Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-24 / 171. szám

FEKETE-TEN GER SPANYOLORSZAtf OLASZQ­ALBANIA Törökország 'rdenették Izmir/ FÖíDRff^SsieÜM MAROKKÓ TUN£ZIA^"4gi 6.~-jirn»rikgi flott»--i7i rjgcry-v Kedd esti külpolitikai kommentárunk: Üj ember a bársonyszékben ALIG NÉHÁNY HETE Etiópiában sajátos kettős hatalom bontakozott ki: párhuzamosan létezett egy­más mellett — és megváltozott arányok szerint, de valószínűleg létezik ma is —, a reformokat kezdemé­nyező katonák csoportja és a régi adminisztráció gár­dája. Az arányok kérdése azonban etióp körülmények között döntő jelentőségű. Már az utóbbi napok meg­gyorsult eseménykrónikája arra utalt, hogy a hata­lomban való részvétel arányai egyre határozottabban tolódnak el a reformerek javára. A legutóbbi fejle­mény mintegy megkoronázta ezt a folyamatot. A hír- ügynökségek jelentései szerint megvált a kormányfői bársonyszéktől Endelkacsev Makonnen és az éppen nyolcvankettedik születésnapját ünneplő császár a negyvennégy éves, jelenleg egyébként Európában tar­tózkodó Michael Imru személyében új miniszterelnö­köt nevezett ki. A legfontosabb kormányzati poszton történt vál­tozás egyértelműen arra utal, hogy ebben a nagy múl­tú, de a fejlődésben alaposan megrekedt afrikai or­szágban új szakaszhoz érkeztek az Idén tavasszal meg­kezdődött fejlemények. MAKONNEN MINDÖSSZE öt hónapig volt mi­niszterelnök. A régi gárdához képest viszonylag tiszta lappal indult — legalábbis nem tartozott azok közé, akik látványosan komprommitálták magukat a kor­rupcióval, és más visszásságokkal vádolt feudális ha­talmasságok mellett Azóta azonban az események túlhaladtak ezen az inkább ígérgetésekre, mint komoly reformokra vállal­kozó politikuson. A hatalom mind nagyobb réskét ke­zében tartó, de „arcnélküli”, vagyis magát megne­vezni nem hajlandó katonai csoport egyre ingerülteb­ben figyelte Makonnennek azt az igyekezetét, hogy meglassítsa a változás menetét és mentse a régi gárda tagjait. Távozása elkerülhetetlen volt. Az új kormányfő — mint Etiópiában szinte min­den nevesebb politikus —, földbirtokos, ö azonban a saját példáján is igyekezett bebizonyítani, hogy komo­lyan gondolja a változásokat: birtoka zömét felosz­totta. A megfigyelők arra is emlékeztetnek, hogy az utód nagy nemzetközi- tapasztalatokkal rendelkező diplomata is: előbb Moszkvában, majd a New York-i ENSZÍ-palotában képviselte hazáját. AZOK A TISZTEK, akik hatalomra juttatták, nyilván azt várják tőle, hogy kész követni a reforme­rek elképzeléseit. B mediterrán foiyaső A Földközi-tenger a föníciaiak óta az emberiség fő kereskédel- mt és hódítási útvonala. Az ókortól napjainkig az Európát, Ázsiát és Afrikát összekötő víz­tükör felett az uralkodott, aki­nek eresebb flottája volt, akt minden Időben biztosítani tudta jelenlétét ebben a térségben. Ma, a repülőgépek és rakéták meg­jelenésével némileg módosult a helyzet. A Földközi-tenger felet­ti ellenőrzésben a flottán kívül «zámottevő szerepet kaptak a tengeralattjárók, mindenek felett pedig a szárazföldi repülőterek, a partraszálló erők és a száraz­földi csapatok. Érthető, hogy az Egyesült Ál­lamok és a vei* szövetséges NATO-tagállamok az elmúlt év­tizedben Igen érzékenyen rea­gáltak minden olyan változásra, amely jelenlétüket megkérdöje- lazhette a térségben. A Gibral­tártól Port aaidig húzódó mint­egy 3800—3800 kilométeres útvo­nal mentén politikailag ugyan­csak tarka képet találhatunk. A három NATO-tagállamon (Olasz­ország. Görögország és Törökor­szág) kívül Itt terül el az egy­mástól merőben eltérő két szo­cialista ország. Jugoszlávia és Albánia, a politikailag rendkí­vül labilis Spanyolország, Izrael és az arab országok egy része, az igen különböző orientációjú Maghreb-csoport. valamint a partvonalak között meghúzódó két fontos -sziget. Ciprus és Mál­ta. S ha mindehhez hozzátesszük, hogv egyetlen napon általában körülbelül ssao kereskedelmi ha­jó tartózkodik a Földközi-tenge­ren, vagy rakodik kikötőiben, nem nehéz felismerni a világ egyik leghatalmasabb tengeri fo­lyosójának fontosságát. Ugyanakkor napjai ikban föld­részünknek ellentétekkel legin­kább megterhelt sávja ez a te­rület. Ellentét feszül ' Itt Nagy- Britannia és Spanyolország kö­zött Gibraltár Olaszország és Jugoszlávia között Trieszt, Gö­rögország és Törökország kö­zött nedig Ciortis és az étfél­Megérkezett Corvalán védője MENDOZA Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára védelmének támogatására Santiagóba. érkezeit Joaquin Ruiz Gimenez spanyol ügy­véd —, jelentette ki a Pren- sa Latina hírügynökség az argentin—chilei határ köze­lében levő Mendozából. A chilei katonai junta — mint ismeretes —, már tíz hónapja tartja őrizetben és most terrorbíróság elé akar­ja állítani Luis Corvalánt. A Prensa Latina Joaquin Ru­iz Glmenezre hivatkozva azt is közölte, hogy még nem áll rendelkezésre vádirat a Chi. lei Kommunista Párt főtit­kára ellen, de hamarosan számítani lehet az úgyne­vezett vádemelésre. Brüsszeli tanácskozás Kedden Brüsszelben foly­tatta munkáját a közös piaci országok miniszteri tanácsá­nak kétnapos külügyminisz­teri szintű ülésszaka. A tanácskozás napirendjén szerepel a közös piaci orszá­gok közös energiapolitikájá­nak kidolgozásáról szóló tör­vénytervezet megvitatása. A résztvevők ezenkívül kiala­kítják összehangolt állás­pontjukat a 44 társult és tár­sulásra kész fejlődő ország­gal a hét végén, a jamaikai fővárosban, Kingstonban sorra kérülő miniszteri kon­ferenciára, és megvitatják a Közös Piac, valamint a föld­közi-tengeri országok kap­csolatainak rendezését. Ciprus! fordul a kocka f (Folytatás az 1. oldalról) változást jelentett be. A puccsisták Nicosiából sugár­zott, Beirútban és Tel Avlv- ban lehallgatott rádióadása szerint Nlkolaosz Szampszon lemondott „elnöki” tisztségé­ről, s utóda Glafkosz Klerl- desz már le is tette a hiva­tali esküt. Kleridesz az alkotmányos ciprusi parlament elnöke volt, a görög és a török kö­zösség közötti tárgyalásokon ő vezette a görög küldöttsé­get, egyébként antikommu- nlsta hírében áll. Amikor az athéni fasisz­ta junta titkosszolgálatának ösztönzésére és utasítására a ciprusi Nemzeti Gárda görög tisztjeinek vezetésével Cip­ruson puccs robbant ki és Makariosz érsek-elnök me­nekülésre kényszerült — az amerikai külügyminisztérium azt mondta, hogy a puccs „Ciprus belügye”. Ezt a föld­kerekségen Washingtonon kí­vül egyetlen más országban sem mondták — csők At­hénben. Egy héttel később, miután Törökország csapatai partra szálltak Cipruson és a Biztonsági Tanács határo­zata értelmében a szigeten megszületett a tűzszünet, Kissinger amerikai külügy­miniszter fogadta az ENSZ székhelyén tartózkodó Maka- rioszt. Utána egy sajtóérte­kezleten megkérdezték az Egyesült Államok diplomá­ciájának irányítóját: vajon a Biztonsági Tanácsnak az a döntése, hogy „helyre kell állítani a Ciprusi köztársa­ság alkotmányos kormányát” nem jelenti-e Makariosz visszatérésének lehetőségét. A válasz óvatoskodva ugyan, de így hangzott: „ezt nem tarthatjuk kizárina'k%\ Akárhogyan- 'Hs alakuljon ezek után Ciprus ajfotmd- nyos államfőjének., Maka- riosznak személyes sorsa — az amerikai visszavonulás önmagáért beszél. Egy héttel 1*74. július 24* szerda tengeri olaj kérdésében. Itt kell emutest tennünk h közvetlen vi­lágpolitikai konfliktus veszélyét fejtő közei-keietl problémáról. A mediterrán-medence földraj­zilag két részre bontható: a nyu­gati és keleti körzetekre. A kel­tő között szók tengerszoros hú­zódik, szteiu» déli partjaitól a tunéziai Tib-fokig, létfontossá­gú összeköttetést teremtve a tá­voli partvidékek között. Ez a ISO kilométer széles tengeri ka­pu fontos útvonal, de ugyan­akkor holtvágíny le lenet a NATO számára, »ttól függően, hogy mílven politikai tényezők uralják itt • helytetet. semmivel sem kisebb jelentő­ségű ilyen szempontból a nyu­gati körtet másik pontja, a 13,4 kilométer széles Gibraltárt szo­ros. amely mély és gyors áram­lása kaput Jelent Spanyolország és Marokkó kötött az Atlanti- óceán fele. Jelenleg a „szikla" Nagy-Britannla fennhatósága alatt áll. bár Spanyolország már több alkalommal megkérdöjeiez- te ezt. A keleti körzetben a török szorosok — á Boszporusz, a Már­vány-tenger és a Dardanellák — a Fekete-tenger kapui, így Jelen­tőségüket nenés lenne túlbcosül- nl. A délebbre kiépített és az üjramegnyitásra készülő Szuezt- csatorna a tengeri összeköttetés tzempontjéból igen fontos üt- megtakaritást jelent az Arab-fél­sziget clajklneselhe2. illetve a •örös-tenger, az Tndigi-őceán és a Távol-Kelet felé. Az „olasz csizma” délkeleti kl- 'gelése és Albánia között ts- iható R2 Otrantói-szoros. az Ylriai-ténger bejárata. Itt vezet r ót a Földközi-tenger felől Ju­goszlávia partjaihoz és az úgy­nevezett „ljubljanai-kapuhoz", amely Trieszten át Ausztria te Magyarország fele visa. , ___ M indezek után érthetővé vilik a NATO magatartása a Földközi- tenger térségében Nápolyi szék­hellyel NATO-bázist hoztak lét­re, hogy onnan figyelemmel kí­sérhessék a szovjet hajók möz- gásat, amerikai—görög egyez­ményt írtak alá, amelynek ér­telmében a 8. flotta haaznélhai- ja a pireuszi és eléuzlszt tá­maszpontokat. a hadihajók után- pótlázának biztosítására bővite- -nt kívánjak a támaszpontok há­lózatát, és azt akarják, hogy a kulcsfontosságú stratégiai pon­tokon politikailag Íz nyugati be­folyás érvén •h'jön. Éppen ezért nagy jelentőségű a Szovjetunió állásfoglalása a Földközi-tenger vizeivel kapcso­latban, amely abból indul ki. hogy itt sajátos viszonyokkal kell számolni. Földünknek ezen a részen a szocialista országok, a kapitalista Nyugat, és a fej­lődő országok közvetlenül érint­keznek egy mázsái, Arról sem le­het megfeledkezni; hegy ez a körzet közvetlenül szomszédos a szovjetunió déli határaival. Ért­hető tehát, hogy a Szovjetunió mindazt figyelemmel kíséri, ami a Földközi-tenger medencéjében történik. Tftlnay ^.ászló korábban Washington még az athéni junta által szerve­zett puccs embereivel együtt sodródott és nyilvánvalóan arra számított, hogy ’a pucs- cslsták valamilyen formában megszilárdítják hatalmukat Ciprus szigetén. Ma már vi­lágos, hogy ez a számítás hi­básnak bizonyult, mégpedig elsősorban azért, mert Wa­shington rosszul ítélte meg Törökország várható reagá­lását. Közvetlenül a tűzszünet előtt Nixon az amerikai dip­lomácia „sikerének” nevezte azt a tényt, hogy elhárítot­ták a nyílt háborút a NATO délkeleti szárnyának két tag­ja, Görögország és Törökor­szág között. Ha elfogadjuk, , hogy ez eredmény — akkor is kétségtelen, hogy Wa­shington o ciprusi puccsal kapcsolatban egy hét alatt gyökeresen kénytelen volt megváltoztatni álláspontját. Joggal szögezte le ezek után a legutóbbi szovjet kor­mánynyilatkozat: „mindaz, ami ma lejátszódik Cipruson, szemléletesen tanúsítja mind­azok politikájának csődjét, akik a görög szoldateszka segítségével szándékoznak kezükbe kaparintani Ciprust — a ciprusi nép akarata el­lenére Nyilvánvaló, hogy most nehéz diplomáciai tárgyalá­sok következnek és az sem tartható lehetetlennek, hogy Ciprus szigetén a pattanásig feszült helyzetberí néhány napra vagy néhány órára ideiglenesen megszólalnak a fegyverek. A történelmi-poli­tikai tanulság azonban már ma is kiálióan világos: be­bizonyosodott, hogy a jelen­legi nemzetközi erőviszonyok közöft csak a független, szu­verén és semleges politikát folytató Ciprusi Köztársaság létének van realitása! Anélkül, hogy jóslásokba bocsátkoznánk: látnivaló, a történtek nem maradhatnak hatás nélkül a sziget sorsára, a Földközi-tenger keleti me­dencéjének jövőjére és a, NATO délkeleti szárnyán uralkodó viszonyokra. Ami magát Ciprust illeti, az események tanúsága sze- ■ rint csakis az a megoldás a reális, amelyet a legutóbbi szovjet kormánynyilatkozat a következőképpen fogalmaz meg: „vissza kell állítani Ciprusnak, mint szuverén és független államnak azt a helyzetét, amely a görög ka­tonai beavatkozás előtt állt fenn”. Egyáltalában nem biztos, hogy Ciprus alkotmá­nyos helyzetét szabályozó 1939-es londoni egyezmény három érintett hatalma (Nagy-Brltannia, Görögor­szág, Törökország) külön­ít ülőn — hogy úgy mondjuk „szíve szerint" — ilyen meg­oldásra törekednék. Az ese­mények azonban megmutat­ták, hogy ez az egyetlen olyan formula, amely egy időben elfogadható nemcsak e három ország, hanem a Földközi-tengeren jelenlévő más hatalmak, köztük a Ciprus szuverenitását követ­keztésen védelmező Szovjet­unió számára is. Ami a Földközi-tenger ke­leti medencéjét és a NATO-t illeti, ott ezek után óhatat­lanul olyan erjedés indul meg, amelynek távolabbi kö­vetkezményeit még nem le­het látni. Az első és nyil­vánvaló következmény: az athéni katonai rezsim belső rothadásának meggyorsulása. A Papadopulosz t felváltó második katonai juntát rég­óta súlyos ellentétek szab­dalják és a tömegek fokozó­dó ' gyűlölete veszi körül Ennek a juntának egyik szárnya a ciprusi puccsot nem utolsósorban éppen azért készítette elő, hogy belső ne­hézségeitől meneküljön és felszítsa a görög soviniszta­nacionalista érzelmeket. A görög sovinizmust azonban csak Ciprusnak Görögország­hoz való csatolása elégíthet­te volna ki, ami ismét le tes­tetlennek bizonyult. Sőt, a török hadsereg megjelenése és az általa kitűzött korlá lozott katonai célok.■ viszony­lag könnyű elérése Voltakép­pen a görög junta katonai vereségét is jelenti! Ezzel viszont felborult a Görög- és Törökország között mes­terségesen fenntartott kato­nai egyensúly. Törökország nyilván azon lesz, hogy a helyzetet kihasználja, ami súlyos megpróbáltatások elé állítja majd az atlanti blokk délkeleti szárnyát. Tekintet­tel arra, hogy az amerikai flotta fő támaszpontjai Gö­rögországban vannak, az ese­mények ilyetén alakulása nyilvánvalóan súlyos gondo­kat okoz majd a Pentagon­nak. —i —e. Szádot tv-beszéde Anvar Szadat egyiptomi elnök kedden 55 perces tv- beszédet intézett az ország népéhez, a' politikai és a ka. tonal vezetőkhöz, az egyip­tomi forradalom 22. év­fordulója alkalmából. Az egyiptomi áLlamfő be­szédében kiemelte Egyiptom szerepét a közel-keleti konf­liktusban lértntett arab orszá­gok erőfeszítéseinek koordi­nálásában. Azzal vádolta Iz­raelt, hogy csapatai, vissza­vonásának elhúzásával és a Libanon elleni kegyetlen tá­madásokkal semmissé akar­ja tenni „az októberi háború eredményeit”. Az elnök beszédében hang­súlyozta: „a legkenyesebb probléma, amely megoldásra vár, Jordánia és a paleszti­nok kapcsolatainak Kérdé­se”. Az elnök ezzel össze­függésben megerősítette, hogy a Palesztinái Felszaba­dítást Szervezet a paleszti­nok törvényei kénviselője. NATO-hadgyakorlat a Földközi-tengeren. (Balra.) A 6. flotta „Shangri-La” elnevezésű repülőgép-anyahajó ja akció közben az olasz partok közeiében. Jobbra: Nagy-Britannia gyarmata, a gibraltárl „Szik la”, az Algecirgs-i öböl felöl. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom