Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-29 / 201. szám

f Epmi! s KISZ-védnökséggel A szocialista munkaverseny a dolgozók legöntudatosabbjainak olyan mozgal- Bna, amelyben milliók termelnek többet és •jobbat az elvártnál és ezáltal számottevő többlettel járulnak a szocializmus építéséhez. A munkaversenyben a fiatalok különböző kollektív és egyéni formában vesznek részt. Mintegy ötszázezren dolgoznak a szocialista brigádban, évente csaknem százezren vesz­nek részt egyéni szakmai vetélkedőkön, s több mint százötvenezren részesei a KISZ védnökségi mozgalmának. Munkaverseny — vetélkedők — védnökség, egymástól látszó­lag távolálló fogalmak, a valóságban azon­ban nagyon is összetartoznak, hiszen a véd­nökség egyesíti magában a munkaversenyt, a fiatalok továbbképzését, nevelését. Mit is jelent a KISZ-védnökség? A szocia­lista munkaverseny-mozgalom különböző for­máit összesítő komplex ifjúsági versenyfor­ma, amely mindig egy konkrét gazdasági cél­hoz (egyedi nagyberuházás, fejlesztési kor­mányprogram) kötődik, annak megvalósítását segíti úgy, hogy közben alakítja, formálja a részt vevő fiatalokat. A mozgalomban részt vehet minden ifjúkommunista és KISZ-en kívüli fiatal, az ifjúság minden rétege, min­den kollektíva, amely a védnökséggel meg­valósuló beruházáson, vagy programban dol­gozik. Védnökségről azonban csak ott lehet szó, ahol a fiatalok eleget tesznek napi kö­telezettségeiknek és azon túl vállalkoznak a mozgalom keretében olyan többletre, amely méltán nevezhető szocialista munkaverseny feladatnak. Ott segítsünk, ahol a legnagyobb szükség van a fiatalokra jellemző tettrekészségre, if­júkommunista helytállásra — ezzel a mon­dattal indult útjára 1960-ban a KISZ V. kongresszusán a védnökségi mozgalom. Azóta összesen ötven, népgazdaságilag jelentős be­ruházás felett vállalt védnökséget a KISZ, mindenkor kapcsolódva a párt és a kormány gazdaságpolitikájához, az új beruházások és fejlesztések programjához. így épült KISZ- védnökséggel a Borsodi és a Tiszai Vegyi Kombinát, a Dunai és a Beremendi Cement- és Mészmű, a Benin Kohászati Művek dur­vahengerművének rekonstrukciója, a Gaga­rin Hőerőmű, a Thorez külfejtéses bánya. Az utóbbi években a megyei KISZ-bizottságok, az üzemi ifjúsági szervezetek a helyi véd­nökségek kialakításával szélesítették a moz­galmat. A KISZ VIII. kongresszusa 1971. decem­berében feladatként szabta meg: a KISZ-ta- gok tegyenek meg minden tőlük telhetőt a tervezett gyártási, szállítási, építési és szere­lési határidők betartásáért, a minőségi és bal­esetmentes munkavégzésért. Takarékoskodja­nak az anyaggal, az energiával és becsüljék meg a társadalmi tulajdont. Bővítsék politi­kai látókörüket és szakmailag képezzék to­vább magukat. A kongresszus akkor befeje­zettnek nyilvánított nyolc központi védnök­séget és öt újabb program megvalósításának segítségére kérte fel az ifjúságot; a számí­tástechnikai programhoz, a könnyűszerkeze­tes építési mód elterjesztéséhez, a leninvá- rosi ipari koncentrációhoz, a húsprogram megvalósításához, az oktatási nevelési felté­telek javításához. E feladatok megvalósításukban nagy sze­repet vállaltak a fiatalok, s az eddigi ered­mények biztosítékai a jövő sikereinek is. Jelzik a KISZ védnökségének társadalmi hasznát, fontos szerepét a szocializmus épí­tésében. Ezért is tiszteletre méltó a megha­tározása, — Épük KISZ-védnökséggel! E. Gy. 1 Eled a vásár* varas Mégy év alatt megkétszereződött a sertésfelvásárlás Otven kohó- és gépipari vállalat 52 millié forint támogatást kap a munka hatékonyságának növelésére Közzétették az 1975. évi vágósertés- értékesítési szerződések feltételeit A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium ebben az évben 52 millió forinttal ösztönzi a munka hatékonyságát javító vállalati intézkedéseket. Har­minc nnnisztériumi, 14 szö­vetkezeti és 6 tanácsi — összesen 50 kohó- és gépipa­ri vállalat pályázatát fogad­ták el, amelyek munka- és üzemszervezéssel, kapacitás- kihasználását a műszakszám •övelésével kívánják emel- ü, a termékszerkezet kor­szerűsítésével szeretnék a gazdaságosságot javítani és amelyek intézkedéseket tét­ek létszámmegtakarításra. Az elmúlt évben a minisz- érium 32 millió forint tá­mogatást adott a munka ha- l'ékonyságának növeléséhez a vállalatoknak. Az eredmé- lyek igazolták a várakozást, azért ebben az évben azösz- ;zeget 20 millió forinttal amelték, és pályázhattak a :árcához tartozó tanácsi és szövetkezeti vállalatok is. A kohó- és gépipari válla­latok közül a legnagyobb tött alkotmányunk ilnne pén három egri nagyüzem — az egri Fvnomszerel- vénygyár. a KAEV egri, 10. számú gyáregysége, a MEZŐGÉP egri gyáregysé­ge —, valamint az Egri Csillagok Termelőszövetke­zet kollektívája. A munká­sokat, a szövetkezeti dol­gozókat képviselő gazdasá­gi, párt-, szakszervezeti és ifjúsági vezetők az ünnepi aktus során látták el kéz­jegyükkel a dokumentu­mot, s ezzel életbe lépett a négy kollektíva döntése: együttműködve tevékeny­kedni közös terveink, fel­adataink megvalósításáért. Együttműködve __ Mit ta kar ez a kifejezés, mi­ben tud együtiműlcödni há­rom nagyüzem és a ter­melőszövetkezet? Mint ki­derült, egy sor lehetőség van egymás támogatására. Az egriek termelőszövet­kezete ma már egy erős közös gazdaság, amely je­lentős gépparkkal rendel­kezik. Énnek a sok milliós f elszerelésnek, berendezés­nek a karbantartásához, alkatrés~.-vtinpö:lásához ••idnak segítséget nyújtani .1 gyáriak. A MEZŐGÉP- ■%él dolaozó szakemberek •vállalták például, hogy ■ részt vesznek a termelő- szövetkezet gépműhelyének megtervezésében, s segíte­nek a korszerű felszerel*­összegű segítséget az Egye­sült Izzó, a Győri Vagon- és Gépgyár és a Csepel Autó­gyár kapta, egyenként 4 mil­lió forintot Az Izzó tovább növeli a több műszakban foglalkoztatottak számát, az !M. V. G. nagyarányú terme­lésnövelést tervezett mini­mális létszámváltozással, a Csepel Autó több műszakos munkahelyet alakít ki, to­vább folytatja a gazdasá­gosabb termékszerkezet ki­alakítását és az alkalmazot­ti létszám csökkentését. A tanácsi és szövetkezeti vállalatok összesen csaknem 4 millió forint támogatást kapnak, de létszámuk ará­nyában ez az összeg nagyobb mérvű ösztönzést jelent, mint a nagyvállalatoké. A mi­nisztérium több okból dön­tött a kisüzemek hatéko­nyabb támogatása mellett. Elsősorban azért, mert leg­nagyobb részük közvetlenül vagy közvetve lakossági szolgáltatást biztosít, másod­sorban termékszerkezetük sek beszerzésében is. Ta­nácsokkal, szakképzett gép­kezelőkkel sietnek a szö­vetkezetiek segítségére, ha szükség lesz rá. A mező- gazdasági dolgozók sem maradnak adósak: talaj- egyengetést, parkírozást vállaltak az üzemekben, emellett pedig bármikor szívesen adnak szaktaná­csokat a hobbikert-tulaj- donosoknak ... Az együttműködés alap­pillére egyébként mind a négy kollektívánál a szo­cialista brigádmozgalom. A kis közösségek tagjainak a felajánlásaiból, vállalásai­ból és elképzeléseiből fa­kadt az egymás támogatá­sát célzó szerződés gondo­lata is. Ők lesznek azok, akik felveszik a kapcsola­tot a másik üzem, illetve a termelőszövetkezet szo­cialista brigádjaival, ők mennek társadalmi munká­ban segíteni, ha szükség lesz a tudásukra, erejük­re. ők adják át a tapasz­talataikat a másik brigád tagjainak, s kérnek ötlete­ket egy-egy nagyobb fel­adat megoldásához. Mert tudják, hogy együtt — munkások és termelő­szövetkezeti dolgozók — könnyebben, egyszerűbben leküzdhetik még a legne­hezebb akadályokat is. A barátok ugyanis mindig számíthatnak egymásra... (szilvas) modernizálásra szorul éppen a lakosság jobb minőségű ellátása érdekében, harmad­szor pedig ezeknél a válla-, latoknál — a kis szériák és a sok termék miatt — ala- ’ csomy a munka hatékonysá­ga, így annak jelentős eme­lése kedvező hatással lehet az egész kohó- és gépipar hatékonyságjavítására. (MTI) Mibai bíznak ezek az em­berek? A Dózsa térre terve­zett új, tágas, egészséges la­kásokban, ahová jövő év szeptemberében már költöz­ködniük kellene. Kellene! Tanácsi bérlakásokról lé­vén szó, kezükben is a ki­utalás. A dolgok azonban nem úgy haladnak, hogy lesz ebből a hurcolkodásból valami. A városi tanács tervcsoportjánál sem bíznak különösebben a Heves me­gyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat ígéretében, hiszen már most egy hónapot csúszik a leánykollégium átadása, a Münnich Ferenc lakótelepre tervezett általános iskolánál pedig kéthónapos a késés. Itt külön fejtörést okoz az építők lazasága: négyszáz napközis gyermek konyhai ellátását kellene szeptember elejétől az intézménynek biztosítania.... ★ Maradjunk azonban a há­rom épület 140 lakásánál, amelyeket — figyelemmel a kormány szociálpolitikai cél­kitűzéseire — jobbára sok­gyermekes családoknak utalt ki a helyi tanács! Ennek a 140 lakásnak már múltja, történelme van.. S gyökerei az 1970-es eszten­dőbe nyúlnak vissza. Akkor, a IV. ötéves terv keretében, 59 millió forintot irányzott elő a tanács az A—B—C tömbök fölépítésere, s ter­vezésével egy budapesti iro­dát bízott meg. A cég, hosz- szas huzavona után, 1972- ben készült el a tervekkel, azokat azonban az Építési és Városfejlesztési Miniszté­rium szaktanácsa elutasítot­ta. Nos, ez volt az első ki­siklás. A terv megvalósulá­sa itt már egy esztendőt csúszott. Ilyen előzmény után a Heves megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalathoz fordultak a hatvaniak. S kezdetben . nem mutatkozott sémim fo­jt Budapesti N&mze&Sözt Vásár Albertirsai úti kiál­lító területén megkezdték az őszi fogyasztási javak kiállításának előkészületi munkálatait. Megérkeztek a BNV területére az első kiállítási darabok, a pavi­lonokat birtokukba vették a dekoratőrök. Képünkön: az őszi kiállítás egyik ér­dekessége, a Fiat 128 Sport L gépkocsi mártja BNV: te­rületén van. (MTI Foto-----Bar,a: IWván) n ákság. A vállalat 1973-ban hozzáfogott a tervezéshez, s 1974. március 31-re ígérte annak leszállítását, mégpe­dig úgy, hogy közben meg­kezdi az alapozást. Amikor ezeket ' a sorokat írjük, 1974. augusztus 26-át mutat a naptár, a lakótömb kiviteli terve azonban még nincs Hatvan város tanácsá­nak birtokában! ★ Mindezen dolgok nem tartották azonban vissza az építkezést vállaió céget, hogy a kiszemelt terepen munká­hoz lásson. Kora tavasszal — tekintéttel a talaj szer­kezeti összetételére! — ha­talmas cölöpverő gép kez­dett dolgozni a Dózsa téren, közvetlenül az áruház szom­szédságában. Igen ám! Csak­hogy a tervezők nem szá­moltak a kisebbszerű föld­rengéssel, amit a cölöpverő előidéz, veszélyeztetve a környező házak épségét, a bennük lakók életét. Ez volt a második torpe­dó! Későbbre tervezett házkí - sajátításokat kellett a ta­nácsnak megoldania, hogy folytatódjék a munka. Ez meg is történt, nem .kis Időveszteséggel. Akkor vi­szont az alapozást végző al­vállalkozó. a Nográd me gyei Építőipari Vállalat vit­te el szakembereit, cölöpve- rőstől, hazai munkákra. Június végén történt. S a Dózsa téren azóta csend ho­nol! ♦ A helyi tanács illetékesei közben egyre idegesebben figyelték a fejleményeket, azaz: az eseménytelenséget. Nem kis dologról, a testü­let becsületéről volt szó! Tervegyeztető megbeszé­lésre hívták hát mind a Beruházási Vállalatot, mind a kivitelezőt, vagyis a He­ves megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalatot. E meghí­vást a felek elfogadták, mégpedig legfelső sauten, A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium a jö­vő évre szóló vágósertés-érté­kesítési szerződéskötések megkezdését — ezzel kapcso­latban az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt illetékesei tájékoztatták az MTI munka­társát. A vágósertés-termelést és ezzel együtt a felvásárlást több mint négy éve a di­namikus fejlődés jellemzi. Ezt bizonyítják, hogy 1970- hez képest a vágósertés-fel­vásárlás 1974-re megkétsze­Ám ahogyan a cölöpverő nem érkezett vissza mind­máig Hatvanba, úgy marad­tak távol a kényesnek ígér­kező találkozóról az építő­ipari cég vezetői. Itt a hatodik súlyos lék, amelyet a nagyarányú la­kásépítkezés hajója szenve­dett rövid egy-két év során! S a helyi tanácsi vezetők most már teljesen tájéko­zatlanok. Illetve telefonok­ra, ígéretekre hagyatkozhat­nak, amelyeknek az értéke igen kétes, amikor írásbeli megállapodásokat rúgnak fel rendre az építők. És ezeknek a vezetőknek szembe kell nézniük a vá­ros polgáraival. Azzal a nyolcszázzal, aki — kiutalás birtokában — készpénznek veszi a jövő esztendei köl­tözködést. De azzal a továb­bi négyszáz igénylővel is, aki ,.sorban áll”, lesve-vár- va a mostanit követő új be- ruházásoikat. ★ Mi a vélemény az elmon­dottak után a városi tanács tervcsopoi-t jónál ? A vezető szája nagyon keserű. Véleménye szerint a Balassi Bálint utcai diák­otthon és a Münnich Fe­renc lakótelepi általános is­kola átadásának eltolódása teljesen kétségessé teszi a munka határidőre történő befejezések Ekkora csúszás csak csodával határos mó­don hozható be. S a leendő lakástulajdono­sok? A sokgyermekes anyák és apák? A gyári munká­sok, vasutasok, kistisztvise­lők? Egyedüli kenyerük a re­mény. De azt mondják: őszinte jó szándékkal, a célkitűzésekhez való szigo­rú ragaszkodással ma is te­remthetők még csodák. És a jó szándékot, a munka szigorát, természetesen, az építőipari vállalattol remé­lik... Moldvay Győző reződött. A szektorok része­sedése a termelésben eltérő módon alakult, amennyiben például a növekedésből a mezőgazdasági nagyüzemek mintegy 160 százalékában ré­szesülnek. (Ezen belül azo­nos értékű a, felfutás a tsz- ekben és az állami gazdasá­gokban.) Még ennél is dina­mikusabb a fejlődés a háztá­ji és az egyéni állattartás­ban, ahonnan a felvásárlás négy év alatt 3,5-szeresére fokozódott. Évszakonként is módosult a termelői kínálat. Jellemző, hogy például a minden eddi­git meghaladó idei vágóser­tés-felvásárlás egész évben egyenetlen volt; a felkínált mennyiségnek 42 százaléka esett az első félévre és 58 százalékos lesz a felvásárlás a második félévben. A diffe­renciálódás miatt a húsipari vállalatok időnként csak né- hézségek árán tudnak eleget tenni a követelményeknek, s időnként gazdaságtalan mun­kacsúcsok alakulnak ki. Az örvendetesen nagy ter­melői kínálat levezetése a jövőben csak úgy lehetséges — ezt bizonyítják a több éves tapasztalatok — ha meg­szilárdítják a szerződéses fe­gyelmet. Nincs szó az értéke­sítési szerződések tartalmi változtatásáról, a jövő évi lejáratra is a jelenleg hatá­lyos szerződéseket alkalmaz­zák. Az illetékesek tehát megfelelőnek találták a je­lenleg érvényben levő jog­szabályi rendelkezéseket, de azt kikötötték, hogy ezeket következetesen érvényesíteni kell úgy, hogy a szerződés­ben foglaltakat mindkét fél magára nézve kötelező ér­vényűnek tartsa. A gyakorlatban sok prob­lémát vetett fel a tsz-tagok szövetkezeten keresztüli vá­gósertés-értékesítése, elsősor• ban azért, mert az átadas el éggé szervezetlen volt. Ezért a jövőben a szerződé­sek megkö tésekor, valamint a szerződés teljesítésekor elkü­lönítetten kell kezelni a szö­vetkezet közös állományából, valamint a tagok háztáji gazdaságából származó serté­seket. Ez az elkülönített ke­zelés azt jelenti, hogy a kö­zös állományra kötött szer­ződést nem lehet teljesíteni a háztáji gazdaságból szárma­zó sertésekkel és fordítva. Az állatforgalmi és hús­ipari szakemberek az 1975. évi szerződéskötésektől azt várják, hogy a szerződő fe­lék között még elmélyültebb kapcsolat alakul ki, megszi­lárdul a szerződéses fegye­lem és megbízhatóbbá vál­nak a kínálat és a forgal­mazás országos és helyi prog­nózisai. (MTI) Mmmsm £* 1934, augusztus 39. csütörtök Együttműködve..; Szocialista szerződést kö­" 1 ’fUl. .1 . . „I ^ II.. Nyolcszáz hatvani polgár még reménykedik

Next

/
Oldalképek
Tartalom