Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-20 / 246. szám
Hétköznapi kérdéseke cipó, meleg ruhák, nagykabát Újat, |ét, tél lip® valót Hogyan készült lel a kereskedelem az őszi—téli ruházati ellátásra? Ottóbér van, lassanként a novemberhez közeledő hónap, mind több bolt ajtaja nyílik — és egyre többször —, s odabent meleg holmit kínálnak az érkezőknek. Csizmát, cipőt, plédet, zoknit, harisnyát, alsó- és felsőruházati cikket. Drágábbat és olcsóbbat, jót és kevésbé jót, szépet és kevésbé tetszetősei. ízléseden múlik, s még- annyira a pénzeden, hogy melyiket vásárolod meg. Kérdés azonban: mi van ti kirakatok, az ajtók mögött, mi van odabent, a boltifan? Mert ezen is múlik a ■vásár, és nem is kevéssé. Komlón kissé restelkedik Cseh Ignác, az Iparcikkbolt vezetője: — A férfi tréningöltöny, meg a tréningnadrág, az nagyon hiányzik. De máskülönbért elég jól állunk az alapvető cikkekkel. Női tréningruha például van, aztan bundanadrág is, flanelling, j éger alsó ,.. Ha viszont a méterárut nézem, megint fsak nem szólhatok jót. Mert «z olcsóbb, száz forint alatti szövet — nadrághoz, mellényhez —, az megint csak hiány mutálunk. Meg a férfi préselt bakancs. Érkezett ugyan egy szállítmány, húsz pár volt benne, el is fogyott, a második rendelésre meg már nem küldtek semmit De a legfőbb gondunk, az a gumicsizma; két hete, hogy megrendeltük, de nem jön, se, gyerek, se női, se férfi. Tíz pár cipőt, úgy képzelje el; tíz pár cipőt hoz- tik ki nekem, amikor bakancs kellene és csizma, főleg csizma...! Sok volt az eső, és különösen falun —sok most a sár. Persze, hogy kellene Komlón is a gumicsizma, meg ;nég sok minden más. Ahogy a boltvezető mondta: söte- tebb karakterű télikabát az idősebbeknek. Qlcsóbb kabátkák az öt-hat éves és a kamasz gyerekeknek. Mert as nagyon gok, amibe ezek kerülnek: a kicsiké 795, meg 870 forint, a kamaszoké 1490 forint. Képzeljük el, csak két-három gyerek legye» a háznál., „ Bizony, nem keK hozzá nagy fantázia, hogy kitaláljuk — nagyon nehéz lehet így. Es nincs elegendő munkásing, munkásnadrág sem a komlói boltban. Jó sze- '•en.cse, hogy Heves nem nagyon messzire esik innen, ott meg azért már csak inkább bőviben vannak a választéknak. Az áruház emeletén fiatal- asszony nézegeti igen elmélyedve a prémes kabátokat. Átányból jött, Sebők Jánosáénak hívják; —- Nagykabátot nézek, '„1, — Melyiket szeretné? — Ezt... ezt az 1800-ast, ennek nem olyan nagyi* a kivágása. Meg is veszem, már csak a fizetést kell megvárni. — fís a férjének? Elmosolyodik a fiatalaszgzony: —■ Neki most nem kell, mert katona, ott meg mindennel ellátják. Igaz ami igaz, ilyen teljességről nem beszélhetünk a hevesi áruház kapcsán sem, ennek ellenére — mint Csikós János, a konfekcióosztály fiatal vezetője elmondta — sok minden beszerezhető itt — Tudják, hogy van azt már szeptember végén elkezdi „csipegetni”, az ember az árut... szedi 'felfelé. Van is itt, szinte minden. — És az árak? — Hááát... — és mint jó kereskedőhöz illik, széttárja a karját. De igaz az a mondás is, hogy nem olyan tüzes az oroszlán, mint amilyennek gyakorta lefestik. Mert igaz, hogy például ebben az áruházban 1390 for irt- tos baby télikabát ts van, de kapható 425-ért is, egészen jó. Meg mindenféle: lánykakabát 440-től 760-ig, bak- íiskabát 940-től 1700-ig és férfi télikabát 1330 és 2000 forint közötti áron, s hasonlóképpen — alig olcsóbban — női télikabát. Az a gáláns férj pedig, aki nagyon jó akar lenni a feleségéhez, vásárolhat műszőrmét és valódi szőrmebundát is. Előbbiek ára 3600 és 4600, utóbbiaké 3780 és 7200 forint között van. Sajnos, nem kielégítő a kínálat a vászon és műbőr kismamacipökből, fűzős gumitalpú férfi félcipőből, férfi száras cipóból, női bundaci- póböl. Hasonlóképpen, nem megfelelő a választék női átmeneti és télikabátokból jóllehet, ezek hiányát a kereskedelem bőr- es szőrmeáruval igyekszik pótolni És hogy teljes legyen az „öröm” — az olcsó férfiingek iránti igényeket sem tudják teljes mértékben kielégíteni — elsősorban alapanyag-ellátási hiányosságok miatt. Az viszont valóban örvendetes, hogy gyermekruházaWíéu oíttób« 2Ä* wasánaa© És bársonyzakó, bunda- zsák, tűzött mellény — ezek aránylag olcsó és kedvelt cikkek —, egyszóval szinte minden kapható. Nem is kell ide más, csak egy kis vásárlási kedv. És persze — pénz. Mert ilyenkor, téli bevásárlások idején, nem árt, ha ebből a „jószágból” is akad a ház körül valamennyi. Kérdés, mit szólnak ehhez például Tarnamérán? Bárdos Sándor, az ÁFÉSZ tervosztályvezetője mondj a: — Igen, az nagyon jó, ha van pénz. De hiába, ha nálunk — és Tamabodon, Tar- nazsadányban, Erken, Tarna- őrsön és a körzetünkhöz tartozó községekben — nem lehet gumicsizmát, meleg inget kapni, ha akadozik a ruházati cikkek ellátása, ha késve és kevesebbet kapunk, mint amennyit kértünk. A tűzhelyekről már nem is beszélek, úgy tudom, ezek hiánya nemcsak mifelénk gond, hanem az egész országban. Kályhák, tüzelési gondok ... Szintén időszerű kérdés a tél küszöbén., bizonyára ez is megérdemelne egy „misét”. Ezúttal azonban a ruházkodás lehetőségének vizsgálatát választottuk témánkul. Ezért —■ hogy átfogóbb képet alkothassunk a megye ellátottságáról —, Bá- gyi Imrétől, a Heves megyei Tanács kereskedelmi osztály- vezetőjétől kértünk választ a kérdésre: — Hogyan készült fel kereskedelmünk az őszi-téli forgalomra? A válaszból egyértelműen megállapítható: az áruellátási helyzet további javulására számíthatunk. Több olyan cikkből is lehetőség nyílik a kereslet kielégítésére, amelyből év elején helyenként kínálati hiány fordult elő, mindenekelőtt hurkolt kelmékből, bélésárukból és egyes női cipőkből. Javult az ipari vállalatok szállítókészsége is, gondot okoz azonban, hogy a kiszállítási ütem nem igazodik kellően a szezon követelményeihez. A férfi felsőruházati cikkek közül a pantallók, zakók, sportruhák és kötött áruk területén az elmúlt évihez képest javult a2 ellátás. Több olcsó cikkből ugyancsak a kereslet jobb kielégítésére lehet számítani. A cipőellátásban szintén javulás várható, azonban nem olyan mértékben, mint amilyenre az ország» előrejelzés uia)A ti cikkekből az áruellátás további. javulására számíthatunk. A Borsod—Heves megyei Textilnagykereskedelmi Vállalat egri lerakatánál. a múlt évinél 30 százalékkal ■magasabb készlettel rendelkeznek. Több lesz az olcsóbb gyermekruha, csecsemöruhá- zati cikkekből pedig szintén nagyobb lesz a kínálat. A kereskedelem a konfekcionált árukból mintegy 20, kötötthurkolt árukból pedig 40 százalékos keresletnövekedésre készült fel. Ennek ellenére sem tudják azonban biztosítani a teljes igény kielégítését gyermek száras cipőkből és csizmákból. Javul, de korántsem minden szempontból megfelelő tehát őszi-téli ruházati áruellátásunk. Hogy további javulást érjünk el ezen a téren, ahhoz viszont alapvető követelmény mind az iparral, mind a ' kereskedelemmel szemben a szállítási szerződésben vállalt kötelezettségek pontos teljesítése. A feladat adott, és teljesítése annál is inkább szükséges, mert az igények mind jobban növekszenek. Idevágó példát százszámra tudnának sorolni a kereskedelem dolgozói, és nagyon kifejező — es elgondolkodtató — amit Koppány János, az egri Centrum Áruház áruforgalmi vezetője mond erről: — Naponként, tucatszámra fordulnak meg nál mk különböző korú nők — köztük sok tizenéves —, és csak egy a kívánságuk: olasz cipő, olasz 'csizma. Még az sem számít, ha lényegében indokolatlanul drágább — mert az a menő ... A Centrum felkészültségi foka viszont akár illusztráció is lehetne a Bágyi Imre által elmondottakhoz. Szavait a női konfekcióosztályon Kakukk Miklósné, a cipőosztá- lycm Csehó Tiborné, a kötöttosztályon pedig Bohács György né erősítette meg: nagy a forgalom, sok mindent tudunk adni, de... És itt már a ismert és keresett hiánycikkek felsorolása következik, s hasonló válaszokat kapunk a füzesabonyi ÁFfíSZ-áruházban is. ★ Sárszigetekkel levélszőnyegekkel lábunk elé térdepelt az ősz. Emlékeztet az elmúlásra, azt tartjuk róla. De tudjuk, hogy emlékeztet hétköznapibb kérdésekre is: cipőre, meleg ruhákra, nagykabátra. Mert az elmúlás itt csak képletes. A hideg viszont konkrét Becky Tibor Hatvan címerét Oroszlán, vörös okmánytekerccsel Ä tanácsülés anyaga a népfront aktivistái előtt A napokban- népes és vitakész ülést tartott Hatvanban a Hazafias Népfront városi bizottsága. A szervezet életében nem ritkák az ülések, megbeszélések. Most mégis külön foglalkozunk ezzel a munkaértekezlettel mert tárgya az 1971-ben hozott tanácstörvényre vezethető vissza. S megyénkben eleddig csak ebben a városban vált igazán gyakorlattá, hogy egy-egy városi tanácsülés anyagát előzetesen megvitassák a népfront társadalmi munkatársai. Dr. Bartos Imre titkár bevezető szavai azonban, nem hagytak kétséget: jő a hatvani példa, mert kifejezésre jut benne, hogy a' népfront a tömegkapcsolatok megtestesítője. Olyan sokágú csatorna, amelynek szálain a lakosság széles igénye, tapasztalata eljut a tanácshoz. Ezen a borongás,'esős délutánon dr. Zölei Dávid, a városi tanács szervezési osztályának vezetője vett részt vendégként a népfrontbizottság ülésén, nagyobb vonalakban feltárva az október második felében összeülő városi tanács munkaanyagát. Szó esett a Társadalmi Ünnepeket Szervező Iroda három esztendős működéséről, be- ! szélt az osztályvezető a személyi állományban felfrissített műszaki osztály széleskörű tevékenységéről. Majd két- mindenkit érdeklő helyi tanácsrendelet előkészítéséről nyújtott tájékoztatót. Eszerint az októberi tanácsülés dönt Hatvan város címeréről, továbbá itt kell állást foglalni a „városatyáknak” az első ízben odaítélésre kerülő emlékérem, Szabó István Munkácsy-díjas szobr|iszri}űyész . aprításának- sorsáról. 'Tehát:1 ki érdemes a szép kitüntetésre? Bevezetőben. azt írtuk, hogy vitakész volt -ez a tanácskozás. Széchy Győző elnöki összefoglalója alapjá* azt ig hozzátehetjük, haszon^ nal vitáztak a bizottság tagjai. Vagyis felszínre hozták mindazokat a nézeteket, amelyek szűkebb munkaterületük, lakókörzetük véleménye a tanácsülési anyagróL Dr. Bartos Imre, , egyhangú szavazással, megbízást is kapott, hogy két fontos kérdésben a legközelebbi végrehajtó bizottsági ülésen juttassa kifejezésre á Hazafias Népfront álláspontját. így ■például a műszaki osztály beszámolója alapján szorgalmaznia kell Kerekharaszt egészséges ivóvízellátását, s az ott észlelhető óvodai gondok megszüntetését. Általában tetszésre talált a város közel ötszáz esztendős címerének felújítása. A sárga mezőben ágaskodó fekete oroszlán kifejezője a város erejének, a lakosok tettvágyának, a karmai között tartott vörös okmánytekercs pedig azoknak az elveknek, eszméknek a jelképe, amelyeket a társadalmi haladás, a szocializmus alapelveinek megfogalmazói papírra vetettek, 6 jövőbe ívelő törvényként alkottak. Utóbbi egyhangú döntéshez kapcsolódik, hogy a népfront titkárának előterjesztéssel kell élnie a végrehajtó bizottsági ülésen, miszerint nem csupán a címer felújításával értenek egyet a küldöttek, hanem az is határozott kívánságuk, hogy « „Hatvan városáért” emlékérmet — rangjának megóvása érdekében — évente alacsony példányszámban ítélje oda a tanács. Viszont minden második esztendőben, a „Ma>- gyár tájak” című országos festménykiállítás megnyitá- )sán, .fődíjként jusson annak a művésznek, akj,j — a Várost megtisztelő alkotásai révén — erre a szakmai zsün legméltóbbnak taláL (m. gyj A múzeum kilép a falai közti! Nehéz lenne megmondaná, melyik kiállítás vonz több érdeklődőt a gyöngyösi Mátra Múzeum termeibe. Bru- nó-e, a rég letűnt világ egykori húskolosszusa, amelynek emelet nagyságú csontváza valósággal „ráikö- szön” a belépőre, vagy a hihetetlenül gazdag lepkegyűjtemény vagy a természeti valóságot olyan élethűen visszaadó dioráma, amelyben ennek a hegyvidéknek szinte minden vadon élő állata megtalálható? Ne is döntsük el a kérdést, bízzuk a választ a látogatóra. 3f Miből lesz egy múzeum ? Gondolt már erre valaki? Egyáltalán: hogyan keletkezett a gyöngyösi múzeum? — Ha úgy tetszik, egy egészen sajátos véletlen folytán — halljuk a magyarázatot .dr. Nagy Gyulától, a múzeum igazgatójától a legilletékesebbtőL — Még 1951-ben történt, hogy országos tapasztalatcserét rendeztek Gyöngyössolymoson a szülői munkaközösségek vezetői részére. Akkor ott tanítottam én is Gyöngyös- solymoson, és elhatároztam, bemutatom azokat az állatokat, amiket magam lőttem, egy részét magam preparáltam,, másokat viszont neves szakemberek. Hogy úgy mondjam, a siker óriási volt. És akkor, ott valaki megkérdezte: miért nincs a Mátrának vagy Gyöngyösnek múzeuma? Ez a kérdés nem hagyott nyugton. Bementem a járási tanácsra, akkor dr. Géczy József volt az elnökhelyettes, vele beszéltem. Nem kellett győzködnöm, és rövid idő múlva már a. járás községeinek vezet« is megmozdultak, így kezdődött. Még annyit tegyünk ezekhez: akkor úgy gondolták, hogy a Sástó térségében, a mostani kilátó területén építenének megfelelő otthont a hegyvidék növény, és állatvilágát bemutató múzeumnak. De jelentkezett Gyöngyös is, és megszületett a megállapodás, a múzeum a városban létesül Előbb egy szobácskát kapott a tanácsházán Nagy Gyula, majd két termet az Orczy- kastélyban, később egyéves átmeneti időre odafogadta a Széchenyi Könyvtár fiókját, illetve a közművelődési könyvtárt is. Hogy hány év lett az egy évből? * Mindig ad újat a múzeum, mint most is. Már készül a Bugát Pál szoba, a klubteremben együtt látható mindaz, amit a legutóbbi időkben kapott a múzeum: a Kertész családtól szép, gyöngyösi készítésű agyagedényeket, a külföldön élő, egykori gyöngyösi diák Szil- vay Gyula professzortól néhány orvosi műszert, diplomákat és a különböző nemzeti akadémiák tagsági érmeit, de elküldte a domo- nyi nyugdíjas Ijtauszkv József azokat a vadászati eszközeit is. amikkel annak idején a töltényeket gyártotta otthon. Na evon érdekes leletek kerültek elő Länger Lajos telkéről. Az ásó egy korai avar temető egyik sírját bolygatta meg: szépen díszített szilke. gyöngyökkel ékített függő került napvilágra. De a munkásmozgalmi emlékeket gyűjtő szakkör tagjai is sikerrel végzik önként vállalt munkájukat: különböző írásos dokumentumok várják már, hogy kiállításon hírt adjanak a letűnt világ proletárjainak életkörülményeiről, mozgalmáról. Nem. kis büszkélkedéssel adják kézbe a múzeumi fű - zetek második kötetét, amelyet a nemzetközi szabványoknak megfelelően szerkesztettek és állítottak fcő, egy sor tanulmányt, kutatási eredményt hozva így nyilvánosságra. ★ A Mátra Múzeum nem akar megmaradni a mostani falai között, terjeszkedni akar, de anélkül, hogy Gyöngyösön ' kérne újabb épületeket. Nagyrédén és Abasáróm már hozzá is fogtak a terveik megvalósításához. A helybéli tanács közreműködésével és a megye támogatásával falumúzeumot szerveznek. Megmentik a régebbi gazdálkodási eszközöket, de megvásárolnak néhány jellegzetesen népi építészeti emléket, parasztházat, azokat rendbe hozzák, valamiféle mini- skanzfenként az érdeklődők elé tárva ezeket. Mátraszentirmén ; is hasonló törekvések találhatók, hiszen itt nemcsak falurészletet'érdemes és lehet preparálni, hanem az egykori szlovák lakosság mesterségének maradványait: a hutákat és szaiajkákat, a ha- muzsírt előállító létesítményeket, berendezéseket, eszközöket is ide lehet csoportosítani. Egy záró'eles megjegyzés erejéig: a szalaika tulajdonképpen a szalalkáli el- népiesített alakja. Jé volna a helyi emlékeket átmenteni a j«*» vő számára a környező településeken mindenütt. Nem kellene hozzá más, csak legalább egy lelkes pedagógus — lám: Nagy Gyula személye maga is példázza, mit lehet csinálni a „semmiből” ■— aki igazán patrónu- sa lenne ennek a törekvésnek. Mennyivel könnyebb lenne a tanítás is néhány tantárgyból, ha a nebulóik saját szemükkel csodálkozhatnának rá például a valamikori „nagybőgőre”, arra a tisztes méretű fagereblyére, aminek segítségével begyűjtötték a szálas terményeket nagyapáik, nagyanyáik is még. , , Hiszen minden múzeum, minden helytörténeti anyag nagyon jelentős közművelődési célt is szolgál ★ Múzeumi hónap. Jő, hogy ilyen is van, kell is. Nagyon sokan várják a rendezvényeit, köztük dr. Bakó Ferencnek az előadását a palóckérdésről. Sokan lesznek azok is, akik majd rácsodálkoznak a gyöngyösi szűcsök 1756-ból való céhládájára, ami csak. nemrég került a múzeumba. De a nomzeti múlt' emlő- ekeinek fenntartása, megmen- "tése, ápolása és közkínccsé tétele nem lehet csupán időszakos feladat Nem elég lelkesedni csak néhány héten át, hanem rendszeresen és kitartóan tenni is. már a kisiskolások tudatában kialakítani azt a törekvést hogy a múlt tiszte1 ete nemzeti létünk lelkiismerete. Ennek a bizonyítékai lehetnek és remélhetőleg lesznek is azok a helytörténeti kiállítások, amelyeknek megszervezésére a kezdel.i lépések már megtörténtek, de — remélhetőleg — tovább is folytatódnak. fi, Mokaás Feseääö
