Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-11 / 212. szám

Em is mérleg A pol-beat mellé sör és egy kis pingpong Eszembe jut egy rövid be­szélgetés, ami tavaly hang­sort el. Egy fiatal fiú je­gyezte meg epésen: — Hová tudnak Gyöngyö­sön járni a tinédzserek? A Bacchusba és a Pálmába. Persze, hogy isznak is. Nem törődik velük senki. — Enyhe túlzás. — Máshol ifjúsági parkot építenek, ahol maguk közt szórakozhat nak. — Itt is lesz, méghozzá rö­videsen. — Nem érem én azt meg. Ugyan!... * Valamiféle mérleg elkészí­tésére kértem meg Szívós Józsefet, a gyöngyösi Városi Művelődési Ház igazgatóját. Befejeződött az ifjúsági park idei és egyben első évadja. Milyen tapasztalatokat lehet megfogalmazni róla: elérte-e a célját, megfelelt-e a vára­kozásnak? Nálunk már bevett szokás, hogy ilyenkor statisztikai adatokat kell bizonyságul hívni. Hátha másként nem tűnik elég igaznak az igaz. Ezt tette Szívós József is. Gyorsan összeszámolta, hogy a négy hónap alatt, a heti két nyilvántartási napon összesen tizennégy művészi program valósult meg. Olya­nok, hogy előadói est, pan­tomim, pol-beat, egyszemé­lyes színház és így tovább. Méghozzá olyan sikerrel, hogy senki nem ugrott meg ezekről, hanem fogta a szé­két, odatelepedett az előadó köré valahány ifjú található volt az ifjúsági parkban. A félórányi műsort nemcsak el­viselték, hanem élvezték is, ami eléggé nagy különbség. — Amikor Pesten elmond­tuk az ifjúsági parkban, hogy mi’ az úgynevezett komoly programot is beépítjük, te­hát nemcsak zenét és táncot biztosítunk, akkor nem akar­tak hinni nekünk. Az ese­mények minket igazoltak. Átlagban kétszázan váltot­tak tízforintos jegyet eseten­ként az ifjúsági park rendez­vényére. A nyers bevétel 30 ezer forintot tett ki, ami a2 összes kiadásnak a nagyob­bik felét fedezte. Ez pedig már jó arány.-¥■ Az ifjúsági park egymillió­ba került. Ennek háromne­gyed részét társadalmi mun­kából kerekítették elő, még­hozzá a város tizennégy üze­mének lelkes dolgozói jöttek minden anyagi ellenszolgál­tatás nélkül habarcsot ke­verni, téglát cipelni, földet túrni, festeni és mázolni, gye­pesíteni és még annyi mást csinálni. — Kialakult-e valamiféle bázis ezekből az üzemekből? — A legvegyesebb összeté­telű közönség gyűlt egybe esténként, amit csak el lehet képzeni. Cigányok is voltak, akik éppen olyan kulturáltan viselkedtek, mint a többiek. A legtöményebb ital a sör volt. Ezt is azért árusítottuk, hogy senki se menjen ki egy- egy féldecire valamelyik kö­zeli kocsmába, italmérésbe. — Semmi konfliktus nem keletkezett a négy hónap alatt? — Pedagógus rendezőnk felügyelt, ha kellett nagyon tapintatosan, de határozottan közbeszólt. Egyetlen esetben kellett egy fiatalembert meg­kérni arra hogv a jesve el lenében ve,zve fel a tír fo­rintját, és jöjjön legközelebb józanul, akkor nagyon szíve­sen látjuk. Megtörtént, hogy felnőttekkel kellett beszél­getnünk arról, hogy az ifjú­sági park csak a KISZ-kor- osztálybeliek számára léte­sült. Csak egyetlen megjegyzést ide: az Ifjú Gárda néhány egyenruhás tagját jövőre jó volna rendszeresen ott látni a nyitva tartás idején az if­júsági parkban. ★ A gyöngyösi ifjúsági park ott létesült a szabadtéri szín­pad végében. Nagyon ízlé­ses környezetet sikerült itt létrehozni. Zöld gyep, dísz­bokrok, középen tánchely be­tonból, egy büfé, körös-körül napernyős asztalok, arrébb pedig pingpongasztal, játék­biliárd, asztali foci, hogy ez­zel is lehessen szórakozni. Jövőre még egy nagyobb méretű, kerti sakkot is beépí­tenek. Már nemcsak rögtön­zött pingpong- és biliárdver­senyeket lehet majd szervez­ni, hanem halálosan komoly sakkbajnokságot is. Nagy keletjük lett ezeknek a játékoknak. Bebizonyoso­dott, hogy nem minden fiatal akar állandóan csak táncolni. Az ifjúsági park tehát sok­fajta hasznos időtöltést nyújt­hat és azt örömmel veszik a fiatalok. ★ Ne tűnjék valamiféle szent­ségtörésnek, ha megkérdez­zük: valami eszmei program­ja volt-e az ifjúsági park­nak? (Foto: Dózsa Balázs) — Hogyne! Maga a kultu­rált körülmények között va­ló szórakozás is az, de ettől egyéb is történt. Akár a bol-beat hangversenyeket említem, akár az előadó mű­vészek fellépését, ezek mind jelentős eszmei, olykor ki­mondottan politikai tartal­mat hordoztak. & senki sem fordult el tőlük. — Elégedett tehát a műve­lődési ház igazgatója az ifjú­sági park első évadjával? — Szerénytelenség nélkül: igen. Ha nem kellett volna a legfőbb nehézséggel, a rossz időjárással annyit bajlód­nunk, még nagyobb látoga­tottságról adhatnánk számot. Ügy gondolom, ifjúsági par­kunk megnyerte a fiatalok tetszését, és ezért jövőre még nagyobb vonzása lesz. Hetenként kétszer: szerdán és vasárnap este kigyúltak a fények a szabadtéri színpad végén levő ifjúsági parkban. Felcsendült a zene, táncra perdültek a párok, és jó han­gulatban, kulturált körülmé­nyek között szórakoztak a fiatalok néhány órán át. Mit is mondott tavaly az a kissé szúrós nyelvű ifjú? — Ifjúsági park Gyöngyö­sön? Nem érem én azt meg. Ugyan!... Kár ,hogy akkor nem fo­gadtam vele egy üveg pezs­gőben. Most koccinthattunk volna Szívós Józseffel, az el­ső évad sikeres befejezése al­kalmából. G. Molnár Ferenc Áz iskolaigazgatók határozott idejű kinevezésének irányelve? Az Oktatási Minisztérium és a pedagógusok szakszer­vezete együttes irányelveket dolgozott ki és tett közzé az általános iskolák, a gimná­ziumok és a szakközépisko­lák vezetésének határozott idejű ellátásáról szóló ren­delkezések végrehajtásához. Ez a szabályozás csak az ál­talános iskolákra, a gimná­ziumokra és a szakközépis­kolákra vonatkozik. A további intézkedésig nem terjed ki a határozott idejű kinevezés rendszere az egyéb oktatási-nevelési in­tézményekre, így az óvodák­ra, az állami zeneiskolákra, a diákotthonokra, és a kol­légiumokra, a gyermek és if­júságvédelmi intézményekre, az egészségügyi szakiskolák­ra, a szakmunkásképző in­tézményekre, a gyors- és gépíróiskolákra, a gyógype­dagógiai intézményekre. A rendelkezések végrehaj­tása érdekében az illetékes művelődési osztályoknak — a szakszervezeti bizottságok­kal egyetértésben —, legké­sőbb október 31-ig el keli készíteniük a már működő, kinevezett igazgatók határo­zott idejű beosztásara való áttérés ütemtervét. A jelen­legi tanévre kell kijelölni az ütemtervben azoknak az igazgatóknak határozott ide­jű beosztását, akiknek öt év­nél rövidebb időre szóló ki­nevezése indokolt, akár sa­ját kérelmük, életkoruk, vagy egészségügyi állapotuk miatt, akár egyéb vezetési és személyi okokból. Az új igazgatókat az álta­lános iskolákban, a gimná­ziumokban és a szakközépis­kolákban — a korábbiakban megjelent rendeletek szerint — határozott időre, mégpe­dig egységesen öt tanévre szóló beosztással kall kine­vezni. Az új kinevezési rendszer egyik fő célja az iskolavezer tés megszilárdítása, a meg­felelő, jó munkát végző igaz­gatók megtartása. Ennek ér­dekében az igazgatók mun­káját nemcsak az ötéves ki­nevezés lejárta előtti idő­szakban, hanem a működés egész tartama alatt rendsze­resen vizsgálni keil, vezetői tevékenységükről az iskola társadalmi szerveitől tájé­koztatást kell kérni’ Az igaz­gatók kinevezésének meg­hosszabbítását, vagy ennek mellőzését a munkáltató a felettes szervek ellenőrzései­nek eredménye, a minősítés és az iskolai összegező vizs­gálat alapján dönti el. A ki­nevezés meghosszabbítását, illetve ennek mellőzését az igazgatóval a munkáltatónak az ötödik tanév befejezését megelőző december 31-ig írásban kell közölnie. Gyorsabb, szakszerűbb orvosi ellátás Napirenden az egészségügyi ellátás integrációja Egészségügyi intézménye­ink — a körzeti orvosi szol­gálat, a kórházak, rendelő- és gondozó intézetek — je­lenleg többé-kevésbé egy­mástól függetlenül kezelik, gondozzák a begeteket. A gyógyítás útja, folyamatossá­ga gyakran megszakad, mert nem egy intézmény látja el a megelőzés, a kivizsgálás, a gyógykezelés, az utókezelés és a gondozás feladatát. Rendszerint erre vezethető vissza a betegek fölösleges küldözgetése, és a nemegy­szer szükségtelen párhuza­mos vizsgálat. E szervezeti hiányosságokat kívánják megszüntetni az Egészség- ügyi Minisztérium vezetői az egészségügyi intézmények át­szervezésével. Az utóbbi években már több újonnan épült kórház­ban és számos régi intézet­ben megvalósították az egy­ségesítést. Az ezeken a he­lyeken szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy megfe­lelő átszervezéssel a jelenle­ginél jobban érvényesíthető a fokozatos, a betegek min­denkori állapotának megfe­lelő ellátás elve. Ahol az új­szerű szervezeti módosításo­kat már bevezették, a szak­emberek „váltó műszakban” dolgoznak: a főorvos közvet­lenül irányítja és szükség esetén személyesen is ellát­ja a szakrendelést, ugyanak­kor kórházi munkát is vé­gez­Az eddig végrehajtott át­szervezések tapasztalatai sze­rint bővült az orvosok szak­mai tájékozottsága, látóköre, eredményesebben tudják el­látni feladataikat. Előnye az egységesítésnek az is, hogy a szakorvosok jobban ki tudják használni a különbö­ző nagy teljesítményű diag­nosztikai berendezéseket. 20.00: Hühü..« Néhány fertályóra Tömör­kény Istvánnal. Tömörkény a múlt századvég prózai iro­dalmának jelentős alakja volt, s elsősorban paraszti világból vett történetei újra- olvastával döbbenünk rá ar­ra, hogy nem érdeme szerint foglal helyet a köztudatban. Humora, ábrázolókészsége, látásmódja, egyéni, eredeti hangú művészt reprezentál­nak. A Közigazgatási vályú című jelenetben a fő téma — a vályú —, mellékessé válik, hiszen költsége tört része annak, amit elkészítése előtt költenek el a hivatal­nokok — akik már akkori­ban is rajongtak a vidéki ki­szállásokért —, s ugyancsak a nehezen elpusztítható bü­rokráciát idézi az Adóügy, amelynek hőse 'három fillé­res adósság miatt kénytelen forintos kiadásokba verni magát, mert a törlesztés mi­att Szegedre kell utaznia. A novellákból készült tv-jele- neteket az író szövegével kö­ti össze Szilágyi Tibor. iá 14. szeptember 1I„ szerda Az író nevét az olvasókő-, zönség leginkább Kutyafülü- ek című könyve révén is­meri. Ezúttal ismét gyere­kekről ír: most kezdődő cikk­sorozatában a születés utáni időktől elindulva adja közre számos megfigyelését, nevelői tapasztalatát a fiatal szülők és mindazok számára, akik va­lamilyen formában kicsi gye­rekekkel foglalkoznak. Békából baba A férfiak nem szenvednek a szüléstől, nemigen van hát miért szeretniük frissen vi­lágra jött magzatukat. Mit szeressenek rajta? Volt egy tanárom, aki ké­sőn nősült, s a szokottnál is nehezebben tört bele a há­zaséletbe. Fülem hallatára fakadt ki egyszer: felesége képes a nemrég született gyerekük pelenkáját muto­gatni neki, hogy mi van benne, szépet vagy csúnyát csinált-e a kicsi. Fel volt háborodva. Ügy érezte: em­beri méltóságán esett csor­ba. De magamra is emlék­szem, hogy nyolc- vagy tíz­éves koromban megkérdez­tem anyám húgát, Lenci né- német: miért hagyja a kis­fiát pelenkába csinálni? Ma­gyarázta, hogy nem tud még ülni se; hogyan ültesse bi­lire. De én makacskodtam: akkor is ki kéne találni va­lamit. Az apáknak persze már több eszük . van. Sokszor mégis gusztustalannak érzik ezeket a csecsemőgondokat. Azt viszont nem érzik, hogy ehhez az egész gyerekhez túl sok közük volna. .16, an­nak idején megcsinálták, összekalapalták. De ez nem volt olyan sok ügvességet kívánó fárasztó munka, hogv túl büszkék lehetnének rá Biztatják magukat: — A te fiad (vagy: a te lányod), szeresd! — De a szívükben még alig gerjedezik egy kis Í meleg önnön magzatuk iránt. Az agyuk mondja csak- — VARGA DOMOKOS: Szégyen volna nem szeret­ned. Szeresd, szeresd, sze­resd! Amelyik fiatal férj sze­relmes a feleségébe, az ő kedvéért persze már eleitől fogva igen tisztességtudó apának bizonyul. Addig-ad- dig, hogy még maga is el­hiszi 1 örömét leli a gyerek­ben. Holott az ő számára ak­kor kezdődnek az igazi örö­mök, mikor a kicsi valami módon már válaszolni tud: mosollyal, mozdulattal, hang­gal reagálni az apai moso­lyokra, mozdulatokra, han­gokra. A £érfitermészet ilyen, ön­zőbb, mint az anyáké? Ta­lán csak másféle. ’Még jó, hogy nő, növek szik a kicsi. Bepótol ja az el­ső napok kötelező fogyását, s aztán hétiői hétre jobban telik meg az arca. gömbö- lyödik a teste, szedi fel a maga ti zen öt-húsz-huszonöt dekáit: eredeti súlya né­hány hónap alatt megkét­szereződik. Különben is kezd kivakarodni szülés utáni csu- nyas*'"ibő!: nem o’van nv-í zott b&ka már hanem take ros kis baba, mind • hason­lóbb azokhoz a műanyagból készült' szabványszépségek­hez, amilveneket a játékbol­tokban árulnak. Hasonló, de mégse olyan- mert a haja gyérebb még, másrészt ő nemcsak aludni és nyekereg­ni tud, mint az alvó- és sí- róbabák, hanem sok minden máshoz is ért. Először is markolni tud, vagy öklét csak úgy magá­ban összeszorítani, és szé­lesre tátott szájjal majszol- gatni ... De hát ez nem új­ság, ahogy a kapálódzás se. Ezekkel, mondhatni, vele- születik. Élete második hónapjában viszont már valami újat is tud: nézni, figyelni, két szemével követni mutatóuj­junk lassú ide-oda mozgatá­sát. majd fölébe hajló ar­cunkra is rácsodálkozik, s különbséget is tesz köztünk: anyja és a többi ember kö­zött. Tudja már, ki a szop­tatósa. s anyja láttán a bő­gőst is nemegyszer abba­hagyja. De lát már mást is. Fele­ségem figyelt meg egy hat­hetes gyereket — ismerős fiatalasszonyét —. akinek a mózeskosara apróminlás anyaggal volt kibélelve. A pici oldalt fordította a fejé* úgy nézte a mírtK* ma' egy uijal pb .k-Uni kezd Attól fogva a mi gyerekeink is mindig kaptak valami néznivalót a fejük fölé. Nem­csak esörgg lógott az ágyuk két rácsa közé kifeszített madzagon, hogy raegütöget­hessék, hanem Jucinak pél­dául — a legkisebbnek — egy partedli, piros és kék házacskákkal, mackókkal, bohócokkal és egyebekkel. Kéthónapos korában odake­rült a madzagra az a har- monikaszerűen kihúzható és összenyomható sárga mű­anyag oroszlán is, amit Dom­bi fiamtól kapott. Farkánál fogva akasztottuk fel, így épp szembe nézett a kicsi­vel. Mondhatnám: oroszlán­szemet néztek. Anyja tartott is tőle, hogy a lánya meg­ijedhet, de azon semmi jele nem látszott a félelemnek. Sőt hamarosan elkezdett Leó felé nyúlkálni, és nagy örömünkre sikerült is a ba­juszát megfognia. Ez a bajusz kék műanyag szálakból készült, amelyek az orrába fúrt lyukakon voltak átfűzve, úgy hogy jobbra balra ugyanakkora darab álljon ki belőlük. Eredetileg három szál volt, de látjuk egy nap, hogy már csak kettő van, meg egy üres lyuk. Ijedten ke­ressük, hova lett a harma­dik, nem ette-e meg a ki­csi, de nem, ott kéklik a pólyája mellett a lepedőn, Addig rángatta, míg ki nem húzódott az oroszlán orrá­ból, pedig elég szorosan járt. Anyja persze sietve kihúzta erre a másik kettőt is és a szemétbe dobta, hiába tilta­koztam. — Nem kell kidobni, majd en beragasztom! — És ha nem jól ragasz­tod be, és mégis kihúzza? — Csak szeretné! — Akkor se engedem! Gyerekkel nem kísérlete­zünk! 1 esze-e1*''’ a 9' is mi •el has on’5 kék szilből ké szült. Szegény Leó egészen kiment a formájából. Juci nem is igen .nyulkált már utána, hisz ha megfogta is, az a nagy buta feje kisik­lott a keze közül El voltam keseredve. Mi­vel fog most szórakozni sze­gény? Próbáltam egyéb rán- cigálni valókat akasztani a keze ügyébe. Hiába, nem kellett neki semmi. Nem nyúlt se a kisbabáért, se a kiskanálért, se a műanyag karikáért. Ráztam a mad­zagjukat, lengettem őket, akkor se. Így akarta tán tudtunkra adni: őt továbbra Is csak a kék bajusz érdek­li. Csakhogy a kék bajuszt már rég elvitte a szemetes, sőt mó-gát az oroszlánt is. Addig húzogatták a na­gyobb gyerekek, addig hár­mon: k áztak vele, míg le nem vált a törzséről a feje. Mit csináljak? Fogtam egy csörgőt, s ahelyett, hogy felakasztottam volna, egye­nest a Juci kezébe nyom­tam. Hurokszerűem hajlított szára volt, könnyen meg­markolta. Rázintott rajta egyet-kettőt, de nemigen jö­hetett még rá a maga két­hónapos kis eszével, hogy mennél jobban rázza, annál jobban csörög. El is unta, la is ejtette. Megint odaadtam néki. Megfogta, a szeme fölé emelte, és nézte egy da­rabig. Kétszínű volt, fehér és kék, de mintátlan. Nem talált rajta. úgy látszik, semmi érdekeset, mert is­mét kieresztette a kezéből, Űjra odaadtam. Felemelte, mintha tovább akarná néz­ni. S ekkor következett be a nagy pillanat. Megmozdí­totta a másik kezét is, a balt, s odanyúlt, kissé této­ván, de félreérthp*“*'<m szán­dékkal Nem s.-W- wvt* k’S^"**** —'n móri * Vh: zel fogta a csörgő srá-át. Majd eleresztette a jobb ke­zével, de a ballal tovább markolta: sikerült átvennie egyik kezéből a másikba ißolytot-^uk..)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom