Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-27 / 252. szám
«**»« ...hogy tanulni és tudni, az minden pénzt megér. Forintot, dollárt, lírát is. S ha a tudás megszerzése nyomán könnyű munkát lehet biztosítani, mondjuk háromszáz kismamának, hát ki merne szót emelni a „kerül, amibe kerül” elv és gyakorlat ellen? Mert napjaink két fő belpolitikai törekvése: a tudás és a nő. Az előbbinek megszerzése, az utóbbinak a megszerzése utáni védelme. S az ilyen politikai törekvések remek alkalmat nyújtanak arra, hogy örvük révén, félhomályt nyújtó lombozatuk alatt, olyan törekvések is spórából gombát hajtsanak, amelyek egyébként aligha aratnának elismerést. Azt hiszem, így sem,- Nagy vegyi kombinátunk — olvasom egyik lapunkban — hirdetést tett közzé, mely szerint művirágok készítéséhez lát hozzá. A művirágok készítése háromszáz kismama könnyű ■ munkáját és pénzkeresetét teszi lehetővé Hurrá! — mondaná az ember, ha már a „h” nem akadna a torkára. Hány és hány évet áldoztunk és úgy látszik, fogunk is még áldozni a gics- csek áradata ellen, a vizet hörpölő bájos szarvas, az erdei holdvilágos tisztás, a cigánylány és ama bizonyos cirmos cicás, pámutgombolyagos képkeretek tartalma ellen, amikor még a keret is rettenetes. És most egy nagy gyár, háromszáz kismama ürügyén művirágot gyárt. Dömpingben. Tetszetős művirágot A magyar rétek művirágoktól virágzanak és műméhek csinálják majd a műmézet a műnektárból és csípik meg a műkezeket amelyek letépni kívánták ezeket a művirágokat, hogy műcsokrokat készítsenek egy művilág számára. De csitt, nyugodj, szivem! Háromszáz kismamáról van szó! Az más. Jöjjön hát a művirág, csak a kismamák legyenek igaziak és boldogok a valódi, pufók és tisztába teendő gyermekeikkel. És meg is nyugodnék, egye fene a művirágokat giccs az ugyan minden mennyiségben, de most legalább mégis van valami jó szándékú illata a nem nemes ötlet virágainak és gyümölcseinek. Azám, de a dolog mégsem ilyen egyszerű. A virágot készítő masinát a művirágkészítő gépsort ugyanis Olaszországból hozzuk be, devizáért, és a gép megismeréséhez, kezeléséhez, a gyártás mikéntjéhez a helyszínen, azaz Olaszországban tanítják be a dolgozókat Elolvastam még egyszer a hírt, nem viccet olvasok-e, nem valamelyik humorista társam karcola- tát amelyben a pazarlást ostorozandón, kissé elvetette a sulykot és még egy humoreszkben is abszurdnak tűnő ötletet használt fel kétségkívül jó szándékú céljai eléréséhez. De nem, ez nem vicc. Ez nem humo- reszk. Ez a valóság. Ismét bebizonyosodott, hogy az élet nemcsak a legjobb regény, dráma-, novellaíró, de a legjobb humorista is. Olyan ötletei vannak az életnek, hogy az embernek megáll a nevetése. Művirágkészitö gépsor Olaszországból és a művirágkészítő gépsorhoz Olaszországban betanítandó munkások, Hej, de gazdag te vagy, hazám! Nem kell sok idő, s az idős emberek egy részének kedvére, anyagi helyzetének jobbítására — ez is beletartozik a politikába ám — kezdi majd valamelyik gyárunk a műfül készítését, amely ötezer nyugdíjasnak nyújt könnyű és ülőfoglalkozást. Az ehhez szükséges gépek beszerzéséhez a nyugdíjasok egy másik csoportja utazik néhány hónapra Angliába: tanulni és bánni tudni is majd az importgépekkel. Az imbecil gyerekek társadalmi rehabilitációja érdekében — ez is politikai kérdés, úgy bizony — kockaformázó gépet .vásárolunk Japánban, mert a műkockák gyártása ülőfoglalkozásit és némi pénzkeresetet is jelent ezeknek a gyermekeknek. Kiutaztatásuk természetesen nem oldható meg, de a kocka- foymázó gépek beszerzéséhez és a gépek kezeléséhez szükséges tudnivalók elsajátításához arra a fél évre néhány száz dolgozót küldünk Japánba. Állj meg, torpanj meg, fantáziám! Ne tovább! Elég ez az Olaszország történetke is a művirággal, meg az olaszhonbéli művirággyártási technológia elsajátításával. Bőven elegendő. Olvasom egyébként a hírt — lám, éppen Olaszországban —, meghalt egy majd nyolcvan éves koldusasszony, bizonyos Ermene- Gilda Urbano. A rendőrség hat zsák pénzt talált nála, a zsákokban több mint hatmillió líra volt. Nem lehet azt állítani, hogy Ermene-Gilda Urbano különösebben tékozló lett volna, ellenkezőleg. Messzemenően takarékos. Koldus lévén, tudta, hogy a pénzre vigyázni kell. Lehet, hogy túlságosan tudta, lehet, hogy már rögeszméseri tudta. A lényeg azonban egy a krónika nem jegyezte fel, hogy az öregasszony művi- rággépsort vásárolt volna. A hatmilliójával koldusnak érezte magát ehhez. Neki nem telt ilyenre, őcsak egy szerény olasz koldusasszony volt, akit, mikor halála előtt megkérdeztek, hogy nem akama-e mégis művirágot gyártani és eladni, szerény mosollyal jegyezte meg: „Signor, én? Hát telik nekem ilyesmire? Majd csak jön egy magyar gyár képviselője és azok gyártani fognak. Művirágot” — mondta elfúló hangon és csendben kilehelte a lelkét. Sírjára nem fog senki művirágkoszorút tenni. Olaszország ugyanis nem vesz át export-művirágokat. Tüntető diákok Addisz Abebában (Foto: Zeit im Bild) te'VWAAAA/VWVWWA^AA/S/SAAAAA/NAAAAA/WWVWSAA^vAAAAAAAAAAAAA/WSA/V^AAAAA/WN^VWWVA^^NAAAAAAA^ Mentőautó száguld az utcai forgatagban. A sziréna messzire hangzó vijjogása jelzi: sürgős, sietős útja van. A kórház előtt vigyázva emelik le a hordagyat. A hordágyon csukott szemű férfi fekszik mozdulatlanul, az arca, a szája szederjes. Egy nagyobb teremben orvosok hajolnak fölé. — A vérnyomás mérhetetlen. .. Elektródákat kötnek a kezekre, a lábakra, bekapcsolnak valami gépet. A gép sö- tétes, kör alakú üveglapján zöldben fénylő pontocska mozog, szeszélyes hullámvonalakat rajzol. — Szívverés aritmiás... Sebészi műszerek csillannak. Parányi vágással megnyitják a bal kar ütőerét. A sebbe vékony műanyagcsövecskét igazítanak. Vért vesznek. Majd a csövecskét egybekapcsolják egy állványra erősített, folyadékkal telített üveg vezetékével. A folyosó sarkában ösz- szehúzódva egy fiatal, harminc év körüli nő. Reszket, arcának bőre olyan, mint amit bemeszeltek. A sürgésforgásban senki sem figyelt fel rá. Ö — a feleség. Az ajtónyitásra megrezzen, bizonytalanul előre lép. — Főorvos úr... — Infarktus — mondja az orvos csendesen. — Szerencse, hogy idejében ideértek vele... Infarktus.. 1 A szívnek, ennek az ök- lömnyi szervnek, ennek a legélőbb, legmozgékonyabb húsnak, mely úgy bugyog, mint születésénél a forrás, lüktet, mint tengervízben a medúza, kozmoszban a rádióhullámok, az élő szervezet e kis részének, melyből az örök mozgás ered — legnagyobb ellensége. Lexiköni magyarázat szerint: a szívinfarktus: igen súlyos tünetekkel hirtelen jelentkező betegség, amelyet a szív saját vérkeringését biztosító kisebb erek valamelyikének elzáródása s az ellátatlanul maradt szívizomrészlet elhalása okoz. A WHO, az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az - utóbbi években 60 százalékkal emelkedett azoknak a 35—44 éves férfiaknak a száma, akik a vérellátás zavara miatt helyi vérszegénységgel járó (ischómiás) szívbetegségben haltak meg. Kiszámították már egyebek között azt is, hogy minden ötödik vagy esetleg tizedik férfi feltétlenül megkapja az infarktust. Nyugtalanító tény: az emberiséget pusztító betegségek között a szív- és érbetegségek foglalják el az első helyet. Néhány eset, példázatként. .. E. B. Ötvennégy éves, derűs, nyugodt kedvű, zömök, sűrű férfi. Nem italozik, nem dohányzik, Kőműves mesterPataky Dezső riportja Infarktus séget tanult. Háború van, su- hanc fővel katonának parancsolják. Front, hadifogság. Hazatérve bekapcsolódik a mozgalmi munkába. Államosítás, tsz-szervezés. Ott van mindig a „fő sodorban”. Sokat vállal magára, rengeteg energiát áldoz, nem húzza ki vállát a felelősség terhe alól. Nemcsak a vállára, de a szívére is veszi a terhet, gondot. Felesége meghal, egyedül neveli két gyermekét, s gondoskodik beteg édesanyjáról. Aztán eltemeti az édesanyját is. Férjhez adja , kiiskoláztatott leányát, s boldogságot talál maga is egy hozzáillő asszony, oldalán. Minden a legjobb kerékvágásban halad, kedvvel, nagy szorgalommal dolgozik. S egy nap, hiába kapaszkodik az íróasztal sarkába, nem bír felállni. Szúr a mellé, alig kap levegőt, csak szakad róla a víz. Rögtön gépkocsiba ültetik, s irány a rendelőintézet. EKG. Ugrál a zöldben fénylő pontocska a gép kerek üveglapja mögött. Azonnal a kórházba kell mennie. Restelli magát. Elmúlik az a szorítás a mellkasban mindjárt — gondolja. A gépkocsit visszaküldi és gyalog indul a kórház felé. A fájdalom egyre erősebb, minden lépésnél úgy érzi, menten összeroskad. Beér a kórházba. Gyors vizsgálat. „Gyalog jött, ember?!” Rögtön az intenzív osztályra. Hat heti kezelés után engedték haza. Később elküldték a balatonfüredi szívkórházba. Most már újra dolgozik. J. K. túlhaladta már a hetven évet. Nehéz sorsot élt életében, de orvosra eddig még soha nem szorult. Büszkélkedett is sokat. Mind azt mondogatta: „még most is többet bírok, mint akármelyik 40—50 éves férfi!” S egy nap elvágódott, a pult előtt. Súlyos, sokkos állapotban került az intenzív osztályra. Nem nagyon bíztak abban, hogy még egyszer talpra állhat. És J. K. talpra állt. Sőt, mint a legutóbbi kontrolinál elmondta orvosának, motorkerékpáron is ült már. A motort ő vezeti. T. V. izmos fiatalember. Mindössze huszonhét éves. Vagány, belevaló gyerek, aki „úgy vágja a melót, akár a répát”. Rakodómunkás. Semmiben nem. válogatós, mindenki szívesen dolgozik vele. Egyik hétköznap, már a huszadik cigarettáját is elszívta, kiverte a verejték, s mellétjen olyan fájdalmat érzett, mintha marokra szorítva megcsavarták volna a szívét. Elsötétült előtte a világ, földre zuhant. Csak az intenzív osztályon tért magához. Tisztázatlan, hogy mi okozhatta a baját. A dohányzáson kívül semmi sem hajlamosította az infarktusra. Két doboz Kossuth-ot szívott naponta. Egyik cigarettát el sem oltotta, arról gyújtotta meg az újabbat. Most már jó ideje nem dohányzik. Szervezete erős, teljesen meggyógyulhat. De a rakodómunkát nem folytathatja. Az orvosok más, köny- nyebb foglalkozást javasolnak. C. Z. huszonkét éves. A legfiatalabb azok között, akik eddig infarktussal kerültek kórházba. A kórelőzmény itt is tisztázatlan. A rizikó faktorok, a hajlamosító tényezők közül egyedül a stressz jöhet számításba. A kórházba kerülése előtt egy hónappal könnyebb, szerencsés baleset szereplője volt. Meglehet, a lefojtott feszültség, a szorongás, a megrázkódtatás „energiája” keresett kitörésre utat — a szíven át. Eger, 1-es számú kórház. Dr. Czirner József főorvos irodája. A főorvos a belgyógyászat és az intenzív osztály vezetője. Beszélgetésünk témája: a szívinfarktus és az ellene vívott harc kilátásai, a megelőzés lehetőségei. — A szívinfarktus egyik legjelentősebb kiváltó oka az idegrendszeri tevékenység. Több rizikó faktorról, hajlamosító tényezőről beszélhetünk: magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás, helytelen életmód és táplálkozás, mozgásszegénység, s a szorongás, belső feszültség, a stressz. A gyógyításban az idő értéke a legfontosabb. Jelszavunk az, hogy: „Mindent megtenni a betegért, de időben”. Ha időben kerül hozzánk a beteg, akkor még segíteni tudunk. Sajnos gyakran tapasztaljuk, hogy szívtáji fájdalmak, rosszuilét esetén nem fordulnak mindjárt orvoshoz, késlekednek azzal, hogy orvoshoz menjenek, orvost hívjanak. Ilyesminek nem szabadna előfordulnia. Minél hamarabb jut a beteg orvoshoz, annál nagyobb az esély a gyógyulásra. A késlekedés a beteg életébe kerülhet/ Minden mellkasi fájdalom figyelmeztető, különösen az 50 év körüli férfiaknál. Tanácsolom: ne késlekedjenek, ha úgy érzik, hogy a szívükkel valami baj van. Ma már sok súlyos rendellenességen segíteni tudunk. Nagyon eszembe vésődött egy idős férfi esete, súlyos sokkos állapotban szállították be a mentők. A beteg 69-szer volt a klinikai halál állapotában, és mindannyiszor visszahoztuk az életbe. — Hatvankilencszer? — Pontosan emlékszem: erős elektromos ingerléssel hatvankilencszer indítottuk dl a szívműködését, A paciens ma is él és egészséges. Hetvenkét éves. Még dolgozgat is. A kórházba időben bekerült infarktusos betegek döntő többsége meggyógyul. Ha a kórházat elhagyják, azután is módszeresen foglalkozunk velük, gondozzuk őket Jelenleg 80 infarktusos beteget gondozunk. Segítjük őket a rehabilitációig, hogy újra megtalálják helyüket az életben. — A megelőzés lehetőségei? — A szív- és érbetegségek aktív megelőzésének szükségességét hirdetjük. A hajlamosító tényezőket meg lehet, meg kell szüntetni. Elsősorban a fokozottabb egészség- ügyi felvilágosító munkára gondolok, hogyan éljünk, táplálkozzunk helyesen. A megelőzés lehetőségének sora végtelen. Itt van mindjárt a mozgásszégénység. Igazán nem kerülne nagy költségbe egy erdei tornapálya létesítése. Sok minden függ a szülők és pedagógusok segítségén. Vallom, hogy az embereket megvédhetjük a stresszektől. Nevelni kell az akaratot, az érzéseket, eddzeni kell az idegrendszert, így irányíthatók a külső ingerekre, az eletszituá- ciókra adott reakciók. A nevelést a csáládban kell elkezdeni, amikor az emberi személyiség formálódik: a gyermekkorban, az iskoláskorban, és azután folytatni kell az egész élet során. Ez roppant nagy munka, úgy is mondhatjuk össztársadalmi muhka. Intenzív osztály. Nincs gyógyszerszag és vakító fehérség, irgalmas arcú nővérek és torokfojtogató félelem, ahogyan ezt sokan elképzelik. A falak és bútorok, berendezések halvány pasztellje üde, friss, mint a babakelengye. Nagy gumikalucsniba lépünk, fehér köpenyt adnak rám, sapkát nyomnak fejemre, s maszkot kötnek arcomra, amely csak a szememet hagyja szabadon. Különös formájú gépek,' berendezések. Az ágyakon betegek. Állványokról, nagy üvegekből bugyborékol az erekbe az infúziós oldat, folyékony orvosság áramlik a testekbe. A kezeken elektródák, vezetékei az ügyeletes orvos műszerasztalához csatlakoznak. Olyan az egész, mint egy elektronikus vezérlőasztal. A villanygép minden beteget figyel, méri a pulzust, a szív ritmusát jelzi. Az üvegfallal elválasztott részben egy krízisen túljutott beteg mosolyog. Lekerülhet a magasföldszintí „szíve rző” szobába. A beteg nyugodt, mint aki nem ig tudja, mekkora utat tett meg —- a halálból — vissza k életbfc v
