Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-20 / 246. szám

Hétköznapi kérdéseke cipó, meleg ruhák, nagykabát Újat, |ét, tél lip® valót Hogyan készült lel a kereskedelem az őszi—téli ruházati ellátásra? Ottóbér van, lassanként a novemberhez közeledő hó­nap, mind több bolt ajtaja nyílik — és egyre többször —, s odabent meleg holmit kínálnak az érkezőknek. Csiz­mát, cipőt, plédet, zoknit, harisnyát, alsó- és felsőru­házati cikket. Drágábbat és olcsóbbat, jót és kevésbé jót, szépet és kevésbé tetszető­sei. ízléseden múlik, s még- annyira a pénzeden, hogy melyiket vásárolod meg. Kérdés azonban: mi van ti kirakatok, az ajtók mö­gött, mi van odabent, a bolt­ifan? Mert ezen is múlik a ■vásár, és nem is kevéssé. Komlón kissé restelkedik Cseh Ignác, az Iparcikkbolt vezetője: — A férfi tréningöltöny, meg a tréningnadrág, az na­gyon hiányzik. De máskülön­bért elég jól állunk az alap­vető cikkekkel. Női tré­ningruha például van, aztan bundanadrág is, flanelling, j éger alsó ,.. Ha viszont a méterárut nézem, megint fsak nem szólhatok jót. Mert «z olcsóbb, száz forint alatti szövet — nadrághoz, mel­lényhez —, az megint csak hiány mutálunk. Meg a férfi préselt bakancs. Érkezett ugyan egy szállítmány, húsz pár volt benne, el is fo­gyott, a második rendelés­re meg már nem küldtek semmit De a legfőbb gon­dunk, az a gumicsizma; két hete, hogy megrendeltük, de nem jön, se, gyerek, se női, se férfi. Tíz pár cipőt, úgy képzelje el; tíz pár cipőt hoz- tik ki nekem, amikor ba­kancs kellene és csizma, fő­leg csizma...! Sok volt az eső, és különö­sen falun —sok most a sár. Persze, hogy kellene Kom­lón is a gumicsizma, meg ;nég sok minden más. Ahogy a boltvezető mondta: söte- tebb karakterű télikabát az idősebbeknek. Qlcsóbb kabát­kák az öt-hat éves és a ka­masz gyerekeknek. Mert as nagyon gok, amibe ezek ke­rülnek: a kicsiké 795, meg 870 forint, a kamaszoké 1490 forint. Képzeljük el, csak két-három gyerek legye» a háznál., „ Bizony, nem keK hozzá nagy fantázia, hogy kitalál­juk — nagyon nehéz lehet így. Es nincs elegendő mun­kásing, munkásnadrág sem a komlói boltban. Jó sze- '•en.cse, hogy Heves nem na­gyon messzire esik innen, ott meg azért már csak in­kább bőviben vannak a vá­lasztéknak. Az áruház emeletén fiatal- asszony nézegeti igen elmé­lyedve a prémes kabátokat. Átányból jött, Sebők János­áénak hívják; —- Nagykabátot nézek, '„1, — Melyiket szeretné? — Ezt... ezt az 1800-ast, ennek nem olyan nagyi* a kivágása. Meg is veszem, már csak a fizetést kell meg­várni. — fís a férjének? Elmosolyodik a fiatalasz­gzony: —■ Neki most nem kell, mert katona, ott meg min­dennel ellátják. Igaz ami igaz, ilyen teljes­ségről nem beszélhetünk a hevesi áruház kapcsán sem, ennek ellenére — mint Csi­kós János, a konfekcióosz­tály fiatal vezetője elmond­ta — sok minden beszerez­hető itt — Tudják, hogy van azt már szeptember végén el­kezdi „csipegetni”, az ember az árut... szedi 'felfelé. Van is itt, szinte minden. — És az árak? — Hááát... — és mint jó kereskedőhöz illik, széttárja a karját. De igaz az a mon­dás is, hogy nem olyan tü­zes az oroszlán, mint ami­lyennek gyakorta lefestik. Mert igaz, hogy például eb­ben az áruházban 1390 for irt- tos baby télikabát ts van, de kapható 425-ért is, egészen jó. Meg mindenféle: lányka­kabát 440-től 760-ig, bak- íiskabát 940-től 1700-ig és férfi télikabát 1330 és 2000 forint közötti áron, s hason­lóképpen — alig olcsóbban — női télikabát. Az a gá­láns férj pedig, aki nagyon jó akar lenni a feleségéhez, vásárolhat műszőrmét és valódi szőrmebundát is. Előbbiek ára 3600 és 4600, utóbbiaké 3780 és 7200 forint között van. Sajnos, nem kielégítő a kí­nálat a vászon és műbőr kismamacipökből, fűzős gu­mitalpú férfi félcipőből, férfi száras cipóból, női bundaci- póböl. Hasonlóképpen, nem megfelelő a választék női átmeneti és télikabátokból jóllehet, ezek hiányát a ke­reskedelem bőr- es szőrme­áruval igyekszik pótolni És hogy teljes legyen az „öröm” — az olcsó férfiingek iránti igényeket sem tudják teljes mértékben kielégíteni — el­sősorban alapanyag-ellátási hiányosságok miatt. Az viszont valóban örven­detes, hogy gyermekruháza­Wíéu oíttób« 2Ä* wasánaa© És bársonyzakó, bunda- zsák, tűzött mellény — ezek aránylag olcsó és kedvelt cikkek —, egyszóval szinte minden kapható. Nem is kell ide más, csak egy kis vásár­lási kedv. És persze — pénz. Mert ilyenkor, téli bevásár­lások idején, nem árt, ha ebből a „jószágból” is akad a ház körül valamennyi. Kérdés, mit szólnak ehhez például Tarnamérán? Bárdos Sándor, az ÁFÉSZ tervosztályvezetője mondj a: — Igen, az nagyon jó, ha van pénz. De hiába, ha ná­lunk — és Tamabodon, Tar- nazsadányban, Erken, Tarna- őrsön és a körzetünkhöz tar­tozó községekben — nem le­het gumicsizmát, meleg in­get kapni, ha akadozik a ru­házati cikkek ellátása, ha késve és kevesebbet kapunk, mint amennyit kértünk. A tűzhelyekről már nem is beszélek, úgy tudom, ezek hiánya nemcsak mifelénk gond, hanem az egész or­szágban. Kályhák, tüzelési gon­dok ... Szintén időszerű kér­dés a tél küszöbén., bizonyá­ra ez is megérdemelne egy „misét”. Ezúttal azonban a ruházkodás lehetőségének vizsgálatát választottuk té­mánkul. Ezért —■ hogy át­fogóbb képet alkothassunk a megye ellátottságáról —, Bá- gyi Imrétől, a Heves megyei Tanács kereskedelmi osztály- vezetőjétől kértünk választ a kérdésre: — Hogyan ké­szült fel kereskedelmünk az őszi-téli forgalomra? A válaszból egyértelműen megállapítható: az áruellátá­si helyzet további javulására számíthatunk. Több olyan cikkből is lehetőség nyílik a kereslet kielégítésére, amely­ből év elején helyenként kí­nálati hiány fordult elő, min­denekelőtt hurkolt kelmék­ből, bélésárukból és egyes női cipőkből. Javult az ipari vállalatok szállítókészsége is, gondot okoz azonban, hogy a kiszállítási ütem nem igazo­dik kellően a szezon követel­ményeihez. A férfi felsőruházati cik­kek közül a pantallók, zakók, sportruhák és kötött áruk te­rületén az elmúlt évihez ké­pest javult a2 ellátás. Több olcsó cikkből ugyancsak a kereslet jobb kielégítésére le­het számítani. A cipőellátás­ban szintén javulás várható, azonban nem olyan mérték­ben, mint amilyenre az or­szág» előrejelzés uia)A ti cikkekből az áruellátás to­vábbi. javulására számítha­tunk. A Borsod—Heves me­gyei Textilnagykereskedel­mi Vállalat egri lerakatánál. a múlt évinél 30 százalékkal ■magasabb készlettel rendel­keznek. Több lesz az olcsóbb gyermekruha, csecsemöruhá- zati cikkekből pedig szintén nagyobb lesz a kínálat. A ke­reskedelem a konfekcionált árukból mintegy 20, kötött­hurkolt árukból pedig 40 százalékos keresletnöveke­désre készült fel. Ennek el­lenére sem tudják azonban biztosítani a teljes igény ki­elégítését gyermek száras ci­pőkből és csizmákból. Javul, de korántsem min­den szempontból megfelelő tehát őszi-téli ruházati áruel­látásunk. Hogy további ja­vulást érjünk el ezen a té­ren, ahhoz viszont alapvető követelmény mind az iparral, mind a ' kereskedelemmel szemben a szállítási szerző­désben vállalt kötelezettsé­gek pontos teljesítése. A feladat adott, és telje­sítése annál is inkább szük­séges, mert az igények mind jobban növekszenek. Idevá­gó példát százszámra tudná­nak sorolni a kereskedelem dolgozói, és nagyon kifejező — es elgondolkodtató — amit Koppány János, az egri Centrum Áruház áruforgal­mi vezetője mond erről: — Naponként, tucatszám­ra fordulnak meg nál mk különböző korú nők — köz­tük sok tizenéves —, és csak egy a kívánságuk: olasz ci­pő, olasz 'csizma. Még az sem számít, ha lényegében indo­kolatlanul drágább — mert az a menő ... A Centrum felkészültségi foka viszont akár illusztráció is lehetne a Bágyi Imre ál­tal elmondottakhoz. Szavait a női konfekcióosztályon Ka­kukk Miklósné, a cipőosztá- lycm Csehó Tiborné, a kötött­osztályon pedig Bohács György né erősítette meg: nagy a forgalom, sok min­dent tudunk adni, de... És itt már a ismert és keresett hiánycikkek felsorolása kö­vetkezik, s hasonló válaszo­kat kapunk a füzesabonyi ÁFfíSZ-áruházban is. ★ Sárszigetekkel levélsző­nyegekkel lábunk elé térde­pelt az ősz. Emlékeztet az el­múlásra, azt tartjuk róla. De tudjuk, hogy emlékeztet hét­köznapibb kérdésekre is: ci­pőre, meleg ruhákra, nagy­kabátra. Mert az elmúlás itt csak képletes. A hideg viszont konkrét Becky Tibor Hatvan címerét Oroszlán, vörös okmánytekerccsel Ä tanácsülés anyaga a népfront aktivistái előtt A napokban- népes és vi­takész ülést tartott Hatvan­ban a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága. A szervezet életében nem ritkák az ülé­sek, megbeszélések. Most mégis külön foglalkozunk ez­zel a munkaértekezlettel mert tárgya az 1971-ben ho­zott tanácstörvényre vezet­hető vissza. S megyénkben eleddig csak ebben a város­ban vált igazán gyakorlattá, hogy egy-egy városi tanács­ülés anyagát előzetesen meg­vitassák a népfront társadal­mi munkatársai. Dr. Bartos Imre titkár be­vezető szavai azonban, nem hagytak kétséget: jő a hat­vani példa, mert kifejezésre jut benne, hogy a' népfront a tömegkapcsolatok megtes­tesítője. Olyan sokágú csator­na, amelynek szálain a la­kosság széles igénye, tapasz­talata eljut a tanácshoz. Ezen a borongás,'esős dél­utánon dr. Zölei Dávid, a városi tanács szervezési osz­tályának vezetője vett részt vendégként a népfrontbizott­ság ülésén, nagyobb vonalak­ban feltárva az október má­sodik felében összeülő városi tanács munkaanyagát. Szó esett a Társadalmi Ünnepe­ket Szervező Iroda három esztendős működéséről, be- ! szélt az osztályvezető a sze­mélyi állományban felfrissí­tett műszaki osztály széles­körű tevékenységéről. Majd két- mindenkit érdeklő helyi tanácsrendelet előkészítésé­ről nyújtott tájékoztatót. Eszerint az októberi tanács­ülés dönt Hatvan város cí­meréről, továbbá itt kell ál­lást foglalni a „városatyák­nak” az első ízben odaítélésre kerülő emlékérem, Szabó Ist­ván Munkácsy-díjas szob­r|iszri}űyész . aprításának- sor­sáról. 'Tehát:1 ki érdemes a szép kitüntetésre? Bevezetőben. azt írtuk, hogy vitakész volt -ez a ta­nácskozás. Széchy Győző el­nöki összefoglalója alapjá* azt ig hozzátehetjük, haszon^ nal vitáztak a bizottság tag­jai. Vagyis felszínre hozták mindazokat a nézeteket, amelyek szűkebb munkaterü­letük, lakókörzetük vélemé­nye a tanácsülési anyagróL Dr. Bartos Imre, , egyhangú szavazással, megbízást is ka­pott, hogy két fontos kér­désben a legközelebbi vég­rehajtó bizottsági ülésen jut­tassa kifejezésre á Hazafias Népfront álláspontját. így ■például a műszaki osztály be­számolója alapján szorgal­maznia kell Kerekharaszt egészséges ivóvízellátását, s az ott észlelhető óvodai gon­dok megszüntetését. Általá­ban tetszésre talált a város közel ötszáz esztendős címe­rének felújítása. A sárga me­zőben ágaskodó fekete orosz­lán kifejezője a város erejé­nek, a lakosok tettvágyának, a karmai között tartott vö­rös okmánytekercs pedig azoknak az elveknek, esz­méknek a jelképe, amelyeket a társadalmi haladás, a szo­cializmus alapelveinek meg­fogalmazói papírra vetettek, 6 jövőbe ívelő törvényként alkottak. Utóbbi egyhangú döntés­hez kapcsolódik, hogy a nép­front titkárának előterjesz­téssel kell élnie a végrehajtó bizottsági ülésen, miszerint nem csupán a címer felújí­tásával értenek egyet a kül­döttek, hanem az is határo­zott kívánságuk, hogy « „Hatvan városáért” emlékér­met — rangjának megóvása érdekében — évente alacsony példányszámban ítélje oda a tanács. Viszont minden má­sodik esztendőben, a „Ma>- gyár tájak” című országos festménykiállítás megnyitá- )sán, .fődíjként jusson annak a művésznek, akj,j — a Vá­rost megtisztelő alkotásai ré­vén — erre a szakmai zsün legméltóbbnak taláL (m. gyj A múzeum kilép a falai közti! Nehéz lenne megmondaná, melyik kiállítás vonz több érdeklődőt a gyöngyösi Mát­ra Múzeum termeibe. Bru- nó-e, a rég letűnt világ egykori húskolosszusa, amelynek emelet nagyságú csontváza valósággal „ráikö- szön” a belépőre, vagy a hi­hetetlenül gazdag lepkegyűj­temény vagy a természeti valóságot olyan élethűen visszaadó dioráma, amely­ben ennek a hegyvidéknek szinte minden vadon élő ál­lata megtalálható? Ne is döntsük el a kér­dést, bízzuk a választ a lá­togatóra. 3f Miből lesz egy múzeum ? Gondolt már erre valaki? Egyáltalán: hogyan keletke­zett a gyöngyösi múzeum? — Ha úgy tetszik, egy egészen sajátos véletlen foly­tán — halljuk a magyará­zatot .dr. Nagy Gyulától, a múzeum igazgatójától a legilletékesebbtőL — Még 1951-ben történt, hogy or­szágos tapasztalatcserét ren­deztek Gyöngyössolymoson a szülői munkaközösségek ve­zetői részére. Akkor ott ta­nítottam én is Gyöngyös- solymoson, és elhatároztam, bemutatom azokat az álla­tokat, amiket magam lőt­tem, egy részét magam pre­paráltam,, másokat viszont neves szakemberek. Hogy úgy mondjam, a siker óriá­si volt. És akkor, ott vala­ki megkérdezte: miért nincs a Mátrának vagy Gyöngyös­nek múzeuma? Ez a kérdés nem hagyott nyugton. Be­mentem a járási tanácsra, akkor dr. Géczy József volt az elnökhelyettes, vele be­széltem. Nem kellett győz­ködnöm, és rövid idő múlva már a. járás községeinek vezet« is megmozdultak, így kezdődött. Még annyit tegyünk ezek­hez: akkor úgy gondolták, hogy a Sástó térségében, a mostani kilátó területén épí­tenének megfelelő otthont a hegyvidék növény, és ál­latvilágát bemutató múze­umnak. De jelentkezett Gyöngyös is, és megszüle­tett a megállapodás, a mú­zeum a városban létesül Előbb egy szobácskát kapott a tanácsházán Nagy Gyula, majd két termet az Orczy- kastélyban, később egyéves átmeneti időre odafogadta a Széchenyi Könyvtár fiókját, illetve a közművelődési könyvtárt is. Hogy hány év lett az egy évből? * Mindig ad újat a múze­um, mint most is. Már ké­szül a Bugát Pál szoba, a klubteremben együtt látható mindaz, amit a legutóbbi időkben kapott a múzeum: a Kertész családtól szép, gyöngyösi készítésű agyag­edényeket, a külföldön élő, egykori gyöngyösi diák Szil- vay Gyula professzortól né­hány orvosi műszert, diplo­mákat és a különböző nem­zeti akadémiák tagsági ér­meit, de elküldte a domo- nyi nyugdíjas Ijtauszkv Jó­zsef azokat a vadászati esz­közeit is. amikkel annak idején a töltényeket gyár­totta otthon. Na evon érdekes leletek kerültek elő Länger Lajos telkéről. Az ásó egy korai avar temető egyik sírját bolygatta meg: szépen dí­szített szilke. gyöngyökkel ékített függő került napvi­lágra. De a munkásmozgalmi emlékeket gyűjtő szakkör tagjai is sikerrel végzik ön­ként vállalt munkájukat: különböző írásos dokumen­tumok várják már, hogy ki­állításon hírt adjanak a le­tűnt világ proletárjainak életkörülményeiről, mozgal­máról. Nem. kis büszkélkedéssel adják kézbe a múzeumi fű - zetek második kötetét, ame­lyet a nemzetközi szabvá­nyoknak megfelelően szer­kesztettek és állítottak fcő, egy sor tanulmányt, kuta­tási eredményt hozva így nyilvánosságra. ★ A Mátra Múzeum nem akar megmaradni a mostani falai között, terjeszkedni akar, de anélkül, hogy Gyöngyösön ' kérne újabb épületeket. Nagyrédén és Abasáróm már hozzá is fog­tak a terveik megvalósítá­sához. A helybéli tanács közreműködésével és a me­gye támogatásával falumú­zeumot szerveznek. Meg­mentik a régebbi gazdálko­dási eszközöket, de megvá­sárolnak néhány jellegzete­sen népi építészeti emléket, parasztházat, azokat rendbe hozzák, valamiféle mini- skanzfenként az érdeklődők elé tárva ezeket. Mátraszentirmén ; is hason­ló törekvések találhatók, hi­szen itt nemcsak falurészle­tet'érdemes és lehet prepa­rálni, hanem az egykori szlovák lakosság mestersé­gének maradványait: a hu­tákat és szaiajkákat, a ha- muzsírt előállító létesítmé­nyeket, berendezéseket, esz­közöket is ide lehet csopor­tosítani. Egy záró'eles megjegyzés erejéig: a szalaika tulaj­donképpen a szalalkáli el- népiesített alakja. Jé volna a helyi emlékeket átmenteni a j«*» vő számára a környező te­lepüléseken mindenütt. Nem kellene hozzá más, csak legalább egy lelkes peda­gógus — lám: Nagy Gyula személye maga is példázza, mit lehet csinálni a „semmi­ből” ■— aki igazán patrónu- sa lenne ennek a törekvés­nek. Mennyivel könnyebb len­ne a tanítás is néhány tan­tárgyból, ha a nebulóik saját szemükkel csodálkozhatná­nak rá például a valamiko­ri „nagybőgőre”, arra a tisz­tes méretű fagereblyére, aminek segítségével be­gyűjtötték a szálas termé­nyeket nagyapáik, nagy­anyáik is még. , , Hiszen minden múzeum, minden helytörténeti anyag nagyon jelentős közműve­lődési célt is szolgál ★ Múzeumi hónap. Jő, hogy ilyen is van, kell is. Nagyon sokan várják a rendezvé­nyeit, köztük dr. Bakó Fe­rencnek az előadását a pa­lóckérdésről. Sokan lesznek azok is, akik majd rácsodál­koznak a gyöngyösi szű­csök 1756-ból való céhládá­jára, ami csak. nemrég ke­rült a múzeumba. De a nomzeti múlt' emlő- ekeinek fenntartása, megmen- "tése, ápolása és közkínccsé tétele nem lehet csupán idő­szakos feladat Nem elég lelkesedni csak néhány hé­ten át, hanem rendszeresen és kitartóan tenni is. már a kisiskolások tudatában kialakítani azt a törekvést hogy a múlt tiszte1 ete nem­zeti létünk lelkiismerete. Ennek a bizonyítékai le­hetnek és remélhetőleg lesz­nek is azok a helytörténeti kiállítások, amelyeknek meg­szervezésére a kezdel.i lépé­sek már megtörténtek, de — remélhetőleg — tovább is folytatódnak. fi, Mokaás Feseääö

Next

/
Oldalképek
Tartalom