Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-08 / 235. szám
Az év végéig: három millió magyar utazik külföldre Kedvezményesen 1 millió 200 ezren fidülnek itthon Készül az idegen forgalmi fejlesztési koncepció Hatmillió külföldi Magyarországon Soha ilyen vendégjárás Bem volt még az országban, jnint az év első nyolc hónapjában. A most összesített adatok jelzik: 6,3 millió külföldi fordult meg ez idő alatt hazánkban, 22 százalékkal több, mint az elmúlt év idegenforgalmi főszezonjának végéig. Ugyanakkor a magyarok is rekordszámban utaztak külföldre, szeptember 1-ig összesen 2,3 millióan, és az év végéig számuk előreláthatólag eléri a hárommilliót. (Tavaly egész évben 2,1 millió magyar járt külföldön.) A turizmus ilyen ugrásszerű növekedése az idegenforgalmi szervektől széles körű szervező, tervező és fokozott irányító tevékenységet igényel. Erről és a további feladatokról dr. Czeglédi József, az Országos Idegenforgalmi Tanács főtitkárhelyettese tájékoztatta az MTI munkatársát A bel- és külföldi turizmus színvonalas lebonyolítása, a kultúrált üdülés feltételeinek megteremtése, a mindinkább fokozódó tömegigények új idegenforgalmi komplex fejlesztési koncepció kidolgozását tették szükségessé. Ebben, a korábbi elaprózott helyi fejlesztés helyett tervszerű irányítással nagyobb területi egységeken együtt építik ki a közműhálózatot, a kereskedelmi egységeket, szálláshelyeket. Most elsősorban a Balaton, a Velencei-tó, a Duna-kanyar idegenforgalmi központjainál törekszik a Belkereskedelmi Minisztérium a komplex fejlesztésre. Különösen fontos feladat az idegenforgalmi szezon széthúzása időben és térben egyaránt. A nyári főszezon forgalmi csúcsait gazdag tavaszi és őszi kulturális folklór- és más programok ösz- szeállításával és a propagandamunka kiszélesítésével tervezik némiképp „lefaragni” — ezért az Idegenforgalmi Tanács a jövőben fokozott támogatást nyújt a programfüzetek terjesztéséhez, propagandafilmek készítéséhez stb. Az ország természeti adottságai jó lehetőséget kínálnak a gyógy-idegenforgalom fejlesztéséhez a következő években, ezért kiemelt program keretében új szállodák épülnek például Budapesten, Hévízen és Hajdúszoboszlón, a mozgásszervi panaszukra hazánkban gyógyulást kereső külföldiek és a hazai közönség elhelyezésére. A külföldre utazók számának növekedése mellett jelentős a hazai kedvezményes üdülésben részesülők aránya is, idén az év végéig összesen 1 millió 200 ezren pihentek a SZOT, a vállalatok és intézmények üdülőiben, az állam és a vállalatok több mint 1 milliárd forinttal járulnak hozzá a pihenés költségeihez. A SZOT- üdülőkben ez évtől már különféle intézkedésekkel lehetővé tették a nagycsaládosok, a kismamák és az ifjúmunkások nagyobb létszámú pihenését, ezzel az üdültetés új formái is kialakultak, mint például a nagycsaládosoknak fenntartott üdülőházak. Az életkörülmények további javulása, a szabadidőnövekedés nyomán 1990-ig 12—14 napig üdülhet majd a tervek szerint egy lakos évente. Ezért a most készülő úgynevezett hosszú távú idegenforgalmi fejlesztési koncepció, a külföldi turisták fogadása mellett, különös súlyt fektet a hazai üdülés lehetőségeinek kibővítésére. Mivel továbbra is szocialista országokból érkezik hazánkba a legtöbb turista, és ezekbe az országokba látogatnak a magyarok is legnagyobb számban, már készül a KGST-országok 1990- • ig szóló idegenforgalmi fejlesztési koncepciója. A prognózist a többi szocialista országgal együttműködve az Országos Idegenforgalmi Tanács irányításával dolgozzák ki, az elképzelések összehangolásával jobban megalapozhatják az idegenforgalom továbbfejlesztését (MTI) Az állam kért. az állam j-izcfctt Ma megkezdik a VI. Békekölcsön utolsó sorsolása nyereményeinek, illetve valameny- nyi kötvényének, névértékben történő kifizetését. így az ötéves tervkölcsönnel együtt mind a hét államkölcsön teljes összegének visszafizetése megtörténik. Összesen 7,8 milliárd forintot jegyeztünk 61 millió 600 ezer darab, különböző címletű (25—500 forintos) kölcsönkötvényekben. 250 alkalommal tartott sorsoláson összesen 3,7 milliárd forint nyeremény talált gazdára. S most, hogy utolsó kötvényeinket is visszaváltják,' a jegyzés leörüli egykor néha kellemetlen emlékeink is megszépülnek. Az OTP államkölcsön főosztálya már régen értékkezelési főosztállyá alakult át, jelezvén, hogy a sorsolás és a visszafizetés csupán egy a megsokasodott bankműveletek közül. Bárány Ferenc igazgató, a főosztály vezetője már az Ötéves tervkölcsön jegyzésénél is asszisztált, és hosszú ideig a sorsolási bizottság titkára volt. — Éveken át sokan gyanakodtak, hogy előre „kiválasztjuk” a nyereményre érdemes személyeket. Pedig mindig a legnagyobb gonddal és szigorral ügyeltünk a sorsolás tisztaságára. Maga a kötvénykiszolgáltatás és a sorsolás módja eleve kizárta, hogy a lakosság egyes rétegei, vagy személyek előnyben részesülhessenek. Hogyan is lehetett volna a sok millió kötvénytulajdonos közül bárkit is kiválasztani? A főosztály munkája megsokszorozódott az utóbbi időben. Tavaly 4, az idén közel 10 millió darab kötvény beváltásával számolnak és valamennyit tételesen ellenőrzik. Egyelőre a sorozatszámok szerint. A kötvényeket számozás szerint rendezik, s csak ezután ellenőrzik majd az egyedi nagyobb összegű nyereményeket. A korábbi sorsolások után is ezt tették, és ilyenkor többször megtalálták még egy- egy nagyobb nyeremény gazdáját, akinek tévedésből csupán a névértékű összeget, illetve a szerényebb sorozatnyereményt fizették ki. Most, pontosabban majd jövőre a szokásosnál több nagyobb nyeremény találhat az ellenőrzés nyomán utólag gazdára. Hiszen az utolsó sorsolások után nem csupán az 1974. évi 8 százalékos esedékes törlesztés összegének nyertesei, hanem a korábban kisorsolt, de be nem váltott kötvények gazdái is jelentkeznek. Ez utóbbiak aránya a teljes kötvény mennyiségének megközelítően ugyancsak 8 százalékát teszi ki. A lakosságtól érkező reklamáló, vagy tájékoztatást kérő levelek száma az idei sorsolások nyomán lényegesen csökkent. A kifizetéssel kapcsolatos tévedések viszont a nagy számok törvényei szerint növekedtek. A nagyobb nyeremények utólagos felfedezése az ellenőrzés természetes következménye. A jogos tulajdonos felderítése viszont sokrétű levelezést, olykor valóságos nyomozást igényel. Sok felesleges munkát talzarithatnának meg azok a 'ina még „inkognitóban” levő nyertesek, akik ismételten áttanulmányozzák az eddigi nyeremény jegyzékeket A kötvények ugyanis bemutatóra szólnak és a takarékbetétekhez hasonlóan titkosak. Egy részük időközben gazdát cserélt; például elhalálozás kapcsán az örökösökhöz került, elajándékozták, de jogtalanul is eltulajdoníthatták. S leggyakoribb bonyodalmakat a hagyatékügyek okozzák. Valamennyi megjelölt örökös aláírására, az utólag megtalált nyereményt is kifizetik. De előfordul, hogy az OTP bírói letétbe kénytelen helyezni a hagyaték-nyereményt. Az 1955-ben 29 esztendőre jegyzett VI. Békekölcsönkötvények is hamarosan — ezúttal 2 évvel a lejárat előtt — visszafizetésre kerülnek. A feledékeny tulajdonosok azonban még további 3 évig, tehát 1977. december 31-ig beválthatják az időközben előkerülő kötvényeiket. KOVÁCS JÓZSEF 20 ezer vendég a borsodi asztaloknál Véget ért a több mint két héten át ' tartó, ‘„Vendégül lát Borsod’* eseménysorozata. A nyolcadik alkalommal megtartott rendezvényen hat t állami és tizenhat általános fogyasztási szövetkezeti vendéglátóipari vállalaton kívül mintegy húsz kereskedelmi vállalat vett részt. Miskolcon kívül Borsod több mint harminc településén rendeztek többek között hidegkonyhai és cukrászati, valamint különböző élelmiszeripari bemutatókat. A rendezvény nemzetközi jellegét szlovák, osztrák, NDK- beli, valamint lengyel vendégszakácsok részvétele adta meg, akik nemzeti vacsoraesteken készítették el hazájuk jellegzetes ételféleségeit. A „Vendégül lát Borsod” gyorsmérlegét hétfőn készítették el. Becslések szerint több mint húszezren látogatták a különböző rendezvényeit. A Székesfehérvári Bútoripari Vállalat az idén 8000 garnitúra „Saci” típusú gyermekbútort gyárt a hazai kereskedelem számára, s mintegy 1000 garnitúrát exportra. A korszerű, tetszetős és olcsó gyermekbútorok iránt megnövekedett kereslet készteti a vállalatot, hogy e népszerű típust újabb változatban is gyártsa, s annyit termeljen, hogy a növekvő igényeket ki tudja elégíteni. (MTI-foto — Jászai Csdbá) Műszakváltás a mátrai hegyek között, Recsk határában: kis bányászcsapat kászálódik elő az ércmező fölött terpeszkedő, új aknatoronyból, s caplat az őszi sárban az udvaron át, az öltöző felé. Sisakjukban, bő gumi- aneugjukban nézhetné az idegen akár valamiféle űrhajósoknak is őket, akik az imént hagyták el rakétájukat. ,. A naív hasonlaton derül a társaság, jóllehet — mondják — talán van benne valami igaz. Ha nem is éppen a kilövőállomásról, mindenesetre az alsó aknaszintről valóban nemrég startoltak, s a bolygóközi járműveknél ugyan kisebb sebességgel, de csak megtettek „bödönjükkel” — a szakma sajátos szállítóeszközével — egy jókora utat. Mert tulajdonképpen az üzem — egyben pedig az ország — legmélyebben levő munkahelyéről érkeztek... Indiát «járt brigádéról Nógrádi Sándor nevét viseli a szocialista brigád, amelynek tagjaival találkozunk. beszélgetünk. Mi több: a csapat — mint magyarázzák — kétszeresen is nógrádi, hiszen általában a szomszédos megyéBól verbuválódott. Büszkén emlegetik ez utóbbit is, s megvan az oka: odaát a „szőkébb hazában” tsesaes^szKV mlk&tak. „Nógrádiék'* — Hevesben gukról. Voltaképpen ott kezdték „jegyezni” 'őket. A. Katalin-aknai teljesítménynél — amelynek az országos sajtóban is visszhangja volt — meg a szorospataki vágat- hajtásnál, ahol 65,5 métert haladtak egyetlen hónap alatt, míg mások, másutt örültek az ötvennek is... Nem véletlen, hogy Dimák Lászlót és a brigád mostani vezetőjét, Nagy Károlyt annak idején „beválogatták az indiai különítménybe is!” Az indiai küldetés — majdnem egyéni téma. A főszereplői kicsit megcsendesednek, amikor szóba kerül. Láthatóan jobban szeretnék, ha mások beszélnének róla. Helyettük. — 18 hónapos vállalkozás volt ez a részünkről'— emlékeznek szerényen —, egy bánya nyitásánál segítkez- t.ünk:. Szép munka volt, soki barátot szereztünk. Nem felejthetjük el... Recski rekordok A brigád — az üzem három műszakban dolgozó, legnagyobb csapata — 1970. április 1-én látott a feladatá- hpz Recsken. Fúrtak, robbantottak, szállítottak, betonoztak, szereltek: úgyszólván mindenféle .munkát végeztek, ami csak adódott... Nem volt könnyű a munka, hiszen szokatlan vállalkozásról volt szó, » saadasui előbb meg kellett ismerkedniük a segítségül kapott új szovjet gépekkel, berendezésekkel is. Ám végül is, megint sikerült Olyannyira, hogy a szerszámokat gyártó cég képviselője — a brigád Sztaniszlávja — nem győzött csodálkozni. Tavaly májusban például az átlagos 35",5 helyett 70 méteres előrehaladást is mertek ígérni, ám 82 lett belőle. Huszonnyolc nap alatt. Így aztán december végére túljutottak az ezren, az idei augusztus 28-án, délelőtt pontban háromnegyed 11 órakor — kereken három hónappal a tervezett határidő előtt — elérték a tervezett szintet. Teljesítették a megbízást. — Kongresszusi ígéretű nl^ volt ez — magyarázza a brigádvezető — csak természetes, hogy álltuk a szavunkat! A csapat másik arca A. 64 tagú „Nógrádi Sándor” szocialista brigád persze nemcsak az említettek miatt szolgált rá ezüstjelvényére. A csapat — amelynek egyébként a tagjai közül is számosán kitüntetettek: a Munka Érdemrend ezüst fokozatának tulajdonosa május óta Nagy Károly, mások pedig ‘ a szakma, az üzem ' kiváló dolgozót — megszokott feladatainak teljesítésén túl rendszerese*» társadalmi munkái is végez. Segíti a recski és a mátraverebélyi gyermekintézményeket. tagjai házépítésben támogatják egymást, s önkéntes véradásokon vesznek részt. Az elmúlt évben például — miután a Bányászati Aknamélyítő ' Vállalatnál vietnami akciót kezdeményeztek .— kétszer is tű alá tartották a karjukat. t —■ Általában több szakmájuk is van már, mégsem hagyják abba a tanulást — dicséri őket Séber István párttitkár — szakmailag, po- litikailág egyaránt iparkodnak továbbképezni magukat. S azon vannak, hogy a hozzájuk beosztott újabb munkatársak is hasoiilóakká váljanak. — Nyolc vagy tíz faluból járnak be, s három harmadban dolgoznak, de mégis úgy intézik, hogy időnként azért találkozhassanak. — beszéli Ipolyi Pál szb-titkár — ne maradjanak le semmiről. Indultak a szocialista brigádok szellemi vetélkedőjén is, amelynek vállalati döntőjén ugyan csupán a 4. helyen végeztek, de az iparági másodiktól mindössze egyetlen ponttal maradtak le! Becsületes, jó kollektíva, igazán szeretjük őket. mindannyian A brigádtagok zavartan hárítják el magukról a sok dicséretet. Látszik rajtuk, hogy amit csak tesznek, mindent természetesnek vesznek, nap’ nap után. Mert — így szokták meg. Bányászok...-- Gyom Gj/üia A* eső ellenére Kedvező terméskilátások Az időjárás méltánytalanul bánik ezekben a hetekben a mezőgazdasággal. Hajnalonta csípős, már novemberre emlékeztető szél járja át a földeket, napközben pedig kiadós eső áztatja a még határban kint levő termést. Pedig nem is olyan rég a napsütéses nyár végének örülhettünk. Aztán hirtelen . jött a fordulat, és szinte órák alatt minden megváltozott. Az üzemekben pedig bizakodással tekintettek a nyárutó felé, amely ha lassabban is, de melegével mégiscsak beérlelte a szőlőt, a cukorrépát és az oly fontos kukoricát. Az esőzés azonban elnyújtja az amúgy is későn kezdett betakarítást. Az előzetes becslések szerint pedig kedvező termésre van kilátás megyénk kukoricaföldjein. Sokan úgy mondják, ha nem jön a hirtelen hűvös, akkor hektá- ranként a 43—44 mázsát is elérhetik kukoricából ször Vetkezetednk, amely a tavalyi 31,4 mázsával, szemben jelentős előrelépés. Hogyan vált ez lehetővé közös gazdaságainkban? Elsősorban körültekintőbb tervezéssel. A termés meny- nyiségének növekedése annak is köszönhető, hogy nie- gyénkben egy év alatt a korábbihoz képest 1100 hektárral növekedett a kukorica termőterülete. Tökéletesedett az agrotechnika is. A Füzesabonyi Állami Gazdaság és a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezet bekapcsolódott a CPS bábolnai, 9 gazdaság pedig a nádudvari iparszerű kukoricatermelési rendszerbe. Ez jelentősen elősegítette a termésátlag növekedését, melynek eredményeként 4700—4800 va- gonnai több kukoricát takarítanak be most megyénkben a tavalyinál. A* kedvezőtlen időjárás miatt azonban a kukorica víztartalma igen magas, eléri a 34—38 százalékot, így a betakarított termést fo- lyájnatosan szárítani kell. Ezért közös gazdaságainkban most fokozott szerepet kapnak az új, nagy teljesítményű szárítók. Néhány szövetkezetben, mint például Poroszion, Hatvanban, Kiskörén, Komlón, üzembe helyezik a bábolnai szárítókat. Ezek a gazdaságok már bizonyosan jó minőségű szárított kukoricát küldenek a Heves megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnak. t A vállalat pedig jelentős erútoateeek'St a kedvezőnek ígérkező termés szárításából és átvételéből kivegye a részét. Tervek szerint 2300 vagon kukoricát, száz vagon napraforgót és 50 vagon rizst vásárolnak fel az üzemektől. A legnagyobb feladatot természetesen a kukorica zavartalan átvételének megszervezése jelenti. A 2300 vagon kukoricából 850-et közvetlenül a betakarítás után, morzsolt állapotban vesznek át, 1450 vagonnal pedig a szárítást követően vásárolnak fel. . Az átvett kukorica —< amely a tavalyi 1700 vagonnal szemben az idén 600-zai több — elhelyezése és biztonságos tárolása nem kis gondot jelent a vállalatnak. Ezért 920 vagon szemes kukorica’ elhelyezés黩 bértárolási megállapodást kötöttek kilenc szövetkezettel az egri, a hevesi, a füzesabonyi és a gyöngyösi járásban. A kukorica betakarítását némi késéssel már megkezdték Poroszlón, Gyöngyösön, Kisköréin és Komlón. A következő napokban pedig, ha az időjárás is engedi, megkezdődik a teljes nagyüzem a kukoricaföldeken. Az említett közös gazdaságokból már szállítottak új kukoricát a vállalat ludasi, hevesi és kompolti átvevőhelyeire, ahol nagy teljesítményű szárítógépekkel víztelenítik a terményt. A vállalat keverőüzemeiben már a felvásárolt kukoricából készítenek különböző táptakarmányokat A kukorica átvételét egyébként 40—4.5 napra tervezik.: megyénkben. Ez alatt 290 vagon, csöves kukoricát is vásárolnak a háztáji gazdaságokból. Gondot okoz a vállalatnál, hogy az idén, a többi őszi növényhez hasonlóan, későbben érik a rizs és a napraforgó is, holott a tavalyinál mindkettőből nagyobb termésre van kilátás. Az ‘ esőzés miatt a rizst és a napraforgót is folyamatosan szárítani keli. , A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat kollektívája azonban megyénk üzemeivel összefogva, közös erővel, azon iparkodik, hegy a kedvező termést a lehető legkisebb veszteséggel mihamarabb biztonságos helyre, magtárakba kerüljön. Mentusz Károly rJUínüLtm, áTV JSU aktohs* V tedd \ ♦ *
