Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-14 / 189. szám

Kedd esti külpolitikai kommentárunk: m m Üzenet RÉGI AMERIKAI HAGYOMÁNY, hogy az Egyesült Államok elnöke fontos események idején nagy beszéddel fordul az amerikai törvényhozás, a kongresszus, tehát a képviselöház és a szenátus együttes üléséhez, ezen ke­resztül a nemzethez, a világhoz. A hivatalba lépő elnök is mindig ezt a formát, az úgynevezett üzenetet használja fel arra, hogy mintegy hivatalos ígéret súlyával látványo­san körvonalazza elképzeléseit az előtte álló feladatok mfegközelítési és megoldási módjairól. Gerald Ford, az Egyesült Államok új elnöke, aki nem akármilyen körülmények között lett a Fehér Ház új lakója, érthető érdeklődés mellett állt a capitóliumon levő kupolás kongresszusi csarnok szószékére, hogy el­mondja első üzenetét. Az első pillanatban talán furcsán hangzik, de hi­vatalba lépésének körülményei ellenére, sőt sok te­kintetben éppen ezért, az új elnöknek jó esélyei vannak arra, hogy eredményesen nézzen szembe a rá váró fel­adatokkal. A Watergate-iigy tengeri kígyója, a társadal­mi-politikai struktúra válságtüneteinek ez az elhúzódó sorozata ugyanis olyan csömört teremtett a törvényho­zásban és a közvéleményben, hogy a „tiszta lappal” in­duló Ford ennek reakciójaként a szokásosnál nagyobb és általánosabb támogatást remélhet ES VAN MÉG EGY, talán még fontosabb oka annak, hogy Ford helyzetét általában derűlátóan ítélik meg: olyan pillanatban lett az Egyesült Államok elnöke, ami­kor minden nehézség ellenére beérnek az enyhülési po­litika gyümölcsei. Megítélni valakit természetesen csakis és kizárólag a tettei alapján lehet De az üzenet alap­hangja kétségtelenül az, hogy Gerald Ford elkötelezte magát az enyhülési politika mellett általában és ezen belül is fokozott hangsúlyt kapott a Szovjetunióval ki­épített jó viszony továbbfejlesztése. „A mi két népünk é íz egész emberiség számára — hangsúlyozta az-elnök —. nemzeteink békés együttélésé­nek, ahol lehetséges, együttműködésének, nemzeteink po­zitív, békés kapcsolatainak a nukleáris korszakban nincs ! alternatívája.” / ÍGY IGAZ. Ez. az egyetlen út, a többi: a pusztulásba vdkető zsákutca lenne. Ezért nemcsak szovjet-amerikai, hanem általános fontosságú a két legnagyobb hatalom kapcsolata. Es ezért hallotta elégedetten öt kontinens bé­keszerető lakossága az első Ford-üzenet szovjet vonatko­zású kitételeit. Ciprusi értekezlet Kritikus nap Centben Günes török külügyminisz­ter visszautasította Callag­han brit külügyminiszternek azt az indítványát, hogy tart­sanak 36 órás „gondolkodási szünetet” a Ciprusról tárgya­ló genfi értekezleten. közigazgatási egységekre (svájci típusú kantonok) kí­vánja tagolni Ciprust úgy, hogy az egységek földrajzi határa kövesse a nemzetisé­gi választóvonalakat, s a tö­rök kantonok Ciprus terüle­A Ciprussal foglalkozó genfi konferencián Günes török külügyminiszter újságírókkal beszélget. (N épújság-telefoto — AP—MTI—KS) Nyugati hírügynökségek jelentéseiből az alábbiakban lehet összefoglalni a Genfben tárgyaló küldöttségek állás­pontját: Török — földrajzi alapon teljesen elkülönített két cip­rusi autonóm szövetséges állam, amelyek az egyenjo­gúság alapján' szövetségi kormányt alakítanak; a fő török övezet (Kyrenia térsé­ge) határainak azonnali (még keddi) kijelölése. A legutób­bi török javaslat belső ön- kormányzattal rendelkező 25 éve történt Prá^«­Budapest­Berlin 25 évvel ezelőtt 1949. au­gusztus 14-én nyílt meg Bu­dapesten az újpesti stadion­ban a 11. Világifjúsági és Diáktalálkozó, a világ fiatal­jainak nagy seregszemléje. At 1945-ben a világ de­mokratikus fiataljainak lon­doni ■ konferenciája a De­mokratikus Ifjúsági Világ- szövetség létrehozása mellett az l. Világifjúsági és Diák- találkozó megszervezéséről is határozott. Az azóta lezajlott 10 találkozó hűen tükrözte a világ haladó ifjúságának rea­gálását, korunk, a XX. szá­zad legfontosabb társadalmi, politikai és ifjúsági kérdései­re, problémáira. Valameny- 'nyi találkozó újra bebizonyí­totta. hogy az ifjúság gyűlö­li a háborút, a fasizmust, a kizsákmányolást és kész te­vékenyen részt vállalni az imperializmus és a gyarma­tosítás elleni küzdelemből. A szocialista országokban meg­rendezett VIT-ek lehetővé tették, hogy a tőkés- és a fejlődő országok fiataljai a szocialista országok életét és ered'ményeit személyes ta­pasztalataik alapján ismer­jek meg. Ez a körülmény nem kis mértékben járult hozzá a „vasfüggöny”-mítosz szétoszlatásához. I. 1947. Prága: 72 ország 17 ezer fiatalja vett részt ezen a találkozón, ahol fo­gadalmat tettek az újabb fa­siszta pusztítás megakacla- lyozása és a béke megvédé­se mellett. U. 1949. Budapest: a hi­degháború erősödése ellenére 84 nemzet 10 ezer fiatalja olyan világ mellett tett hi­tet, amely „nem ismeri töb­bé a nyomort és a háborút”. III. 1951. Berlin: A ketté osztott Németországban a hi­degháború csúcspontján ta­lálkozott 104 ország 20 ezer békeszérétő munkás--és diák- fiatalja. Elítélték az ENSZ­1974. augusztus 14« szerda zászlaja alatt a koreai nép ellen folytatott amerikai ag­ressziót és támogatásukról biztosították a koreai nép harcát. IV. 1953. Bukarest: 111 or­szág 30 ezer küldötte öröm­mel üdvözölte a koreai fegy­verszünet megkötésének hí­rét. Ezen a találkozón szo­lidaritásukról biztosították a fiatalok a francia gyarmato­sítók ellen harcoló vietnami népet. V. 1955. Varsó: 114 ország 30 ezer fiatalja a „Soha töb­bé Hirosimát!" jelszó jegyé­ben az atom- és nukleáris fegyverek eltiltásáért, a le­szerelésért szállt síkra. VI. 1957. Moszkva: 131 or­szág 34 ezer küldötte a gyar­mati rendszer teljes felszá­molását követelte. A külön­böző országokból érkező fia­talok a magyar delegációtól hallották az 1956-os ellenfor­radalom valóságos okait, an­nak reális elemzését össze­vetették a burzsoá propagan­da állításaival. VII. 1959. Bécs: 116 ország '8 ezer fiataljának a béke és rútság '—'"Dben rendezeti találkozóját imperialista ak­namunkával sem sikerült megzavarni. A résztvevők, meleg üdvözlésben részesí­tették a Batista elleni har­cok hőseit, a szabad Kuba első képviselőit. Vili. 1962. Helsinki: 1500 szervezet 18 ezer delegátu­sa képviselte a világ haladó ifjúságát, akik a nemrég függetlenné vált országokkal vállalt szolidaritást nagy tö­megdemonstrációkkal fejez­ték ki. IX. 1968. Szófia: 142 or­szág 20 ezer küldötte a „Szolidaritás, béke és barát­ság” jegyében találkozott. A fesztivál középpontjában Vietnam áll: 100 ezer dollár értékű orvosi felszerelést, antibiotikumot, rádió adó­vevő készüléket, kerékpáro­kat juttattak el Vietnamba a fiatalok. ♦ X. 1973. Berlin: Az NDK fővárosa 140 ország 20 000 fiatalját fogadta. A találkozó jellegét az „Antiimperialista szolidaritás, béke és barát­ság” megfogalmazás fejezte ki. A fiatalok szolidaritást vállaltak Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeinek hősi harcával, o nemzeti felszaba­dító mozgalmakkal az arab ifjúság és a palesztin nép küzdelmeivel. — TERRA — tének 33 százalékát öleljék fel. Görög — Ciprus független­ségének, szuverenitásának és területi integritásának fenn­tartása; Makariosz a köztár­saság választott elnöke, visz- szateréséről ciprusi népsza­vazásnak kell döntenie; Cip­rus demilitarizálása, első lé­pésként a török erők kivoná­sa, ezt követően kivonják a görög tiszteket és csapatokat is; a sziget megosztása elfo­gadhatatlan. Ezt az'álláspon- tot Görögország párizsi nagy- követsége pontokba szedett közleményben ismertette ked­den. A ciprusi török közösség hivatalos képviselete — mint ismeretes — támogatja a török külügyminiszternek a kantonális közigazgatásra és a kantonok, föderációjára vonatkozó javaslatát. Kiéri desz ügyvezető cipru­si elnök (a görög közösség képviselője),' kedden dél­után „nem hivatalos formá­ban” ismertette ellen javasla­tait: Az 1960-as alkotmány ál­tal biztosítptt önkormányza­ti jogok kiterjesztése oly­módon, hogy a városokban és a falvakban görög és (vagy török) helyi közösségi taná­csok, az ország élén pedig szövetségi kormány működ­ne. Rauf Denktas, a ciprusi török közösség vezetője a „nem hivatalos” ellenjavas­latról azt mondta, hogy „nem tartalmaz semmi újat”. Izrael agressziója Libanon ellen BEJRUT: Kedden délután négy . iz­raeli ágyúnaszád behatolt Libanon területi vizeire és lőtte a Tirusz melletti Al- Rasidija palesztin menekült- tábort. A támadás harminc percig tartott. Mint egy pa­lesztin szóvivő közölte, a tá­bor polgári őrsége felvette a harcot és visszavonulásra kényszeritette az ellenséget. Az újabb izraeli agresszió’ következményeinek részletei még nem ismeretesek. Az akció hírét Tel Avivban is megerősítették. NEW YORK: Az ENSZ közel-keleti meg­figyelőinek adatai szerint au­gusztus ■ 5-től 11-ig tartó idő­szakban Izrael 22 -alkalom- ‘ mai intézett tüzérségi és ra kétatámadást libanoni polgá­ri településék éllen. Au­gusztus 6-án izraeli alakula­tok, páncélozott járművek fedezete mellett, átlépték a demarkációs vonalat és tü­zérségi támogatással egy ki lométer mélyen behatoltak 'Libanon területére. Az emlí­tett időszakban izraeli kato­nai' repülőgépek 13 alkalörri- mal sértették meg a libano­ni légteret, augusztus 7-en es 9-én pedig libanoni települé­seket bombáztak súlyos vesz­teségeket okozva emberélet ben és anyagi javakban egy­aránt. 1 Letartóztatták a császár kincstárnokát Az etióp fővárosban ked­den bejelentették, hogy a fegyveres erők koordinácios bizottsága letartóztatta Ad- masszu Rettát, a császári ud­var miniszterét, Hailé Sze- lasszié császár személyes kincstárnokát. Retta őrizetbe vételét né­hány nappal ezelőtt rendelte el az etióp hadsereg koordiná­ciós bizottsága, amikor Asszefa Demissziének, a csá­szár hadsegédének letartózta­tására is parancsot adott. Az etióp fegyveres erők koordi­nációs bizottságának közle­ménye rámutat, hogy mind­két letartóztatott személyiség vagyonát elkobozták, mivel nem adták meg magukat ön­ként az előírt határidőre. Megfigyelők véleménye szerint ez a letartóztatás sú­lyos csapást jelent magára a császárra is, aki néhány nap­ja alig hagyja el palotáját. Hivatalos adatok szerint az etióp fegyveres erők az ápri­lisban indított korrupcióelle­nes kampány során eddig összesen 143 magas rangú etiópjai személyiséget tartóz­tattak le. A hadsereg körözési listáján szereplő, egyelőre még szabadlábon levő két bí­rónak szintén elkoboztak minden ingó és ingatlan va­gyonát, mivel nem adták meg magukat a múlt szombatra kitűzött határidőre. Korea fel­szabadu­lásának évforduló­fán Európában és a Távol-Ke­leten dúlt a világháború, amikor — 1945. februárjá­ban —, Jaltában a szövetsé­ges nagyhatalmak vezetői,/ már a háború utáni rende­zésről tárgyaltak. Nyilatko­zataik arról szóltak, bogy minden potenciális tűzfész­ket likvidálni szeretnének, így került szóba, hogy a Tá­vol-Kelet ősi viharzónájában, a japán megszállást nyögő Koreában stabilitást kell tér remteni. A „három nagy” el­határozta, hogy közös szov­jet—amerikai erőfeszítéssel szabadítják fel a félszigetet, majd * 38. szélességi foktői északra eső terület ideigle­nesen szovjet, a délre eső terület ideiglenesen amerikai katonai közigazgatás alá ke­rül, később pedig megadják a lehetőséget a független, egységes Korea megteremtő- ' séliez. Ma huszonkilenc éve g szovjet' hadsereg, a jaltai egyezményhez híven, felsza­badította Korea északi ré­szét: a félsziget területének 56. lakosságának 32 százalé­kát. Északon a japán hódí­tók kitakarodását forradal­mi. demokratikus átalakulás követte. Földet osztottak, gyárakat, bankokat államosí­tottak. S — ismét a jaltai egyezményhez híven —, 1948. karácsonyán a szovjet hadsereg utolsó katonája is elhagyta Korea földjét. Nem így Délen. Az. ame­rikai hadsereg állandó tar­tózkodásra rendezkedett be. Alig két év múltán véres háborút provokált, s bár csökkentett létszámmal, de a mai napig fegyveres erejével tartja fenn a szöuli rezsimét« A 29 évvel ezelőtti egyez • T ményt és a felszabadítást — ez ma már vitathatatlan tör­ténelmi tény —, csak a Szov­jetunió és a koreai hazafiak haladó frontja vette komo- • l.van. Washington cs a zsold- jából élő szöuli rezsim kez­dettől máig az „clsüllycszt- hctetlen repülőgép-anyaha­jó” • szerepét szánja a stra­tégiailag rendkívül fontos félsziget déli részének. A „koreai kérdés” ezért a mai napig sincs rendezve. A koreai nép azonban füg­getlenséget, egységet, hala­dást akar, s támogatja a KNDK kormányának erre irányuló, mind szélesebb kö­rű diplomáciai erőfeszítését. Javaslatuk az, hogy új, bé­kés államot, konföderatív köztársaságot teremtsenek. E javaslatot Délen, a szöuli re-, zsím a fegyveres provokáció ók ezreivel szabotálja. Észak • és Dél közvetlen párbeszéde hónapok óta zsákutcában van. A KNDK kormánya azonban nem tesz le a békés, függet­len egyesítés céljáról, s erő­feszítésében maga mellett tudhatja a békcszerctö • em­beriséget. (KS) Bányász­sztrájk Az Egyesült Államok bá­nyászati szakszervezete fel­szólította tagjait, hogy a jövő héten öt napra zárják be az amerikai bányákat, megem­lékezésül a bányászokat sújtó „szerencsétle-*1 betegségek és erőszak” á do- zatairá. Ez a dönt-'« '209 bányát és legalább 12U ezer bányász* érint, OLAJKÄLYHA-TULAJDONOSOK! Az ÁFOR kért tisztelt fogyasztóit, hogy a torlódások elkerülése végett már most vásárolják meg a háztartási tüzelőolajat! MÉG MA TÖLTSÉK FEL TÁROLÖEDÉNYEIKET!

Next

/
Oldalképek
Tartalom