Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-06 / 182. szám
Üdülő termelöszövethezeti tagok A közelmúltban a tarna- őrsi Dózisa Termelő- szövetkezet elnökével beszélgettünk. A beszélgetést szokásos epizód zavarta'meg, a szövetkezet egyik dolgozója lépett be az irodába s az elnökkel valamilyen kimutatást íratott alá. Aláírás közben az elnök felpillantott, s megkérdezte: Na, készülsz-e már a szabadságra? Ezzel a kis epizód be is fejeződött, de amikor a távozó szövetkezeti dolgozó után becsukódott az ajtó, a gazdaság vezetője elmondta, hogy az idén Hajdúszoboszlón két szobát bérelnek üdültetési célokra. A nyár folyamán negyvenen utaznak majd a hajdúsági fővárosba, hogy élvezzék a pihenés, a víz áldásos hatását. S nem csupán a szállás lehetőségről gondoskodik a közös gazdaság, hanem bizonyos mennyiségű „zsebpénzt” is biztosít az étkezéshez, a szórakozáshoz. Maga a tény különösebben nem meglepő, hiszen számtalan példát lehetne felhozni arra, hogy egyre több szövetkezet küldi tagjait pihenni hosszabb vagy rövi- debb időre, s nem is csupán belföldre, hanem külföldre is. Nem egy olyan szövetkezeti gazda akad, aki az elmúlt néhány évben szinte a fél Európát bejárta, Lengyelországtól Bulgáriáig. S mindezt nagyjából a szövetkezet költségén. Ami a kis epizód kapcsán először szokatlannak tűnt, az inkább az volt, hogy ma már aratás idején is elmehetnek a szövetkezeti dolgozók üdülni, — ha nem is mindenki. Mért igaz, hogy a kombájno- sókat, szállító munkásokat, szerelőket a nyári betakarítás idején alig nélkülözheti egy-egy gazdaság, de ez korántsem jelenti azt, hogy mindenkinek feltétlenül dolgoznia kell aratáskor. A nagyüzemi szervezés, ft korszerű technika jóvoltából ma már a betakarítás nem jelent olyan gondot, mint korábban — még kedvezőtlenebb időjárás esetén sem —, a mai időben egy jóval kisebb gjirnitúra is elvégzi azt a munkát, melyet korábban az egész falu apraja-nagyja végzett. Az iparszerű termelésnek a mezőgazdaságba való bevonulása megváltoztatta és egyre inkább megváltoztatja azt a hagyományos felfogást, hogy a nyár és az ősz a munka, míg a tél és a kora tavasz a pihenés ideje. Érthető ez, hiszen ma már télen is1 bőségesen • akad tennivaló mezőgazdasági nagyüzemeinkben, ugyanakkor viszont az aratás és általában a betakarítás sem köt le annyi munkaerőt, mint korábban S ha még most nyaranta nem is mennek annyian szabadságra a mezőgazdasági üzemekből, mint a gyárakból, egyre inkább az válik általánossá, hogy mindenki akkor veszi ki a szabadságát, amikor legjobban szüksége van rá. A nyáron pihenő, üdülő termelőszövetkezeti tagok kapcsán óhatatlanul az jut az ember eszébe, hogy a nagyüzemi gazdálkodás, az iparszerű termelés nem csupán ahhoz járul hozzá, hogy a szövetkezeti dolgozók anyagilag egyre inkább megtalálják számításukat, hanem egyre nagyobb lehetőségeket teremt a tartalmasabb emberi életformához, amelynek része a pihenés, .a művelődés, a kulturálódás is. (kaposi) Az országos lakásépítési programhoz igazodva Fejlesztési tervtanulmány 1976 — 80-ra Az Országos Tervhivatal ez évtől már a könnyűipari tárcán és annak kutatóintézetén keresztül koordinálja az ösz- izes hazai szolgáltatások fejlesztési terveit. A minisztériumnak így módja van arra, rogy országos igények isme- -etében készüljön fel az V. itéves terv ezirányú feladatra. E célt szolgálta az a lemrégiben lezajlott tanácskozás is, amelynek során az ígazatban tartozó hagyoma- iyos és személyi szolgáltatások, valamint a textiltisztítás ejlesztésére készült műszaki {azdasági tanulmányt vitat- ;ák meg a minisztérium veze- ,öi. Arra a megállapodásra ju- ottak, hogy a fejlesztésre •endelkezésre álló forrásokat ílsősorban a meglévő szólalta tó-hálózat korszerűsíté- ére, színvonalának, emelésé- ■e kell fordítani, s csak ezt x>vetően kerülhet majd sor íjabb egységek létrehozásá- a. Megállapították azt is, logy a korszerűnek számító izolgáltatási ágazatok — amiyen például a gépkocsi,javí- ás.és a textiltisztítás — a IV. ítéves terv időszakában so- :at fejlődtek. Az erre az öt vre. előirányzott fejlesztési sszegnek csaknem 90 száza- ékát a leieméit szolgáltatá- okra fordították. A hagyo- nányos ágazatok ilyenformán lem fejlődhettek azonos itemben; s e téren a szövet- .ezeti ipar sem tudott lénye- ;esen fejlődni. A kormány nár a múlt évben határoza- ot hozott az elmaradás mie- 5bbi felszámolására. Tanul- nányozzák a külföldi nagy- árosok korszerű szolgálta- ási módszereit. Ilyenek pél- ául a metróállomások vagy lás látogatott csomópontok mellett modem gépekkel felszerelt, „előregyártott elemekkel” dolgozó cipőjavító szervizek. Ezek gyorsszolgáltatással elégítik ki a megrendelő igényeit, aki — míg lábbelijét javítják — olvashat vagy a helyszínen kapható kávéval, üdítő itallal frissíti fel magát. Most szó van arról, hogy a kutatóintézet, összefogva a hazai iparvállalatokkal, ajánlásokat de1 gőz ki a hagyományos szolgáltatások korszerű módszereire. Van olyan elképzelés hogy például két-három automata mosógéppel, valamint fésülködőasztallal és hajszárító búrával felszerelt alagsori helyiségben lehetőséget nyújtanak az asszonyoknak, hogy miközben a gép a ruhát mossa, ők elkészíthessék frizurájukat is. Ebben a helyiségben minden lakónak lenne egy saját kulccsal zárható rekesze, ahonnan a tisztítandó ruhadarabokat a tisztító vállalat megbízottja összegyűl tené, s pár nap múlva a rendbe tett holmit — számlával, csekkel együtt — a rekeszben találhatná tulajdonosa. A postaláda-rendszerű megoldás csak egyike a lakók kényelmét szolgáló módszereknek. Szóba került az is, hogy megfelelő képzettségű nyugdíjas szakember rendszeresen átvizsgálná és megjavítaná a házi mini szolgáltató kombinát berendezéseit. Mindezt a Könnyűipari Minisztériumban az országos lakásépítési programhoz igazodva kívánjak megoldani. Éppen ezért került sor az illetékes köny- nyűipari és építésügyi miniszterhelyettesek találkozójára, akik tárgyaltak arról is, hogy hol, mikor lehetne — egyelőre kísérleti jelleggel — ilyen szolgáltatóegységet létrehozni. (MTI) Nagy szezon után, nagy szezon kezdetén Napi 150 vagon paradicsom feldolgozására készül a Hatvani Konzervgyár Munkában a Koszteczky■ lányok, Lenke és Hajnalka. Augusztus 10-ig még itt dolgozunk, mondták, aztán Keszthelyre megyünk nyaralni, s utána kezdődhet újra a tanulás. (Foto: Perl Márton) — Van-e „uborkaszezon” a Hatvani Konzervgyárban? Bellák István főmérnök mosolyog a kissé kétértelmű kérdés hallatán, és derűsen válaszol: — Uborkafeldolgozási szezonunk: természetesen van, uborkaszezon • azonban már régen nincs nálunk. —• Munka, tennivaló mindig akad — kapcsolódik a beszélgetésbe Tóth József igazgató, aztán hozzáteszi: — persze, azért az igazi nagy szezon a borsóval kezdődik ... Igen, a borsóval, ami ebben az évben az időjárás szeszé]\iegyszáz méter magasan Hegyvidéki uövénykísérleíek Szilvásváradon parművészeti kiállítás r) ongyösdn A nyári művészeti hetek eiejezéseként a Gyöngyösi iűvelődési Központ ismét íegrendezte az Augusztusi sték programsorozatát Ének keretében nyitotta meg asárnap a Fegyveres Erők klubjában Földvári Zoltán- é, a Heves megyei Tanács ", B. művelődésügyi osztásának munkatársa Pipa Iliké és Hamza Erzsébet >arművészek kiállítását A művészi faliszőnyegek, vegedények sok látogatót onzottak a klubba, melyet 5 alkalommai Juhász Jenó cebana-kompozíciói díszítitek. A kiállítás augusztus zennyolcadikáig tért nyitHA -BARÁTI KORBEN, vagy társaságban Szilvásváradról esik szó, akkor általában a festői szépségű Sza- lajka-völgy, az ízletes pisztráng, vagy a csipkéskúti ménes jut mindenki eszébe. Azt már kevesen tudják, hogy a természeti szépségekben oly gazdag hegyi település nemcsak a turisták paradicsoma. Földjei a tudomá- rjyoknak is segítségére vannak. Ez talán kicsit meglepő, hiszen több itt az erdő, mint a szántóföld. És ami szántó, arra mindre szükség van. Pedig ezeken a földeken gyéren terem a búza, az árpa és nem valami jó eredményekkel kecsegtet a lucerna sem. Talán éppen a földek gyenge minősége hívta fel a kutatók figyelmét arra, hogy vizsgálják, elemezzék, hogyan lehetne fokozni termő- képességüket. Ez az ötlet adta az indítékot ahhoz, hogy q Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete néhány munkatársát Szilvásváradra küldje, akik a vizsgálatokat meg is kezdték. Az állami gazdaság nagyüzemi táblái mellett alig több mint harminc hektáron bérbe vették a földet. Aztán parcellákra osztották a területét. Hogy mién cppeu a Nagyvisnyóhoz közeli határrészt választották a vizsgálatok színhelyéül? Erre egy* szerű a magyarázat. Ezen a lejtőkkel teleszabdalt vidéken csaknem négyszáz méter magasan, az erdők ölelésében speciális éghajlati viszonyok uralkodnak. Nehezen melegszik fel a levegő és gyakran ingadozik a hőmérséklet is. A talaj minősége mellett az éghajlati viszonyok éppoly fontosak a vizsgálatok szempontjából. A NAGYÜZEMI tábláktól elhatárolt parcellákon egymás mellett szépen virul a búza, az árpa, rozs, zab, a kukorica, a napraforgó, burgonya és a lucerna. Olyan ez így együtt, mint egy díszes kavalkád. A szemnek megnyugtató látványt nyújt. Különösen a kutató szemének. Az idei eredmények ugyanis azt bizonyítják, hogy érdemes volt figyelemmel kísérni ezeket a kísérleteket. Dr. Duck Tivadar, ár. Máié Ferenc, dr. Pusztai Antal és dr. Manninger Ernő vizsgálatai eredményesnek bizc nyúltak, n De lássuk, mit i végeztek. Több éves kitár munkával a lejtős területek: nagy adagú műtrágyákat jti tattal; a földbe. Ezzel bebiz nyitották, hogy növelhető búza, vagy a lucerna termés átlaga. Teltebbek lettek a búzaszemek, a. burgonyagu- mok. Nagyobbak a letört kukoricacsövek és nagyobb zöldtömeget kaszáltak lucernából. Mindez a kísérletsor alapvető jelentőségű a gyenge minőségű földek javításában. Emellett azt is megvizsgálják, hogy egyes kémiai anyagokkal mennyire javítható a gyenge talajok szerkezete és mennyire állnak ellen az erózió pusztító hatásának. A kutatók aztán még feljebb merészkedtek a lejtőkön. Különös. helyre, a Bükk-fennsíkon levő Nagymezőre mentek, és ott megvizsgálták, hogyan javítható a hegyi legelők termőképessége. Az eredmények a kutatók munkáját igazolták, akik bebizonyították, hogy az évtizedek során kialakult természetes gyeptakaróra szórt műtrágya növeli a legelő fűállományát. Ez pedig a hegyvidéki állattartás szempontjából fontos. A SZILVASVARADI kísérletek természetesen, még nem zárultak le, hanerm-to- vább folytatódnak. Az eredmények mindenesetre irányúként szolgálnak, az újabb, atékonyabb módszerek kí- olgozásához. Ezzel a tudomány eredményei a hegyvi- éki gazdálkodásba is miha- narabb bevonulnak és segí- ik, hogy a gyenge minőségű földeket termővé varázsoljuk Mentusz Károly lyei miatt nemcsak a mezőgazdaság számara okozott gondot, de feladta a leckét a konzerviparnak is. A hatvani gyár például 1200 vagon késztermék előállítását tervezte, melynek nyersanyagát szerződéskötésekkel biztosították. Ezzel nem is lett volna probléma, csakhogy... — Az időjárás... Sokat fájt miatta a fejünk, mert jó két hetet késett az előző évihez/ képest a borsó, és számítani kellett arra is, hogy jön egy kánikula, „leérik” a termés, és akkor már nem használható konzervcélokra. Az igazgató által említett fejfájás azonban szerencsére már a múlté. Az időjárás kárpótlást adott korábbi mulasztásáért, így az elsősorban exportra termelő Hatvani Konzervgyárban idén 1334 vagon borsókonzervet állítottak elő. És szerencsésen alakult a folytatás is: mire a borsófeldolgozás végére értek, megérkezett a zöldbab és az uborka. Unatkozásra tehát nemigen akadt idejük a konzervgyári dolgozóknak júliusban, annak ellenére, hogy a tanév befejezése után 250 középiskolás diák jelentkezett nyári munkára. — Jól jön az a kis pénz — mondja a zöldbabíeldolgo- zásnál Bene Mariann, aki most már harmadikos a jászárokszállási gimnáziumban. — Meg tudom keresni az 1700-at... És nem panaszltodnak a többiek sem, köztük a Koszteczky lányok, Lenke és Hajnalka. — Anyukánk is itt dolgozik a gyárban — mondják —. es természetes volt, hogy mi is ide jövünk. Ügy terveztük, hogy augusztus 10-íg dolgozunk, aztán majd egy kis nyaralás. Mi Keszthelyre megyünk... A diáklányok számára tehát közeledik a megérdemelt pihenés, egy kis igazi vakációba gyár vezetői és dolgozói pedig az újabb feladatokra készülnek. — A zöldbabnál kedvezőek a terméskilátások — mondja Bellák István. — De az uborka .. „ ez már nem olyan egyértelmű, most minden az időjárástól függ. A hosszan tartó hűvös idő miatt nehezen indult, de ez a mostani meleg már kedvező, így éri el a* naponkénti felvásárlásunk a 4,5—5 vagont. Ügy néz ká a helyzet, hogy a termeszét betartotta a „játékszabályokat” —, ha késett a borsó, késik a paradicsom is, nem okoz gondot a fogadása, feldolgozása. — Mikor kezdődik a nagy paradicsomszezon? — kérdezzük a gyár vezetőit. — Lényegében már augusztus 3-án, a felvásárlás beindulásával — hangzik a válasz —, de ötödikén, hozzákezdünk a feldolgozáshoz is.-* — Mennyi paradicsom feldolgozását tervezik? — Hétezer vagont ír elő a programunk, ennyire szerződtünk. Ez a terv előre láthatólag teljesíthető, mert a gazdaságok jól végezték a növényvédő munkát, így a terméskilátások biztatóak. Augusztus végére aztán biztosan „felfut” a paradicsom, 150 vagon nyersanyagot dolgozunk majd fel naponta. A régi gyár tehát fiatalos frisseséggel végzi munkáját, és így 'készül az újabb feladatok megoldására is. Szükséges is ez, hiszen éves tervükben 570 millió forintos termelési érték szerepel, amit természetesen minden körülmények között teljesíteni akarnak. És erre van is lehetőség, hiszen náluk nem „uborka- szezon” az uborkaszezon sem. Becky Tibor Megnyílt a nemzetközi közgazdasági nyári egyetem Faluvégi Lajos pénzügy- miniszter, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat köz- gazdasági választmányának elnökségi tagja nyitotta meg héttőn a TIT Budapesti Szerkezete és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem által közösen szervezett nemzétlcözi közgazda- sági nyári egyetemet A Makarenko utcai nyelvintézetben megtartott ünnepségen 14 országból érkezett vendégek vettek részt. Az augusztus 16-ig tartó rendezvénysorozaton határainkon túlról érkezett egyetemi tanárok egyetemi hallgatók, üzletemberek, tudományos munkatársak 10 előadást hallgatnak hazánk gazdasági életéről, fejlődéséről, a gazdaság' irányítás módszereiről, a gazdaságpolitika elveiről. A résztvevők többsége Angliából, Olaszországból, Spanyol- országból, Dániából érkezett, de jöttek a. baráti szocialista országokból is hallgatók. A rendezők nemcsak a külföldieket fogadják szívesen, hanem a magyar érdeklődőket is, mindazokat, akiket közelebbről érdekelnek a közgazdaság gyakorlati és elméiéit kérdései. 1974. augusztus hald
