Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-30 / 254. szám
A gép nem vitatkozik, csak megáll kötési járulékot; megállapíÚj nyomda Szolnokon Korszerű, új nyomda kezdte meg a próbaüzemelést Szolnokon. Az új üzem első* sorban Szolnok megye nyomdaipari igényeit elégíti ki. Képünkön az új gépterem. (MTI -foto — Medgyasszai Béla) Megtelnek Hatvan éléskamrái Meg, esetleg hosszú időre, kamatos kamatot fizettetve azért, amit elmulasztottak, amit „megtakarítottak” vele kapcsolatban. Nem vitatkozik, hogy mikor és milyen karbantartásra lenne szüksége; egyszerűen föl- mondja a szolgálatot. Nem tehet egyebet. Hiszen a betűszócska — tmk — világosan kifejezi, mi az, amit tenni kellett volna: elvégezni a tervszerű, megelőző karbantartást. Csinálják? Persze. Csak az a kérdés, mennyi benne a tervszerűség, a megelőzés, s mennyi a kapkodás, a már lerobbant gép, berendezés büty- kölése? Sokat mondó arányok Viszonylag szerény, 'M százalék az iparban a karbantartók átlagos aránya az osszlétsxarnan belül. Ez elfogadható nemzetközi összehasonlításban is. A szakemberek szerint nem ott a probléma, hogy kevesen vagy sokan találhatók a karbantartók táborában, hanem ott, mit és hogyan csinálnak ezek az emberek. Igaz, iparáganként eltérőek a technikai és technológiai követelmények, s ehhez mindenkor igazodik a karbantartók ereje, ám ennél is nagyobb gond, hogy munkájuk körülményei, eszközei kezdetlegesek, A minisztériumi iparban például a karbantartó tevékenység csupán 13 —15 százalékban gépesített. Biz nemzetközileg — a legtöbb KGST-országhoz viszonyítva is — alacsony, így a Német Demokratikus Köztársaságban ez az arány az előbbi számnak éppen a kétszerese. S még egy sokat mondó tény: a javítási, karbantartási' feladatokat ellátó dolgozók 35 százaléka nehéz fizikai munkát végez. Kevés a figyelem vagy korlátozottak a lehetőségek? Tavaly négy gazdasági minisztérium vizsgálta vállalatainál a kapacitáskihasználást. Egyebek között megállapították, hogy a vállalatok többségénél nincs hosz- szabb távú program a tervszerű karbantartásra, a termelés és a karbantartás teendőinek egyeztetésére; a feladatok ki jelölése csak rövid időszakokat ölel fel. Az olcsó idő Lázár György miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke június végén, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Akadémiáján tartott előadásában megállapította: „... az állóeszközök kihasználása egyenlőtlen és átlagosan sem éri el a kívánt mértéket”, aminek egyik, s nem mellékes oka a karbantartás szervezetlensége, tervszerűtlen- sége, a rögtönzések általános gyakorlattá válása. Lássuk csak megint a betűszócskát: tmk Tervszerű, megelőző karbantartás. Aligha szükséges különösebben bizonygatni, hogy a hangsúly a megelőzésre tevődik, ami viszont elválaszthatatlan a tervszerűségtől. Mégis, a vállalatok tetemes része a karbantartást elszakítja ezektől. Karbantart, amikor már áll a gép, a munka! Szúrópróbaként végzett vizsgálatok igazolják, hogy az üzem közbeni állásidők 35—40, egyes vállalatoknál 60—64 százalékát elkerülhetnék a gépek, berendezések rendszeres, folyamat«» karbantartásával. A papír értéke Valamilyen terv persze mindenütt található. Ez azonban sűrűn nem több papírnál, melyet napok alatt szétszakít az élet. Mert nem műszaki normák figyelem- bevételével, az adott eszközök és a szükséges feladatok összevetésével készült, hanem — mint hallani — a kialakult gyakorlatra alapozott becslések segítségévek S mit tehetnek, ha a gépek fütyülnek a becslésekre? Szaladgálhatnak — ahogy megint csak az üzemi szó- használat találóan jelöli —> tüzet oltani... Szakkörökben vita folyik arról, miként lehetne a mai helyzet megváltoztatására ösztönözni. Elképzelhetőnek tartják esetleg összekapcsolni a gépek, berendezések látott kulcs szerint csökken az utóbbi, ha az előbbi növekszik. Meggyőződésünk azonban, hogy csak központi intézkedésekkel nem érhető el tartós siker. Ehhez a vállalati szemléletnek is módosulnia kell. Például az időtényező becsületének megteremtésével. Vagy azzal, hogy kritikusan fölmérjék, miként kamatoztatják ők a magasan képzett szakmunkások tudását. A karbantartáson foglalkoztatottak 79 százaléka ugyanis — de bizonyos területeken, mint a gépiparban, száz dolgozó közül 85 — szakmunkás! Része a szervezésnek Szükséges megemlíteni azt is, hogy a karbantartók tekintélyes része ma még nem a tényleges feladatát látja el, hanem felújít, sőt, gyárt! Öreg gépeket, hatalmas költséggel varázsolnak „újjá”, alkatrészeket, speciális berendezéseket állítanak elő, miközben, a műhelyben a legszükségesebb gondozást is nélkülözik a termelőeszközök... A tervszerű megelőző karbantartás az üzem- és munkaszervezés elengedhetetlen része; az egyetlen egészet alkotó élő szervezet darabja. Az iparban száz szakmunkás közül 27—28 karbantartóként keresi a kenyerét, s amit gondozniuk kell, annak értéke százmil- liárd forint fölött van! Beszédes számok. Ám úgy tűnik, hangjuk nem elég erős ahhoz, hogy ráébressze az érintetteket a megváltozott követelményekre. Arra, hogy az aranykezű szakik, akik valaha mindent megcsináltak a gyárban, nem születhetnek újjá. A megváltozott termelési körülmények megváltozott karbantartói szervezetet, működést követelnek. Tervszerűségét, a bajok megelőzését, az eszközök minél jobb kihasználását. Jogos követelmény, mert a társadalmi érdek kifejezője. Olyannyira jog«», hogy teljesítése elől kitérni nem lehet. A különböző kereskedelmi vállalatok így ősszel mindig gondot fordítanak arra, hogy biztosítsák a lakosság téli ellátását, illetve megfelelő raktárkészlettel rendelkezzenek. A szeszélyes időjárás ezen a munkaterületen sem marad nyom nélkül. Jőszerint földben van még a szerződésileg lekötött zöldségek jelentős hányada, s zavarja a tárolóhelyek feltöltését a szállításban mutatkozó fennakadás. Hatvan város téli ellátásában oroszlánrészt vállal magára a fogyasztási szövetkezet, ahol először érdeklődtünk a felkészülés állapotáról. Bocsi László elnök meglehetősen gondterhelten ráncolta össze homlokát, amikor válaszhoz készülődött — Szerződéseink: körül nincs gond, s ugyanezt mondhatom raktárainkról, pincéinkről. Nógrád és Szabolcs megyei állami vállalatoknál, termelőszövetkezeteknél lekötöttünk télire 17 vagon almát és vegyes zöldséget, a Csongrád megyei Földeákon pedig több vagon vöröshagymára alkudtunk. Az említett árumennyiség raktározását négy különböző helyen oldjuk meg, s az így rendelkezésünkre álló terület, mintegy nyolcszáz négyzetméter. Nem rajtunk, de nem is üzletfeleinken múlik, ha ezek a raktárak ma még feltöltetlenek. Minden később érik, a termés szedését akadályozza a tartós esőzés, harmadik gátló tényező pedig az országosan jelentkező vagonhiány., Ám ennek ellenére bizakodó vágyok, s nyugodt lelkiismerettel jelentem ki, hogy huszonhárom üzletünkben a tél folyamán nem lesz hiány. •k A fogyasztási szövetkezet elnökének szavait később alátámasztotta Szabó Mátyás ágazatvezető is. Tőle megtudtuk, hogy az ÁFÉSZ gyakorlatilag már szeptember elejétől segíti az egyes háztartások éléskamráinak fel- töltését. Zöldségüzleteikből ugyanis alig két hónap alatt tizenöt vagon burgonyát vittek el a vásárlók. All ez a téli almára is, amiből mindig van szép és jó minőségű áru a boltokban. Gondolt a fogyasztási szövetkezet ugyanekkor a lakosság fokozott húsellátására. A központi kereten felül, e hónaptól, hetente huszonöt hízót vágatnak és osztanak szét az üzlethálózatban. Biztosított továbbá a sertésvágásokhoz szükséges fűszerszám és rizs. Valamint nem feledkeztek meg a karácsonyi ünnepek elmaradhatatlan kellékéről, a fenyőfáról és a szaloncukorról. Előbbiből 4790 darabra kötöttek szerződést az erdő- gazdasággal. Ez tizenöt százalékkal több a tavalyinál, s árusítását december tizedikén kezdik. Látogatásunk alkalmával még egy fontos dologra hívta fel figyelmünket Bocsi László. Ez pedig a fogyasztási szövetkezet árpolitikája. — Igazgatóságunk úgy döntött, hogy a beszerzési, szállítási gondok, megemelkedett költségek ellenére semmit sem hárít a fogyasztókra. Minden cikk a nyár végi áron kerül forgalomba. Ez vonatkozik a három forint húsz filléres jonatánalmára éppen úgy, mint a különböző vegyeszöldségre, vagy a holland fajta burgonyára, amit szintén három-húszért mérnek kilónként az ÁFÉFZ- üzl etekben! * Jó nehány üzlettel szolgálja a város ellátását a Heves megyei Élelmíszerkískereske- delmi Vállalat is, amelynek hatvani irodáját Szendrei József vezeti. — Nekünk nincs raktározási gondunk, mert üzleteinkbe a megyei központ 51- tal fenntartott tárolóhelyekről közvetlenül kerül az áru. Amire azonban különös figyelmet fordítunk: a törzskészlet! Minden boltunknak az alapélelmezési cikkekből, mint például a liszt, cukor, zsír, legalább négy hétre elegendő mennyiséggel kell rendelkeznie. így sem szállítási, sem beszerzési nehézségek nem veszélyeztetik a fogyasztó körzet folyamatos téli ellátását. Megtudtuk későbbiekben, hogy a pillanatnyilag tapasztalható jó húsellátás a további hónapokra szintén biztosított. Talán csak a töltelékáruk választéka nem lesz olyan nagy, amilyet a fogyasztók szeretnének. Ezt pótolják azonban a különböző tejtermékek, amelyekből a Dózsa téri áruház például állandóan 45—50 mázsás kész- , lettel rendelkezik, de megtalálni az áruk széles választékát a kisebb raktárát tartó üzletekben is. Hadd említsük ezzel együtt, hogy különösen a karácsonyi, újévi ünnepek előtt jelentősen megemeli a vállalat a hatvani szakboltok árumennyiségét. Itt a hal-, baromfi- és belsőségárudákra gondolunk, amelyek — ez már tapasztalat — december dereka táján mind látogatottabbá, keresettebbé válnak. S természetesen nem marad le az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat cikklistájáról a fenyőfa sem, amelyet boltjainkban az ÁFÉSZ-üzletek- kel egyidőben kezdenek árusítani. ★ Mindent egybevetve elmondhatjuk tehát, hogy Hatvan kereskedelme fokozatosan megtelő „éléskamrákkal” várja a téli hónapokat, s a különböző ünnepek nagy forgalmát. Ha figyelmességben, előrelátásban felzárkózik melléjük a helyi sütőipar a maga szakboltjaival, akkor nem lesz okunk a panaszkodásra (m. gy.) ,UmmwGí 1974 október 3®> szerda használtságát, s az eszközle- Mészáros Ottó A pártmunka eszközeivel Elősegíteni a tanácsi munka korszerűsítését, erősíteni társadalmi megbecsülését Egy éve, hogy megalakult a megyei taná<ss apparátusának járási jogú pártbizottsága. A megalakulása körülményeiről, valamint az azóta eltelt időszak tapasztalatairól beszélgettünk Ferencz Jánossal, a pártbizottság titkárával. — Az államigazgatási munka korszerűsítése, valamint társadalmi megbecsülésének erősítése érdekébén az elmúlt esztendőben a Politikai Bizottság határozatot hozott, hogy minden megyei tanácsnál alakuljon meg az apparátus pártbizottsága. A Politikai Bizottság, valamint a megyei párt-végrehajtóbizottság határozata értelmében a múlt év decemberében került sor pártértekezletünkre, amely megválasztotta a 25 tagú pártbizottságot, a 7 tagú végrehajtó bizottságot, valamint a fegyelmi bizottságot. Meg szeretném említeni, hogy pártbizottságunk Hatáskörébe nem csupán a megyei tanács apparátusának kommunistái tartoznak, hanem a megyei tanács alá rendelt 17 szerv, többek közt a megyei tűzoltóparancsnokság, a Megyei Múzeumok Szervezete, a növényvédő állomás, a megyei KÖJÁL, a megyei földhivatal párttagjai is. Kommunistáink kilenc alapszervezetben fejtik ki tevékenységüket. de irányításunk alá tartozik négy KISZ-alapszervezet is. — Már a felsorolásból is látható, hogy a munka nem könnyű, hiszen a közűt vonásokon túl az in- 'kemények jellege eléggé eltérő, s ez nyilvánvalóan hatással van a pártmun- kára is. — Természetesen. Éppen ezért arra törekedtünk, hogy egy-egy alapszervezet a viszonylag hasonló tevékenységet végző intézmények párttagjait tömörítse, hiszen ez a jó munka egyik alap- feltétele. így van olyan alap- szervezetünk, amely elsősorban a mezőgazdasági jellegű intézmények párttagjai számára biztosítja a pártmunka lehetőségét, más alapszervezetünk pedig a művelődési jellegű intézmények kommunistáit tömöríti. De hogy munkánk sajátos jellegét még inkább jellemezzem, el kell mondani, hogy a különböző területeken dolgozzék más-más szakszervezethez is tartoznak, s ezért arra is ügyelnünk kell, hogy a különböző szakszervezetekkel is állandó és jó kapcsolatban legyünk. — Melyek a pártbizottság főbb feladatai? — Tevékenységünk eléggé szerteágazó. nehéz lenne mindent felsorolni. Inkább csak jellemzésként említeném, hogy igyekszünk a vezetők testületi tevékenységét elősegíteni, azért, hogy még hatékonyabban valósuljanak mega különböző pártés állami határozatok. Szeretnénk, ha a mi munkánk is hozzájárulna ahhoz, hogy tovább korszerűsödjék az államigazgatási tevékenység, erősödjék a törvényesség, gyorsabb legyen az állampolgárok ügyintézése, és nagyobb legyen a közéleti akiivitás. Jelentős erőfeszítéseket. teszünk, hogy a tanácsi apparátus és az intézmények dolgozóinak politikai képzettsége még magasabb színvonalra emelkedjék. S ugyanúgy, mint mindenhol, mi is készülünk a XI. párt- kongresszusra. — Mi a jellemző a testületi tevékenységre? — Talán azzal kezdeném, hogy pártcsoportjaink, alapszervezeteink rendszeresen megtartják gyűléseiket, s a munkatervek alapján végzik munkájukat. A pártbizottság kéthavonta, a végrehajtó bizottság kéthetente tart illést. Napirendjeink között szerepelnek az olyan átfogó párthatározatok, mint például a nőpolitikái, az ifjúság- politikai vagy a művelődés- politikai határozat megtárgyalása, s a belőlük adódó helyi feladatok meghatározása de szerepelnek olyan témák is, mint például egy- egy alapszervezet politikai tevékenységének, munkamódszerének megtárgyalása. Legutóbb például a pénzügyi osztály alapszervezetének munkáját értékeltük ebből a szempontból. Kétévenként minden alapszervezet munkájának értékelésére sor kerül, s ez hozzájárul a pozitív vonások elmélyítéséhez, de az esetleges hibák feltárásához is. Szeretném elmondani, hogy most a kongresszusi előkészületek során minden alapszervezet munkájáról, az alapszervezet vezetőségének tevékenységéről minősítés készül. Ez igen jó lehetőséget teremt a reális helyzet felméréséhez, s a jövő feladatainak kidolgozásához. — Néhány hónap után miként tudná jellemezni a pártbizottság munkáját? — Megmondom őszintén, egyelőre az útkeresés időszakában élünk. Alapvető feladatainkkal tisztában vagyunk, ugyanakkor keressük, kutatjuk azokat a módszereket. amelyekkel segíthetjük a pártmunka még hatékonyabb érvényesülését, A felsőbb párt szervektől eddig igen sok segítséget kaptunk, és reméljük, hogy kapunk is, hiszen a munka zöme még hátra van — mondta Ferencz lárxz. Kaposi Levente
