Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-29 / 228. szám

következik A számadás A JÖVŐBEN az eddigi- tiél is nagyobb gondot és fi­gyelmet kell fordítani a mun­kások, a nők, a fiatalok anyagi, erkölcsi megbecsülé­sére, a különböző rétegek között végzett'politikai mun­ka hatékonyságának növelé­sére. Az intenzív fejlesztés csak korszerű technikával valósít­ható meg. Mielőbb fel kell tárni és hasznosítani • a belső tartalékokat, növelni a veze­tés, a gazdálkodás, a szerve­zés, az ideológiai munka színvonalát. Egyrészt örvendetesen nö­vekszik a nők politikai ak­tivitása, ugyanakkor még a kimondottan nőket foglalkoz­tató üzemekben is f alacsony a vezetésbe bevont nők ará­nya. Az egyenjogúság nem csupán kinyilatkoztatás kér­dése, hanem a mindennapi munka része. A nőpolitika eredményes megvalósításá­hoz adjanak nagyobb segít­séget a pártszervezetek. Szükséges, hogy a jövőben a KISZ es a különböző szer­vek együttműködésében cél­tudatosabban jelöljék meg a KISZ, valamint az állami és társadalmi szerveknek az ifjúság nevelésében végzendő feladatokat A vállalat kommunistái­nak is az a véleményük, hogy egészséges szemlélet hatja át azt a javaslatot, mely szerint a fiatalok a társadalómban elfoglalt helyüknek és szere­püknek «megfelelő arányban legyenek képviselve a párt­ban is. MUNKÁNKBAN * fordít­sunk nagyobb figyelmet a tervszerűbb pértépítésre, a pártcsoportokkal, a kommu­nistákkal való rendszeres foglalkozásra.- Növelni szükséges a szö­vetkezetekben a szakembe­rek, a szakmunkások számát, fokozni a szakvezetők anya­gi. erkölcs! megbecsülését;. Az összefonódás nehezíti az üpvek tisztázását és a fele­lősségre vhnást is, Elvtelen jelenség és ellentétes a párt káderpolitikájával is, ha va­lakinek sorozatosan elnézik hibáit, nem figyelmeztetik időben és kellő nyomatékos- sággai. A jövőben még hatá­rozottabban kell fellépni az olyan vétkes vezetőkkel, dol­gozókkal szemben, akik sem­mibe veszik a párt erkölcsi normált, a törvényeket és az egyéni haszonszerzés, vagy mások mentegetése céljából próbálják a valóságot elfer­díteni. Rendkívül fontos a családi nevelés tudatossága, a szü­lők világnézeti, pedagógiai ismereteinek fejlesztése. El kell érni, hogy a nevelési alapfogalmak az általános műveltség részévé váljanak a családokban. A tanácsok, Valamint szer­veik eredményesen, jól szol­gálják a szocializmus építé­sét, a lakosság érdekeit. To­vább kell azonban fejleszteni a helyi öntevékenységet, ön­állóságot, növelni a központi irányítás és ellenőrzés haté­konyságát Erősíteni kell azt a törelrvt , is, hogy a gazda­sági és ii i itósági döntések a lehetőt^ ,okhez mérten kö­zelebb kerüljenek az állam­polgárokhoz. A NÉPFRONT és a taná­csok közötti jó együttműkö­dés eredményeként számos nagy jelentőségű akció zárult sikerrel. A további eredmé­nyes munka érdekében azon­ban néhány helyen fokozni kell a pártirányítást, hogy egyértelmű legyen a népfront helyének, szerepének megíté­lése. A munkafegyelmet meg kell szilárdítani. Nem sza­bad semmiféle látszatérdek­nek teret engedni. A szocialista munkaver­seny szervezése, segítése nemcsak a szakszervezetek feladatai, hanem felelősség­gel tartozik a mozgalomért a gazdasági és politikai veze­tés is. Nagyon kevés a torna te­, rém, több lakótelepi játék- és sporttelepre lenne szük­ség. .. (Részletek a megyei párt- értekezlet küldötteinek fel­szólalásaiból) Érdemes, is, izgalmas is és aktuális is fellapozni az Í9Í0 október 30—31-én tartott me­Képviselő, hétköznap „ Átkán kicsiny község He\*es .megyében, Gyöngyös­től kilenc kilométernyire, Ide kéklenek a Mátra or­mai és ilyenkor őszidőben a nap is melegebben süt erre­felé, amikor simogatja, ci­rógatja azt a sok-sok szép piros cserepes u* házat, amit a termelőszövetkezeti tagok építettek maguknak .,.” fgv indítja tizennégy évvel előbb keltezett riportját a Képes Magyarország. A mai falu­kép — ugyancsak napsüté­ses őszidőben járunk —még hangulatosabb, még telje­sebb. Mostanra a piros cse­repes új házak még inkább megsokasodtak, rangos új­kori' villák sorakoznak falu- szerte. Gyöngyösi Józsefet keres­sük. Bárkjt is kérdezünk, a legfiatalabbtól a legidősebb emberig, rögtön útbaigazí­tanak bennünket. Gyöngyösi Józsefet ismeri mindenki. Szülőfaluja Atkár, itt nőtt fel, itt él és dolgozik. És nemccsak a pedagógust, az iskolaigazgatót ismerik, ha­nem a közéleti embert, az országgyűlési, képviselőt is. Ismerik Atkár határain túl, választókerületének mind á tizenegy községében. Foga­dónapot tart, részt vesz a' vb-üléseken. falugyűléseken. Sokan személyesen felkere­sik ügyes-bajos dolgaikkal, gondjaikkal. Kilométereket buszodnak A+kárig. hogy .szemtől szemben mondják el problémáikat, hogy tanácsa­it. segítségét kérjék egy-egy bonyolult ügy, az adminiszt­ráció útvesztőjében megfe- nekleti panaszok elintézésé­hez 0 szívesen segít, nem sajnálja az Idő* és a fárad­ságot — az emberek, a köz szolgálatában. Határozott, csöndes beszédű, higgadt férfi. Hivatást vállalt, pél­dát mutat. Fölösleges lenne papolnia: élete eleven bi­zonyság arra. hoav az egész­ben és az egészért kell élni. Maradék nélkül magáévá teszi a közösség gondjait. Az iskola egyik előadóter­mében találunk rá. Dolgo­zik, az elkő vetkező tanórák­hoz készít jegyzeteket. Köny­vek tornyosulnak az íróasz­talán. —- Hogyan telnek a kép­viselő hétköznapjai, az or­szággyűlés két ülésszaka kö­zött? — Sok munkával, utazás­sal, ügyintézéssel. A legkü­lönbözőbb problémákkal ta­lálkozom, magánemberek panaszaitól a közérdekű ügyekig. Dossziét vesz elő, feljegy­zései között lapoz. — A legfrissebbekkel, az adácsiak gondjaival kezde­ném — igazít szemüvegén. — Van egy rossz, régi óvo­dájuk és újat akarnak épí­teni. Ehhez kaptak a me­gyei tanácstól 300 ezer fo­rintot. Azzal a kikötéssel kapták a pénzt, hogy még ebbén az évben fel kell használniuk. S ezt a 300 ezer forintot most veszély fenyegeti. Az egri SZÖV- l’ERV vállalkozott az óvoda terveinek elkészítésére. Kész tervet ígértek júniusra, az­tán augusztusra, most jpedig már december , 15-e az új határidő. Ha a pénzt nem tudják felhasználni, a pénz elvész, nem lesz óvoda. Ez pedig igen sók családot, sok gyerek sorsát érinti. Ezért kell sürgős intézkedés, megoldás ebben az ügyben. Ugyancsak 'nagy gondja az adácsiaknak — az IVÓ­VÍZ! Sok lyűyen elapadtak a kutak: a Felszabadulás, a Rajcsy-Zsilinszky és Vörös Hadsereg utcákban. Az ^Akácfa utcai kút sem ad jó ideje többet másodpercen­ként 10 liter víznél. Nemré­giben új kutat fúrattak, en­nek vízhozama is rövid idő alatt 600 literről 300 literre csökkent. Elkészült a község vízmüvének tanulmányterve, s bizony nem kevés pénzük­be került. De sutba dobhat­ják az egészet, hiszen újat kell csináltatniuk a megvál­tozott körülmények miatt. Pénzük az új . terv elkészité- seüez- azonban nincs. Ä vá­gyéi pártértekezlet írásos do­kumentumait. Érdemes, mert jó és kell is tudnunk, hogy honnan indultunk és meddig jutottunk, izgalmas, mert sorsunkról, életünkről, dol­gunkról van szó, s aktuális, mert ismét pártértekezletre, kongresszusra készülnek a kommunisták. Amelyeken természetesen nemcsak a to­vábbi tennivalókat, az elért eredményeket vitatják meg és értékelik, hanem a négy évvel ezelőtt hozott határo­zatok végrehajtását, a ter­vek, a célkitűzések, az elfo­gadott ötletek, javaslatok megvalósítását is számon ké­rik majd. Az üzemekben, az ipari, a mezőgazdasági szö­vetkezetekben, iskolákban, intézményekben, falvakban, városokban egyaránt. A számadás, a számvetés következik tehát. A kommu­nistákra jellemző őszinteség­gel, bátorsággal, önkritiká­val. Az elkövetkezendő na­pokban, hetekben, hónapok­ban igen sokan fellapozzák majd az említett dokumentu­mokat. Egészen biztos, hogy azok is, akiknek 1970. októ­ber 30—31-én a pártértekez­leten is alkalmuk volt el­mondani véleményűket a kommunisták sorainak erő­sítésével, a hatékonyabb po­litikai munka fokozásával, a termelés gazdaságosságának növelésével, a kétkezi, s a szellemi munkások megbe­csülésével, az országos és megyei * célkitűzések össz­hangjának megteremtésével, a nyugodt, alkotó légkör ki­alakításával és biztosításá­val kapcsolatosan. Az üzemi, városi, járási küldötteikhez , hasonlóan, va­lamennyien a kommunisták nevében kértek és kaptak szót. Rövidesen kiderül majd: mi, mennyi valósult meg a lelkesen és nagy felelősség­gel elmondott javaslatokból, a tennivalókat summázó fel­adatod? ból. TERMÉSZETESEN: a munkásosztály, a kommunis­ták vezetésével, de a megye egész társadalmának mun­káján keresztül, Koós József sontai bánya víztelenítő munkái miatt nem számít újdonságnak ebben a kör­zetben a víznyerő rétegek kiszáradása, a víz elapadá­Gyöngyösi József: „Kö­zös akarattal és erőfeszítés­sel megoldható minden fontos kérdés... ” (Foto: Puskás Anikó) sa. Sok községben a bánya anyagi kárpótlást nyújtott a vízkérdés megoldásához. Re­ménykednek most az adá­csiak is, bíznak abbán, hogy a külfejtése» bányaüzem — más községek hasonlóan — hamarosan rajtuk is segíte­ni fog. — A vízkérdés a legna­gyobb problémája Gyön­gy ösoroszi népének is —la­poz tovább feljegyzéseiben Gyöngyösi József. — Mint a különböző vizsgálatok meg- . állapították, az orosz! Víz nagymértékben tartalmaz cinket, ólmot és rezet, Még a halak sem bírnak megél­ni a község, a környék vi­zeiben, Érthető módon, a KÖJÁL ruitíj ad engedélyt Kongresszusi versenyben még a háai kutak használa­tára sem. mert a víz emberi fogyasztásra alkalmatlan, A meglevő víztartalékra víz­müvet építeni nem lehet, mert egyelőre nem megold­ható a víz tisztítása. Egyet­len lehetőség kínálkozik: máshonnét kell a vizet Oro- sziba vezetni, onnét, / ahol egészséges ivóvíz található. Ezt pedig a község önerejé­ből megoldani képtelen. Közigazgatásilag a falu ezen­túl Gyöngyöshöz tartozik majd, s ez a település rangját tekintve jelentős előrelépés. A rang bizonyé­ra meghozza majd számuk­ra az egészséges Ivóvizet is. A falu népe bizakodva te­kint hát Gyöngyös felé... _ A közérdekű problémák­ról más témára váltunk. A képviselő arról beszél, mennyi bosszankodásra való „ügy” van. ami az idejét ra­bolja. Ilyenek a telekvlták. Elkezdték a marakodást egy kivágott körtefáért még a nagyszülőik, s évtizedek óta a fa miatt marakodnak az unokák ts. Megesik, hogy két ásönyomnyi „föld" mi­att pereskednek. vitáznak emberek. S jönnek hozzá, te­gyen igazságot. Az Ilyen időrablókat _ nem szíveli Gyöngyösi József, mert a sokakat érintő közügyek in­tézésére fordítható időt, energiát csonkítják. Csengőszó hallatszik, han­gos zsivajjal rajzanak ki az előadótermekből a fiúk, lá­nyok. Vége a tanítási nap­nak. Kedvesen invitál, néz­zünk körül. Rend, tisztaság a termekben. Sok-sok szem­léltető eszköz mindenfelé — ezeket diákjai készítették. Egy vitrinben felfigyelünk a könyvekre. „Az atkári isko­la történeté" — olvasható az eavik könyv címlapján. Szer­zője: Gyöngyöst József. Most egy másik köteten dolgozik, a közRég monográfiáját ké­szíti pedagógus társaival. Erre a munkára Is a hét­köznapok ideiéből kelj sza­kítani. á'doznl az éjszakai pihenésből. (kydj Szerelik a PEVA-U lukat a brigád tagjai (Foto: Perl Már Lun, MMMMQ Hi. szeptember 1b* vasárnap Munkdbam « brigád vOtanyeserM-ctoporttm Fontos m&szatá. követelmény a pontos ttleszté* Hajnali négy óra, a csípős szeptembert hidegben FJto- hács István szocialista brigádja — a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói — már az állványokon dolgo­zik. Naponta két műszakban építik a megye első nyugdí­jasok házát. Az egri Csebokszári lakótelepen emelkedik majd a 92 lakásos épülettömb, ahol egy és másfél szobás, összkomfor­tos lakások várják az igénylő idős házaspárokat. A koráb­ban kitűzött határidő előtt fejezik be a szerkezeti mun­kákat. Ezt vállalta a brigád a kongresszus tiszteletére... \

Next

/
Oldalképek
Tartalom