Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-25 / 172. szám
Legyen szép a gyár V állalatok szocialista brigádjainak felajánlásai között lapozgatva, vissza-visszatérő téma — a mennyiségi és minőségi vállalások után — az üzemek, a munkahelyék szépítése. Általában száz órákban mérhető az a társadalmi munka, amellyel a gyárak külső-bei- sj képét kívánják alakítani, változtatni. A gyárak szépítése, kissé mellékesnek látszó törekvés. Az üzem termeljen sokat, jó minőségben, gondoskodjanak benne a munkavédelemről, az üzemi demokráciáról, de hogy egy gyár szép is legyen, ezt senki nem kívánhatja. Különben is lehet szép egy gyár? A szépség fogalmába rajon beilleszthetőek-e a kígyózó csőrendszerek, az óriás tartályok és a zakatoló szövőgépek? Igaz, minden lehet a célszerűség mellett esztétikus is, de az a konstruktőrök, a formatervezők dolga. Az összképet azonban meghatározza az, utak rendezettsége, a terep tisztasága, az ablakok átlátszósága és az is, hogy a gépeket megvédjek a felesleges szennyeződéstől. Mindettől lehet, hogy nem lesz azonnal több és jobb a termelés, de valami feltétlenül, több és jobb lesz: a munkakedv, a munkahelyi közérzet. Néhány hónapja, amikor az új ajka; timföldgyár avató ünnepségét tartotta, az ott dolgozók nemcsak az üzem műszaki és gazdasági jellemzőiről beszéltek, sokszor megjegyezték: ugye milyen szép?! A tiszta utakra, a gondosan gereblyézett terepre, a frissen festett ajtókra, ablakokra gondoltak. Olyan nagytakarítási lázban voltak, hogy semmilyen félmegoldást nem néztek el. Ez a külön munka senkinek sem esett nehezére. A technológia által diktált szigorú 6—8 órás munkaidő után vidáman fütyörészve jártak-kel- tek a seprővel, lapáttal, ablaktörlő ruhával a dolgozók. Es nagyon büszkék voltak arra, hogy új gyáruk nemcsak az értelemnek, hanem a szemnek is tetszett. F élreértés ne essék, nem csipkefüggönyt kívánunk a szövődé ablakába és ' árvácskát a kohó- vagy műanyagüzem elé, ez nevetséges lenne és a helyhez nem illő. De kívánhatunk rendezett terepet, tiszta műhely- csarnokot, fénybeeresztő ablakokat És még valami. Az üzemek külleme és a célszerűség szoros egységet alkot, hiszen a kopott külsejű gép nemcsak csúnya. hanem gyorsabban rozsdásodik, a rendezetlenül tárolt anyagok nemcsak a szemet zavarják, hanem nehezen áttekinthetők és balesetveszélyt rejtenek, akadályozzák a munka- szervezést, éppen úgy, mint a szemetes utak, v^gy a vasforgáccsal, olajjal terített műhelycsarnokok. (b. i.) Gondok a táp körül Meg növekedett a háztáji gazdaságok takarmányigénye Az utóbbi időben mesénkben több községben fel- nerült: nincs elegendő keve- •éktakarmány, gondok mu- atkoznak a táp körül. Meg- ehetősen sokakat érintő ;érdés ez, s éppen ezért for- iultunk kérdéseinkkel a egilletékesebbhez, dr. Csáti 'erenchez, a Heves melyei Gabonafelvásárló és teldolgozó Vállalat igazgatóéhoz: — Igaz-e és mi az oka, hogy nincs elegendő keveréktakarmány? — Bizonyos fokig sajnos gaz, mert a háztáji gazdasá- ofc igényeit az utóbbi időén valóban nem tudjuk ökkenőmentesen kielégíteni. íz okok között a legfonto- abb, hogy a húsprogram fokozatos megvalósításával megyénkben is megnöveke- ett a takarmányigény ame- /et elsősorban keverékta- armányokban és szemesta- armányokban kellett kielé- íteni. Figyelembe véve a mezőgazdasági üzemek egy- e növekvő keveréktakarmány igényét, — különös tétetettél az elmúlt években elépő zárt rendszerű sertés- slepekre, valamint a háztá- i gazdaságok évről-évre nö- ekvő igényére — a meglévő everőüzemi kapacitásunk taximális kihasználásával { adtunk csak eleget tenni a negrendelésekneíc. Ez azt je- ;nti, hogy a keverőüzemek olgozói, különösen a csúcs- 1 északokban, nyújtott mű- zakokban dolgoztak. — Hogyan alakult az elmúlt években a keveréktakarmány igény? — Növekvő tendenciát mutat. Ugyanis 1972-ben 5920 ragon, 1973-ban (a száj és kö- ömfájás miatt) ennél keve- ebb, 4980 vagon keverékta- annányt értékesítettünk. Ibben az évben viszont az lső félévi tényszámok alapén mintegy 7200 vagon a árható mennyiség. — És a háztáji gazdasagokban? — Az elmúlt években meg- Ülöriböztetett figyelmet íor- itöttunk arra, hogy a hús- rogram elősegítése érdeké- i t a nagyüzemek igényeitek maradéktalan kielégíté- e mellett biztosítsuk a ház- áji gazdaságok szükségletét s. Ennek eredményeként ta- armányértékesítésünk az Imáit években jelentősen tövekedett. A háztáji gazda- ágok részére a saját- és az Í.FÉSZ értékesítő raktárakon keresztül 1972-ben mintegy 350 vagonnal, s ez év első elében pedig több mint 2C00 ragonnal értékesítettünk. E elentős növekedésen belül tgyelemre méltó, hogy a táztáji gazdaságok igényétek megfelelően növelni tudtuk értékesítésünket. Ezáltal ellensúlyoztuk, hogy az első félévben készletgazdálkodási okokból nem tudtunk takarmánybúzát és' korpát megfelelő mennyiségben kiszolgálni. — Várható-e ezen a téren? változás — A keveréktakammány igényeket csak úgy tudjuk kielégíteni, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek keverő kapacitását is lekötöttük, s bérkeveréssel növeljük termelésünk volumenét. Hasonló mértékben javítja majd .a második félévi igények kielégítését az a körülmény is, hogy korlátozás nélkül értékesítünk darált takarmány- búzát, valamint takarmány- árpából és korpából is elegendő mennyiséget tudunk biztosítani a háztáji gazdaságok részére. Ugyanakkor a meglévő kukoricakészleteink csak a keveréktakarmánygyártás szükségletét fedezik, ezért az új kukorica betakarításáig kukoricát nem tudunk értékesíteni. — Lesznek-e gondok az aratás időszakában? — Sajnos igen. A takarmányértékesítő raktárak megfelelő ellátása a gabonabetakarítás fő időszakában csak a legnagyobb nehézségek árán biztosítható. A vállalat szállító kapacitása ugyanis nem elégséges ahhoz, hogy valamennyi értékesítő raktárhoz zökkenőmentes legyen a keverék- és szemestakarmányok kiszállítása. Ezért ezúton is kérjük a me- izőgazdasági nagyüzemeket, hogy a gabona betakarításánál esetleg nélkülözhető szállítóeszközeikkel legyenek a segítségünkre — bérfuvarozással — az értékesítő raktárak takarmányellátásában. — Összefoglalva elmondhatom, hogy gondjaink elsősorban a háztáji gazdaságok ellátásában mutatkoznak, a mezőgazdasági nagyüzemek igényeit maradéktalanul ki tudtuk és ki fogjuk elégíteni a jövőben is. Ugyanakkor megítélésünk szerint a keveréktakarmány gyártás előirányzott jelentős növelésével a háztáji gazdaságok igényeit is rövidesen ki tudjuk majd elégíteni. F. S. Fényt, fitt fényt nz utakra! Eger közvilágításáról tárgyalt a városi tanács vb Eger város villamosenergia- felhasznalásaról és közvilágításának helyzetéről készített tájékoztatót az Eszak- magyarországi Áramszolgáltató V Általat a városi tanács vb felkérésére. Mint a tajé- koztatu megállarrftja, Eger azok között a városok között szerepel, amelyekben elsőként jött létre közcélú villa- mosenergia-íelhasznál ás. Mindennek idestova 80 éve már, s akkoriban a közvilágítás megoldására fektették a íőhangsúlyt. A közületi és a lakossági igény csak később, fokozatosan alakult ki. A villamosenergia-fogyasz- tók száma 1908-ban elérte a 600-at, 1928-ra pedig már 5000-re emelkedett. Jelenleg 17 700 a fogyasztói létszám, és örvendetes, hogy Eger város kommunális villamos hálózata alkalmas ennek kielégítésére, sőt a villamos hálózattal rendelkező területek igényeit is 10—12 év előretar- tássál ki tudják elégíteni. Nincs különösebb gond a villamosenergia-szolgáltatás minőségével sem: a felszült- ségviszonyok megfelelnek az országos szabványok előírásainak. Jelenleg már nincs zárolt transzformátorkörzet a városban. A villamos zavarok elhárítására 24 órás folyamatos szolgálatot tart az ÉMÁSZ egri üzemigazgatósága. Ennek szolgálatában két URH- rádióval ellátott gépkocsival, egy, 2,5 tonnás tehergépkocsival és egy létrakocsival rendelkeznek. A jó villa- mosenergia-ellátásra utal a hibabejelentések jelentős csökkenése is: 1960—70 között 600—700 bejelentés érkezett havonként a kirendeltségbe, jelenleg pedig mindössze 220. Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy nincs szükség újabb intézkedésekre á további fejlődés biztosítása érdekében. A háztartások és az ipari üzemek rohamosan növekvő villamosenergiaigénye Egerben is szükségessé teszik az elosztóhálózat állandó korszerűsítését, áteresztőképességének növelését és az igényeknek megfelelő bővítését. Ennek érdekében máris számos intézkedést hoztak. Így például 1971-ben duplájára növelték a Sas utcai transzformátorállomás áteresztőképességét, Lőrinci ifjú mezőgazdászok Immár 12 éve, hogy megalakult a Lőrinci nevelőotthon, és az ÁFÉSZ közös vállalkozása, az ifjúsági szakszövetkezet. Az intézet tanulói önellátásukon kívül az ÁFÉSZ részére is termelnek paradicsomot, paprikát, tököt, burgonyát, dinnyét és egyéb zöldségféléket. A 30 hektáron gazdálkodó ifjú mezőgazdászok munkáját nagymértékben megkönnyíti a saját erőből vásárolt MTZ traktor — mint képünkön is latható —, még a határból való hazaszállításra is felhasználjak. A tanulók egyébként az elméleti oktatás mellett végzik a mezőgazdasági munkát, s 18. életevük betöltésekor mezőgazdasági szakmunkás-bizonyítványt kapnak. íFotoi Szabó Sándor) 1972-ben új kirendeltségi telephelyet hoztak létre Egeresemben, 1973-ban megtervezték, ez évben pedig felépítik azt a 14 kilométer hosszú 35 kV-oS távvezetéke!, amely a kemping fölött épülő, és főként a Csebokszári lakótelep ellátását szolgáló 11. számú transzformátorállomást táplálja. A város közvilágításának helyzete szintén jónak mondható. Jelenleg Eger utcáit 1434 izzó, 379 fénycső és 1621 higanygőzlámpa világítja meg. A megfelelőbb világítást nagymértékben befolyásolják a sűrűn fásított utcák, mivel az utakon elhelyezett közepes világítótestek a fák árnyékai miatt nem biztosítanak megfelelő járdavilágítást. Így ezeken a helyeken járdavilágitást kell alkalmazni. Nem felel meg teljesen a követelményeknek több belvárosi terület világítása sem. Jobb világításra lenne szükség a Széchenyi utcán a Szabadság tértől a Ráckapu térig, a Zalár, az Alkotmány, a Maczki Valér, a Katona István tér, a Bartakovics, a Rózsa Károly és néhány más utca vonatkozásában. Sajnos, nem megfelelő még a Baktai út, az Almagyar utca és a Szarvas tér világítása sem. Hiányok tapasztalhatók a közvilágításnál a peremterületeken, illetve a belvárosból kivezető főforgalmi utakon. Ilyen főközlekedési út a Makiári és a Kertész utca, mert bár megvilágításuk korszerű lámpatestekkel történik, azok sűrűsége és fény- magassága már nem megfelelő. Az új lakótelepek, lakótömbök közvilágítása szintén elmaradott. Igaz, a Csebokszári lakótelepi közvilágítás megoldására már készítettek tervet, a Lajosvárosi építkezésről azonban még ez sem mondható el, mivet ott a beruházó nem foglalkozik közvilágítási témával. Ez utóbbi meglehetősen furcsán hangzik, mert csak arra következtethetünk belőle: ezen a területen nincs gazdája a közvilágításnak. Ügy gondoljuk, ezzel kapcsolatban legalább olyan fontos lenne a sürgős intézkedés, mint az ÉMÁSZ tájékoztatójában említett 16 kilométer hosszúságú hálózat részleges átépítése, korszerűsítése. , * (bt) Az egri cserépgyárban r Uj gyártmányokkal kísérleteznek Tetőfedő cserépből ma már nincs hiány a TÜZÉP-tele- peken, sőt a gyárak udvarán sokféle eladatlan készletek is felhalmozódtak az utóbbi időben. Az építőanyag-ipar legutóbbi beruházásainál azonban a modern berendezésekkel annak lehetőségét is megteremtették, hogy a hagyományos tetőfedő anyagok mellett más, a legújabb építkezéseknél használatos építőanyagokat gyártsanak. Eger nemrég épült modem cserépgyárában ugyanez-a helyzet, sőt, itt még a kitűnő minőségű alapanyag is indokolja az új gyártmányokkal való kísérletezést. Elsősorban nagy szilárdságú, az időjárás hatásainak is jól ellenálló termékekkel foglalkoznak. Kétféle típust készítenek például az úgynevezett iker falburkoló téglából, amelyet az épületek homlokzatain alkalmaznak ma már egyre gyakrabban. Ezen kívül padlásburkoló, illetve kábelfektetéshez használatos fagyálló tégla készül még a gépsorokon. Nagy mennyiségben gyártanak olyan téglát is, amelynek sima oldallapjai szükségtelenné teszik a vakolást. A gyár egyébként az indulás óta eltelt két nehéz esztendő után egyre eredményesebben gazdálkodik. Mint azt Sándor István gyárvezető elmondta, az elmúlt félévben már nem érkezett hozzájuk minőségi reklamáció; ez nagy fejlődést jelent, hiszen az elmúlt években — jórészt a begyakorlatlanság miatt —, a minőséggel volt’ a legtöbb bajuk a vezetőknek. A teljesítmény is javult azzal, hogy felénél is kevesebb az állásidő, mint tavaly ilyenkor. A termelékeny gépeknél ez csaknem félmillió cseréptöbbletet jelent. A minőség javítása mellett a szállítás biztonságát és gyorsaságát növeli k azzal a kezdeményezésükkel, hogy különleges termékeiket rakodólapokon, hullámpapír- ba csomagolva küldik el a megrendelőknek. Az így előre csomagolt szállítmánnyal két óra alatt tele rakhatnak, illetve kiüríthetnek egy va- g'ont. Az első csomagolt küldemény, egy vagon falburkoló tégla, a hét elején érkezett meg a gödöllői TÜ- ZÉP-telepre. Az utóbbi időben igyekeznek hasznostíani a selejtet. az égetés közben eltöredezett cserepeket is. Megőrlik a törmeléket, amely kiválóan alkalmas sportpálya burkolására, illetve parkokban, tereken a sétányokra. A megyeszékhely külterületein sok a kátyúkkal teli földút, s olcsó megoldás lenne, ha a végleges felújítás előtt ezzel sártalanítanák: A gyár az igényeknek megfelelően készít ebből az őrleményből, amely Balaton község iskolájának sportpályáján már bizonyította jó tulajdonságait, s mintaként szállítottak belőle Eger egyik parkjába is. (hekeli) Növényvédő sier magyar— siovjet kooperációban Üj növényvédő szert állítottak elő a magyar—szovjet növényvédő szer kutatási együttműködés keretében a Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet és a moszkvai össz-szövetségi Növényvédőszer Kutató Intézet szakemberei. Az új nagyhatású ■ at kaölőszer laboratóriumi előállítása a szovjet szakemberek erdeme, gyártási technológiája pedig a veszprémi kutatók munkája. Az új növényvédő szer kísérleti gyártására a nitrokémia rendezkedni be es a tervek szerint évi 1000 tonnát készít belől« Az új atkaölőszer egyéb ként a magyar—szovjet nö vényvédő szer kutatás együttműködésének már második „gyümölcse”. A né hány évvel ezelőtt előállító! izofosz nevű rizs gyomirtó szert, már széles körben al kalmazzák. rMmü$és£\ 1374. julius 25» ujÜWtdk
