Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-07 / 157. szám

Mi Jelent rangot? Ealusi tanárházaspár is- ■ merősöm a közelmúlt- I t>an Spanyolországba utazott. : Ma, a turista „népvándorlá- í sok’’ korában ez önmagában j véve nem meglepő dolog, hi- I szén csupán megyénkből is I több tízezren kerekednek fel ! évente, hogy kisebb-nagyobb utazásokat tegyenek a köze­li, vagy távolabbi országok­ban, élményeket gyűjtsenek s kipihenjék a hétköznapok fáradalmait. Ami a dologban számomra furcsának bizo­nyult, mindössze annyi volt, hogy az ismerős házaspár az elmúlt években szabadságát többnyire otthon töltötte, legfeljebb kisebb kiruccaná­sokat tettek egy közel fürdő­helyre. Tudomásom szerint külfödön még nem jártak, de valószínűleg még Sopron­ban, vagy a Duna-kanyar- ban sem. s ezért lepett meg, hogy egyből egy ilyen nagy útra vállalkoztak. Amikor hazajöttek s érdeklődtem, hogy merre jártak és hogy érezték magukat, kiderült, hogy a „nagy túra” alapötlete jóformán nem is tőlük szár­mazott. Egyik házaspár is­merősök tavaly már járt Spanyolországban s az ő he­teken, hónapokon át tartó él­ménybeszámolójuk inspirálta tanárismerőseimet az uta­zásra. Ami korántsem úgy sikerült, ahogy elképzelték. De hát végsősoron, mégis megérte, mert mint mond­ták manapság azért nem mindenki juthat el a bika­viadalok országába. S ez fel­tétlenül rangot jelent az embernek ismerősei, barátai körében. A tanárházaspár példája sajnos nem egyedülálló. Hal­lottam olyan családról, amely rendkívül szerény körülmé­nyek között él. Különösen ami a táplálkozást illeti. A családtagok gyakran esznek' zsíroskenyeret, vagy papri­káskrumplit, ugyanakkor, amikor vendégek mennek hozzájuk, a bárszekrényből skót whisky, francia ko­nyak kerül elő — bizonyít­ván, hogy a vendégek nem akárhová jöttek vendégség­be. Persze a viszontlátogatás- nál ugyanezt el is várják, hiszen ők rangos emberek, akik nem isznak akármilyen italokat. Mindez azt eredmé­nyezi, hogy az ismerősök kö­rében bizonyosfajta rivalizá­lás alakul ki, mindenki túl akar tenni a másikon — a lehető legésszerűtlenebb mó­don — s bizonyítani akarj a, hogy ő még többre képes, mint a másik. Az ilyenfajta kapcsolatok napjainkban sajnos nem rit­kák. S céljuk nem az, hogy a munka után egészséges ki- kapcsolódást biztosítsanak, el lehessen beszélni a munká­ról, különböző problémákról, kisebb-nagyobb ügyekről, ha- 'nem inkább az ellenkezője, a másik bosszantása, hogy én ezt is, azt is megtehetem, én erre, meg arra is képes vagyok. S miután az ilyes­fajta viselkedésmódnál a fő energia arra irányul, hogy az egyik fél a másikat „le- íózze”, bizonyítsa, hogy ő az ügyes ember, a „nagymenő”, a bennfentes, a jól értesült, — szó sem lehet a kikapcsoló­dásról, hiszen az egyik vagy másik fél biztosan megsértő­dik, sokáig hordozza magá­ban a „lefőzés” keserű emlé­keit. ■ Az oktalan, de mégis di­vatos rivalizálás, a rongyrá­zás, a „menőség” állandó íi- togtatása igen sok káros ha­tással jár. Egyrészt teljesen szükségtelen és fölösleges anyagi terheket ró azokra, akik vállalják az esztelen ve­télkedést, hiszen erőn felüli költekezésre készteti őket. Másrészt nemhogy szellemi, idegi felfrissülést jelentene, hanem az ellenkezőjét, fá­radtságot, idegességet, rossz idegi közérzetet. S ami ta­lán még lényegesebb, a ri­valizálás megbontja az em­ber helyes értékrendszerét, vagy oktalanul lebecsül va­lamit, vagy pedig érdemtele­nül felértékel. Hiszen hány­szor hallani ilyen megjegy­zéseket : Csehszlovákia is va­lami ? Képzeld én az olasz Riviérán nyaraltam. Vagy másik: Trabanttal el mertél indulni — biztosan kiröhög­tek már a határon. S ez ugye arra inspirálja a mási­kat, hogy jövőre ő is leg­alább az olasz Riviérán nya­raljon, ha nem talál még jobb és exkluzívabb helyet, vagy arra, hogy rövidesén szabaduljon még jó állapot­ban levő és megbízható kis­kocsijától és vegyen helyet­te egy használt, zötyögő, de „jobb márkájú” autót. A valódi, tartalmas emberi kapcsolatok alapja az egy­más megbecsülése, a másik munkájának értékelése. Ezt nem helyettesítheti semmi. Régi igazság, hogy alapve­tően nem egy ital márkája szabja meg a találkozás, a beszélgetés szellemi hőfokát, hanem az, hogy miről és ho­gyan van szó. S ezért furcsa, hogy társadalmunkban, ahol a végzett munka az egyén értékének mérője, sokan kül­sődleges flancolással akarnak a másik fölé kerekedni. Té­vedés ne essék, nem a skót whisky vagy a külföldi uta­zás ellen akarunk szólni. Aki akar igya meg a whiskyjét, utazzon akár a Kanári szige­tekre, de ne hivalkodjon ve­le, ne akarjon mások fölé kerülni. Mert a kispolgári rivalizálásból származó si­kerélmény úgyis csak ideig- óráig tart s több benne az üröm, mint az öröm.­T ársadalmunkban ugyan- * is nem azáltal lesz valaki „nagymenő”, hogy az olasz Riviérán, vagy Spa- nyolországan tölti a szabad­ságát, hanem azáltal, hogy az átlagosnál többet tesz — nem csupán a maga — ha­nem a társadalom érdeké­ben. Kaposi Levente <1 millió forint hálózatbővítésre Korszerűsítik a Fö téri áruházát Gyöngyösen - Lakberendezési és gyerniekáraházat létesítenek Egerben Ebben az évben és Jövőre összesen 41 millió forintot költ a Heves megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat az üzletek, áruházak korszerűsítésére, valamint a meglevő kereskedelmi háló­zat bővítésére. A közelmúlt­ban adták át rendeltetésé­nek az egri nyomtatvány­boltot, a papír- és írószer- boltot, az önkiszolgáló gyer­mekcipőboltot Üj önkiszol­gáló férficipőüzlet nyílt, át­telepítették a vasboltot, s korszerű szerszám-, kisgép­es vasáruüzletet avattak Gyöngyösön, ahol ezenkívül külön divatüzletet nyitottak férfiak számára. Hatvan is új papír- és írószerbolttal gyarapodott. Az idei év második felé­ben kerül sor a gyöngyösi 23-as számú áruház cipőosz­tályának átalakítására. A több mint 92 négyzetméter alapterületű részleg önki- szolgáló lesz, így a koráb­binál jóval több árut tud­nak majd bemutatni a vá­sárlóknak. Harmincnégy millió fo­rintos költséggel építik meg jövőre az egri, 2800 négy­zetméter alapterületű lakbe­rendezési áruházat, ahol — mint arról már beszámol­tunk — külön lakberendezé­si tanácsadószolgálat is meg­kezdi működését. A volt Centrum Aruház helyén egy 300 négyzetméter alap- területű, összevont gyermek­éruházat létesítenek konfek­ció-, cipő-, gyerrnekdivat-és, bébiosztállyal. Az áruház megnyitása az építőipar munkájától függ: előrelát­hatólag 1976-ban már fogad­ja a vásárlókat Gyöngyösön korszerűsítik a Fő téri áruházat, ezzel egyldőben mintegy 55 négy­zetméterrel megnövelik az alaoterületét. A munkálatok, amelyek a jövő évben be is fejeződnek, előreláthatólag 2—2,5 millió forintba kerül­nek. Szövetkezetiek ünnepe Július első vasárnapján, régi hagyomány szerint világ­szerte megünneplik a szövetkezetiek napját Az ünnepség megemlékezés a százharminc évvel ezelőtti eseményre; az angliai Rochdaleban 28 kézműves kisiparos és kiskereskedő megalakította a világ első szövetkezetét Kezdeményezésü­ket, s nevüket a becsületes rochdalei úttörők néven emle­getik a történetírók, s megírták róluk, hogy olyan világot kívántak maguknak teremteni, ahol a kölcsönös segítség, a társadalmi egyenlőség és a testvériség uralkodik. Az úttö­rők kezdeményezését sokan követték, 1895-ben Londonban már megalakult a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége, s ma 60 ország több mint 630 ezer szövetkezete, mintegy 300 millió taggal részese e nemzetközi szervezetnek. Az SZNSZ együttműködik az Egyesült Nemzetek Szervezetével, részt vesz a világgazdaságot érintő tanácskozásokon. A Szövetke­zetek Nemzetközi Szövetségének tagja hazánk is. Három nagy szövetkezeti ágazatunk országos tanácsa — a SZŐ- VOSZ, az OKISZ és a TOT — mellett az Országos Szövet­kezeti Tanács is tagja e világszervezetnek. Jelentős erőt képviselnek hazánkban a szövetkezetek. A mintegy három és fél millió szövetkezeti tag a nemzeti jövedelemnek több mint egynegyedét állítja elő. Az összes keresőkből minden harmadik szövetkezetben dolgozik, s az ország vállalatainak mintegy fele szövetkezeti gazdálkodó egység. Érthető tehát, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt X. kongresszusán Kádár János elvtárs a következő­képpen szólt szövetkezeteinkről: „Pártunk politikai tevé­kenységében, a szocializmus építésében számol a szövetke­zeti mozgalommal és támaszkodik rá. Szövetkezetpolitikája arra irányul, hogy erősödjenek, fejlődjenek a szövetkezetek szocialista vonásai. Gazdálkodásunkban és belső életünkben érvényesüljön még jobban a szocialista jelleg, még nagyobb mértékben jusson kifejezésre a társadalmi, a csoport- s az egyéni érdek összhangja.” A szövetkezetek résztvesznek a közös célok megvalósí­tásában. A szövetkezeti dolgozók munkája jelentkezik a la­kosság jobb áruellátásában, segítik a korszerű termelő be­rendezések megteremtését, elterjedését, s tagjai erejükhöz mérted mindent megtesznek a közös célért, hazánk erősö­déséért, népünk egyre jobb életéért. E. Gy. 400 hefeíár szőlőterületet adnak rissza az olajbányászok Az egri borvidéken 460 hektár értékes szőlőterüle­tet adnak vissza az olajbá­nyászok az év végéig az ott gazdálkodó termelőszövetke­zeteknek. A Nagyalföldi Kő­olaj- és Földgáztermelő Vál­lalat 10 millió forintot költ az idén azoknak a területek­nek a helyreállítására, meg­tisztítására, ahol véglegesen leállították az olajkiterme­lést. Az eger—demjéni olajme­zőn eddig ötven, már nem működő kutat szereltek la Az olajjal szennyezett ter­mőföld helyébe pedig tiszt* földréteget terítettek. A vál­lalat az Eger környéki kö­zös gazdaságokkal megálla­podást kötött, amelyben rög­zítették az értékes mezőgaz­dasági területek helyreállí­tásának „menetrendjét”. (MTI) 256 szocialista brigád vállalása Egy ¥ei*§enyielbívái — és ami utána történt Április 12-én kezdődött: „ A Mátraalji Szénbányák Thorez Külfejtéses Bánya­üzem és a Szerelő- és Gép­javító Üzem szocialista bri­gádjai a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszu­sa és hazánk felszabadulása 30. évfordulója tiszteletére szocialista munkaversenyt, felajánlásokat kezdeményez­nek, amelyekhez a Mátraalji Szénbányák valamennyi üze­me csatlakozik,” A versenyfelhívás, amely lapunk hasábjain keresztül a megye valamennyi üzemi kollektívájához eljutott, tar­talmazta a bányászok konk­rét vállalásait is: határidő előtt szerelik össze az óriás- gépeket, a fiatalok 20 ezer órát dolgoznak társadalmi munkában, 10 ezer tonna magasfeszültségű távvezeték- tartó oszlopot gyártanak majd terven felül, 700 ezer köbméterrel túlteljesítik a meddőletakaritási tervüket, megnövelik a bevételi- és az eredménytervüket.. ■Mindezt 256 szocialista bri­gád, több mint 4200 dolgozd vállalta április 12-én. 519 EZER KÖBMÉTER — 43 ÜJITÁS r Mi történt azóta, mit sike­rült megvalósítani a bányá­a közös elképzelé­Ssociális létesítmény brigádok összefogásával A Káli Építő- és Szakipari Kisipari Szövetkezet korszerű, 300 személyes öltözö- és mosdóhelyiség építését kezdte meg. A dicsérendő vállalkozásból a szövetkezet építőbri­gádja mellett a szocialista brigádok is részt kértek, vállalták, hogy társadalmi munká­ban. segítenek az építőknek,. ___________ {Foto: Puskás Anikó} s zoknak sekből? — A felhívás közzététele óta egymást követik itt az események — mondta Máthé József, a vállalat terme­lési osztályvezetője és Lor- berth Ferenc munkaverseny- felelős. — Május 10-én az üzemvezetőkkel és az üzemi titkárokkal megbeszéltük a legfontosabb teendőket, má­jus 30-ra már el is készítet­ték a módosított intézkedési terveiket. Mindenki annyit tett ezek után, amennyire a tudásából, az erejéből fu­totta. Ennek köszönhető, hogy az eredmények máris jobbak a vártnál... Bepillantottunk a verseny állását jelző táblázatokba, kimutatásokba, beszéltünk üzemi vereenyfelelősökkel, brigádtagokkal, s minden al­kalommal kiderült: minden munkahelyen egy emberként küzdenek a vállalások meg­valósításáért. Erre egy sor bizonyítékkal is szolgáltak. A Thorez külfejtésein dol­gozó bányászok a túlteljesí­tésként vállalt 700 , ezer köb­méter meddőből már 519 ez­ret letakarítottak, lehetősé­get teremtvé ezzel a kiter­melés megkezdésének. Az el­ső öt hónap kalóriatervét (minél kevesebb meddő le­gyen a kitermelt lignit kö­zött) is túlteljesítették több mint négy százalékkal... Az ifjúmunkások 1700 önkén­tes műszakot tartottak, s az ezért járó összegből 100 ezer forintot a zankai úttörőtábor építésére, 50 ezret pedig a vietnami alapra fizettek be. Részt vettek a mátrai sport- tábor építésében is. A visontai szerelő- és géip- javítóüzem karbantartói is eleget tettek az eddigi válla­lásuknak: határidő előtt vé­gezték el a 23-as és a 24-es széntermelő szalag átszállí­tását. Petőfibányán, a vegyes­üzem dolgozói a DH-mozga- lom eredményeit kívánják fokozottabban felhasználni. Ezenkívül 65 újítást, éssze­rűsítést kívánnak bevezetni: 43-at már le is adtak a bí­ráló bizottságnak... 150 TONNÁVAL TÖBB VILLANT OSZLOPOT KÉSZÍTENEK _. Jelentős vállalást jegyez­tek be a brigádnaplókba a petőfibányai gépüzem dolgo­zói is. Tíz százalékos nyere- ségööveiést terveztek m év végére, s ez azt jelenti, hogy 3,3 millió forint nyereséget könyvelhetnek majd el. Vál­lalták továbbá, hogy 300 ton­nával több villanyoszlopot gyártanak a munkaverseny­ben, eddig 150 tonnát adtak át a megrendelőknek. Az Ecséden dolgozó gáz- és olajvezeték-építők főként a szakmai tanfolyamokon való részvételükkel kívánnak je­leskedni: a szaktudásra az elkövetkezendő évek során (a hazai és a külföldi mun­kákhoz) rendkívül nagy szük­ség lesz... A terveik között szerepelt még az is, hogy 25 millió forinttal nagyobb ár­bevételt érnek el az év vé­géig. A félévi eredményeikre csak büszkék lehetnek! Jú­niusban alakították meg az itt dolgozó fiatalok az ifjú­sági alkotóbrigádot, tagjai 9 újítás bevezetését tervezik. ELŐTÉRBE KERÜLT A MUNKASMÜVELÖDES Bármerre is érdeklődtünk, az oktatásról, a dolgozók szakmai es az altalános isko­lai továbbképzéséről mindig szó esett. A vállalatnál elő­térbe került a munkásmű­velődés és -oktatás prog­ramja. A Thoreznél most készítik azt a felmérést, amely alapját szolgálja a be­iskolázásnak, a vegyesüzem dolgozói közül többen álta­lános iskolába, nyolcán pe­dig középiskolába mennek az ősszel. A gépüzem oktatási felelősei már a tankönyve­ket is beszerezték, hogy ez­zel is támogassák a tanuló dolgozókat, Ecsédről viszont hatvan fős tanulöcsoporthÄ hívtak pedagógusokat a ta­név kezdetére, sőt egy okta­tási központ létrehozását is tervezik... Óriási tervek és vállalko­zások ezek. — Nem ismerünk más megoldást, minthogy sikerrel helyt álljunk a munkaver­senyben. Mi hirdettük meg a megyei versenyt, nem hát­rálhatunk hát meg... Kemény emberek, bányá­szok mondták e szavakat! Szilvás István (Ntétíi&iütsfi IM4. július I» vasúm a»

Next

/
Oldalképek
Tartalom