Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-11 / 212. szám
Társadalmi érdek — Csoportérdek — Egyéni érdek••• Büntető jogpolitikánk a gazdasági és a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények megítélésében Az ügyészségek és a bíróságok döntéseiket jogszabályok, törvények alapján hozzák meg. Gyors ütemben fejlődő és változó társadalmi viszonyaink közepette egy-egy ügyei eldönteni még a jogszabályok ismeretének birtokában is igen nehéz. A jogalkalmazás jogpolitikai elvei adnak segítséget ahhoz, hogy a döntések — a jogszabályokon túl — megfeleljenek a társadalmi, gazdasági változásoknak, A jogalkalmazás jogpolitikai elveit a kormány 1963-ban határozta meg először. Ezek az elvek a gyakorlatban jól érvényesültek, azonban a fejlődés útján tovább haladva a bekövetkezett változások szükségessé tették az új jogpolitikai élvek meghatározását. MELYEK EZEK A VÁLTOZÁSOK? A fentemlített jogpolitikai elvek meghozatala óta módosításra került az alkotmány, új bírói és ügyészi törvény készült, módosult a büntető törvénykönyv, az új törvény szabályozza a büntetőeljárást és lényeges változásokat hozott az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése is. Ezek a változások indokolttá tették a jogpolitikai elveknek az új körülményekhez igazodó továbbfejlesztését, ezért az Elnöki Tanács a 14/1973. NET-határozatban rögzítette a jelenleg időszerű jogpolitikai elveket. Minden döntés a társadalmi viszonyok politkiusan történő értékelését is jelenti. Egy-egy döntésnek része van a társadalmi viszonyok alakításában, de tudatformaló hatásuk is érvényesül az ebben érdekelteknél, illetve mindazoknál, akik e döntésről tudomást szereznek. Valamennyiünk előtt közismert, hogv a társadalmi, csoport- és egyéb érdekek összhangját meg kell teremteni, és ugyanakkor küzdésünk kell a munka nélküli jövedelemszerzés minden formája ellen. Sokszor előfordul, hogy ez az elv — az összhang biztosítása — sajnos csak a büntetőjog eszközeivel valósítható meg. Az új gazdaságirányítás rendszere az egyes gazdasági egységeknek nagyobb önállóságot biztosított. Ezzel az önállósággal azonban egy- egy helyen visszaélve, a csoportérdeket az össztársadalmi érdek fölé helyezik és ez .vak esetben a munka nélküli .jövedelemszerzésre, „ügyeskedésre” vezet. A termelőszövetkezetekben az évi mérlegkészítés sorún elkövetett manipulációk, fával, másszel történő üzletelések éppúgy idetartoznak, mint az élőállattal, takarmánnyal kapcsolatos üzérkedések, vagy a melléküzemágak jogellenes kihasználása. Ami pedig a csoportérdek és a társadalmi érdek összeütközésének kihatását illeti — gyakran milliós károk keletkeznek! KÖVETKEZETESSÉG A BŰNÜLDÖZÉSBEN Nagyon időszerű és fontos feladatunk, hogy a két érdek összeütközéséből következő bűncselekményeket következetesen üldözzük. Természetesen. az ilyen cselekmények üldözése néha nehézségekbe is ütközik. Első helyen említeném azokat a gondokat, amelyek a gazdasági bűncselekmények elkövetésének bizonyításával kapcsolatosak. Magük az érdekeltek sem látják világosan, akik a bűnügyben tanúként szerepelnek, hogy milyen nagy károk keletkeztek a társadalom rovására e bűncselekmények „eredményeképpen”. Sokszor kis közösségük érdekeit a kihallgatott tanúk az össztársada- iom érdekei fölé helyezik. Az ilyen szubjektív tényezők a bizonyítás eredményességét károsa» haíafcósolják. A -felelősségre vont személyek pedig — elhallgatva ügyeskedésükből származó személyes, sokszor igen jelentős hasznukat — cselekményüket mint csoportérdeket tüntetik fel és bűnösségüket távolról sem ismerik el. Nemcsak az eljárásban részt vevő személyek részéről mutatkozik bizonytalanság, a felelősségre vontak cselekményének megítélésében, hanem a döntésre hivatott szervek sem látják mindig a politikai, társadalmi célkitűzések lényegét a cselekmény elbírálásánál. Közrejátszik ebben a jogszabályok részbeni elavultsága és az egységes szemlélet hiánya is. Mindezek oda vezetnek, hogy esetenként a jogalkalmazó sem érzékeli megfelelően a jogpolitika igényeit és döntéseibe formális elemek kerülnek. Emellett sokszor a döntésekre is csak hosszabb idő után, szükségtelen kitérőket követően kerül sor. Mindaddig amíg a gazdálkodás rendjét sértő cselekmények uj szabályozást nem kapnak, a jogpolitikai elvek irányítanak abból a szempontból, hogy milyen magatartás tekinthető helyes gazdasági tevékenységnek és melyik vezethet bűncselekményhez. Ha a jogpolitikai határozatot helyesen alkalmazzuk, akkor eredményesen léphetünk fel a haráesolók- kal, az ügyeskedőkkel szemben, de ugyanígy a társadalmi vagyon kezeléséért felelős, kötelességüket megszegő, vagy elhanyagoló, s ezáltal jelentős kárt okozó gazdasági vezetőkkel szemben is. Nyilvánvaló, hogy a büntetőjogi felelősségre vonás csak akkor eredményes, ha a felelősségre vonáson túl a bűncselekménnyel elért nyereséget elvonjuk és az okozott kárt megtéríttetjük. Az ilyen irányú törekvéseink eddig is eredményesek voltak. KÖTELESSÉG A MEGELŐZÉSBEN IS A bűnüldöző szervek alapvető kötelessége, hogy megtegyenek minden intézkedést az elkövetők felelősségre vonására, emellett ugyanilyen kötelességük a bűncselekmények megelőzése. Így van ez a gazdasági és társadalmi tulajdont sértő bűncselekmények esetében is. Ezen a területen megyénk bűnüldöző szervei figyelemre méltó eredményeket értek el. Levonva a bűnügyek tanulságait, felhívják az érintett gazdálkodó egységek vezetőinek figyelmét a bűncselekmény elkövetését előidéző okokra és körülményekre . . . Ezek között leggyaikrabban ellenőrzési lazaságok és különböző más vagyonvédelmi hiányosságok szerepelnek. A gazdasági vezető köteles intézkedést tenni a büntető eljárásban napvilágra került hiányosságok felszámolására, hogy az adott egységen belül ugyanolyan hibák miatt a társadalmi tulajdon fosztogatóinak már ne nyíljon alkalmuk a bűnelkövetésére. De a bűnüldöző szervek jelzése esetleg másfajta hiányosságokra is ráirányíthatja a figyelmet. A megelőző intézkedéseknek jelentős szerepük van abban, hogy a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények száma évről évre csökken. A BÜNTETÉS SÜLYA Ha az arra illetékes szervek megállapították a cselekmény elkövetőjének felelősségét, az a kötelesség hárul rájuk, hogy megfelelő büntetést szabjanak ki. Az Elnöki Tanács határozata igen fontos követelményt állapít meg ebből a szempontból is. Természetesen e körülményeknek minden bűncselekménynél, így a gazdasági és a társadalmi tulajdont sértő cselekményeknél is érvényesülniük kell. Az iránymutatás szerint megfelelő súlyú pénzbüntetést kell kiszabni azokban az esetekben, amikor az elkövető első ízben kerül összeütközésbe a törvénnyel és cselekményének súlya kisebb veszélyt jelent a társadalomra. Ennek hatására az elkövetőket érzékenyen érintő, megfelelő súlyú pénzbüntetések alkalmazásával sikerült kiküszöbölni az olyan — rövid tartamban megállapított — felfüggesztett szabadságvesztéseket, amelyek adott esetben hatástalanok, formálisak voltak. A visszaesőket, a törvénynyel konokul szembehelyez- kedőket a megfelelő súlyú szabadságvesztés büntetés mellett még pénzmellékbüntetésre is ítélik a bíróságok, velük szemben tehát a törvény szigora érvényesül. A jogpolitikai irányelvék jó feltételeket teremtenek a gazdálkodás rendjét sértő és a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények következetes üldözéséhez. Eddigi törekvéseink és eredményeink azt igazolják, hogy a jogpolitikai határozat sikerrel tölti be feladatát a bűnüldözés elleni, s így különösen az új gazdaságirányítás lehetőségeivel visszaélők elleni harcban is. Csehivé <4*. Varga Gabriella megyei föügyészhelyettes Zöldpaprika helyett: fojtótekercs! Kurják Jánosné ujjal „ráállnák” már az azelőtt ismeretlen munkára. (Foto: Szabó Sándor) Kinéz az ember az üzemcsarnok nagy ablakán, s tekintete ládahegyekbe, paprikahalmokba, teherkocsikba ütközik. A boldogi Béke Termelőszövetkezet dolgozói rakodnak, szállitják piacra, gyárba az idei termést. A drótkerítésen innen azonban ipari termelőmunka folyik. A Kőbányai Porcelángyár egy esztendeje létrehívott fióktelepének munkásasszonyai bíbelődnek különböző villamossági alkatrészek ösz- szeállításával, szerelésével. — Két műszakban mintegy 160 boldogi asszonynak, leánynak nyújt igen tisztes megélhetést első falusi üzemegységünk — mondja Kovács László telepvezető, aki már a műhelycsarnokok szerelésénél, majd az első munkáscsoportok betanításánál is jelen volt. — A kondenzátorok, félvezető-ellenállások és rövidhullámú fojtótekercsek összeszerelése nem különlegesen bonyolult munka, engem mégis meglepett, hogy annak idején az itteni asszonyok szinte napok alatt elsajátították a módszereket. Igen sokan a következő hónapban már az előírt télje- sítményszintet elérték- Kereseti lehetőség? Átlagosan 1900 forint. ★ Később megtudtuk a telepvezetőtől, hogy a boldogi üzemegység éves termelési terve húszmillió forint körül mozog. Ezt, negyedéves bontásban, mindmáig sikerült teljesíteniük. Nem érdektelen arról sem szólnunk, hová is jutnak azok a villamossági alkatrészek, műszereiéinek, amelyek az egykor paprikát, zöldséget termesztő asszonyok keze alól kikerülnek sok ezres sorozatban? Nos, az anyagyár legnagyobb piaci ügyfele a Videoton és az Orion. Mindkettő a rádiók, televíziók készítésénél használja a boldogi cikkeket. De eljutnak ezek az alkatrészek külföldi államokba, szocialista és tőkés üzletfelek igényét elégítve ki. S mint Kovács László mondotta, több esztendős távon a kis üzem további fejlesztésére lehet számítani, mivel mindinkább hódít a színes televízió, amelyhez köztudottan háromszőr annyi tartozék szükséges, mint a fekete-fehérhez. A Béke Termelőszövetkezettől megvett telken egyébként nemrég ötmillió forintos építkezés indult. Ölte-'tt, mosdót, étkezőt, központi fűtőrendszert kap jövőre az itt dolgozó 160 asszony. Ezek teljesítőképességét, befogadóterét már a távlati elképzeléseknek megfelelően tervezték. ★ Természetesen az sem közömbös: hogyan is települt meg ebben a Heves megyei községben a kőbányaiak fi» óküzeme? Nos. kétféle tényező játszott szerepet A fővárosban kevés a szabad munkaerő. Ugyanekkor falun a mező- gazdaság gépesedése egyre több embert tesz feleslegessé. S az így felszabaduló tömegeket megélhetéshez kell juttatniBoldog eseteben ez utóbbinak volt döntő súlya, arra késztetve a helyi vezetőket, hogy valamiféle iparágat telepítsenek meg a községben. A Kőbányai Porcelángyárral történt szerencsés találkozásnak tudható tehát a szépen, gazdaságosan termelő fiók- üzem, amely — miként az élőbb kifejtettük — néhány esztendő múlva a mainál lényegesen több fizikai munkaerőt tud foglalkoztatni. Akkor bővülni fog az itt gyártott cikkek száma is! A kondenzátorok, ellenállások, fojtótekercsek három nagy családjához újak társulnak. S arra szintén sor kerülhet, hogy esetleg a mostaninál bonyolultabb, több . szakmai ismeretet igénylő alkatrészek szerelésére terjesztik ki a cikkek jegyzékét. Látogatásunk alkalmával ' két munkásasszonnyal is szóba elegyedtünk. Mindennapjaikról, gondjaikról beszélgettünk. Őszi Istvánná, aki egy ládika nagyságú műszeren az összeszerelt rövid- hullámú fojtótekercsek értékét ellenőrzi, annak örült, hogy itthon dolgozhat. —■ Hat esztendeig jártam el a faluból férjemmel együtt. Elképzelheti,- hogyan tarthattam rendben a családi otthont! Ö még Budán ku~ bikol, én azonban idehaza keresem a kenyeret, ami több is, mint előző munkahelyemen volt. Kurják Jánosnét a bizonytalanság hozta az üzembe. — Hosszú évekig szabadföldes paprikával foglalkoztam a termelőszövetkezetben. De az lutri volt! Sok mindennek össze kellett jönnie, hogy megtalálja az ember a számítását. És hát egyébként is alábbhagyott a gazdaság a paprikával. Itt viszont minden hónapban biztosan megvan a kétezer forint körüli kereset., • Kurjákné visszamegy munkaasztalához. Mai tennivalója, hogy elrendezze a félvezető ellánások huzaljait. Utána jön a forrasztás. - Tßl- jesitményszint: 920 dyrab egyetlen műszakban. Azt mondja, figyelemmel és szorgalommal teljesíteni lehet. A műszakiak, jól számították ki az időt. Néhány elejtett mondatból pedig azt tudjuk meg, hogy a kis boldogi üzemben nyolc brigád alakult, s mielőbb szeretnék megszerezni a szocialista címet. A jelekből ítélve azt kell mondanunk, remélhetnek. Nemrégiben például két kommunista szombatot is tartottak, amelyektől jóformán senki sem hiányzott. S a vállalat által fizetett százszázalékos túlóradíjból — óvodai célra! — ötevenezer forintot utaltattak a községi tanácsnak. íme, az ipar jelenléte Boldogon ! Moldva? Győző Fúj a friss nyár végi szellő kint a tágas detki—hidasi határban. Néha-néha úgy megerősödik, hogy . szinte már nem is szellő, hanem szél. A szemmel szinte beláthatatlan nagy paprikaföldön asszonyok haj longa- nak. — Maguk hovávalósiak? Detkiek, vagy ludasiak? — kérdezem az első csapat asszonyaitól, akik a szép, élettől duzzadó paprikát ládákba rendezgetik a dűlő- úton. — Egyek vagyunk már mi mindnyájan — mondja az egyik aszony, Csuruz Fe- rencné, aki egyébként lakóhelyét tekintve ludasi. A Darvas-dűlő valamikor — még egy évvel ezelőtt is — a detki határhoz tartozott, a volt detki Szabadság Termelőszövetkezet földje volt. Innen kissé távolabb, alig pár száz méterre mára ludasi földek nyújtózkodnak. Már nincs mezsgyéje a két község határának a földeken. Szinte szimbolikus hely ez a Darvas-dűlő: az itt elterülő közel 50 hektáros paprikaföld elmosta az egykori mezsgyét a két község kömntt. i»_Detki, vagy ludasi...? — A gazdálkodást csak ez év elején kezdtük együtt — mondja Holló József, a detk—Ludasi Űj Erő Termelőszövetkezet növénytermesztési főmezőgazdásza —, de közigazgatási szempontból már évek óta közös tanács irányítja a két község életét. Detken van a közös tanács székhelye. Detk — éppen a termelőszövetkezet jóvoltából — fejlettebb. Közművekkel, kereskedelmi egységekkel jól. ellátott. Es mindezt — néhány kivételtől eltekintve — a termelőszövetkezet építette és üzemelteti. Így a termelőszövetkezet húsból tja, zöldség- gyümölcs boltja és melegkonyhás, hangulatos presszója, vendéglője evek óta köz- megelégedéssel szolgálja a község ellátását. Alig egy évvel ezelőtt, amikor a közös gazdaság sörpalackozoját adták át, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter iar föäweteg„Detken már megvalósult a kormány hús- és zöldségprogramja ...” — Az egyesülést követően az első teendőink között szerepelt, hogy ezt az ellátást Ludason is biztosítanunk kell — mondja Szabó Imre. a közös gazdaság elnöke. — Milyen most a ludasi ellátás? — kerdezem a Darvas-dűlőben a ludasi asszonyoktól. — Hát bizony elég gyenge — válaszol Nagy Ferenc- né. — Húshoz nehezen jutunk hozzá, de zöldség- és gyümölcsfélékhez is. — Nem sokáig lesz már ez így —• kapcsolódik a beszélgetésbe Misik Jánosné. — A szövetkezetünk hús-, valamint zöldség-gyümölcs boltja rövidesen átadásra kerül. Igazán gyorsam valóság lett az év eleji ígéretből... — És lesz-e miből vásárolni? Az asszonyok, e hidasiak elértik a célzást Egyikük 4ÉK «ájs^gjg — Az előlegből, amelyet havonta kapunk, hatvan forintot tesz kj munkaegységenként, arra következtetünk, hogy jobb lesz az egyesült gazdaság első évében is , a jövedelmünk, mint korábban. — Mennyi volt tavaly ez az előleg? — 40 forint munkaegységemként ... y Pereg gyorsan a szó a vidám kedvű asszonyok ajkán, de közben a kezük — mintha egy külön parancsnak engedelmeskedne — megállás nélkül, szaporán szedi a szép paprikát, s egymás után telnek meg a vödrök, — Nagy dolog előtt állunk ám megint — mondja az egyik ludasi asszony, szinte bizalmasan. — A nagyútiak is szedetnének jövőre velünk egyesülni. — És maguk? — Ez majd a közgyűlésre tartozik — válaszolnak diplomatikusam. —t Mindenesetre, ahogy már magunk közt beszélgettük, nekünk is kedvünk van hozzá. Kell a föld, a nagyobb tábla. A mienket a bánya veszi használatba. Ügy tudjuk, legalább ezer ízatiifá., vqff-j - uiá» tököst-«^ A főmezőgazdász is bólint. A Thorez-bámya, a vi- sántái külfejtés valóban terjeszkedik. Ez érthető, sezer nem. is vitatkozik senki. Lezárt ügynek számít a szövetkezet tagjai között is Azonban az erős, gépekkel termelő berendezésekkel jő felszerelt gazdaságnak valóban kell a föld, s a nagy létszámú állatállománynak is meg kell termelni a ta karmányt. A hizlalás, a tejtermelés egyaránt csak így gazdaságos. Ezek az asszonyok nem á egyszerű tsz-tagok. Közgaz dászok. Fúj a .nyár végi szél, len geti a szoknyákat. Az asszonyok örülnek a fuvallatnak mert az előző hetek, napok 35 fokos kánikulája után ez felfrissíti őket... Detkiek? Ludasiak? Összevegyülnek. Együtt és egy táblában dolgoznak. Falnál Sándor Mpmutnfí W&jm&mlm Sk»
