Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-26 / 225. szám
Munka és viselkedés H | osszasan, örömmel beszélt a szövetkezet el- Síöke az idei jó termésről. „Menjünk ki a határba — invitált — győződjön meg róla a saját szemével, milyen kukoricánk, cukorrépánk termeit, s az almafák ágait valósággal lehúzza a tenger gyümölcs.” ki is indultunk, s mintha nem tudtunk volna betelni az őszi határ dús pompájával, naphosszat a földeket jártuk. Találkoztunk és szót '.toltunk a szántóföldi kertészet paradicsom- és paprikatábláin szorgoskodó nagy csapat asszonnyal és leánynyal. mellettük, körülöttük • ott sorakozott a sok teli Iá-. . da. Bosszúsan újságolták többen is az elnöknek: lassan halad a szállítás. Araikor pedig szóvá tették ezt az egyik gépkocsivezetőnek, dühösen felcsattant, hagyják őt békén, napok óta tizennégy, tizenhat órát dolgozik, már alig áll a lábán. Nem messze a kertészettől' két traktor állt a friss szántáson. Tárcsáztak volna, de mint kísérőm érdeklődése nyomón csakhamar kiderült, az egyik gép motorja meghibásödott, most azt nézik,' mit lehetne tenni, mert tártál ékalkatrészt nem hoztak magukkal, és tudomásuk szerint a raktárban sincs. Az elnök gyorsan visszaült a maga vezette terepjáróba, majd hoz ő segítséget, várjam meg, közel van a szomszéd tsz központja... Eltelt egy jó óra, mire a meghibásodott traktor megint dolgozni kezdett S bármerre mentünk a határban, az elnöknek mindenütt akadt kisebb-nagyobb intéznivalója, amit bölcs nyugalommal vállalt az első szóra, hiszen —• úgymond — a nagy termésnek a gondja sem kicsi. Bármerre járunk az országban, látjuk, tapasztaljuk ezt. A munkaerő biztosítása, a gépek munkájának szervezése, a termés megfelelő raktározása, a tagság egyéni kérései, amelyek többnyire a háztáji termés betakarításával, elszállításával kapcsolatosak, erősen próbára teszik a vezetők rátermettségét, tudását, szervezőkészségét, mi több, az idegrendszerét. Az emberiség vizsgája is az őszi nagy munkacsúcs, amely a mezőgazdaságban az erők és eszközök koncentrálását, okos kombinálását, írja élő a vezetők számára. Mozgásba lendül a termelés egész gépezete. Minden azon áll. vagy bukik, miként sikerül. megőrizni és fokozni az emberek munkakedvét, felelősség- érzetét, s a vezetők képesek-e magukkal ragadni, « napi tennivalók elvégzésére sikerrel ösztönözni a mező- gazdasági dolgozók milliós seregét. Jól tudjuk? ilyen időszak- bán kísért leginkább a túlfűtött indulatok kitörésének veszélye. Ilyenkor találkozunk főként a parancsolgatással, az önuralom hiányát tükröző felemelt hanggal. Ez az az időszak, amikor a munka hevében egyes tisztségviselők hajlamosak elfeledkezni a viselkedés, az emberek iránti kötelező tisztelet elemi szabályairól. Arról nevezetesen, hogy nyugalmukat mindenkor megőrizve, türelmesen, a legnagyobb tisztelet / hangján beszéljenek azokkal, akikre a munka. neheze hárul: a fizikai dolgozókkal. S hogy az őszi nagy hajrában megtegyenek mindent az emberek jó közérzetéért, törődjenek velük amennyire csak a körülmények megengedik. . Kinn a mezőn, ha valami nem úgy halad, mint ahogyan kellene, az elkerülhetetlenül előadódó zökkenők következtében nagy munkáik idején amúgyis gyakoribb a meg nem értés. Hallani eseteket arról, hogy parázs veszekedések támadnak egy hiányzó iszerszám, egy késve érkező üzemanyag-szállítmány, vagy az ebéd nem kielégítő minősége miatt. Milyen sokat ér ilyenkor egy-egy békítő, higgadtságra intő mondat, amit a vezetőtől hallanák. Még töb-, bet pedig az, ha a zökkenők elhárítására azonnali intézkedés születik. B földeken dolgozók joggal varjak a vezetőikből, hogy a munka közben támadt legnagyobb bonyodalmak közepette is hivatásuk magaslatán álljanak, ordítozás, idegeskedés helyett; ahelyett, hogy minden hibáért másokat okolnak, megszüntessék a hibák okait, s cselekvő módon, emberi tartásukat megőrizve vegyenek részt a munka zavartalan menetének biztosításában. ti. So A TUt/ I t i\ Műtrágyagyár® teljesítette , kongresszusi * felajánlását A Tiszai Vegyi Kombinál műtrágyagyárának kollektívája az MSZMP XI. kongresszusának tiszteletére fel■ ajánlotta, hogy az év végéig 10 ezer tonna, összesen lö millió forint értékű műtrágyát gyárt terven felül. A: eredetileg 15 napra tervezett nagyjavítást 4 nap alatt elvégezték. Augusztus elején már teljesítették felajánlásukat, 11 ezer tonna műtrágyát gyártottak terven felül (MTl-foto — Erezi K. Gyula felv. — KS) Á Bükk új szőnyegén 09 SZŐNYEGET KAP a Bükk: kijavítják, megerősítik, korszerűsítik a 2506. és 25. számú közutakat... Az idén kezdett munkának máris nagy a látszata. Aki Vadna felől közelít Heves megyébe, gépjármüvén élvezettel tapasztalhatja a kedvező változásokat. A pálya sima és szélesebb is, mint volt, nem ráz, kellemesen ringat. Vígján suhanunk nű *s gépkocsinkkal Szilvásvárad felé. Az útitársak — a kivitelező képviselői •—, elégeA cukorrépatermesztés soha nem tartozott az igénytelen mezőgazdasági kultúrák közé. Az egykori kisüzemek, magángazdaságok földjein is kemény munkát, nagy figyelmet követelt e fontos kultúrnövény termesztése, felnevelése és betakarítása. Különösen nehéz volt a kapálás, az eggyelés, a répa kiásása és fejezése, koronázása. A régi körülmények között ma már nem lehet, s nem is lenne gazdaságos cukorrépát termeszteni. Nagyobb problémák addig nem is voltak, amíg volt elegendő élő munkaerő az egyeléshez, kapáláshoz és koronázáshoz. Aztán ahogy fogyott a kézi erő a mezőgazdaságban, úgy fogyott a hazai termesztésből származó cukor is a fogyasztói piacon... Ezért vált szükségessé a „programok” sorában a kormány cukorrépatermesztési programja, amelynek az a fő törekvése — ahogy ezt az utóbbi években szinte jelszóként is gyakran hallhatjuk — „több cukrot — hazai termésből. .. ” Hogyan? — Csakis korszerű termesztési technológiák bevezetésével. — Az első probléma, amelyet meg kell oldani — mondja Tóth Mihály, a poroszlói termelőszövetkezet elnöke — a megfelelő vetőmag, az olyan fajta kikísérletezése, amely örökletesen egy- csírájú. Ha ezt ugyanis sze, menkénti vetőgéppel elvetjük, kiküszöböljük az egye- lést. — Nincs még ilyen vetőmag? — Van, de még tökéletesítésre szorul. Ugyanis az idei vetésnél is azt tapasztaltuk, hogy csak 70 százalékban kelt egyenként a mag, a többit ritkítani, egyelni kel- létt... ~r-. Mi volt a helyzet a gyomtalanitásnal? — Jelentős az előrelépés. Nem kell annyit kapálni, ha jól sikerült a vegyszerezés a vetés idején. Vagyis, ha 2—3 héten belül csapadekot kap a föld a vegyszerezés után, akkor hatékony, de ha nem, bizony kapálhatjuk... — Az öntözés nem segítene ilyenkor? , — Feltétlenül, de nekünk egyelőre nincs rá lehetőségünk. .. Kint a határban, a Vasút- dűlőben már folyik a cukorrépa betakarítása. A Ven- Csei János és Oláh Imre traktorosok által MTZ-vei 'vontatott aspjgafcaemet „Klet„Több cukrot — hazai termésből^" Gépek és gondok a cukorrépaföldeken. ne”-típusú gép szinte elvész a hatalmas cukorrépaföldön. — Lassan haladunk — mondja Oláh Imre. — Kis teljesítményű ez a gép. Na- pdnta, váltásban olyan három hektárnyi területről szedi össze a répát. A gép koronáz, „söpröget”, majd kihúzza a földből, ezután a répakombájn gyűjtőterébe kerül, s onnan ürítjük a szállító jármű platójára. — Jó lenne egy nagyobb teljesítményű gép, vagy gépsor — mondja a szövetkezet elnöke. — A füzesabonyi Állami Gazdaság már rendelkezik olyannal. Rövidesen megnézzük... Az állami gazdaságban valóban vannak nagy teljesítményű, a szó szoros értelmében vett nagyüzemi gépek, gépsorok. Az elmúlt években egy csehszlovák gépsor dolgozott, az előző hetekben pedig két új, még nagyobb várakozást keltő „masina” érkezett a gazdaságba. A Dormánd melletti Hanyi-központban parkíroz a legújabb, amely KGST-koo- perációba készült, s egyébként a Szovjetunióban gyártották. — Szinte még ki sem próbáltuk — tájékoztat az egyik agronómus, majd elmondja, hogy lényegében három elemből áll ez a betakarító gépsor. Külön a koronázó, a „söprögető” és együtt a kiemelő és a felrakó gép. Lényegesen olcsóbb, mint a gazdaság "másik kerületében, a Pusztaszikszón dolgozó, francia importból vásárolt „Herriau”. — És a teljesítmény? — Még nincs tapasztalatunk. Kezdeti nehézséget az első két gépelem együtt vontatása jelent. Nincs olyan erős traktorunk, amelyik mindkettőt vontatni tudná, s amit kölcsön kértünk — egy romárt traktort — annak pedig a hátsó kerekei nem férnek el a sorok között. A másik kerületben, Pusztaszikszón éppen leállt a Herriau, amikor odaérkeztünk. — Nincs nagyobb baj — mondja Veres Sándor kerületi műhelyvezető. — Üj a gép, s előfordulnak kisebb hibák, amelyek csak ilyenkor, menet közben derülnek ki. Most például meglazult egy csavaranya, nem vettük észre, leesett. Mar bement az egyik szerelő a műhelybe másikat keresni helyette. Eddig 30 hektárról takarította be a két gépelemből álló francia gépsor a termést, s mindenütt látni, hogy meglehetősen* sok a szétszórt répa 'a földön. Óránként egy hektár a teljesítmény... — A külön elemként dolgozó felrakó gép és a mellette haladó XFA-tehergénkocsi nincs még jő összhangban — mondja Szőke Jónás kerületigazgató. — Azért vagyunk itt kint, hogy minden problémát alaposan megfigyeljünk, s amint tudunk, segítsünk... — Melyek az eddigi legfontosabb tapasztalatok? — Az első, amelyen magunk, termelők segíthetünk, hogy ezekhez a répakombájnokhoz szinte asztalsimaságú talajmunkát kell végezni. Ugyanis csak ebben az esetben vágja le azonos magasságban a fejelőszerkezet a répa koronáját. Másik fontos dolog az öntözés bevezetésének szükségessége, s a növényvédelemben pedig — még nagyobb táblákon, mint most — megoldani a repülőgépes vegyszerezést. Ha ez sikerül, nem lesz tovább szükség a nyár végi — most is kézi erővel végzett — gazoló kapálásra... Megkezdődött a répaszezon. Az 50—100 hektáros, hatalmas répaföldeken gépek' moraja zúg. A gépeké, amelyek felváltották itt is a nehéz fizikai munkát. Nem látni már sehol kézzel koronázó, hajlongó asszonyokat, gyermekeket az őszi határban. i Bár sok még a gond e gépekkel, de a megoldás körvonalai már jól látszanak... Faludi Sándor Munkában a „Herriau”, a felrakó és az IFA a Füzesabonyi Állami Gazdaság pusztaszikszói Tépaíöldján. - • gidai Peti, Mártani detten mutogatnak az ablakból : — Elég jói haladunk a munkákkal. A 11-es kilométerkőig már teljes a burkolat, rajta a mintegy 15 centiméteres friss aszfaltréteg. —- Augusztusig éjjel-nappal dolgoztak embereink — magyarázza Erdélyi Bertalan szb-titkár —, hogy a legjobban kihasználjuk az időt és lehetőségeinket. Szükség volt erre, mert napközben elég nagy a forgalom, s 'ráadásul, hogy az Egerbaktá- ról szállított keverékkel minduntalan szinte meg kell kerülni a várost, elég lassan jut ki az anyag ide. A három műszak mellett a szak- tarsak külön is igyekeztek, méltóan kongresszusi vállalásaikhoz. Teljesítményeiket újítás is segítette: Zalánki Tamás építésvezető-helyettes és Fehér József energetikus . ötlete, elképzelése alapján sikerült megteremteni a biztonságos éjszakai munkavégzés feltételeit. Déltájban érkezünk Szilvásváradra, az útszélen éppen ebédel egy csapat. — Mi amolyan „készre- gyártók” vagyunk — mutatkozik be a kis társaság — a befejező munkák végzői. Az útszegélyt, a padkát készítjük, folyókákat, átereszeket építünk... — Érezzük, hogy szégyenkezésre éppen nincs okunk — mondja két falat között Daragó Dezső — de bizony jóval előbbre is lehetnénk. A mj anyagunk ugyanis mostanában akadozva érkezik, ami nyilvánvalóan hátráltat bennünket. Emiatt sokszor nekünk, szakmunkásoknak is mással, különféle földmunkákkal kell foglalkoznunk, ami se nekünk, se a vállalatnak nem jó. — Feltétlenül javítani kellene nálunk is az anyagellá- itáson. — türelmetlenkedik Barta Lajos —, mert különben nehéz lesz továbbra is állni a szavunkat! TÜRELMETLENKEDIK. tüzel az idősebb ember, úgy lelkesedik a munkájáért, mintha talán az imént kezdte volna. Pedig — mint meséli —, két hónap múlva nyugdíjba megy. Búcsúzásának azonban meg akarja adni a módját. Presztízst csinál abból, hogy a szerszámot miként adja át a. maradóknak ... " Tovább az úton, egy mini- géppel, s „parancsnokával”, Nagy M. Józseffel találkozunk; — A 11-es kilométernek, kezdtem, onnan jövök visz- szafelé itt a padkán — beszéli a megszólított munkás. — „Simítok”. Most éppen a leszort zúzalékot. Máskor utat, járdát, vagy éppen térburkolatot. A Liszkóban példáiul a gyárudvar burkolatát is készítettük. "Gépe, a „kézi vezérlésű, vibrációs padkahenger”, amivel naphosszat „sétál”, látszólag apró masina, de mint mondja a kezelője; súlyosabb 10 mázsánál is. Motor hajtja ugyan, de bizony szükség van azért a kézi erőre is. Olykor-olykor jókorát kell rátani rajta, nehogy az árokba boruljon. t — Mire vége a műszakmindig — sóhajtja —, de vissza nem mennék már a 'traktorhoz, amit korábbi munkahelyemen valahogy sokkal kényelmesebbnek tartottam. .Megszoktam, megszerettem ezt a gépet, ezt a munkái, ezt a „csavargó életet” is. Ha nehéz is, úgy vélem, csak kibírom már azt a néhány évet, ami a szolgálatból még hátra van... AZ „ÖREG” lelkiismeretes, szorgalmas, jó munkása az Egri Közúti Építő Vállalatnak — dicsérik a háta mögött kísérőim. — A műhelykocsiért is csak a legritkább esetben szol. Általában maga javítja a hibákat. Közben, míg beszélgetünk, a túloldalon egy „igazi” nagy henger érkezik mellénk. A 10 tonnás monstrum vezetője Molnár Sándor. — Nos, hogy ízlik az új munkahely ? — kíváncsiskodik tőle az szb-titkar. Mivel hogy a gépkezelő nemrég jött át a miskolci ÉVIZIG- től, s éppen a hét elején látott itt feladatához. — Nincs semmi baj, ismerős . az ilyenfajta henger is, mert valamennyi föld- munkagépre megvan a vizsgám — válaszolja Molnár Sándor. — Jól elvagyok vele, csak hát, mi tagadás, kicsit unalmasabb, mint, mondjuk: a kotró, vagy a dózer. Meg aztán, okoz is nemi felesleges izgalmat: akitől átvettem ezt a bérelt 'masinát, úgyszólván egyetlen szerszámot sem hagyott a gépen. Úgyhogy most azért szurkolok, ne legyen semmi baj, amíg a felszerelés meg nem érkezik... Különben nincs semmi különös, igazán örülök, hogy az új munkahellyel közelebb kerültem végre a lakhelyemhez, Füzesabonyhoz, ahová már naponta hazajárhatok. A bélapátfalvi átmenő útszakasz még gödrös, rossz, de ! Mónosbéltő! már ismét jó darabig csaknem rendben a palya. Rajta az első réteg aszfalt. Amint mondják: a jövő héten ismét jön a fi- nischer, s hordják alá megint a keveréket. Űjra nagyüzem lesz a hegyek között. — Sajnos a tervek hiányosak, s emiatt csak szakaszosan végezhetjük a munkát — mondja a központban a kivitelező Egri Közúti Építő Vállalat igazgatója, *Zana Károly. — így például a bélapátfalvi átmenő szakasz feladatai, valamint a Felnémet és Eger közötti négysávos út kialakítása jövőre marad. Ezek híján azonban — ha az időjárás továbbra is kedvez a számunkra — a felsötár- kányi elágazásig még a tél beállta, előtt végzünk a munkákkal. — Bízunk a további motv kaversenv sikerében — folytatja Szamosvölgyi Gábor parttitkár —, amit a magunk részéről a felvetődött hiányosságok mielőbbi megszüntetésével, még jobb szervezéssel próbálunk elősegíteni. ÜGY LEGYEN! Gyóni Gyula <Mmmo jgeBteabsr 2§* áttörtök
