó Kádár János üdvözlő beszéde Budapesten csütörtökön délután két órakor kezdődött meg az európai kommunista és munkáspártok 1975. első felére tervezett konferenciáját előkészítő találkozó.- A Gellért Szállóban húsz európai testvérpárt delegációi foglaltak helyet a tárgyalóasztalnál. A Magyar Szocialista Munkáspártot az alábbi küldöttség képviseli: Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, dr„ Berecz Járosa a KB külügyi osztályának vezetője, Horn Gyula, és Varga István, a külügyi osztály helyettes vezetői. A találkozót Giancarlo Pajetta, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára nyitotta meg.. Üdvözlő beszédet mondott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. (Kádár János elvtárs beszédét a 2. ofi dalom, közöljük.}) lő, békésebb légköre kedvez veknek a kaTy^ola^k-ak.
