Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-19 / 194. szám
Szerkesztőségünk vendége volt: PÓTI JENŐ a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára — A „nyári szünet?9 után önt köszönthetjük, első, immáron őszi vendégünkként a Népújság szerkesztőségében. A nyár ugyan gyorsan elszaladt, de szokásaink megmaradtak: kérem, mutatkozzék be olvasóinknak, mondja el élete útját, amíg a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára lett? — Mindenekelőtt őszinte örömömre szolgál, hogy válaszolhatok a szerkesztőség kérdéseire, az olvasók nagy nyilvánossága előtt. Először néhány szót magamról: 1932- ben születtem, Hajdú-Bihar megyében, Konyár községben, földnélküli szegényparaszti családból. A felszabadulás előtt és azt kő etően a mezőgazdaságban dolgoztam, majd a helyi párt és az ifjúsági szervezet javaslatára 1949-ben Budapestre kerültem, s ezt követően a Kertészeti Egyetemen agrármérnöki diplomát szereztem. Egészen fiatalon kapcsolódtam be a társadalmi, politikai élet forgatagába, 16 éves koromban már szülőfalum ÉPOSZ-titkárá voltam. 1950-től lettem tagja a pártnak, s ez életem és munkám további meghatározója lett Az egyetem befejezése után Heves megyébe kerültem, ahol éveken keresztül pártmunkásként majd járási tanácselnökként dolgoztam. 1962-ben elvégeztem a pártfőiskolát s 1966-tól a Hazafias Népfront megyei titkáraként — korábban néhány évig munkatársaként — dolgozom. Egy évtizede tagja vagyok a jnegyei pártbizottságnak, a megyei tanácsnak és annak végrehajtó bizottságának. Így hát életem felét felnőttkorom nagyobb részét ebben a dinamikusan fejlődő, sokszínű, gazdag történelmi múlttal és nagy jövővel rendelkező megyében töltöttem eh Az országnak ez a tájegysége lett a személyes és családi életem meghatározója is: feleségem — aki több mint két évtizede pártmunkás — és két gyermekem a megye szülötte, s ha „befogadnak", idetartozónák vallom magam is. — Még égv ZprotókőttdrU Héráéi: olvasóink fob& tájékozottsága érdekében, kérem, mondja «£, milyen a tevékeny- eége a népfrontnak a megyében, e milyen elképzelések vannak e testületek műn- Hójának további javttásáraT — A szélesebb összefüggések JoH megértése miatt célszerű utalni a népfront Jellegére, működési köréra és a társadalomban elfoglalt helyére, A népfront jellegét illetően: egyrészt politikai tömörülés, amely a párt részvételével és vezetésével ősz- szekapcsolja a tömegszervezeteké? mozgalmakat, a szocializmust igenlő tömegeket. A népfront ugyanakkora legszélesebb tömegmozgalom la, amelynek keretében megvalósul a társadalom valamennyi osztályának és rétegének összefogása a szocializmus építése céljából. Végül, de nem utoljára, a népfront a szocialista jsemzeti egység kerete is. A népírontmozgalom szervezési elve a lakóterületi elv, mindezekből következik, hogy a népfrontnak nincsenek munkahelyi vagy szakmai szervezetei és a lakóterületen sem alkot zárt szervezeteket A népfront minden összejövetele, rendezvénye nyilvános, azokon bárki részt vehet ez is a mozgalmi jelleg egyik velejárója, amely megkülönbözteti az egyéb tömegszervezetektől. Ez egyrészt abban nyilvánul meg, hogy minden lakóterületen megvan a lakosság által négyévenként választott népfrontblzottság — megyénkben 136 különböző szintű népfrontbizottság tevékenykedik — másrészt abban, hogy a népfront országos és megyei testületéi — bár nincs köztük alá- és fölérendeltség — tartalmilag összefogják és befolyásolják a mozgalom egész tevékenységét. Megyénk népfrontbizottságainak munkája is rendkívül gazdag és sokrétű: közjogi, politikai, tömegnevelési és tömegmozgósítási funkcióiból fakadóan hatókörük kiterjed a politikai, a társadalmi és a kulturális élet szinte minden területére. — Kőzbevetőleg: sokak előtt alakult ki olyan kép, mintha a népfrontmozgalom jobbára csak az értelmiség mozgalma lenne. Mi erről a véleménye? A tények válaszoljanak erre. Az elmúlt években a munkások részvétele megyénk népfrontbizottságaiban tovább növekedett, jelenleg eléri a 26 százalékot, amely országosan is figyelemre méltó arányt jelent. A községi népfrontelnökök 54 százaléka, az alelnökök 30 százaléka szintén munkás. A városi körzetekben ez az arány még kedvezőbb. Több községben és városi körzetben — Egerben. Gyöngyösön, Lőrinciben — a munkások nemcsak részt vevői, hanem motorjai is a testületi munkának. örvendetes az is, hogy a lakóterületi rendezvényeken, főként a város- és községpolitikai akciókban tömegesen vesznek részt az üzemek dolgozói. Ami a termelőszövetkezeti parasztság részvételét illeti, arányuk ugyan csökkent az elmúlt években, de a jelenlegi részvételük — a testület minden negyedik tagja tsz-tag — megfelel társadalmi súlyuknak. örvendetesen javult természetesen az értelmiség aktivitása és közéleti tevékenysége is, különösen a pedagógusok és népművelők vállalnak évek óta fontos feladatokat A népfrontvezetók egy része — az elnökök 25 százaléka, a titkárok 40 százaléka, — is közülük való. A műszaki, gazdasági, s az utóbbi időkben az egészségügyi értelmiségiek társadalmi, közéleti tevékenysége jó irányban fejlődik, bár még nem használtuk ki kellően az itteni lehetőségeket Munkánk egyik legjelentősebb eredményének azt tartjuk, hogy a népfront megyénk társadalmi, politikai életének állandó tényezőjévé vált Fejlődött a népfronttestületek demokratizmusa és a munka tartalma. Az ülések — néhány kivételtől eltekintve — rendszeresek, a témák aktuálisak, a megjelenés és az aktivitás javuld. Ami a testületi munka fejlesztését Illeti, erősíteni kívánjuk a bizottságok tudat- és közvéleményformáló vitafórum jellegét, az elnökségeket pedig a mozgalom operatív testületéivé kell fejlesztenünk. Mindkét testületnél alapkövetelménynek tartom a belső élet demokratizmusának továbbfejlesztését A szervezeti munka, s ezen keresztül a mozgalom hatékonysága — megítélésem szerint ” akkor fokozódhat, ha a testületekben a társadalom osztályainak, rétegeinek megfelelő tekintélyű vezetői nemcsak képviseleti alapon vannak jelen, hanem a politikai tömörülést is szolgálják. Fokozott gondot fordítunk a városi körzeti, a nagyközségi, és a közös tanácsú községek népfrontbizottsági munkájának differenciált fejlesztésére. Népírontbi- a megye minden településén működik, függetlenül a tanácsi rendszer területi tagozódásától. Ennek különösen a közös tanácsú közsé- aégekben van nagy jelentősége. ”, <** tn másik, okmtme kérdésre0 Magyarországom történelmileg égy alakult a Helyzet, hogy egy pártrendszer ®«m. A part a munkásosztály élcsapata, t ezért nyilvánvalóén nem tömörítheti mindazokat, ofcj* politizálni szeretnének. Joggal hihetjük, hogy ezek száma nem kevés, A Hazafias Népfront — mini mozgalom — al- kaimas-e arra, hogy valóban a pártonkivültek politizáló testű- sete legyen7 Feltétlenül alkalmas! A nép- o®nt, mint politikai tömegmozgalom, jó keret ahhoz — & testületek !*’ 5® F1®? inkább a mozgalom különböző fórumai —, hogy ott párt- tagok és pártonkívíiliek véleményt cseréljenek. Itt is szeretném azonban hangsúlyozni: a népfront — ha feladatát el akarja látni, ha valóban a nemzeti egység kereteként akar jelen lenni — nem lehet csak a pa- rasztság az értelmiség, vagy éppen a pártonkívüliek mozgalma. Erről azért is érdemes szót ejteni, mert volt olyan gyakorlat, amikor a népfront tevékenysége kicsit falucentrikus volt, és volt arra is példa, hogy tevékenységi körét korlátozták, jóformán csak a választásokra degradálták. Mozgalmi gyakorlatában a nép- ^nadalmi fórum, ahol szeles kóru véleménycserék folynak minden jelentős bel- és külpolitikai kérdésről. Ilyen viták voltak nálunk az ar- és bérpolitika problémáiról, a munkás-paraszt szövetség egves kérdéséiről, a szolgáltatások helyze- terő1. Megvitattuk és véleményeztük a megyében az alkotmány, a családjog! es a környezetvédelmi törvény tervezetét is. y A politizálás célravezető és önállóan szervezett fórumai voltak, a népfrontestek, népfrontnapok, kérdezz—felelek estek, amelyeken évenként mintegy ötezren vettek részt, nagyobbrészt pártonkívüliek, növekvő számban fiatalok és nők. A tömegpolitikai munka hasznos formáinak bizonyultak a klubok, tanácstagok klubja, népfrontklubok — ez utóbbiból 40 van a megyében __ a f alu- és városkörzeti gyűlések, amelyeken évenként mintegy 15 000-en vesznek részt és több száz hasznos javaslat hangzik el ilyenkor. Több tényező együttes hatásaként megyénk népfrontmozgalmában a nemzetközi agitációs és barátsági munka az országos szinttől kiterjedtebb, sokrétűbb és különösen az eseményekhez kancsolódó akciókban, a barátsági találkozók szervezésében vált jelentősebbé. Az évenként szervezett 60—70 barátsági gyűlés és találkozó, a barátságvonatok szervezése, a testvérkapcsolatok — Targovisite, Csuvasia, Pori — ápolása, a réteggyűlések jól szolgálták a párt népfrontpolitikájának megvalósulását. A társadalom osztályszerkezete mellett mindig fontos politikai kérdésként kezeltük a megye nem és kor szerinti rétegződését Általános tapasztalat, hogy a párt nőpolitikái határozata alapján tovább bővült a népfrontmozgalom társadalmi tevékenysége. A 110 nőbizottság több mint 3000 tagjának fele újként került a mozgalomba, s körülbelül egy- harmada a 30 éven aluli. Ha nem is a követelményeknek megfelelően, de előreléptünk a nők közéleti szereplésének és tisztségviselésének területén is: az országgyűlési képviselők 33 százaléka, a tanácstagok 26 százaléka, a népfrontbizottságok 33 százaléka nő. Az ifjúságpolitikai határozat megvalósításának támogatásában — bár sokat tettünk — még csak a kezdeti lépéseknél tartunk. Az előrehaladáshoz jó feltételt jelentenek a népfront és a KISZ-szervek együttműködési megállapodásai. Szerény eredményként említhetem, hogy a fiatalok • korábbinál nagyobb számban vállalnak közéleti megbízatást, a tanácstagok 12,5 százaléka, a népfrontbizottságok 22 százaléka 39 éven aia- li fiataL Figyelemre méltó a nyugdíjkorhatárt elért — ilyen a lakosság 17—18 százaléka — és a szociális hátrányban lévő rétegek száma és aránya. E rétegek helyzetével, közéleti tevékenységükkel csak az utóbbi időben foglalkozunk intenzívebben. Minden szinten intézkedési tervek készültek a cigánylakosság — számuk mintegy 15 000 fő a megyében — helyzetének társadalmi támogatására. Megvizsgáltuk a megye szociálpolitikai helyzetét, s mozgalmat indítottunk a bölcsődék, napközi otthonok és az öregek napközi otthona férőhelyeinek fejlesztésére. Ügy vélem, e néhány példa is érzékelteti, hogy megyénk népfrontmozgalma jó politizáló kerete minden közéleti munkát akaró embernek. — Sokan joggal, de talán leg- alább ugyanennyien kajánkod- va azt is mondják, hogy a nép- fronttevékenység igen gyakran csak járdaépítésben, fásításban merül ki ahelyett, hogy a szó nemes értelmében a politizálni akarók valamiféle fókusza len-“ ne? így van-e ez? A népfrontmunka ilyen leegyszerűsített — jogos, vagy kajánko- dó — felfogása és gyakorlata elenyésző a megyében, s egyáltalán nem jellemző. Sokkal inkább a köz- érdeklődés és a közéletiség igényének felkeltése, mint erről egy iménti kérdésre válaszolva szóltam is, — a lakóhely fejlesztéséért érzett felelősség, a közösség érdekében való áldozatvállalás erősítése, a szocialista demokratizmus — munkahelyi, lakóterületi — szélesítése jellemzi népfrontbizottságaink munkáját. Néhány példa ennek illusztrálására: az 1971. és az 1973. évi választásokat egyaránt a választók nagyfokú érdeklődése, aktivitása, a népfront programjával való egyetértés jellemezte. A jelölőgyűlésen mindkét alkalommal a választásra jogosultak több mint fele — mintegy 130 000 fő — vett részt, s a megjelentek tíz százaléka fel is szólalt. A felszólalások nagyobb része — és ez is fontos mutatója a közéletiségnek — közérdekű volt. A politizálás jó fórumainak bizonyultak a tanácstagi beszámolók és a választókkal való kapcsolat egyéb formái. A helyi tanácstagok beszámolóin évenként 60 ezer választópolgár vesz részt. A tanácstagi munka célravezető módszerének tartom a megyei tanácstagok járási, városi, községi — székhely és társközségi — csoportjainak működését. Ha ez a községekben még nem is a követelményeknek megfelelően alakul, máris fontos kapcsolatot jelent a járások és a községek között. A közvetlen demokrácia egyik legjelentősebb fóruma talán a falugyűlés. A falugyűléseket az elmúlt két évben valamennyi településen megszerveztük, jóllehet a törvény csak a közös tanácsú községekben írja elő kötelező jelleggel. Jelentős eredménynek tartom, hogy az elmúlt években a lakosság társadalmi aktivitása állandósult: a társadalmi munka volumene és az egy főre eső értéke például megduplázódott. A településfejlesztésben elért eredményeink alapja, hogy sikerült olyan célokat kitűzni és olyan mozgalmakat indítani — „Lakóhelyszé- pítési és virágosításai”, „Társadalmi munkával Egerért” mozgalmak — ^melyek találkoztak a lakosság egyetértésével. A társadalmi munkamozgalom terebélyesedését jól szolgálják azok az erkölcsi megbecsülést kifejező formák is, amelyek megyei szinten városokban és néhány nagyközségben már hagyományra tekintenek vissza. Ilyen például: Társadalmi munkáért megyei Jelvény és oklevél, Társadalmi munkával Egerért jelvény, stta. — Kedvet PótI elvtársi On már elég régen dolgozik a Hazafias Népfront egyik vezetőjeként, Okkal és joggal kérdezhetem hát a népfrontmozgalom fejlődéséi illetően éppen öntől» kell-e vagy sem tartalmi, szervezeti módosítási végrehajtani a mozgalomban? ~ A népfrontpolitüca elve! a* elmúlt több mint másfél évtizedben kiállták a történelem próbáját, s úgy vélem, hogy a jövőben sem szorulnak lényegbeli módosításra. A népfrontpolitika célja és tartalma a szocializmus teljes felépítése, s ennek érdekében a lehető legszélesebb nemzeti összefogás megvalósítása. Ami a népfront szervezeti rendszerét illeti, az a véleményem, hogy továbbra is a lakóterületen és szervezett politikai mozgalomként — és nem tömegszervezetként kell működnie. Az elmondottak azonban nem azt Jelentik, hogy nem szükséges a tartalmi munka és a szervezeti rendszer — alapvető elemeit nem érintő — továbbfejlesztése, a valósághoz, a társadalom mindenkori állapotához való igazítása, a mozgalom munkastílusának és módszereinek tökéletesítése. Az elmúlt évek során például tovább szélesedett a népfront testületéinek rendszere, városkörzeti bizottságok jöttek létre — az egriek mellett — Hatvanban és Gyöngyösön s újabbak létrehozására is sor kerül. A népfronttestületek tevékenységének kiterjesztését — de nem helyettesítését — jelentik a különböző szintű elnökségek mellett létrehozott munkabizottságok, a cél- és akcióbizottságok, a városkörzetekben alakult nőbizottságok s ez év tavaszán választott városi lakóbizottságok is. A közös tanácsú községekben létrehoztuk a székhely- és társközségek elnökeiből álló koordinációs bizottságokat. A járási tanácsok megszűnése, a tanácsi rendszer továbbfejlesztése is hatással van a népfrontszervek működésére, és bizonyos mértékig módosítja például a járási népfrontmunkáról alkotott korábbi felfogásunkat. És még sorolhatnék példákat válaszul a kérdésre. — A Hazafias Népfrontmozgalom, amelyben jelentős szerepet vállaltak és vállalnak a kommunisták is — úgy gondolom — elsósorban és alapvetően mégis a Pártonkívüliek társadalmi tevékenységének a területe. Megítélése szerint hogyan dolgozhatnak a kommunisták a mozgalom keretein, belül úgy, hogy befolyásuk egyértelmű legyen, ugyanakkor széles körű. lehetőségük nyíljék a pártonkívüliek szamára az önálló politizálás- hoz? — Ez nagyon lényeges kérdés. Valóban igaz: a népfront testületéiben és a mozgalom különböző rendezvényein a pártonkívüliek vannak többségben, s ez így van jól, ez egybeesik törekvéseinkkel, politikai céljainkkal. A népfront politikai tömegmozgalom jellegéből viszont az is következik, hogy a párt szövetségi politikájának ebben a keretében részt vesznek a párttagok, s így a párt nem kívülről és felülről irányítja a mozgalom tevékenységét, hanem aktív közreműködője annak. A kérdésben tulajdonképpen a párt irányító és ellenőrző tevékenységéről, annak konkrét módozatairól van szó. Hogy a pártirányítás — tömegszervezetekhez hasonlóan természetes és szükségszerű, azt i már senki nem vitatja. A párt rész vétele és vezetése nélkül sem szövetségi politikáról, sem népfrontról nem beszélhetünk. A mozgalomban dolgozó párttagok felelőssége az, hogy a pártonkívüliek körében a meggyőzés eszközével és módszerével ismertessék a párt politikáját, s úgy dolgozzanak, hogy a társadalom különböző rétegeit cselekvő részeseivé tegyék a közös célok megvalósításának, ez egyik legalapvetőbb módja a pártirányítás és ellenőrző tevékenységének. A pártszervezetek rendszeresen ráirányítják a bizottságok figyelmét az aktuális teendőkre, bátorítják, ösztönzik őket ez által is élővé válik a párttagok és a pártonkívüliek kapcsolata. m. Hazánk felszabadulásának $á, évfordulójára, pártunk XI. l ongresszusára készülünk. Gondolom, nemcsak kérdéseinkből, de sokkal inkább az ön válaszaiból egyértelműén kiderül, hogy a nepfrontmozgalom nem valamiféle sziget egy politizáló óceánban, hanem ösztönző Golfáramlat. Hogyan lehetséges megítélése szerint ezt ti milliókat megmozgató áramlatot a legeredményesebben „felhasználni” mindazoknak a feladatoknak a megvalósítására, amelyeknek előkészítése részben most folyik, s amelyeknek megvalósítása s további esztendők feladata? A párt négyévenként sorra kerülő kongresszusai mindig nagy hatással vannak a társadalomra: irányt szabnak, tettekre serkentenek a dolgos hétköznapok mindegyikén. Még inkább igaz ez most, amikor a XI. kongresszusra készülve — azzal egyidőben — ünnepeljük a felszabadult magyar nép három évtizedes történelmét is, amely időszak egy új társadalom építését tette lehetővé. A népfrontmozgalom — benne megyénk népfrontbizottságai — számára megtisztelő és felelősségteljes feladat ebben a munkában tevékenyen közreműködni. Arra törekszünk, hogy ezekben a hónapokban, majd a következő években tovább szélesítsük a mozgalom hatókörét, hogy minél több munkás, pártonkívüli, fiatal és nő kapcsolódjon be ebbe a valóban nemzeti egységet kifejező keretbe, s ott igaz hazafihoz méltóan munkálkodjék a köz hasznára. Szélesítjük a mozgalom fórumait, erősítjük azok vitafórumjellegét, még inkább alkalmassá téve a bizottságokat arra, hogy a párt politikájának hirdetői és erősítői legyenek. Társadalmunk fejlődésének jelentős feltétele a szocialista demokratizmus erősítése. Ennek jegyében készítjük elő a jövő év tavaszán — minden bizonnyal — sorra kerülő országgyűlési választásokat, törekszünk a testületi és a munkahelyi demokrácia fejlesztésére, a dolgozók nagyobb beleszólási lehetőségeinek növelésére a területfejlesztés kérdéseiben. Az időszerű feladatok közül hadd emeljem még ki a felszabadulási és kongresszusi munkaverseny, továbbá a megyében elindított mozgalmak megvalósításának hatékony társadalmi támogatását. A népfront sokrétű tennivalói közül — e beszélgetés adta lehetőségen belül és a teljesség igényére való törekvés nélkül — csupán néhányat emeltem ki abban a meggyőződésben, hogy ezek is kellően bizonyítják a párt szövetségi politikáját megtestesítő népfrontmozgalom törekvéseit. — Kedves Pőtí elvtárs, ameny- nyiben szerkesztőségünk vendégeként e beszélgetés csak valamelyest is hozzájárult hazánk belpolitikai, ezen belül Heves megye politikai életének továbbfejlesztéséhez, úgy érzem, nem tűnik túlzásnak, ha azt mondom: hasznos beszélgetésünk völt. Köszönöm szépen ezt olvasóink és szerkesztőségünk nevében. Gyurkó Géza 1974« augusztus 19«» héUó t
