Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-29 / 228. szám
I Házasság gyorsírás út fán A hitelezők négy hét ha ladékot adtak Dosztojevszkijnek (1821—1881), hogy bemutassa nekik egy újkönyvének kéziratát. Az író sze-zett egy gyorsíró- nőt, és a kijelölt határidőre lediktálta A játékos című regényét —, s egyúttal házassági ajánlatot tett a buzgó ifjú hölgynek. A gyorsírás természetesen csak kivételes esetekben működött házasságközvetítőként, viszont sok kai több hires ember vette igénybe, mint gondolnánk. Köztük Charles Dickens, vagy Alfred Edmund Brehm zoológus, aki Útjairól hazaküldte gyors- Írással készült naplóit, s felesége azután áttette ezeket. A drezdai gyorsírási könyvtárban, amely a maga nemében a legnagyobb a világon, a gyorsírásról készült disszertációkai lét- halunk a minden nyelven és gyorsírást rendszerben mejelent 40 ezer kötet közölt. Megtaláljuk itt Franz Xaver Gabelsberger 140 éves Bevezetés a német beszédjelművészetbe című művét Gabelsberger tanítványa Franz Jakob Wigard volt, Drezda első gyorsírója (utca 1* viseli a nevét); az akkori rendi gyűlés felszólalásait és vitáit jegyezte fel. Van-e még a gyorsírásnak jövője az. elektronikus technika mellett? Az üzleti életben korábban közepes sebességgel diktáltak, ma a feladatot sok helyütt magnószalagokkal végzik él. Egyelőre azonban meg a gyorsírás nélkülözhetetlen a beszédek és viták jegyzőkönyvezésében. S jelentős lehet mindazok számára, akik gyorsan papírra akarják vetni hirtelen gondolataikat, részleteket a hallottakból és megjegyzéseiket. Mindezekhez elengedhetetlen a gyorsírás egyszerűsítése. Kilencven évvel ezelőtt, 1884. szeptember 27-én nyílt meg az Állami Operaház. Képünkön az Operaház terve, amely némi módosítással valósult meg. Férfitudomány-e a matematika? Erfurt sz ez évi nyári szünidőben rövid ideig olimpiai város volt. 18 ország 140 diákja utazott ide jól felkészülve, de mindenfajta sporteszköz nélkül. A részvétel egyedüli feltétele: okos fejük volt. S igen sok okos fej vett részt a 16. nemzetközi matematikai olimpián, amelyet másodízben rendeztek meg az NDK-ban. A 15—18 éve* matematikus-jelölteknek — egy-egy ország csapata 8 emberből állt — két nap alatt összesen 6 nehéz feladatot kellett írásban megoldaniuk. Ezután élénk tapasztalatcsere következett, még különféle kirándulásokon, sőt a nagy ifjúsági bálon is. Ide mindenesetre 138 erfurti táncos kedvű nőt kellett meghívni, mivel csak Kuba és Csehszlovákia vett fel csapatába egy-egy leányt. „A matematika tehát túlnyomórészt férfitudománynak tekinthető?” — kérdeztük meg a nemzetközi zsűri elnökét, dr .Wolfgang Engel professzort. A pszichológusok és az orvosok körében még mindig vitatott téma ez. Annyi kétségtelen, hogy minden eddigi nemzetközi rendezvényen a leányok • megcsodált különcöknek számítottak. 1964-ben Moszkvában azonban egy ilyen különc díjnyertes lett — az NDK-ból érkezett. Az akkor eredményes leány ebben az évben ismét részt vett a versenyen — dr. Monika Noack időközben a matematika doktora lett — a zsűri koordinátoraként. Az NDK-ban 1962 óta évente rendeznek kerületi, megyei és országos versenyeket a fiatal matematikusok számára. A résztvevők száma jelentős. Azt a kétszáz legjobbat, akit minden évben a nemzeti elődöntőbe jelölnek, a tudósok és a szaktanárok tovább képezik. Minthogy számos tudományterület egyre inkább matematizálódik, az utánpótlásnak ez a speciális kiképzése elengedhetetlen előfeltétel a későbbi eredményes tanuláshoz. Más szocialista országokban is már régóta természetesnek számítanak az ilyen módszerek. Főként a Szovjetunió, Magyarország és Románia büszkélkedhet évtizedes tapasztalatokkal. Ártalom-e a tea és a kávé? hetne. Már a XVlli. században vitatkoztak róla, ami többek között ahhoz vezetett, hogy III. Gusztáv uralkodási ideje alatt a kávét még be is tiltották. Miután később ezt a tilalmat eltörölték, elkeseredett viszály támadt arról, hogy mi az ártalmasabb, a kávé vagy a tea. Gusztáv svéd király úgy vélte, hogy ennek a vitának meggyőzően és annak rendjén és módján véget vethet azzal a endelkezésével, hogy két halálra ítélt ikertestvér közül az egyiknek naponta nagy adag teát adatott inni és a másiknak nagy porció kávét. Orvosprofesszoroknak kellett állandó ellenőrzést gyakorolniuk és ügyelniük rá, hogy a két gonosztevő közül melyiket teszi el majd láb alól a méreg. Végül Is meghalt az egyik professzor, utána meghalt a másik, a királyt megölték egy álarcosbálon és a két gonosztevő még mindig itta a kávé és tea porcióját, míg végül magas korban leléptek az elet színpadáról. Magyar remeMróft Három Mikszáth-regény A három regény — A Noszty fiú esete Tóth Marival, a Különös házasság és A fekete város — az utolsó évtized termése., (Az utóbbi már az író halála után jelent meg könyvalakban.) Mikszáth ezeket a regényeket a Katághy-korszak után írta, abban az évtizedben, amikor a szabadelvű párton belül is éleződtek az ellentétek, napirenden voltak a közjogi csatározások és úgy tűnt, hogy a liberális párt vívmányai a reakció mesterkedései következtében egyre-másra megsemmisülnek Írói szemlélete is ekkor változott meg. „Az erdők elpusztításával elvesztek a bennük lakozó nagy állatok, bölények, medvék. Épp úgy elpusztította a folytonos civilizáció és az iskola előnyomulása a babona, a miszticizmus sötét rengeteit, tehát szükségképpen el kellett tűnniük e kiirtott homályokból a meséknek. A nagy mesemondók eltűntek a föld színéről és vissza se fognak térni többé. Dumas, Hugo Viktor és Jókai után be záródik a kapu ...” írta kisísé mentségül is a Noszty utóhangjában, amikor olvasói a boldog és szerencsés befejezést kérték tőle számon. Az öreg Ungár (a regényben Tóth Mihály) megrendezte ugyan lánya esküvőjét, de amikor a megye dzsentri atyafiait a díszes nászkoszorúban meglátta, közölte velük, hogy lánya elutazott, meg kellett menteni ettől a házasságtól, a kártyás és váltóhamisító Noszty fiútól. But tier vállalkozásának sikertelensége, a mesés vagyon pusztulása is arra mutat, hogy Mikszáth ezekben az években már megkísérelte a valóságos életet, a mindennapok embereit és konfliktusait ábrázolni. Katánghy fűalattiságával még némileg egyetértett, és derűs mosoly- lyal figyelte álhazafias machinációit a választási siker érdekében, a Különös házasság főszereplőinek azonban nem marad más választásuk, minthogy a boldog élet reményében elhagyják az országot. A fekete város már Mikszáth reménytelen pesszimizmusának kifejezése. Ebben az időbén mondta: „Én, aki, annyira szerettem ezt a nemzetet, olyan sötét színekben látom ma az ország jövőjét, hogy elmondani 6em lehet.” A magyar remekírók egy- egy kötete arra készteti az olvasót, hogy már korábban megismert műveket újraolvasson megváltozott történelmi és társadalmi körülmények között, hogy kétszeresen is visszaforgasson évtizedeket és irodalmi élményeket s ezeket összevesse az első olvasmányélménnyel, a korral, melyben a mű született és a korral, amelyből írójuk a témát merítette. , A három regény a magyar irodalmi fejlődés egyik nagy * évtizedében született 1900— 1910 között, mert ekkor indult a Nyugat és ekkor jelentkezett első írásaival Ady, Móricz. Bizonyos, hogy Az egri csillagokat és Pogánvo- kat többen olvasták ezekben az években, mert míg 3Zok egyfajta nemzeti hőskor fényében jelenítették meg a nemességet, a Noszty család és a klérus magas döntése egy ásatag, prefeudális értékrend bírálata még akkor is, • ha ebben a bírálatban több az anekdotaszerűség mint a valóságos kritika. Mikszáth a kor gyermeke. Regényeinek indítékai a jelen eseményei és hogy a Különös házasságban és A fekete városban a történelem, hez fordul az semmivel sem kevesebb mint Katona József vagy Móricz Zsigmond írói eljárása, akik koruk sivárságát a még keservesebb múlt példázataival akarták igazolni. És egy sajtóhibáról: A sorozat szerkesztői a „diófát ültetni” tudattal és hittel készítették elő ezt a 80 kötetre tervezett vállalkozást, ami felöleli majd a magyar irodalom egészét. Megérné tehát a fáradságot és fokozott gondosságot, ha utószavai is hibátlanul jelennének meg. Az utószó a Különös házasság megjelenését 1910- ré teszi. Ez alkotáslélektani okok miatt is lehetetlenség. (Szépirodalmi Könyvkiadó) Ebergényi Tibor Földeák János: Gulyás Anti és Zsike elbúcsúzá A Z új, vidéki állásod élfog- ( lalására csak úgy készü- ' ődtél, mint egy hosszabb ideig tartó, tavasszal kezdődő nyaralásI ra. A fehérneműidet ugyan mind összecsomagoltad, de a kimondottan téli holmikat nem. Azokat ráérsz majd az ősz beálltakor is levinni — gondolkoztál célszerűen. Györökéknek csak annyit mondtál, hogy kísérletképpen vidékre szegődtél dolgozni, egy termelőszövetkezetbe, ahol nincsen a gépekhez, motorokhoz megbízhatóan értő szakember, és hol jól megfizetnek jobban, mint a Budapesti Motorgyárban. — Autóra szeretnék gyűjteni. Nem új kocsira, mert arra sokáig kellene spórolni, csak egy használtra. Fillérekből kigenerálozom, hisz ez a szakmám, és szocialista úr leszek. — Az autó okos ötlet, a szocialista úrral nem értek egyet — I feddett Győrök bácsi. — Ne árulja el senkinek, mert meglepetésnek szántam! — kérted őket. — Ha meg lesz az autó, olyan tülkölést csapok a ház előtt, hogy az egész utca összeszalad. Györökék nevettek rajtad... Az érdeklődésüket, hogy hová szegődtél, azzal ütötted el, még nem tudod, hol fogsz lakni, addig nem adhatsz ponto6 címet. — Csak annyit tudok hogy a Velencei-tó közelében — mondtad. Ami igaz is volt. — Ha majd teljesen helyre rázódtam és ahogyan időm lesz rá, úgyis rendszeresen hazalátogatok — Ha nem felejtené el. Antika, írja meg előre, amikor jön, hogy a kedvenc ételével várhassam — kért Zsófi néni. Csak Zsikétől nem sikerült úgy ( elbúcsúzni, mint szerettél volna. Az utolsó szombaton tettél rá kísérletet Arra viszont nem gondoltál, hogy esetleg nem lesz otthon. Fodor néni kinevetett, annyira meglepődtél, amikor közölte. — Elfelejtetted, Anti, hogy Erzsiké érettségi előtt áll? ...Akik egyetemre jelentkeztek, azoknak a KISZ csoportos tanulást szervezett. Erzsiké is oda jár hetek óta... Körülbelül két óra felé ér haza. T óval egy óra előtt eléje mentél a technikumhoz. Amikor meglátott, meggyorsította feléd a lépteit. Ez megtévesztett. És az is, hogy megelőzött a szóval: — Nem érek rá. Anti, hiába vártál. Tanulnom kell, készülni az érettségire. A jövőm függ tőle. Meg kell értened ... — Megértem, Zsike. Még nem felejtettem el, mi akarsz lenni — mondtad, de magadban mégis rosszul esett az eleve szabadkozá- sa. — Azért szakíthatnál időt számomra. Neked is érdeked, hogy végleg tisztázzuk magunk között— Zsike nem engedte folytatni. —c Nekem egyelőre a jó érettségi az érdekem. Meg az. hogy az egyetemi felvételi vizsgám is sikerüljön — mondta határozottan. — Matekból én is segíthetnélek. Talán még jobban, mint a veletek konzultáló egyetemisták — ajánlkoztál. — A csoportos foglalkozásból többet tanulok — utasított visz- sza. Nem adtad fel a reményt. — Szeretném jobban megvilágítani neked az elképzeléseimet. Még módosíthatók.. — De minek módosítanád? Pláne én,miattam ne!... — mondta ridegen. Most az őszinteségedben bíztál, hátha mégis kiengeszteled. — Hidd el, Zsike, sokat gondolkoztam a kifakadásodon. Azóta másképp ítélem meg a jövőnk kialakítását. —• A magadéval törődj csak! — válaszolta fölényes hangon. — Én sorsdöntőnek tartom, amibe belekezdtem. De egy olyan indulásnak, mely közös erővel tetszésünk szerint fejleszthető —• próbáltad meggyőzni. —. Engem hagyj ki a fejlesztésből — mondta idegesen. — Nem hagylak ki! Pótolni akarom a mulasztásomat. Köszönöm is, amiért figyelmeztettél rá — vetetted közbe hízelegve. — Mindkettőnk érdeke, hogy megbeszéljük ... Z síkének mintha elfogyott volna a türelme. — Mit?'... Mit akarsz még megbeszélni? — kérdezte gúnyosan, színlelt csodálkozással. — Semmi, de semmi tisztázandó probléma nincs közöttünk. Engem változatlanul nem érdekel más, csak az érettségi és az egyetemi felvétel. — Megértelek, de... De azért hozzám is feljöhetsz. Gyere... — fogta meg a karját. — Sietnem kell haza, mert ebéd után visszajövök tanulni — mutatott a technikum épületére. — Mondtam már, csoportosan készülünk ... —• Én mag hajnalban utazom, Zsike! — vágtad közbe gyorsan. — Na és? ... Nekem mi közöm az utazásodhoz? — nézett rád fölényesen. — Több, mint hiszed ... Azért szeretném, ha feljönnél hozzám — mondtad, és átkaroltad a vállát. Meg akartad csókolni is, de elkapta a fejét és távolabb lépett. — Néró megyek! — felelte dacosan. , — Miért állsz bosszút rajtam, amikor tudod már, hogy a feleségemnek tekintlek — mondtad őszintén. , — S azért költözöl le vidékre, igaz? Mert a feleségednek tekintesz? — gúnyolódott veled. —« Nem csinálhattam vissza, Zsike! Nem csaphatom be a szövetkezet vezetőségét Állnom kell a megállapodást — magyaráztad neki. — Hát az természetes! Erkölcsi kötelességed a megállapodás betartása, Gulyás elvtárs — fogadta ironikus hangon. — Én is teljes mértékben helyeslem.,. — Ha nem válik be az állás, visszajövök. És nem fogom szégyellni bevallani, ha csalódás ér, és neked lett igazad — folytattad, hízelgésre váltva a 6zót. — Fél szóval se állítottam, és most se, hogy csalódás ér majd. És ha érne, nem örülnék neki — felelte. — Jólesik a kedvességed — mondtad őszintén. E rre csak megrándította a vállát — Nem hiszel nekem, Zsike? — s megint átkaroltad. — Ne bizalmaskodj velem! —i szólt rád erélyesen. — Utcán vagyunk, ha talán elfelejtetted volna. — Senki se figyel ránk — mentegetőztél ügyetlenül, de leengedted a karodat — Akkor se bizalmaskodj! — ismételte ridegen. — Miért nem bízol bennem, Zsike? — kérdezted panaszosan. — Jaj, hagyj már békén! — felelte idegesen, és hirtelen meggyorsította a lépteit A miniruhája alól kilátszó combja mintha incselkedett volna veled, s egyszerre többet láttál Zsikéből, mint a karcsú lábát. Néhány hosszított lépéssel behoztad a lemaradásodat — Hiányzol már nekem, Zsike! — kaptad el megint a karját, de szenvedélyesen, és a füléhez hajoltál: — Gyere fel most hozzám!... Ne haza, egyenesen hozzám. Jó, Zsike?... Ne legyél olyan kegyetlen... Ugye, feljössz? —i Anyám már vár az ebéddel — mondta elutasítóan. — Hát akkor, ha megebédeltél. .. Utána, Zsike. Mindjárt utána, mielőtt tanulni mennél... Vagy amikor onnan visszajöttél... Rád bízom, hogy mikor, de gyere. .. Okvetlenül gyere — kérlelted ismételten. —- Némi — mondta Zsike keményen és kurtán. Ha nem felelt volna rögtön, ha pár pillanatig talán habozik, kevésbé érezted volna sértőnek. Zsike konoksága megnémított... Nem fogsz még jobban megalázni — támadt fel benned is a dacosság. , Zsike se beszélt. Ügy ment melletted, olyan távolságot tartva oldalvást köztetek, mintha idegenek volnátok egymásnak. Így értetek a házhoz, amelyben laktok... A liftben még felvillant benned a reménység: hátha Zsike közben meggondolta magát. De nem, a harmadik emeletre nyomta meg az indító gombot. A lift megállásáig Zsike háttal állt hozzád, mintha változatlanul ismeretlen volnál számára. Akkor azonban megfordult. , — Szervusz. Anti! — Csak eny- nyit mondott, kéznyűjtás nélkül, és becsapta rád a liftajtót. A köszönését olyannak hallottad, mint temetéseken a halottól való utolsó elbúcsúzást. ^A^\AAAAA/W ■^^A-*A^^^^iVii^1yllVyVyVMVSAAAAAiVOVWVVVWU'Ü,
