Népújság, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-02 / 257. szám
Emberileg alkaimas-e? L evél érkezett az üzemrész mérnökéhez: kési az új vállalat a hajdani munkáltatót, mondana véleményt, alkalmas-e volt munkatársuk művezetőnek. „Nocsak” — gondolná az ember — „régen rossz, ha közel egy év alatt nem jöttek rá, megfelel-e vagy sem, ebben a munkakörben meg- állná-e helyét vagy sem”. Csakhogy a kérdezés oka ennél összetettebb. Az illető szaktudásáról meggyőződtek, a „papírok”, amelyek a végzettséget igazolják; ugyancsak megvannak. Ami miatt jogos a kérdés, az nem kisebb, mint: emberileg alkalmas-e az illető arra, hogy beosztottait igazgassa. Hosszú évekig dolgozott együtt a mérnök és a hajdani brigádvezető, s mert magyar embernél a kapcsolatok jellemzője, tegyük hát hozzá: be-bekaptak egy féldecit néha együtt, és verték a kártyát egy-egy szombat délután. Közelebb viszi-e az embert a barátkozás a másik megismeréséhez, meg hát hogyan mondjon véleményt csak úgy a másikról ? — ilyen gondolatok foglalkoztatták a megkérdezettet. Nem kitérni akart a felelősségteljes felelet elől, ellenkezőleg: önmaga vizsgálatával mérlegelte a lehetséges válaszokat. Van-e ember-normánk; mivel is állapítjuk meg, hogy a vezető — „legkisebbtől” egészen a „legmagasabb szintig” — a szaktudás, az elkötelezettség mellett alkalmas-e — miképp ezt a párt káderpolitikai irányelvei is meghatározólag egységbe foglalják — a vezetésre? Ez utóbbi feltétel egyik alapkérdése: a kapcsolatteremtés készsége. Az, hogy munkatársai érezzék: a vezető egyben együttérző és cselekvő ember is. Nem sorjázzuk mi ezt afféle háziáldásba, az „elvárásokat” mindenki sorolhatja kapásból. Ugyan ki tudná, milyen főnököt szeretne, milyen emberi jó tulajdonságok kellenek ahhoz, hogy a szalag mellett, vagy a szerelésen a jókedv és a biztonságérzés ne legyen hiánycikk? Például, ha ma olyan munkát kaptam a művezetőtől, ami nehezebb és kimerítőbb, az csak azért van, mert rám akarta bízni a kényesebb feladatot, nem pedig „kitolt” velem. Ugyanaz a feladat lehet a bizalom jele — s ilyenkor mennyivel könnyebb a munka —, meg lehet „így jár- tasd a szád legközelebb!” című figyelmeztetés is. Boldog ember, aki most felsóhajthat: ez utóbbi az ő munkahelyén nem fordul elő! Kevésnek adatik meg, hogy feltalálja a spanyolviaszt. Igen sok a nem mutatós, soha babért nem hozó feladat, de ezeket a nem hősies, nem látványos aprómunkákat is el kell valakinek végeznie, hibátlanul. Jól dolgozni pedig csak az tud, aki örömmel dolgozik. A művezető — vagy a reszortfelelős, a bri gádveze- tő vagy a műhelyfőnök, a mérnök és minden más kisebb és magasabb beosztású vezető — dolgoztat, öt is dolgoztatják — ne berzenkedjünk ettől a szótól, így van: a munkafolyamatok lánca alakul így. De csikorog a lánc, ha az ösz- szekötő szemek nem olajozottan kapcsolódnak, ha az egyik „láncszem” nem becsüli a másikat. És de sok olyan lánc van, ahol egy- egy szemet külön kellene figyelni: miért csikorog éppen nála, miatta a körülötte levő többi láncszem? Attól tartok, a kisebb és magasabb beosztású vezetők közül sokan úgy vélik: modorukkal nincs megelégedve a munkatársi kollektíva, s valahogy erről olyan egyszerű gúnyosan szólni, s ezzel az ügy el is intézhető. Igen, sok ember van. akinek ..arany a szíve”, de ez sosem olyankor jut az eszünkbe. mikor bőszülten veri az asztalt. Mégis, súlyosabbnak érzem, hogy nem tudjuk „kérem”-mel kezdeni, „köszönöm”-mel befejezni még azt a mondatot sem, amikor kérünk, hát még ha feladatot „osztunk”, vagy ellenőrzünk. Nem az illemtan óráról hiányoztunk, dehogy! Több ez annál: vannak szituációk, amikor csak magunkat tekintjük fontosnak, a másikat még tán emberszámba se igen vesszük! De sok mindent megkapnánk pedig a mosoly és a kedves szó valutáért! De ezt is mintha kiutalásra kapnánk, olyan takarékosak vagyunk vele. Ami visszataszító és kiábrándító — gorombáskodás üzletben, buszon —, százszor súlyosabb _ és megengedhetetlen munkahelyen. Annyi, de annyi még a munkánk, micsoda feladatok várnak még ránk, s ugyanakkor de sok munkahelyen képtelenség nyugodtan, elmélyülten dolgozni, mert megrontja a légkört az értetlen bánásmód, vagy a meg nem fékezett áskáló- dás, csendes fojtogatás. Kérdezze hát valaki, miért olyan fontos, a párt által hangsúlyozott, de egész közösségünkre kisugárzó hatású a káderpolitikai irányelvekben hangsúlyozott vezetői — és ezen belül az emberi — alkalmasság követelmény! Csak vegyük komolyan. értsük igen szigorúan, hogy aki emberségben nem két lábon, biztosan áll, jó vezető nem lehet. Azt kérdezem én az üzemrész mérnökétől: mielőtt elküldi a véleményt, a választ volt munkatársáról, megkérdezi-e a vele egvStt dolgozott embereket? És: ha elképzeli, hogy az ő főnöke válna belőle, nyugodt szívvel iavasolná-e kinevezését? a igent tud mondani, annál jobb. De legyen szigorú! A gépek karbantartásán például elengedhetetlen, a szakértelem szigorúan megkövetelendő —. de kevésbé fontos-e, hogy a dolgozó emberek kedvét, közérzetét „karbantartsuk”? Szőke Afúria Kongresszusi v az Egyesült Izzóban Az Egyesült Izzó Félvezető- és Gépgyár 191 szocialista brigádja kapcsolódott be a hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára, valamint az MSZMP XI. kongresszusa tiszteletére rendezett munkaversenybe. A gyár dolgozói a felajánlásukban vállalt nyolcmillió forint értékű vácuumtechnikai berendezést, továbbá a félvezetőgyártásban vállalt 900 darab tranzisztorból, 576 darabot készítettek eL Eves tervüket, időarányosan közel 16 millió forinttal teljesítették túl. > (Foto: Puskás Anikó> a tavalyinál kedvezőbb a ruházati kereskedelem őszi-téli árukínálata H A Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főosztálya ellenőrizte a ruházati kereskedelem őszi-téli felkészülését, s a Könnyűipari Minisztériummal áttekintette a két évszak válható áruellátási helyzetét. Megállapították, hogy a tervezettnél nagyobb készlet, s a korábbinál megfelelőbb összetétel lehetőséget nyújt a legfontosabb cikkekből az igények Erősítsék meg a gazdasági, politikai vezetést! Dolgozzanak ki korszerű üzemi szervezetet, biztosítsák a kapacitások kihasználását. Javítsák a dolgozók élet- és munkakörülményeit, törődjenek többet az emberek ügyesbajos dolgaival. A tisztességre, a kölcsönös bizalomra épülő légkört teremtsenek a vállalatnál... Lassan három éve lesz, hogy az említett feladatokat „napi parancsba” kapta a 4-es számú Volán Vállalat igen erőteljesen felfrissített és megfiatalított vezérkara. Vajon mennyi valósult meg a célkitűzésekből? Miben sikerült előbbre lépni? A változásokról. a több mint háromezer dolgozót foglalkoztató vállalat életéről, munkájáról Balogh Tibor igazgatóval beszélgettünk. — Kezdjük talán a gazdálkodással, sikerült-e kialakítani a korszerű üzemi szervezetet? — Korántsem volt könnyű, de sikerült. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a vállalat teljesítményértéke 1971-ben 361 395 000 forint volt, 1973-ban viszont 401 674 000 forintra nőtt. 47 231 000 forintról 54 955 000 forintra emelkedett gazdálkodási eredményünk, a vállalati eredmény pedig 40 244 000 forintról. 45 500 000 . forintra növekedett. Nyugodtan elmondhatom továbbá azt is, hogy az idei eredményeink még a tavalyinál is szebbek, értékesebbek. A számokkal, a tényekkel mindössze azt kívántam bizonyítani, hogy az 1972 elején tetőzött válságon viszonylag hamar túljutottunk, sikerült lekötni szállítókapacitásunkat — még Csehszlovákiában, Prágában is vállaltunk munkát — s ezzel egyben megfelelő kereseti lehetőséget biztosítottunk dolgozóinknak. Megszűnt s, pánikhangulat a Mertek és nyertek -Volánék" fi vállalatnál, visszatért a dolgozók kedve és lelkesedése is... — Ehhez bizonyára hozzájárultak az időközben végrehajtott bérrendezések és a másfajta anyagi juttatásokat is jelentő vállalati intézkedések is... — Egészen biztosan, hiszen a fizikai dolgozók, a szakmunkások, a gépkocsivezetők 1972-ben is átlagon felüli bérrendezésben részesültek. 1973-ban például a szakmunkások bérszínvonala 7,2, a forgalmi állományhoz tartozó dolgozóké pedig 5,5 százalékkal emelkedett. Itt szeretném elmondani továbbá azt is, hogy tetemes ösz- szegeket fordítottunk dolgozóink élet- ég munkakörülményeinek javítására is. Eger városban és a megye más lakóhelyein épülő óvodai férőhelyek bővítéséhez 450 ezer forinttal járult hozzá a vállalat. A támogatásért természetesen dolgozóink gyermekeinek helyet biztosítottak az óvodákban, bölcsődékben. 1972-ben 300 ezer, 1973-ban 800 ezer, 1974-ben pedig mintegy egymillió forintot adott a vállalat a dolgozóinak lakásépítésre, s ugyancsak a hagyományaink közé tartozik, hogy a nyugdíjkorhatárt megközelítő dolgozók bérét évről évre maximálisan emeljük, s gyakorlattá vált az is, hogy a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő nőket távollétük alatt is száz forintos béremelésben részesítjük évente. Ez év augusztusában, az iskolai év megkezdése előtt _ 41 ezer forinttal segítettük st sokgyermekes családokat. A nők bevásárlási gondjainak enyhítése érdekében bevásárló személyzetet alkalmazunk. Megbeszéltük terveinket, és közös nevezőre jutottunk a fiatalokkal is. A vállalat politikai, gazdasági vezetése kiemelt feladatának tekinti a tehetséges fiatalok felkutatását és felkarolását. Örömmel mondhatom, hogy közel 200 olyan fiatal dolgozónk van, akiket vezetői munkakörök betöltésére is alkalmasnak találunk. Természetesen rajtuk is múlik tudásuk, tehetségük hasznosítása. Pozitív változásnak tartjuk továbbá, hogy igen erőteljesen megnőtt dolgozóink között a tanulási kedv is. Három év alatt több mint ötszázan tanultak különböző szaktanfolyamokon, 78-an közép-, illetőleg felsőfokú végzettséget szereztek. A párt csúcsvezetősége legutóbbi ülésén ugyancsak feladatként határozta meg a hiányzó általános iskolák mielőbbi pótlását. Nem titok: vállalatunk anyagilag is ösztönzi a tanulást, a magasabb végzettség megszerzését. Nem fetisizáljuk a diplomát, de mégis komoly eredménynek tartjuk, hogy a vezetők — beleértve az osztályvezetőket is — két-há- rom kivétellel, diplomával is rendelkeznek. , — Ez egyben azt is jelenti, hogy megerősödött a gazdasági, a politikai vezetés is? — Igen. Nyugodtan elmondhatom, egymást tisztelve és segítve dolgoznak ma már a vezetők és a dolgozók is. Nagyon sok olyan fiatal került vezetői beoszt ' • • tásba, aki végzettsége, szakmai, politikai felkészültsége, s tehetsége alapján minden szempontból megfelel a vezetőkkel szemben támasztott követelményeknek. Megerősödött, stabilizálódott a törzsgárda is a vállalatunknál, nincs baj a lelkesedéssel, a hozzáállással sem. Az árvíz idején több száz dolgozónk — elsősorban gépkocsivezetők — vett részt a mentési munkálatokban. Rendkívül fegyelmezetten, példamutatóan dolgoztak. Bárkitől érdeklődtünk munkájukról, elismerően szóltak róluk. — Mi a véleménye a vállalat személyszállítási tevékenységéről? — Jobb mint az országos átlag, mégis lehetne pontosabb, kulturáltabb és kényelmesebb is. Ehhez viszont elsősorban új autóbuszokra lenne szükségünk. A helyzet viszont az, hogy majdnem lehetetlen új autóbuszhoz jutni. Ezzel együtt is igyekszünk lehetőségeinket minél célszerűbben kihasználni. Most például egy diákjáratot indítunk az egri Csebokszári városrésztől a főiskoláig. Reméljük, a felnőttek nem veszik majd él a helyet a diákoktól... A hároméves munka eredményei azt bizonyítják: a vállalat jó irányt vett, 1972- től minden esztendőben élüzem szinten teljesíti feladatait. Méltán lehetnek büszkék munkájukra. Az egész kollektíva. .. Koős József kielégítésére. Az áruellátás tovább javul, s több termékből — például hurkoltkelme, bélés, egyes női cipők —, amelyek az év elején még hiányoztak, most ki tudják elégíteni a keresletet. Az ipar viszont továbbra sem tud az igényeknek megfelelően munkaruhát, kártolt szövetet és ilyen alapanyagú felső konfekciót, olcsó zefir- inget, kismama-cipőt adni. A pamut- és pamuttípusú szövetekből a rendelkezésre álló készlet és a mintegy két és fél millió méter import bőséges ellátáshoz elegendő. Bőven van flanel és kordbársony, gyapjútípusú hurkol tkelme, valamint kötött- hurkolt selyem. Tisztagyapjú fésűsszövetekből a belföldiek mellett 200 000 négyzetméter angol, iráni, holland, kínai import gazdagítja a választékot. A legnagyobb termelők vállalták, hogy november elejére minden megrendelt téli felsőruházati cikket átadnak a kereskedelemnek. Különösen kedvező az ellátás a műszál-szintetikus keverésű szövetből készült öltönyökből, a kötött-hurkolt női ruhákból és pantallókból, kismama-ruhákból. Az első félévihez képest sokat javult a kötött felsőruházaticikk ellátás. Több olcsó cikkből — kártolt gyapjúmellény, pulóver, ingpulóver — teljesen ki tudják elégíteni az igényeket; a női áruk kínálatát 900 000 import kardigán, pulóver szélesíti. Az alsóruházati cikkek kínálata összhangban van a várható kereslettel. Szintetikus női és lányka fehérneműből a forgalomba kerülő mennyiség 40—50 százaléka import. Az árleszállítás, nyomán várható fokozottabb kereslettel számolva 2,5 millió pár harisnyát, zoknit hoztak be külföldről. Az importtal megszűnik a flórzokni eddigi hiánya. A cipőgyárak — az alapanyagellátási gondok ellenére — a korábbinál jobban eleget tesznek szállítási kötelezettségeiknek. A kereskedelem és az ipar kapcsolatainak javulását mutatja, hogy a divatcsizmákat, a téli lábbeliket már júliustól folyamatosan szállítják, így november 15-ig a kereskedelemben lesz a megrendelt mennyiség. A tavalyinál jobb a női utcai cipő-, zavartalanabb a férficipő-ellá- tás, kedvezőbb a kínálat a vulkanizált gumitalpú cipőkből, s a múlt szezonban még hiányzó posztócipőkből is ki tudják elégíteni az igényeket. Tovább javult a gyermek- ruházati ellátás is. A stabilizált árutermékek körét a szezonnak megfelelően téli cikkekkel bővítették. A gyermekholmik közül az olcsóbb felső kötöttáruk kínálata javult, jobb a választék is. A kedvezőbb ipari kínálat különösen érezhető a gyermekcipő-ellátásban. Elegendő a kis méretű gyermekcipő, a 31—38-as méretű leánykacipő és a 31—40-es méretű fiúcipő. A választék bővítésére a Szombathelyi Cipőgyár is készít lánykalábbeliket. A gyermekruházatban gondot okoz viszont, hogy a legkeresettebb — a kártolt szövetből készült — kabátokból hazai alapanyag hiányában nincs elegendő. A hiányt — miután a hasonló importanyag a gyermekruházatban igen drága — kordbársony feldolgoztatásával igyekeznek pótolni. Az őszi-téli felkészülés során tapasztalt ellátási hiányosságok miatt a kereskedelem kérte a Könnyűipari Minisztériumot a kártolt szövetek, a zefíringek, a pamut- alsó-kötöttáruk, a szintetikus és a frottír csecsemőruházati cikkek termelésének fokozására. (MTI) Öreg üzem felújítása 50 évvel ezelőtt, 1924-ben létesítették a lenti fűrészüzemet. Az elöregedett üzemet most bővíti és korszerűsíti a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Űj berendezéseivel a jelenlegi évi 48 000 köbméter rönk helyett 74 000 köbmétert dolgozhat majd M fűrészáruvá. A más helyszínen lévő, nagyteljesítményű fűrészberendezésekkel a jövő évben kezdik meg a munkát. [NwhsíbQ ■1914» aovensbaff 2«, szombat
