Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-29 / 228. szám

Hírek ­érdeke ségek A 132 éves Charlie Smith, volt néger rabszolga, az Egyesült Államok legidő­sebb embere, gyakran szokta mondogatni: „Én nem olva­som a történelmet, én átél­tem’’. * John Lindsay, New York volt polgármestere szerepet vállalt Otto Preminger leg­újabb filmjében Peter O’Toole, Raf Valloné és Pe­ter Lawford társaságában. Lindsay egy amerikai szená­tort alakit. A brazíliai , közlekedési rendőrök eredeti módszert dolgoztak ki a tilos helyen parkolok megbüntetésére. Nem elégszenek meg azzal, bogy a bírságról szóló nyug­tát az ablaktörlő alá helye­A rövid szivar és a pipa sem ártalmatlan , r A szivarozók és a pipázók illúziókban ringatják ma­gukat, ha azt hiszik, hogy az ő dohányzásmódjuk gyakor­latilag ártalmatlan. Otto Gsell (St. Gallen) professzor, svájci specialista utal arra, hogy a dohányosok az oly kedvelt rövid szivarok esetében is önkéntelenül beszívják a füst egy részét. Gsell professzor kutatásainak eredményét jó—néhány svájci és külföldi orvosi szaklapban is közzétette. Bizo­nyos dohányzásmódok következményeit szinte véletlenül fedezte fel. A levegő szennyezettségéről folytatott kuta­tómunka keretei között azt remélte, hogy a hegyvidékek tiszta levegőjében talál tüdőráktól v mentes közösségeket. De hiába! A 102 tüdőrák-beteg közül ott is 100 erős do­hányos volt; túlnyomó többségük szivarozott. Teljesen hasonló eredménnyel járt a St. Gallen-i katonai kórház­ban 150 tüdőrákos körében végzett vizsgálat. Svájcban a becslés szerint az összes dohányosok 20— 25 százaléka cigarillót, szivart vagy pipát szív, sőt arány­számuk vidéken csaknem 50 százalék. Hollandiában, Bel­giumban és Dániában is jelentős a fogyasztás szivarból és pipadohányból; az orvosoknak mindenütt feltűnik az át­lagon felüli pipázás és szivarfogyasztás. Ha a szivarozók az egészségük kímélése céljábój mondtak le a cigarettá­ról —, vélekedik Gsell professzor —, úgy ezt a célt nem érték el. BARDOSI NEMETH JANOS: Levél a faluról Szavaitok paraszti csokra ide esett az asztalomra, akár a zsálya illatozott, eszembe hozta a földet, a jámbor tehenek esti ballagását, a tej melegét. maeskák nyujtózását a porban, itt vannak mind körülöttem: emberek, állatok arca világit, hold a szalmakazal tetején, kicsi betűkben rokonaim szive dobog, friss kaszálók felől a szél megsimogat: a haza van itt veMk és én e haza karjaiba merülve alszom eL FARKAS ANDRÁS: Ha a csend... Ha a csend most kis tó lenne, Bizony, fürödnék is benne, Bőröm, lelkem tiszta lenne, Elhagyna a világ szennye. Ha a csend most felhő lenne, Bizony, fürödné^t is benne, \ Szemem, lelkem tiszta lenne, Lehullna a világ szennye, De pocsolya a kis csend itt, Bizony, meg nem fürdet senkit, Néha lassú kolomp csendít, Figyelmeztet fentit, lentit. Mindenfelé figyelmeztet, Bizony a csend lenne kezdet Bizony a csend lenne legszebb: Amíg tó volt nagyon tetszett A#W*^A*AA*A/SA/SAAAAAAAA/SAAAAAAAAAAéWVAAAA/\*/VNAA/\A/VéVN/VVVV/V,VAA>A/V'A/VVV* zik, hanem a sárhányóra ra­gasztanak egy cédulát, ame­lyen a következő szöveg ol­vasható: „MEGSZEGTEM A KREsz-t, bírságot kel­lett FIZETNEM”. A cédu­lát olyan ragasztóanyaggal erősitik fel, hogy a gépkocsi­tulajdonosnak hosszú órák fáradságos munkájával sike­rül csak eltávolítania a meg­bélyegző feliratot t Egy Franciaországban vég­zett felmérésből kiderül, hogy a középületek nemzeti szinti zászlóit — a szmog mi­att — vidéki nagyvárosok­ban kétévenként, Párizsban egyévenként és Rouenben há­romhónaponként kell kicse­réin!, Svájci orvosok megállapították; a, szívinfarktus foly­tán bekövetkezett halálesetek arányszáma egytiarmadaval nagyobb a szivarozóknál és a pipázóknál, mint a nem dohányzóknál. Hároméves kutatómunkájuk során az ösz- szes tüdőrákos betegek egyötöde-egynegyede szivarozott vagy pipázott és körülbelül kétharmaduk cigarettázott. Gsell professzor közvetlen összefüggést állapított meg a pipázás és az ajakrák, valamint a szivarozás s a nyelv-v a száj-, a torok- és a gégerák között Tanulmányaiból ki­derült, hogy a dohányfüstben lévő kárt okozó anyag ak­kor is hat, ha egyáltalán nem jut be a tüdőbe. Minden­esetre tévedés azt gondolni —, mondotta —, bogy a pi­pázók és a szivarozók sohasem szívják le a füstöt; csak maguk sem veszik észre, úgy hogy az ő vélekedésükre nem lehet hagyatkozni. Aki pipázik, vagy szivarozik —, mondotta befeje­zésül Gsell professzor —, a tüdőrák kockázatával ját­szik, bár az rendszerint csak tíz évvel később jelentkezik; a szivart és a pipát tehát semmi esetre sem lehet ártal­matlan cigarettapótléknak tekintenL Európaiak a tengerparton Hogyan viselkednek egyes országok turistái azonos körülmények között Egy idegenforgalmi válla­lat. a Földközi-tenger partján nagyszabású közvélemény­kutatást tartott. Ahhoz, hogy jobban megszervezhessék a csoportos turistautakat, tud­niuk kell, mit remélnek egy tengerparti nyaralástól a tu­risták. ' A Földközi-tenger partján afféle közvélemény-kutató brigádok pásztázzák a terü­letet, olyan „kísérleti nyula- kat” keresnek, akik hajlan­dók válaszolni a feltett kér­désekre, és megengedik, hogy a felrpérők nyomon kö­vessék őket egész napjukon. A közvélemény-kutatók fegyvertárába tartozik egy mérőszalag, amfelynek segít­ségével megállapítják, hogy a fürdőzőknek milyen távol­ságot kell megtenniük a bár­ig, a fagylaltárusig, másik kelléke az óra, amellyel mé­rik azt az időt, amit a kü­lönböző korosztályhoz tarto­zó fürdőzők a vízben vagy a tengerparton sétálva tölte­nek. A múlt évben végzett elő- felmérések adataiból a kö­vetkező furcsaságok tűnnek ki: —az angolok — ki tudja miért — a tengertől távolabb telepszenek le, mint más nemzet fiai, például a fran­ciák A németek mindenki másnál hosszabb ideig tartóz- j kodnak a vízben. A franciák; pedig mindenkinél rövidebbj ideig. Ugyanakkor a franciák ; igen hosszú időt töltenek J vízibiciklizésseL A franciák könnyűszerrel; váltogatják strandhelyüket. J Az olaszok és a németek; gyakran magukkal viszik aj rádiójukat, a franciák pedig J kutyájukat. Az angolok nagyon keveset j játszanak (pingpong, röplab- J da) de szívesen olvasnak új- J ságot és könyvet. illatok szakértője Düsseldorfban él egy Al­mut Brahmstadt nevű M éves lány, aki arról híres, hogy 2500 szagot képes meg­különböztetni. Rendkívüli képességét jól kamatoztatja, mivel a legkülönbözőbb vegy­ipari, kozmetikai cégek ké­rik segítségét. Gonzales de Vedado*: Az úr OS fit asa Mátyás faarcáról semmit sem lehetett leolvasni. — Adott pénzt dón Alvarez? — Nem, uram — felelte Mátyás. — Mondtad neki, hogy nagyon szépen kérem, adjon egy kis baráti kölcsönt, amit később becsületesen megadok? — Mondtam, uram. — És don Alva­rez? — Kidobott, uram. Azt mondta, ha bárki más küldené az ina­sát kölcsönért, telje­sítené a kérést, de az ön számára egy fél pezetája sincs. — Ez bizony rossz hír, Mátyás... Ak­kor el kell adnunk az aranyozott gyer­tyatartót. — Azt már a múlt héten eladtuk, uram. — Aha. Akkor él kell adnunk a fele­ségem gyöngyház fül­bevalóját. — Engedje meg, uram, hogy felhív­jam becses figyel­mét: önagysága a fülbevalóját is elvit­te. amikor önt itt­hagyni méltóztatott. — Igazad van. Má­tyás ... Mondd csak, mennyi bérrel tar­tozom? — Hatvan pezetá­val, uram. — Hallgass ide, Mátyás, ez kéthdvi béred. Tudod mit: nem aaom Ki neked. KÉTSZERES BOLDOGSÁG (Foto: Zeit im Bild) don Älvarezhoz, Mondd meg neki, hogy üdvözlöm, és égy kis baráti köl­csönt kérek tőle. És azt is mondd meg, hogy remélem, meg­tartja a szavát. Kérj egy százast. — Félek, uram, hogy kidob. — Ne félj, Gonza­les! Don Alvarez vi­lágosan megmondta: ha bárki más küldi kölcsönért az inasát, adok neki. Csak szá­modra nem volt■ egy pezetája sem! — Megérettem, uram. Felöltöttem Mátyás libériáját és elszágul­dottam don Alvarez- hoz. Az ajtóban még hallottam, hogy Má­tyás telefonál a fele­ségemnek és kéri, hogy jöjjön vissza hozzá... (Fordította: Zahemszky László) * Spanyol humorista. hanem leszpigáiom. Szolgalatára állok, urcAn, és most már az ön gondja, hogy valahonnan pénzt kerítsen, amiből meg­élünk. Mátyás faarcán egy izom se rezdült. — Rendben van, Gonzales — mondta. Öltözz át és ugorj el A bonyolultabb, a változa­tosabb társadalmi érintke­zéssel párhuzamosan egyre gazdagabb és árnyaltabb kö­szönési és köszöntési formák alakultak ki. A múltban illett tudni, kinek, melyik köszö­nési forma dukál. A társa­dalmi életben beálló változá­sokkal együtt jár a köszönés nyelvi formáinak változása is. Egy levélírónk szerint pl. mai társadalmi viszonyaink­hoz már nem illik „a régi polgári életformára árulko­dó pá köszöntés sem”. Leve­lében arra kér választ, he­lyes-e a következtetése. Hogy megfelelő választ adhassunk kérdésére, rövi­den kísérjük végig a pá nyelvi forma fejlődéstörté­netét. A köszönés, illetőleg inkább az elköszönés, a bú­csúzás szavai között nyelvi .szerepet vállaló pá idegen eredetű, a bécsi német nyelvből került városi pol­gárságunk szókészletébe. Ez azt is jelenti, hogy a bécsi társadalmi keretekből kivál­va, nálunk is ugyanazt a szerepet teljesítette, mint Bécsben. A bécsiek a ma­gyar viszontlátásra búcsúzó köszöntés használati értéké­ben éltek vele. Az 1790-es években írásban is jelentke­zik ez a szó. Pikkó hertzeg és Jutka—Perzsi című „szo­morú víg operában” Jutka így búcsúzik kedvesétől: „Pá! Pál, Pikkó, Adiel...” Az 1820-as években meg­jelent szépirodalmi alkotá­sokban a következő szöveg- összefüggésekben jut szerep­hez: „A Diettl Pál, angyal” (Vahot Imre); Pá! Kedves.'; Pá magának!; Pá maguk­nak! A városi polgárok nyelvhasználatában egyre gyakrabban jelentkezik ez a köszönési szó, elsősorban bú­csúzó szóként ezekben a for- málfcan: Pá, szívem!; Pá, édesem stb. Űjabb szerepet vállalt magára akkor, ami­kor már találkozáskor is így köszöntötték egymást a nők. különösen az idősebbek a fiatalabbakat. A nők köré­ben azután egyre általáno­sabbá vált a pá használata. A férfiak igen ritkán vet­ték ajkukra, és csak bizal­mas beszédhelyzetekben. Ná­lunk gyermeknyelvi. szóként szótározták elsősorban, mert a gyerekeknél általánossá vált a használata, és búcsú­zó szóként még ma is na­gyon eleyen. Gyakran ike- rítve hangzik: Pá-pá! A felnőttek nyelvhaszná­latában azonban v'sszaszoru- lóban van, már az öregebbek is leszoknak róla, a fiatalab­bak pedig csak tréfálkozó jókedvükhen veszik ajkukra. Dr. Bakos József MfcMtVV S/.l ,H KI ,KS WWWWW>. AAV«A/WVV\V!AAAAW!AAAW/tAVWWA\AAAAA(VVIl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom