Népújság, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-13 / 265. szám
Hősiesség aprópénzben Lebeszélem Önt a kalandfilmekről BE KELL VALLANOM, kedves olvasó, hogy a címben nem mondtam teljesen igazat. Igaz ugyan, mindent megpróbálok annak érdekében, hogy lebeszéljem önt a kalandfilmek rendszeres látogatásáról, de ha e cikk elolvasása után is ez marad a kedvenc időtöltése, akkor nem marad más hátra, minthogy jó szórakozást kívánjak hozzá. Addig azonban arra kérem. hogy segítsen nekem, kedves olvasó, tartson velem az, érvek és ellenérvek sűrűjében. Ha végül is úgy érzi, hogy nincs igazam, felejtsük el az egészet. Most pedig előre, vágjunk bele mindjárt a kellős közepébe, kezdjük Ádámnál és ÉvánáL Igen, Adámnál és ÉvánáL Az első klasszikus mű két főszereplőjénél. A biblia ugyanis kristálytiszta szerkezeti felépítésével mindmáig meghatározta a köz- használatú — a legnagyobb olvasótáborral rendelkező — művek szerekezeti sémáját A jók, akik az igazságért! a boldogulásért küzdenek, szembekerülnek a gonoszokkal. A jók táborából kiválasztódik egy vezéregyéniség, az ellenkező oldalon pedig vadamilyen személy egyesíti magában a rosszak összes tulajdonságát. A két szemben álló erő összecsap, a pozitív hős tragikus helyzetbe kerül, de végül is győzedelmeskedik az igazság. Ezzel el is mondtuk a mai kalandregények, illetve kalandfilmek legjellemzőbb tulajdonságait. Természetesen a kalandregény és a kalandfilm nem a legszerencsésebb meghatározás, térjünk vissza inkább az előbb említett terminológiához, a közhasználatú jelzőhöz. Az imént említett művek azért közhasználatnak, közkézen forgók, mert az olvasó, a néző minden különösebb megerőltetés nélkül át tudja tekinteni az alkotás szerkezetét. Tudja, hogy a jó harcolni fog a rosszal — eközben számtalanszor kerül hősies helyzetbe (ez nagyon fontos eleni, még visszatérünk rá) — és a jó mindenképpen győzni fog. Még akkor is, ha magát a jó eszmét képviselő szereplő esetleg el is bukik. MIÉRT BAJ EZ? — teheti fel a kérdést Joggal bárki. Hiszen éppen ez volna a kívánatos a mindennapi életben is: győzzenek a jók, nyerjék el méltó büntetésüket a rosszak. Hát nem szívdobogtató érzés az, amikora pozitív hős hősiességének teljes tudatában a film végén győztesen áll a szikla tetején, robog a lován, átveszi személyesen a kiránynő kezéből a jutalmat, lovaggá ütik stb. (A nem kívánt rész törlendő.) Szóval, ez miért baj? Mielőtt valami elfogadható válaszfélét találhatnánk ki közösen, tessék nekem bevallani, kedves olvasó, hogy a hétköznapi életben hányszor adódott Önnek olyan alkalom, amikor félreérthetetlenül tudta, hogy most hősiesen kell viselkednie, mert olyanok a körülmények. Ilyen kiélezett direkt helyzet nagyon kevés adódik az ember életében. Sokkal nehezebb és bonyolultabb nap mint nap aprópénzre váltott hősnek lenni — azaz a mindennapi munkában, életben jelentkező dolgokban elrejtő ző választási és döntési le hetőségek közül a helyeOiü 1014. november 13„ szerda úton járni — mint kivont karddal, füstölgő pisztollyal, dagadó felsőkarral és deltaizmokkal megsemmisíteni a velünk nyíltan szemben álló ellenséget. A kalandfilmben ugye nem valami nehéz dolog dönteni az élesre csiszolt helyzetben, hogy mit kell tenni, amikor a brutális kinézésű, vagy éppen ordítóan alattomos és ravasz arcú ellenfél a hős menyasszonyát fojtogatja, a. szegények aranyát lopja stb., stb. No de hát, kedves olvasó, még azt árulja el nekem,, hogy amidőn ön nekivágott életpályájának, akadt-e olyan rendező, aki kézen fogva végigvezette önt az élet kulisszái előtt és rámutogatott az ellenfeleire; látod, ők azok, ő ellenük kell harcolni, itt pedig állnak a derék szövetségeseid, akik tűzön-vízen át támogatni fognak. VILÁGOS, HOGY ilyen nem adódik, s nem adatik meg az sem, hogy életünkben tisztán elkülönüljenek a két tábor tagjai. Az érdekek bonyolult kölcsönhatása következtében az élet filmjének szereplői gyakran vannak mozgásban az egyik oldaltól a másikig, s eközben mi is szakadatlanul változunk, változnak érdekeink, kötődésünk és kapcsolatunk is. Szó sincs tehát arról, hogy egy szépen megrajzolt, töretlen ívben — persze megfelelő nehézségek árán — megvalósítsuk a kalandfilmíró és -rendezd szívhez szóló történetért, miközben percenként kerülünk hősies döntéseket követelő helyzetekbe. Azt egyszer és mindenkorra szögezzük le, hogy a konszolidált időszakok általában morálisan nehéz helyzeteket teremtenek. Olyanokat, amelyekben nem ismerjük fel világosan, hogy , most pedig nekem ezt és ezt kutya kötelességem megtenni. Bármennyire groteszk, de a morálisan Jó időszakot például a második világhábor utolsó harmada teremtette meg, ahol minden normálisan gondolkodó ember számára világméretű összefüggésekben tárulkozott fel a helyes cselekvés lehetősége. De mi köze mindennek a kalandfilmhez? Nagyon sok. A kalandfilmek menüszerű fogyasztása ugyanis hajlamossá teheti az embert arra, hogy kalandfilmi szinten érzékelje és értékelje a környező valóságot. És van még egy nagyon fontos dolog, amelyre általában nemigen térnek ki az esztétikai elemzések. Ez pedig a vég. Mindegy, hogy ez a vég tökéletes happy end, vagy szomorú, de nagyon tanulságos bukás, a lényeg az, hogy a film végén a kalandfilm főszereplője, legyőzve az összes akadályt — happy end esetén — eléri célját és teljes boldogságban ragyogva, szinte visszapillant addig megtett életére, amely mintegy kristálytiszta lezárt márvány- tömbként nyugszik az előző filmkockában. Hát ez a lezártság, ez az, ami a legijesztőbb az egészben. AJ! ÉLET UGYANIS sem egy, sem kettő, sem sok csata megnyerése, vagy elvesztése után sem zárul le. Ha tetszik, ha nem, az érdekek továbbhatnak, új ellentmondásokat és megoldást kívánó helyzetéket termelnek ki, amelyre új módon kell majd válaszolni. Az a kalandfilmhős, aki üdvözült s egyben marcona férfimosollyal néz le önre a színes és szélesvászonról, fütyül erre. Megteheti. Zsebre vágta a hősiességért járó nem is csekély aprópénzt és egy hét múlva majd újra Jelentkezik, újra kegyetlen, gonosz és gálád ellenfelei lesznek, akiket fortélyos módon, igazi férfias harcban stb., stb., stb. Jó szórakozást kívánok hozzá. Szigethy András Zeneműéi hangtár nyílt Miskolcon Miskolcon, a II. Rakó czi Ferenc Megye Könyvtárban megnyitói,a a zenemű- és hangtárai ahol 1800 hanglemez é hangszalag, valamint 140 kotta, több ezer zenei túr gyú szakkönyv között :-á lógathatnak az érdeklő dők. A 16 hallgatóegysé gén nyolcvan féle zenei vagy prózai programo hallgathatnak egyszerre. (MTl-foto: Erezi K. Gyulai 20.30: Vészi Endre Tériszony A Nyitott könyv című műsor ezúttal Vészi Endre új kötetének elmadó novelláját ismerteti. A mű tőhőse Lázár, a kiégett, az élettől eltávolodott filmrendező, aki témát keresve az építőipari munkásszállás lakója lesz. Me- lósnak öltözik, elfoglalja az egyik szoba emeletes ágyú társbérletét. S figyeli, hogy élnek, mit csinálnak szobatársai a többnyire börtönviselt, hányatott életű munkások. Nappal azután vlsszamenekül luxus lakásába — szenvelegnl. Retteg, hogy felesége megcsalja, hogy a munkásszállás lakói észreveszik: nem közülük való. Egyik ellenszenvesen felszeg szobatársa meghívja sörözni, s megváltja Lázárnak félelmet, hogy kinyírják. A fenyegető levelet is megmutatja. Az események Lázár számára Is drámai fordulatot vesznek, amikor a megfenyegetett szobatársat másnap holtan találják... Szereplők: Buss Gyula, Farkas Zsuzsa, Ambrus Zoltán, Csala Zsuzsa, Zenthe Ferenc, Csurka László. (KS) A Corvina Kiadó a téli könyvvásáron Az idei téli könyvvásárom a Corvina Kiadó a művészeti kiadványok sokrétű, gazdag választékával jelentkezik. A magyar festészet nagy mestereit megismerő „Magyar festők” sorozat legfrissebb kötete Barcsay Jenő életművét foglalja ösz- sze. Petényi Katalin huszonnégy színe* és tizenkét fekete-fehér reprodukcióival illusztrálva mutatja be a mester sokrétű művészetét és alkotásokban gazdag életútját Szintén a téli könyvvásár érdekessége az a kötet amely a grúz Gu- dia6vilmek, a mai szovjet képzőművészet egyik színes egyéniségének munkásságát, alkotásait ismerteti. „Az európai művészet nagy korszakai” soorozat Németh Lajos: XIX. századi művészeti áramlatok A historizmustól a szecesszióig című munkájával gazdagodik, a Magyar Nemzeti Galéria sorozatban pedig B Supka Magdolna: Életképek a Magyar Nemzeti Galériában című kötete jelenik meg. A régészet kedvelőinek Bómai István a középkor elejének sajátos művészetét ismerteti meg: „A középkor hajnala” című kötetében, amely a Hereditas- sorozat új tagjaként Iáit napvilágot. Az Árpád-kor nemesfémből készült ötvöstárgyait mutatja be Kovács Éva „Az Árpád-kori ötvösség” című munkájában, amely a kis iparművészeti sorozat új kötete. Az Európa-szerte híres Zsolnay porcelángyár történetét és tevékenységét foglalja össze a „Zsolnay-gyár és a család története” című, gazdag képanyaggal illusztrált reprezentatív album, amely családi krónikaként megírt emlékezés és egyben a magyar ipartörténet dokumentuma is. (MTI) Egyrészt bánta ezt, másrészt örült neki. Ettől kezdve örökösen apjának, vagy nagyobb fiútestvéreinek segített. Velük együtt végezte erejéhez mérten a mezei teendőket, kísérte őket távoli fuvarokra, idénymunkákra, örletésre a környék vízimalmaihoz. Színesen telt ideje, fáradtságáért bőven kárpótolta a barangolásokkal együtt járó rengeteg élmény, a megannyi újdonság, ami minden gyermek legfőbb gyönyörűsége. Látnivaló volt, hogy Mihályt jó bordába szőtték, egészséges, mint a makk, munkabíró paraszt- ember válik belőle. Nem is akart mássá lenni. Magától értetődőnek tartotta, hogy ősei sorsát folytassa: művelje a földet, síép állatokat neveljen, jól házasodjon. Lehetőleg Pázmándi Katival, a falu egyik szemrevaló lányával, akit az alig kamaszodó parasztfiú titkon mári6 a kedvesének tekintett. Olyannyira titkon, hogy talán világgá is szalad, ha akárcsak meggyanúsítják vonzalmával. Serdületlen legénykének nem illett még lányok után ólálkodni. Később, amikor már a felnőtt fiatalok sorába állhatott, mindenki számára elfogadott lett. hogy Pázmándi Katit választotta leendő hitvesének. Mégis másként alakult i minden. Kezdődött a betegeskedéssel. Nvakára dagn I nat nőtt. .sürgős gyógyításra ; szorult. Vitték Bakonyszom- ! bathelyre Tolnay doktorhoz de itt nem használt a kúrn Ügy hírlett. az irgrd-nasrer pápai szerzetesei képes- meggyógyítani. Olyan jó lovuk mór nem volt, hogy ■ gond nélkül elszekerezzenek ; a távolabbi városba, igy hát OIRENCSÉR-MI KJ-P.SU minit iuiMUUlSUIS TÁNCSICS MIHÁLY életregénye gyalog kelt útra édesapjával. Négy napig koptatták vásott csizmájukat, mire a barátokhoz értek. Ottfogták a kamaszt, ösz- szel és télen ót kezelték mindenféle füvekkel, látszatra nem sok eredménnyel. Any- nyl haszna mégis volt Mihálynak, hogy kedvére fogyaszthatta a rengeteg kolbászt, szalonnát és füstölt húst, amit a szerzetesek koldultak össze, de maguk csal módjával élhettek vele ' szigorú böjtök miatt. Pára' lanul jó munkával háláld meg Mihály a lakomázó életet. Hajnaltól késő estig dolgozott, nem tudtak tőle kérni olyat, amit a leeserényeb ‘>en ne teljesített volna \nnyira megszerették az ir- inima-s ' ‘éterek, hog' ot' ikarták fogni örökre. Nem hajlott a marasztalásra Makacsul eltökélte, bármi lesz is, húsvétra hazatér. Távozása előtt egész éjszaka nem aludt a hazatérése feletti izgatott örömtől. Leste, mikor világosodik az ablak a pirkadattól. Bármenynyire ajzotta a türelmetlenség, korainak találta a hajnalhasadást. Gyanút fogott, kinézett, s látta, hogy tűz lobog a szomszéd házon. Ügy, in < -»atyában riadóra verte a endház harangiét. Bízvást elmondhatta magáról, hogv tűzvésztől menetté meg Pápa városát. Miközben a fráterek, cselédek, -olgárok lóhalálában oltot- ák a tüzet, ő csendesen út- ’-a kelt övéi közé. Mégis használt a pápa* kúra. Nyakáról lassacskán Itűnt a daganat Számé 'etett a család. rn,,’,e jöv" ■a’—ak Mihály elé. Ügy Iá' ák. többre való ez a gye rek, mint a nvomorúságo paraszti sorsra. Legyen hát iparos. Számíthat c ennél kiválóbb életre bármelyik jobbágy ivadék? Szívesen fogadta az ösztönzést. Ot is . szívesen fogadta inasnak Kisbéren Szombati szabómester. Stancsi- csék jó alkut kötöttek, semmit nem kellett fizetniök a kamaszért, sőt ingyen ellátást kapott. Megpróbált helytállni új kötelességében, szófogadóan teljesítette a szabómester sűrű parancsait. Hamarosan kiderült, cseléd kellett a kisbéri szabónak, nem pedig- inas. Mindössze a töt engedte befűzni, ebből állt az egész szakmai tanítás. Ellenben annál több házi munkát, favágást, pesz- tonkázást, kaszálást-kapálást követelt tőle. Méghozzá a leggyérebb eledelen. A kenyeret ostyavékonyra szelték, híg levesét a legcsekélyebb tányérba merték. Mihálvszé- delgett a kimerültségtől le, az éhségtől is. Se szó, se beszéd, faképnél hagyta a kisbért szabómestert. Ügy vélte, ennél ezerszer különb a paraszti sors. noha otthon is bőven volt alkalma tapasztalni a szigorú ínséget. Ha koplalni kellett, akkor inkább otthon koplalt. Dolgozott zokszó nélkül, csak ne adják még egyszer sanyargató mester kezére. Szülei. idősebb testvérei tiszteletben tartották a komoly magaviseletű legényke hajlandóságát. Szép családi egyetértésben dolgoztak tovább, mint korábban. így ért« Mihályt eddigi legnagyobb szenesét lerisége: vá Miamii meghalt az édes« V gyász után sanyarú na k következtek a családra. «ffldősebb nővérének férje, Pintér János, akire a szétzilálódott jobbágygazdaság szállott, sokkal ügyetlenebből sáfárkodott, mint a megboldogult. Mihály a sógor cselédje volt. családtag létére, kialkudott bér nélkül. Hasztalan iparkodott kiváló szorgalommal, a kétbalkezes Pintér János azt is elrontotta, amit a legény jól csinált. • j így hát nem kellett kétszer hívni, amikor Kokas iskolamester ajánlotta, hogy legyen az 5 segédtanítója. A még mindig kis legény Stan- csics Mihály a reá jellemző kötelességtudattal odaállott a gyerekek elé, és nagy élvezettel olvasott fel nekik, magát is mulattatva a könyv- béll történetekkel. Szép szóval, érdekes, ám hasznos elfoglaltsággal tartott rendet egymaga az iskolában. Oktatási dolga mellett az 6 kötelessége volt harangozni a megszabott órákban. Ebben is kellő rendet tartott, méltán számolták az időt haran^ gozása szerint. Segédtanítói állásának hasznát vette az egész falu, legfőképpen pedig Kokas úr, a sánta iskolamester, aki azért kerített magának helyettesítőt, mert élt-halt a nyúlvadászatért. Ebbéli pasz- sziójában méltó párja volt Elszaszer plébános öccse, a Veszprémből Itt lebzselő fi- csúr. Ok ketten gondoskodtak Elszaszer Ferdinánd — na meg a maguk — bőséges nyúlpecsenyéjéről. Bár a földesúri mezőkön ritkították a pvulakat, szemet hunyt az pán: pappal nem jó kötődni, hátha ő is mondhatna valamit az ispánra a püspök földesúrnak. (Folytatjuk.) /
