Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-21 / 221. szám

Menni vagy maradni? Ösztönző nyugdíjpótlék, mindenki javára SOR KERÜL-E A HATVANI CSOMÓPONT REKONSTRUKCiOjARA? —GYORSUL-E AZ U' "KI PÁLYAUDVAR KIALAKÍTÁSA? — KAP-E DIESEL-VONATOT A FÜZES­ABONYI—DEBRECENI VONAL, JAVUL-E A KÖZLEKEDÉS KISKÖRE ES RECSK FELE — KAP-E ÜJ, KORSZERŰ AUTÓBUSZOKAT A VOLÁN? — MI A HELYZET AZ ÜJ ÉSZAKKELETI AUTÓPÁLYÁVAL — MILYEN LESZ. S MIKORRA KÉSZÜL EL A KÉKESI ÜJ TV-TORONY? A KPM vendégei volfun NEMRÉGIBEN tanúja le­hettem egy vitának, amely­nek résztvevői azt feszeget­ték, hogy .vajon reális-e a náluk alkalmazott nyugdíj- korhatár? Köztudomású, hogy öregségi nyugdíj a férfiakat hatvan, a nőket ötvenöt éves kor betöltése után illeti meg. Ennél ala- csonyaDb nyugdíjkorhatár egyetlen iparilag fejlett ál­lamban sijics. (A Német Demokratikus Köztársaság­ban, Ausztriában és Angliá­ban 6b, illetve 60 év. Hol­landiában és az NSZK-ban egységesen 6b év, Svédor­szágban egységesein 67 év a nyugdíjkorhatár.) Magyarországom a nyug- díjkorhatárt elért népesség arányának fokozatos emel­kedését a gyermekek arány- számának fokozatos csökke­nése kíséri, s mert a leg­utóbbi népesedéspolitikai in­tézkedésektől — a dolgok természetéből következően — nem várhatók azonnali eredmények, csökken az ak­tív keresők aránya, akikre a nyugdíjasok ellátásának kötelessége is hárul. A sta­tisztikusok azt is kiszámí­tották, hogy a hatvanadik életévükben nyugdíjazott férfiak átlagosan még 16 évig, az ötvenöt éves ko­rukban nyugdíjazott nők még 23 évig veszik igénybe a nyugellátást Mindezek alapján úgy látszik, hogy a bevezetőben jelzett kérdést még akkor is indokolt fel­tenni, ha egyébként közis­mert, hogy a fizikai munká­sok többsége a korhatár el­érésekor habozás nélkül a nyugdíjat választja. Más a helyzet — érvelnek sokan — az értelmiségiekkel, különö­A galyatetői takaros ví- kendház falába nyugodtan bevéshetnék a következő szö­veget: „Épült a főnöknek, a hálás beosztottak közremű­ködésével.” De ne vágjunk az esemé­nyek elé, kezdjük ott, ahol Lehoczky Imre. az EPFU Vállalat gyöngyösi kirendelt­ségének vezetője is. elindult a lejtőn. Természetesen: le­felé ... • Ami igaz, az igaz: a szó­ban forgó kirendeltséget az 1973-ban végzett eredményes munkájáért — a főnök sza­vai szerint — „a megtisztelő, szocialista kirendeltség cím­mel tüntették ki.” Volt szép ünnepség, jutalomosztás, — a kis kollektíva többsége meg is érdemelte, hiszen va­lóban eredményes munkát végeztek — örültek Gyön­gyösön és a vállalat miskol­ci üzemegységében is. A nagy öröm azonban nem tartott sokáig. A kirendelt­ségen tapasztalt szabályta­lanságokról, visszaélésekről ugyanis egyre több közérde­kű bejelentés érkezett a He­ves megyei Népi Ellenőrzési Bizottsághoz, s már az első vizsgálatok kiderítették: nem is annyira szép a menvasz- 6zony, s ha a „megtisztelő” szocialista cím odaítélése előtt a miskolci üzemegység vezetői is jobban szétnéznek a kirendeltség vezetőinek „portáján”, egészen biztos, hogy az eredmények értéke­lésekor, szóba se jöhettek volna a gyöngyösiek. A bejelentések alapján el­rendelt vizsgálatok során ugyanis a következő szabály­talanságokat, visszaéléseket állapították meg a népi el­lenőrök: Nincs biztosítva a társa­dalmi tulajdon védelme — nincs raktáros, a különböző anyagokat maguk a gépko­csiszerelők vételezgetik — kezelheti a pénztárt az ad­minisztrátor és a telepvezető fc, rendszeressé vált, hogy a műszak vegan, az t»tt órák­sen a magasan képzett szel­lemi fog] alkozásúakkal. A hatvanéves férfi, az ötvenöt éves nő —< ha egyébként egészséges — munkaerejé­nek, alkotóképességének tel­jében lehet, s a törvényes lehetőségen kívül kevés ész­szerű indok szól a nyugdíja­zásuk mellett. NEM VITAS: az érvelés logikus, de hiba lenne olyan következtetésre jutni, hogy — különösen ebben a műn- kaerőínséges korban — lu­xus az ilyen alacsony nyug­díjkorhatár fenntartása. Hi­ba lenne, ugyanis ezt a kér­dést nem lehet kizárólag gazdasági szempontból vizs­gálni, másrészt fölöslegesek is lennéiíek az efféle vizs­gálódások. Viszonylag keve­sen tudják — s ez nem vet valami jó fényt a vállala­tok, a munkahelyek nyug- díjelőkészítö bizottságainak munkájára —, hogy aki akar, s akinek a munkájára szükség van, az a nyugdíj - korhatár után is dolgozhat. Az erről szóló rendelet kifejezetten, ösztönzi a nyug­díjba készülőket, hogy né­hány évig még vállalják a rendszeres munkát. Havi fi­zetésük mellé nyugdíjpótlé­kot kapnak: fizikai munka­körben minden munkában töltött további év után hét, egyéb munkakörökben há­rom százalékkal emelkedik a nyugdíjuk. Néhány évi mun­ka után tehát a korábbi alapfizetésüket erősen meg­közelítő összeggel mehetnek nyugdíjba. A rendelet két éve lépett érvénybe s bár az érdekéi­tek teljes köre — a hiá­nyos propaganda miatt — nem ismeri, viszonylag so­kan éltek a lehetŐ6éggeL Tavaly az öregségi nyug­díjak egyharmadát már a ban „elromlanák” a kilomé­tert mérő órák a gépkocsik­ban, mást mutatnak az órák este, mint reggel, s fölöttébb sok fuvart végeznek el 50 százalékos kedvezménnyel. Zűrzavaros az üzemanyag­vételezés, s arra is akadt példa, amikor az „idegen” címekre lebonyolított fuva­rokért maga a telepvezető fizetett készpénzzel. Külön fejezetet kapott a népi ellenőrök jegyzőköny­vében Lehoczky Imre galya­tetői hétvégi házának építé­se. Ennek több oka is van: egyrészt, mert az építkezés­hez szükséges anyagokat a vállalat gépkocsijain szállí­tották fel a Mátrába — 50 százalékos kedvezménnyel — sőt, hét fuvar menetlevele időközben „véletlenül” el­tűnt. Bebizonyosodott továbbá, hogy a gépkocsivezetők, a ra­kodómunkások, a szerelők is részt vettek a főnök házának építésében. Többségük — el­sősorban a rakodók — ter­mészetesen munkaidő alatt segítették ki a főnököt. A telepvezető iránti lelkesedé­sükből különösen az „Űj Elet” nevű szocialista bri­gád (?) mutatott példát: a kis kollektíva úgy döntött: három nap alatt felhúzzák Lehoczky házának falait. „Az alulról jövő kezdemé­nyezésekért” nem volt hálát­lan a telepvezető. Jóindula­ta elsősorban a fiktív szám­lák kiállításakor és a külön­böző jogtalan elszámolások révén mutatkozott meg hű­séges alattvalói iránt. A beosztottaknak azonban csak egy kisebb csoportját verette ennyire Lejaoő^r. A, pótlék figyelemlbevetólévél állapítottak meg, jelenleg 66 ezren dolgoznak a nyugdíj­pótlék igénybevételével. De dolgozhatnának többen is. A népgazdaság szinte va­lamennyi területén a jelen­leginél jóval több, nagy ta- pasztalatú szakember mun­kájára lenne szükség, s jó­val céltudatosabban, jóval átgondoltabban kellene a vattaiatoknál munkájukat megszervezni. A rendelet csak lehetőség; gyakorlati értéke a megvalósítástól függ, magyarán attól, hogy a vállalatok — különösen, ahol szüntelenül panaszkod­nak a munkaerőhiányra -— mennyire veszik komolyan a rendelet adta lehetőséget. Mert nem mindegy, hogy egy kvalifikált szakmun­kást — 'továbbfoglalkoztatás címén — például segédmun­kásként dolgoztatnak, vagy egy műszaki aükalarnazott számára néhány évig vala­mi látszat munkaköri: kreál­nak. A segédmunkássá deg­radált szakember — mert munkáját, tudását, tapaszta­latait lényegében semmibe veszik — aligha él a lehe­tőséggel; nyugdíjba készülő kollégái előtt pedig ott a figyelmeztető rossz nélda„.. ' A TOVABEDOLGOZÁSRA ösztönző nyugdíjpótlék a munkaerőgondok enyhítésé­nek lehetőségét nyújtja a vállalatok számára, a maga­sabb nyugdíj lehetőségét az egyén számára s nem utol­sósorban. az értelmes, alko­tómunka lehetőségét min­denki számára, akiknek nyugdíjazása mellett —< a törvényes lehetőségen kívül — valóban kévés ésszerű in­dok szőL V. Cs, többieknek gyakran kellett reklamálniuk a bérelszámo­lásokkal kapcsolatosan, ne­kik kellett eltűrniük a te­lepvezető dühös, haragos ki­rohanásait is. Mint a megkérdezett dol­gozók elmondották a népi el­lenőröknek: Lehoczkynak el­sősorban akkor ment el a „vezérhangyája”, amikor a fiatalabb gépkocsivezetők, rakodómunkások nem telje­sítették a szabálytalan fuva­rokat, elszámolásokat elren­delő utasításait. Közülük ke­rültek ki — Lehoczky' sza­vai szerint — a „csirkefogók, a megbízhatatlanok”, s nem egyet felmondással is meg­fenyegetett. Hozzátartozik még a Le- hoczky-féle dossziéhoz, hogy a főnök Polski Fiatját is igen gyakran javítgatták, szépltgették az üzemben — munkaidő alatt, a vállalat berendezéseivel —, a szoká­saihoz tartozott továbbá az is: kizavarta a vele vitatko­zókat az irodából, s előfor­dult, hogy az ünnepségekre későn érkezőket szintén pa­rancsszóval küldte ki a te­remből. Nem véletlen tehát, hogy végül is megromlott a kol­lektíva hangulata, a dolgozók egy része félt a durva, go­romba főnöktől. Az indulato­kat tovább fokozta, hogy a telephelyen igen mostoha kö­rülmények között éltek és dolgoztak az emberek. Gyak­ran még az ivóvíz is hiány­zott, öt lavór jutott ötvenöt dolgozóra, sokszor nem volt mosószer, gyakran még szap­pan sem. A dolgozók élet- és munkakörülményeivel tigy^ms Lehoczky lényegesen A Közlekedési és Posta­ügyi Minisztérium vendégei voltak csütörtökön és pénte­ken a megyei lapok főszer­kesztői. A gazdag és hasznos program keretében a minisz­térium vezetői válaszoltak a szerkesztőségek kérdéseire is. A Népújság kérdéseire kapott válaszokat, a KPM je­lenlegi terveit, elképzeléseit nyújtjuk most át olvasóink­nak. — Belátható időn bejül sor kerül-e a hatvani cso­mópont rekonstrukciójára? Lebet-e gyorsítani az űj egri vasúti pályaudvar ki­alakítását. —- Hatvan állomás rekonst­rukciója már indokolt lenne Tekintettel azonban arra, hogy számos — Hatvan. állo­másnál is fontosabb — nagy­pályaudvar átépítése elen­gedhetetlenül szükséges, a rendelkezésre álló hitel- és munkaerő-kapacitás ugyan­akkor szűkös, a körülbelül egymilliárd forint költséget jelentő átépítés megkezdésé­vel reálisan csak a hatodik ötéves tervi dósaikban rá­molhatunk. Ami az egri pályaudvari) illeti: Eger új vasúti pálya­udvarának kialakítása két fázisban történik. Először — a Bélapátfalvi Cementmű re­konstrukciójához kapcsolódó beruházásként — a pályaud­var vágányainak teherforgal­mi része valósul meg. Ez ki­zárólag a vasúti technológia zavartalan lebonyolításának érdekét szolgálja. A MÁV fejlesztési tervei szerint az ötödik ötéves terv időszakában megkezdődik az űj állomás áruforgalmi léte­sítményeinek és berendezései­nek telepítése, amennyiben az adott helyen a kapcsolódó városi alaplétesítményék is kevesebbet törődött, mint saját háza építésével, vagy a szabálytaUtn számlázásokkal. A telep vezetője igencsak eljátszotta tehát becsületét. Ráadásul egy szocialista cím­mel kitüntetett munkahely vezetőjeként. Érdemes továb­bá azon is elgondolkodni: vajon az üzemegység főre­vizora a népi ellenőrök ké­rése végett a vizsgálat so­rán miért nem talált egyet­len törvénysértést, szabály­talanságot sem Gyöngyö­sön ... Figyelmet érdemel még to­vábbá az is: a miskolci üzem­egység vezetői vajon miért csak a budapesti székhelyű nagyvállalat vezérigazgatójá­nak közbelépésére indítottak vizsgálatot — húsz „pontban” ez az ellenőrzés is elmarasz­talta Lehoczkyt — a telepve­zető ellen. Pesten nem csi­náltak belőle presztízst, — sőt köszönettel vették a se­gítséget —, Miskolcon viszont igen sokáig nem szívesen vették a telepen gyakran megjelenő népi ellenőröket. A pontot végül is Miskol­con — természetesen nem függetlenül a vezérigazgató­ság véleményétől — tették a Lehoczky-ügy végére. A te­lepvezetőt elbocsátották, s visszafizettették vele — több mint 18 ezer forintot — a jogtalan fuvarozások költsé­geit is. Reméljük, nemcsak egy jo­gaival, hatalmával, a dolgo­zok bizalmával visszaélő ve­zetővel lett szegényebb az Építőipari Szállítási Vállalat miskolci üzemegysége és gyöngyösi telephelye, hanem a tanulságok levonására is mielőbb sor kerül.-•rtiiir'fH’r &oós Jözseí megvalósításra kerülnek. A tervidőszakon belül az állo­más további kiépítésére » vasútnak az anyagi lehetőse­gei nincsenek biztosítva. Na­gyobb ütemű lesz azonban az építés az 1980-as évek után. amikor a MÁV prog­ramjában a mai Eger állo­más fokozatosan kitelepítés­re kerül. A vasúti beruházás befejeződését a személyfor­galmi létesítmény megvalósí­tása képezi,, amelynek meg­építése feltétlenül szükséges az. új egri. pályaudvar végle­ges megnyitásához. _ Van-e mod arra, hogy legalább a megye- székhely közvetlen össze­köttetést kapjon vasúton a fővárossal? — Az Eger—Budapest kö­zötti közvetlen vonat közle­kedtetésének lehetőségét már több esetben is vizsgáltuk. Ennek alapján megállapítot­tuk, hogy Egernek sem a fő­város felé, sem vissza irány­ban egy önálló vonatot kite­vő utasmennyisége nincs. Más utasáramlattal való egyesítése nem célszerű a fő­vonal villamosítottsága mi­att. Ugyanakkor a közvetlen kocsik miskolci vonatba való bekapcsolása nagy idővesz­teséggel járna, s ez elsősor­ban a Miskolcról utazó uta­sokat érintené kedvezőtlenül. Az átszállással járó kényel­metlenség tehát az egri uta­sok számára az utazási idő megrövidítését eredményezi. Hét végén a turistaforgalom lebonyolítása érdekében már a jelenlegi menetrendben is van közvetlen összeköttetés Budapest—Eger és Eger—Bu­dapest között. Ami a távlatot illeti: valamennyi megye- székhelynek Budapesttel való közvetlen összeköttetését ter­vezi a MÄ1L —« A közeljövőben kap-e Diesel-vonatot a Fü­zesabony—Debrecen közöt­ti vasútvonal, amelyen je­lenleg nagyon hosszadal­mas a közlekedés? Ha­sonlóképpen — főleg Kis­köre üdülőkörzete miatt — gyorsul-e a közlekedés a Kál-Kápolna—Kisújszállá­si volnalon? Tervezik-e a Kál-Kápolna—Kister enye vasútvonal korszerűsíté­sét? s — A Füzesabony—Debre­cen közötti vonal forgalmá­nak lebonyolításához szüksé­ges Diesel-mozdonyok a pá­lya alacsony tengelynyomása miatt nem üzemeltethetők. Az ötödik ötéves tervben elő­irányoztuk a hazai ipar gyár­tásától függően a nagy tel­jesítményű, de kis tengely- nyomású Diesel-mozdonyok beállítását erre a vonalra is. Kál-Kápolna—Kisújszállás között még a negyedik öté­ves terv során olyan korsze­rűsítési intézkedésekre ke­rül sor, amelyek a forgalom gyorsabb lebonyolítását te­szik lehetővé. Ennek kereté­ben 1975-ben elkezdjük a kiskörei Tisza-híd megerőeí­A Kál-Kápolna—Kistere- nye vasútvonal korszerűsíté­sét a jelenlegi forgalom nagysága, valamint a pálya állapota ma még nem indo­kolja. A MÁV fejlesztési ter­ve szerint a vonal rekonst­rukciójára az 1985 körüli években kerül sor. Amennyi­ben a tervezett recski fej­lesztésekkel és ezen belül a bányaberuházással együtt nagyobb mérvű forgalomfel­futás várható, a vonal ko­rábbi átépítése az alapberu­házás terhére valósítható aaeg» -in ...... _ Heves megye közfor­galma nagyrészt az or­szágutakon történik, ugyan­akkor a jelenlegi aulo- busz-állomány elhasználó­dott, pótlásuk csak mérsé­kelt ütemben lehetséges a Volánnál. Várható-e na­gyobb központi segítség a helyzet javítására? — Kétségtelen, hogy az el­múlt évek során a VOLÁN Tröszt erőforrásai — és en­nek következtében autóbusz- beszerzési lehetőségei — nem álltak arányban a jelentkező személy fu v arozási i gény e í kel. Emiatt az autóbusz-köz­lekedés fejlesztését és fenn­tartását részben a selejtezé­sek. elodázásával — autúbu szók újjáépítésével, illetve középjavítás utáni tovabb- futtatásával — lehetett csak megoldani. Ennek következ­tében az autóbusz-állomány átlagos életkora megnóve- kedett, jelentős hányada el­avult, kiöregedett. Az autóbusz-állomány *©* konstrukciójának megoldá­sra a közelmúltban a Mi­nisztertanács határozatot ho­zott. Eszerint az ötödik öt­éves tervidőszakban az el- avult, minőségileg és esztéti­kailag nem megfelelő álla­potban levő autóbuszoké újakkal kell lecserélni. E program megvalósításához jelentős népgazdasági segítsé­get kap a VOLÁN Tröszt, annál is inkább, mivel az autóbusz-rekonstrukcios program végrehajtásához eaját erőforrásai nem biz­tosítják a teljes fedezetet. Bár a rekonstrukció — a _ be­ruházási és ipari lehetősége­ket is figyelembe véve — az ötödik ötéves terv csaknem teljes időszakára kiterjed, már 1976-tól az autóbusz-al- lomány minőségének fokoza­tos javulására lehet szarnita ni. Egyébként ez évtől már csak az új típuscsaládhoz, tartozó, modem autóbuszok beszerzésére nyílik lehetőség. •Ezért a rekonstrukciótól füg­getlenül ez év végére a me­gyében, már körülbelül 40 teljesen korszerű autóbusz közlekedtetésére kerül sor. — Mi a helyzet az új északkeleti autópályával? — Az M—3-as autópálya építését Budapest—Gödöllő között már megkezdtük, és a következő ötéves tervben (1977) Gödöllőig, majd (1980) Hatvanig elkészül. — Az ötödik ötéves terv­ben hozzákezdenek-e a kékestetői új tv-torony építéséhez? Milyen lesz az új tv-torony, Heves me­gyében mikor sugározzák a, televízió második műsorát? — A posta 1976-ban meg­kezdi a kékestetői új tv-to­rony építését. Figyelembe véve azt, hogy az új adóépü­let és -torony építését a meg­levő állomás üzemének fenn­tartása mellett kell végre­hajtani, az építés befejezését 1979-ben tervezzük. A Bel­kereskedelmi Minisztérium­mal előzetes megállapodást kötöttünk arra, hogy a tv-to- ronyra egy zárt és egy nyi­tott kilátót építünk idegen­forgalmi célokra. A tv második műsorát su­gárzó adóberendezést 1979- ben fogjuk az új kékesi adó­állomáson felszerelni és üzembe helyezni. ★ Ezek tehát a kérdéseinkre kapott válaszok, amelyeket olvasóink nevében is megkö­szönünk abban a reményben, hogy a KPM jelenlegi ter­vei, elképzelései határidőre megvalósulnak majd me­gyénkben. Papp János cMMmMO Kcptumbsi axotabat Visszaélt hatalmával Ilyen főnök volt Lehoczky Imre... A revizor helyett népi ellenőrök tárták fel az igazságot

Next

/
Oldalképek
Tartalom