Népújság, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-16 / 268. szám
Munkaverseny — másképpen la u munkaverseny eredményességét nem fi százalékok nagysága jelzi; mi nőség, önköltségcsökkentés, exportképesség — ezek » szavak a jó termelés jelzői, amelyek több éve meghonosodtak a gyárakban, üzemekben. Az új bennük inkább az, hogy nagyobb hangsúlyt kaptak, s a kongresszusi munkaverseny féli nejéhez közeledve egyre több szó esik róluk. A szak- szervezetek, a Hazafias Népfront és a KISZ hazánk fel- szabadulásának évfordulójára. a párt XI. kongresszusára készülve az elmúlt áprilisban tette közzé felhívását a kongresszusi munkaver- esnyre. Az abban foglaltak közérthetően jelzik a tennivalókat, érdemes felidézni néhány mondatát: „Hajtsuk végre a X. pártkongresszus határozatait, sikeresen fejezzük be IV. ötéves tervünket. E célt mindenekelőtt a munka termelékenységének növelésével, az önköltség csökkentésével, a termelés szervezettségének és gazdaságosságának javításával, jó minőségű termékek előállításával... érjük eL A dolgozók jól ismerjék a népgazdasági és helyi terveket, és azok teljesítésére javaslatokat, kezdeményezéseket, felajánlásokat tehessenek. Teremtsék meg a munkaverseny-felajánlások “kezdeményezések teljesítéséhez szükséges feltételeket. Negyedévenként folyamatosan értékeljék a munkaverseny tapasztalatait, jutalmazzák az adott időszakban legkiemelkedőbb eredményeket elért egyéneket és kollektívákat, serkentsenek újabb sikerekre. A lelkesítő célokért együtt munkálkodva erősödjék tovább a vezetők és dolgozók alkotó együttműködése”. Több mint fél év telt el a felhívás óta, s ma már nyilvánvaló, hogy a kongresszusi munkaverseny az előbbiekben elsoroltak szerint terebélyesedik. Nyilvánvaló az is, hogy a verseny tömegbázisát a mintegy 120 ezer kollektívát — másfél millió embert! — magában foglaló szocialista brigádmozgalom alkotja. Ezek a példaképek, s ezek kezdeményezései nagyban hozzájárultak a verseny széles körű elterjedéséhez. A szocialista brigádokkal együttműködve nagy számban alakultak az elmúlt hónapokban fizikai, műszaki, adminisztratív dolgozókból komplex brigádok. Ma már az sem ritka, hogy a partnervállalatok dolgozói alakítanak közös brigádokat, segítve ezzel az együttműködést, a termelés kooperációját. Ezek a tények azt is jelzik, hogy a munkaverseny több éves — évtizedes módszereihez újak kapcsolódtak. Az új verseny, a kongresszusi, árnyaltabbá, korszerűbbé tette ezt a mozgalmat. Másképpen. versenyzőnk ma mint évekkel ezelőtt. Fejlődő világunkkal lépést tart a szocialista munkamódszer legfontosabb hajtóereje, a szocialista munkaverseny. Az új megtanulása — és ez is természetes — nem megy zökkenők nélkül. Az elmúlt hónapok tapasztalatai arra is figyelmeztetnek, hogy némely vállalatnál akkor is erőltetik a tervek mennyiségi túltelSzakszervezefi j ogsegély szolgálatról Tájékoztatták pénteken az Igazságügyi Minisztériumban a sajtó jogi tudósítóit. Ismeretes, hogy — a munkás- osztály helyzetével foglalkozó pártirányelvek és az ennek nyomán megjelent más állásfoglalások értelmében — 1974 december végéig 50 kijelölt üzemben létrehozzák azt a szervezetet— csoportot vagy bizottságot —•, amely gondoskodik a dolgozók érdekeinek jogi védelméről, tájékoztatást, tanácsot ad a munkahelyi vitákban, az államigazgatási szerveknél intézendő ügyekben és szükség esetén ellátja a dolgozók jogi képviseletét. A jogsegélyszolgálat az adott vállalat minden dolgozója — mégpedig tekintet nélkül arra, hogy tagja-e a szakszervezetnek vagy sem —, nyugdíjasa és szakmunkástanulója, ingyenesen igénybe veheti. A jogsegélyszolgálathoz forduló valamennyi dolgozónak kötelező tanácsot és felvilágosítást adni a jogos vagy jogosnak vélt munkajogi, munkavédelmi, társadalombiztosítási, állam- igazgatási, családjogi, polgári jogi ügyekben, panaszokban. Van kizáró feltétel is, nevezetesen: a szándékos bűncselekményt elkövető, vagy azzal gyanúsított dolgozó nem kaphat szakszervezeti jogsegélyt. jesítését, amikor a többlettermék előállításához csak nehezen, vagy gazdaságtalanul tudnak anyagot, kapacitást biztosítani, vagy a többlettermék csak nehezen értékesíthető. Ebből következik, hogy ma nagyon józanul, mértéktartóan, reálisan kell a versenymozgalmat felhasználni és alkalmazni. A zökkenők, melléfogások ezernyi apró változásával találkozhatunk még. Van üzém, ahol arról panaszkodnak a munkások, hogy a vállalásaikat csak rohammunkával, túlórával képesek teljesíteni, mert rendszertelen az anyag- ellátás, szervezetlen a munka. Ez az a pont, ahol leginkább összevethetőek a munkaverseny új szokásai. Itt „bukik” ki, ha az irányítók a munkaversenyt csak a munkások feladatának tekintik, pedig a munkaverseny ma már nem csupán a gépek, munkások, csoportvezetők és a művezetők mozgalma. Szerves egészet kell képeznie a gyárigazgatótól a társadalmi szervezeteken keresztül a segédmunkásig mindenkinek. Szervezettség, alacsonyabb önköltség, exportképesség, jobb minőség, komplex tevékenység —ezek a szavak csakis akkor válhatnak valósággá, ha a versenyben résztvevők a legalacsonyabb ponttól a legmagasabbig egyformán értik és gyakorolják a tennivalóikat. A kongresszusi munka- versenyben kapott újabb lendületet az úgynevezett DH — Dolgozz Hibátlanul mozgalom. Több mint 130 vállalatnál és mintegy 50 szövetkezetnél alkalmazzák ezt a rendkívül hatékony munkamódszert. És részvevői igazolhatják a legjobban, hogy mennyire összetett, bonyolult előkészítést, tevékenységet igényel. Ez a munkaverseny, amely a kongresszusi felhívással kezdődött, lassan félidejéhez közeledik. Első szakasza december 31-én zárul és a legjobbak 1975. május 1-én vehetik át az MSZMP Központi Bizottsága által adományozott kongresszusi zászlót és oklevelet. A második szakasz a IV. ötéves terv befejezésével, 1975. december 31-ével fejeződik be. a sikeres tapasztalatok " nyomán, maguk a résztvevők állítják teljes felelősséggel, hogy másabb, sokkal korszerűbb lett a ma feladatait segítő, támogató kongresszusi munkaverseny. E. Gy. Vf nyomdagép a pécsi Szikrában V " *****” XA & Korszerű, ofszet rotációs nyomdagép kezdte meg az üzemelést Pécsen, a Szikre Nyomdában. Az új gépen óránként 30 ezer újság készül. Az új gép része a pécsi nyomda nagyszabású rekonstrukciójának. Ezután épül még fel Pécsett az új Szikra Nyomda épülete, de addig is már ezen az NDK-ból vásárolt korszerű gépen nyomják a Dunántúli Naplót. Képünkön: Kun József és Pokorny Jenő gépmesterek ellenőrzik nyomást, (MTI-foto — Bajkor József) Jobban osztoznak a feladatokon Nemcsak kezelik — építik is az ingatlanokat Bizonyára sokan emlékeznek még arra az időre, amikor a „KIK” a bírálatoknak, csipkelődéseknek, viccelődéseknek úgyszólván állandó céltáblája volt. Alig vette valaki is komolyan, jó darabig hiányzott számára a kellő tisztelet, megbecsülés, elismerést a legritkábban kapott. S talán nincs ebben a helyzetben semmi különös, hiszen a negyedszázada alakult Közületi Ingatlankezelő Központ — amelynek egyik ki- rendeltségeként működött például az egri hivatal — évekig „gyerekcipőben járó” szervezetként végezte a munkáját. Jellemző a körülményekre, hogy megyénk székhelyén mindössze néhány ember végezte a — különben már a kezdetben is számottevő feladaJó lehet annak, akiről olyan szépen, nagy szeretettel beszélnek a munkahelyén, mint Márta Gézánáról, az Állami Biztosító egri járási fiókjánál. És — amiért most felkerestem — a másik helyen is, az Egri Járásbíróságnál, hasonlóan nyilatkoznak róla, ahol népi ülnökként vesz részt az igazságszolgáltatás munkájában. öt éve, amikor a munkahelyén őt javasolták erre a felelősségteljes és egyáltalán nem könnyű feladatra, igen meglepődött, s talán nem kevés drukk is volt benne. — Addig bíróságot csak filmen láttam, az összes romantikájával együtt... S most felülni a pulpitusra a bíró mellé... — Azóta néhány év már eltelt. — Megszokott, rutinmunkáról itt szó sem lehet, hiszen emberi dolgokat, emberi cselekedeteket kell mérlegelni, s aki ügyével bizalommal fordul a bírósághoz, az soha nem egy ügyirat. Ero bér. Ha fellépünk a pulpitusra, ott van a felelősség rajtunk mások ügyéért. — Milyen területen tárgyal? — Voltam már büntető tanács tagja is, de elsősorban a polgári perek tárgyalásánál veszek részt. — Erről mindig az a bizonyos „tyúkper’’ jut az ember eszébe... —: Sajnos» van ilyen elég Az igazságról — civilben... sok, de azért van a bíróság, hogy a törvény eszközeivel igazságot tegyen. Az persze más kérdés, hogy kialakul bizonyos vélemény is az emberben. Képzelje csak el. amikor — ezt komolyan mondom — néhány centiméter miatt esnek egymásnak, s jönnek a törvény elé. Emlékszem egy régi ügyre, ahol a felek korábban megegyeztek, hol és hogyan legyen a kerítés. Ügy is törtnt, ahogyan megbeszélték. S amikor a kerítés elkészült, a másik félnek „eszébe jutott” valami. Szerinte néhány centit hibázott a kerítés az ő rovására. S ez a néhány centi el- szomorítóan meg tudja mérgezni az emberi kapcsolatokat. Persze nem ezek a jellemzők. Sok és sokféle ügyet tárgyalunk; válóper, apasági kereset, kisajátítás, vagy például az üzemi balesetekkel kapcsolatos perek az SZTK és a vállalatok között (ami kor a vállalat nem akarja elfogadni az SZTK által megállapított összeget). És sajnos nagyon sok a gyermektartási per, amikor rendszerint a kötelességét elhanyagoló apával szemben kell fellépni. Ezekben az esetekben kizárólag a gyermek érdekét tartjuk szem előtt, mint már akkor is, amikor válás esetén a gyermek el-. helyezésében kell dönteni. A családjogi törvény módosításai sokat jelentettek ezeknél az ügyeknél is. — Említette, hogy részt vett büntető perekbe^ is. — Fiatalkorúak tárgyalásán voltam, ahol elég szomorú dolgokat tapasztalhat az ember. Sok írható a szülők rovására. Vagy egy másik: egy fiatalkorú azt kérte, hogy inkább börtönbüntetést kapjon, ne Aszódra vigyék, ahol egyszer már volt. Vajon miért?... Meg kellene egyszer nézni. — A fiatalkorúaknál alkalmazzák a gondnoki rendszert, amikor kívülálló patronálja a gyereket... — Talán a rendszerben nincs is hiba, de túl sokat ez sem tehet. Csak abból induljunk ki, hogy ha maga a szülő nem tudja elszámoltatni a gyerekét, akkor egy idegen hogyan tudja? — Emberi dolgok és emberek fölött kell ítéletet mondani. — Nem könnyű, még akkor sem, ha ott van például a büntetőtörvénykönyvben, hogy milyen bűncselekményekért milyen büntetés jár. Differenciálnunk kell a büntetés kiszabásánál, s ez — hiszen ezért tárgyal tanácsban a bíróság — nem minden vita nélkül történik. Van úgy, hogy az ülnökök a büntetés „től-ig”-jébei# a súlyosabbra szavaznak a bíró ellenében. Egyenrangúak vagyunk. — Mégiscsak „civilek"... — Népi ülnökök vagyunk, nem jogászok, de a bíróságtól a legnagyobb segítséget megkapjuk. Az ülnök akadémián például rendszeres tájékoztatást kapunk a legaktuálisabb és legfontosabb jogi kérdésekről. — És a munkahely? Hiszen az ülnöki feladat évente egy hónapra elszólítja a munkájától. — Lehet, hogy van olyan munkahely, ahol nem túlságosan örülnek a kiesésnek, de nálunk, a biztosítónál nem így van. Meggyőződésem, hogy ez a társadalmi munka a kölcsönösséget jelenti. A kárcsoport vezetője vagyok, és az a tapasztalat, amit a bíróságon szerzek, sokat segít a munkámban. Ugyanígy vélekedett a fiók vezetője, Cseh Ferenc is, mondván, hogy az ilyen jellegű „kiesés” tulajdonképpen nyereséget jelent. A járás- bíróság véleményével kapcsolatban azt hiszem, elég megemlíteni, hogy november 7-én Márta Gézáné eredményes ülnöki munkájáért magas jutalmat kapott. (hátai) . tot: 36 épület 125 bérleményének fenntartását jelentő — tevékenységet. Esztendőkig, jobbára csak külső szerelőkkel, javítókkal próbálhatta kielégíteni a nap-nap után jelentkező igényeket. Óriási haladásnak számított, amikor már sikerült egy hattagú, saját karbantartó részlegét is alakítani, s — gépjárművek híján — lovaskocsikat vásárolhattak. Az eltelt 25 év alatt sok minden változott, önálló, s meglehetősen tekintélyes szervezetté nőtt a jogutód, a mai Egri Ingatlankezelő, Közvetítő- és Lakásberuházó Vállalat is. Különösen a IV. ötéves terv hozott eredményeket. Először kapott a cég nagy összegű állami támogatást, működéséhez lehetőséget teremtvén ezzel egy korszerű telephely kialakításához is. — Bár a III. ötéves tervben annyiból gazdálkodtunk, mint az előző tizenöt esztendőben együttvéve — beszélte Semjén Pál igazgató —, a mostani tervidőszakban, a korábbi összegnek már csaknem kétszeresét fordíthatjuk a hozzánk tartozó lakóházakra. Ami komoly lehetőség, egyszer s mind felelősségteljes megbízás is. Ugyanis egyre fokozódnak a követelmények: már közel négyezer lakásunk van, mind sürgetőbb a régi „tartozások” rendezése, az öreg bérlemények felújítása, korszerűsítése, gomba módra születnek a városban a modern épületek, lakások, amelyekben természetesen igényesebb munkára van szükség. Egy idő óta, messzi környéken egyedülálló fűtőművet is üzemeltetünk, ami önmagában is tekintélyes szakembergárdát igényel. Elodázhatatlan a műszaki, technikai előbbre lépés. — Mire jutottak, mit terveznek a továbbiakban? — kérdeztük. — A megalakulástól napjainkig sikerült 241 épületet részlegesen, illetve teljesen felújítanunk, összesen 70 ezer bérlői megrendelést teljesítettünk. Megkezdtük a történelmi belváros rekonstrukciójának irányítását, s a veszélyes pincerendszer feltárásának, kijavításának szervezését. ötvennyolcra sikerült növelnünk átmeneti lakásaink számát, s a tervidőszak végéig így már 82 áll rendelkezésünkre, biztosítja az öreg házakban végzett vagy végzendő munkák zavartalanságát. Végre új központba költözhettünk magunk is, ahol már a régebben szétszórt házkezelőségek is megférnek. Vállalati szervezetünket mind jobban a mához igazítjuk: egyre inkább építünk a komoly, megbízható szakemberekre, szakmunkásokra technikusokra, mérnökökre Jólesik, hogy törekvéseinket mások is méltányolják: vállalatunk elnyerte már a „ki váló” címet... A jövőben, hagyományosnak nevezhető tevékenységünk mellett szeretnénk végre közvetlenül is> szerepet vállalni a belváros« rekonstrukcióból, mivel egyre nehezebb külső kivitelezőt találnunk. A próbát még az idén megkezdjük, a Marx Károly utca 9. számú házban. Fokozatosan építésvezetőségekké szervezzük jelenlegi részlegeinket. Évi 10—15 millió forint értékű építési tevékenységet akarunk végezni, amihez az alapjaink már részben megvannak. A továbbiakban pedig a munkásgárda újabb jelentős erősítésével számolunk. Emellett természetesen fejleszteni kívánjuk szolgáltatásainkat is, különösen, ha a jövőre kezdődő munkákkal megvalósul a már említett Sas úti telepünk. Mint hallottuk: gondok tehát vannak a negyedszázados jubileum idején is — de má sok ezek, mint a hajdaniak Reális, egészséges tennivalók a még szebb holnapért. Nem valamiféle gyermekbe iegsé gek, hanem nagyon is íelnőt- tes tervek, elképzelések, e már valóban a város érdekében. (gyóni) mmsmfí 1974, november 16.» szombat A A 1