Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-24 / 171. szám

Egerben is Hun kásszöy et kezete k B legutóbbi három év­ben 27 új ÁBC-áru- fcáz, 60 élelmiszerbolt, 36 vendéglátóhely létesült a vá­rosokban a gyárak közelében. S mindez szövetkezeti ala­pon, szövetkezeti forrásokból. A városok ellátását segíti a már felépült kecskeméti, győ­ri, egri és debreceni szövet­kezeti áruház is. De ezzel még nem fejeződik be a program. A tervek szerint rövidesen lerakják az alap­jait a szekszárdi, a szolnoki és a székesfehérvári szövet­kezeti áruházaknak is. Erő­södik a szövetkezeti kereske­delem a városokban, s a jö­vő még gyorsabb fejlődést ígér, a negyedik ötéves terv időszakában 18 iparcikk áru­házzal és 98 ÁBC-áruházzal bővül a szövetkezetek váro­si kereskedelmi hálózata. Mindez jelzi: eredményes és hasznos volt az a megál­lapodás, melyet három esz­tendővel ezelőtt a SZÖVOSZ és a SZOT vezetői aláírtak. Ennek a megállapodásnak lényege az, hogy a munká­sok, a bérből és fizetésből élők javasolják a munkásfo­gyasztási szövetkezetek és. lakásépítő szövetkezetek ala­kítását városokban, ipartele­peken és új lakótelepeken.' Régi hagyományt elevení­tett fel a SZOT és a SZÖ­VOSZ megállapodása. A ma­gyar munkásmozgalom a há­ború előtt is támogatta a munkásszövetkezeteket. Há­rom évtizednél hosszabb időn át működött hazánkban a munkások fogyasztási szpvet- íezete, az ÁFOSZ. Vannak még, akik emlékeznek, mi­lyen fontos szerep jutott ízeknek a szövetkezeteknek oéldául a budapesti munkás- cerületek áruellátásában, ózonban ezt a szövetkezetei L941-ben, amikor már 71 ezer tagja volt, az akkori hatalom felszámolta. A felszabadulás után csak falun alakítottak ogyasztási szövetkezeteket. Jóval később értek meg a feltételek arra, hogy a váro­sokban is működhessenek. Korszerűsített szövetkezetpo­litikánk megragadta azt a lehetőséget is, hogy az ipar­ban dolgozók is alakíthassa­nak szövetkezetét, amelyek alkalmasak arra, hogy javít­sák az áruellátást, a kiszol­gálást, s igyekezzenek meg­felelően gazdagítani a vá­lasztékot. A munkásszövetkezetek alakításának fő célja tehát, hogy előnyöket nyújtson tag­jai számára, olyan beruházá­sokra adjon módot, amelye­ket egyedül sem a szövetke­zetek, sem az állami vállala­tok nem tudnának megolda­ni. Feladatunk az, hogy az iparvidékek dolgozói folya­matosan és kedvezményesen jussanak árhoz, s a részje­gyekben befizetett összegek­kel nagyobb beruházásokat is megvalósíthassanak. De egyéb fontos feladatot is megoldhatnak a munkás­szövetkezetek. Segítséget nyújthatnak a munkások té­li élelmiszerszükségletének beszerzésében, házhoz szál­líthatják ősszel a hagymát, a burgonyát, az almát. Ha a munkások igénylik, szerviz- hálózatot létesíthetnek, • s a javító szövetkezetekkel együtműködve, megszervez­hetik, hogy a mosni- a tisz­títani való ruhát a szövetke­zet gyári megbízottja össze­szedje, rendbe hozassa, majd visszaszállítsa. Hazánkban a városok gaz­dasági és társadalmi szerepe fokozatosan növekszik. Fej­lődésük tartós: a népesség számának növekedése, a la­kosság átrétegződése, s az életmód változásából eredő igények növekedése leggyor­sabb a városokban. Indokolt tehát a célkitűzés, hogy a gyors ütemben fejlődő ellá­tási, szolgáltatási és más igények kielégítését vala­mennyi érdekelt szektor _ a szövetkezetek is —, segít­sék megoldani. örvendetes, hogy a mun kásszövetkezetek alakulását a nagyüzemek is támogatják. Az is figyelemreméltó, hogy a fogyasztási szövetkezetek tagjai megismerve a mozgal­mat, szívesen lépnek más szövetkezetbe, például la­kásépítő szövetkezetbe, taka rékszövetkezetbe. Nemrég alakult meg például a dorogi munkás takarékszövetkezet. Ma már a városi háztartások 14 százalékának yan tagsági kapcsolata az ÁFÉSZ-ekkel. Különösen nagy jelentősé­gű, hogy egyre népszerűbb a munkások, bérből és fizetés­ből élők között a lakásszö vétkezés. Eredményesen mű ködnek a lakásfenntartó sző vetkezetek. Ma az országban 650 lakásfenntartó szövetke­zetét tartanak nyilván, s ezek nem kevesebb mint 90 ezer lakás fenntartásáról, karban­tartásáról gondoskodnak. A legutóbbi három évben 300 lakásépítő szövetkezet ala­kult, amelyek ebben a terv­időszakban 21 500 lakás meg­építését tűzték ki célul. M int a más típusúaknak, a munkásszövetkeze­teknek is önkormányzatuk van. Ez1 is jelzi, hogy társa­dalmi szempontból is fontos szerepük van ezeknek a szö­vetkezeteknek. A személyes közreműködés, a tevékeny részvétel hozzásegítheti a szövetkezőket, hogy a szük­ségleteikhez gyorsabban iga­zodó módszerek, megoldások valósuljanak meg akár a ke­reskedelemben, a szolgálta­tásban, akár a lakásépítés­ben, vagy a fenntartásban. Az eddigi eredményekről ar­ra lehet következtetni, hogy a következő esztendők a munkásszövetkezetek szám­szerű növekedésének, gyorsu­ló gazdasági és társadalmi erősödésének évei lesznek. (c s) Előbbre lépett a VEGYÉPSZER petőfibányai gyáregysége Nagyobb önállóság - kevesebb túlóra „Sokat javult a kapcsoln­unk a központtal” — ami­kor fontosabb, a jövőt érintő kérdések kerültek szíba, vá- ahogy mindig előbukkant ez i kifejezés Ursitz Miklós lyáregységvezető válaszai­én. Nem véletlenül hang- úiyozta ezt, hiszen a két év- •el ezelőtt alakult, több égből összevont nagy vál- alat kis vidéki gyáregységét rányitani, a korábbi gyötrel- nes esztendők után, nehéz eladat; sok múlik azon, ho- :yan törődnek velük „fent”, egítséget, vagy csak utasí- ásokat kapnak. Ismert dolog, hogy a Ne- ézipari Építő Vállalat, a IÉV, amely annak idején ’etőfibányán telepet hozott étre, sorozatos eredményte- enség után megszűnt, s gya- orlatilag a VEGYÉPSZER pítési igazgatósága lett. így erűitek a petőfibányaiak is z új- vállalathoz. Körülbe- 11 250-en vannak pillanat- yilag, a gyáregység nagy­észt javító, karbantartó íunkát végez, a termelési rtékük 30 millió körüli. — A tervszámoknál az többi hetekben kialakult érni vita a központtal — ájélcoztatott Ursitz Miklós -, ugyanis az idei 36 milliós srv, csaknem 50 százalékos övekedés a tavalyihoz ké- est. irreálisnak bizonyult, különösen ilyen helyzetben, mikor az első félévben az nyugellátásunk mindennek londható volt, csak jónak lem. Elképzelheti, mennyi zervezesi nehézséget okoz előkapni olyan munkába, mihez éppen jött anyag, lem álltak az emberek, de yakori volt. az ütemveszte- ég. — Vegyipari nagyberuhá- ásokhoz szállítanak vasszer- .ezeteket, s az építkezések­ül fontos a határidő. Ez em okozott gondot? — Vasszerkezeti és lakatos nunkát végzünk, faüzémünk ledig, amelyet most fejlesz­ünk fel, ajtókat, ablakokat »át. Á határidőknél' is ér- kényesül az, hogy javultak a kapcsolataink a központtal; a beruházások ütemét jól is­merve, mindig előre dolgoz­hatunk, s az itt készült sze­relvényeket egy-két hónap­pal később használják csak fel. Így aztán még nem volt bajunk a határidőkkel. — A gyáregység kapacitá­sát egyébként nem köti le teljesen az építési igazgató­ság. Az önállóságunk is na­gyobb lett azzal, hogy saját belátásunk szerint köthetünk üzleteket, s ez a gyáregység eredményeit csak növeli. Fa­üzemünk már évente kétezer köbméter fűrészárut dolgoz fel, s nagy összegekért ren­del tőlünk szakipari munká­kat az Óbuda Termelőszö­vetkezet, a Mátavidéki Épí­tő- és Szakipari Szövetkezet, a Betonipari Művek. Sorol­hatnám még tovább a kisebb vállalatokat, amelyekkel kap­csolatban állunk. Érdekes, és mutatja * központtal való jobb ösz- szehangoltságot például az is, ahogyan a túlóráink alakultak. 1970—71-ben az ezret is meghaladta a túlóraszámunk, jórészt a késések, kapkodás miatt, ta­valy viszont már ennekk fe­le volt csak a felhasznált túlóra. Az idén 120 túlóránk volt üzemzavar, váratlan géphiba miatt. A tervtelje­sítés érdekében nem kellett bent maradniuk munkaidő után a dolgozóknak. A bri­gádok kommunista műszak­jait eddig decemberben tar­tottuk, ezt most a második félév elején szervezzük, ön- nálló felajánlások alapján. Nem ennek segítségével- akarjuk a tervet teljesíte­ni .. j *— Nem volt jó hire ennek a gyáregységnek, s itt, ahol sok a munkalehetőség, nehéz lehet szakembert szerezni,.. — Hát ez így igaz, bár az utóbbi időben egyre inkább érdeklődnek nálunk munká­sok. Tavalyi eredményeink alapján az idén már oszlot­tunk nyereséget, s a kezdeti bajok ellenére ezúttal *is si­keresnek ígérkezik az esz­tendő. A fizikai dolgozók jövedelme nagyjából annyi, mint a környék üzemeiben, a vezetőkkel vannak inkább gondjaink. Kevés az irányí­tásban dolgozó szakembe­rünk, s ezen a helyzeten csak lassan tudunk változ­tatni. Évente nyolc-tíz dolgo­zót veszünk fel, s igyekszünk helyben képezni a szakmun­kásokat. Tavasszal például 30-an tettek nálunk sikeres vizsgát, lakatosok, hegesz­tők. Évről évre most már egyre több fejlesztési ala­punk lesz, s a korábban megkezdett szociális létesít­mény, iroda építését is befe­jezhetjük. Munka után a bá­nya épületében tisztálkodnak a dolgozóink, ez sem tartha­tó sokáig. — Egyszóval előbbre lép­tünk, s ez az előrelépés — bár nem sok külső jele lát­szik még —, biztató ... Hekeli Sándor Sz új iám jé! vizsgázott Az ifjúsági parlamentek megyei tapasztalatairól Az IFJÚSÁGI parlamen­tek, mint a társadalmi élet új, sajátos fórumai, az idén vizsgáztak. A . rendezvénye­ket nemcsak az érintettek, hanem érthetően a közvéle­mény is figyelemmel kísérte, ugyanúgy, mint az ifjúsági törvény megjelenése óta el­telt két esztendő során a törvény megvalósulásának egyes állomásait. Az Orszá­gos Ifjúságpolitikai és Okta­tási Tanács (melynek mai jogutódja az Állami Ifjúsági Bizottság) irányelveinek megfelelően zajlottak le már­cius 15—június 26 között He­ves megyében a munkahelyi, intézményi és a megyei ága­zati ifjúsági parlamentek. A 604 helyi rendezvényen több, mint 27 ezer fiatal vett részi, s közülük 4710-en mondták el véleményüket az ifjúsági törvény végrehajtásával kap­csolatban. A hat megyei szintű parlamenten 790 kül­dött vett részt. Ami az előkészületeket il­leti, a rendezvények lebonyo­lításáért felelős szervek ala­pos, jó munkát végeztek. A megyei tanács már február elején megtartotta az eliga­zító megbeszél ést megyei szinten az érintett szervek képviselőnek részvételével az előkészítéssel és lebonyolítás­sal kapcsolatos feladatokról. Nagy segítséget adtak a pártszervezetek, a KISZ és a szakszervezeti bizottságok, valamint a szövetkezeti szervek is. Ugyanakkor többszáz aktíva segítette a munkát. Minden munkahelyi parlamentnek megvolt a fel­sőbb szervtől megbízott fele­lőse, de a munkahelyi veze­tők számára is rendeztek ér­tekezleteket, eligazításokat az egy es ágazatok vezetői. A PARLAMENTEK sikerét elősegítette az a tény, hogy a vállalatok, intézmények,- szövetkezetek vezetőinek nagy többsége helyesen értel­mezte a megrendezés állami felelősségét és tennivalóit. A beszámolókat — kevés kivé­tellel — az első számú veze­tők tartották. Ezekben konk­rétan elemezték az ifjúsági, törvény óta tett helyi intéz­kedéseket és a végrehajtással kapcsolatos feladatokat. Akadtak, főleg a tsz-ekben túlságosan is általános jelle­gű beszámolók. (Itt kell meg­jegyezni, hogy néhány ter- melőszövetkézetben a parla­ment megtartásáig nem ké­szítettek intézkedési tervet a törvény helyi végrehajtásá­ról.) Milyen kérdésekkel foglal­koztak a felszólalók? Összes­ségükben jól kapcsblódtak a fiatalok által felvetett gon­dolatok a munkahely éle­téhez, az ifjúságot érintő kér­désekhez. Realitás és mérték- tartás jellemezte a felszóla­lásokat, sehol nem tapasztal­tak jogtalannak tűnő „köve­telőzést”. Ez azt is jelenti, hogy a jogok és a követelmé­nyek egységes értelmezésre találtak a fiatalok körében. Ezt jellemzi az a tény is, hogy szinte minden fórumon születtek munkafelajánlások hazánk felszabadulásának 30. évfordulója és a XI. párt- kongresszus tiszteletére. NÉHÁNY KONKRÉTAN felvetett kérdés, amelyekkel érzékeltetni lehet a parla­mentek munkáját. Nagyon sok helyen felvetődött, hogy a fiatal házasok nagyobb tá­mogatást kapjanak a lakás- kérdés megoldásában. Az egyedülálló fiatalok, főleg a pi'dagogusok és az egészség­ügyi dolgozók a szobabérlők házának felépítését szorgal­mazzák. Ez elsősorban a me­gye három városában lenne indokolt. A tsz-fiatalok kéri dezték, hogy az iparban dol­gozókhoz hasonlóan miért nem kapnak állami kedvez­ményt a lakásépítkezéshez? Ugyancsak a tsz-ekben hang­zott el, hogy az itt dolgozó nők hátrányosabb helyzetben vannak a társadalmi juttatá­sok terén a népgazdaság más ágazataiban dolgozó nőkkel szemben. Szorgalmazták a mezőgazdasági üzemekben a munkahelyek szociális ellá­tottságának a javítását, a fal­vakban az óvodai, bölcsődei férőhelyek bővítését, a tsz- dolgozók szakmai képzésének üzemen belüli megszervezé­sét. Az ÁFÉSZ-eknél a kultu­rális lehetőségek bővítését kérték a fiatalok, a kereske­delemben pedig a dolgozók viszonylag alacsony bérezé­sét kifogásolták. Az ipari szövetkezetekben első helyen szerepeltek a m unkafegye­lemmel kapcsolatos problé­mák. Felhívták a figyelmet a fiatalok itt az anyagtakaré­kosságra és a jobb munka- szervezésre is. Néhány helyen a sport és kulturális lehető­ségek alacsony színvonalát kifogásolták. Szó esett arról is, hogy néhol a meglévő le­hetőségeket sem használják ki kellőképpen. Valamennyi területen szól­tak a fiatalok a megfelelő munkahelyi légkör kialakítá­sáról a politikai, szakmai to­vábbképzések lehetőségei­ről, illetve ezek bővítési­ről. Nagyon kevés fiatalt vontak be a vezetésbe a ter­melőszövetkezetekben, —• hangzott ei sok falusi fiatal felszólalásában. A hozzászólók valamennyi felvetésükre választ kaplak a jelenlevő vezetőktől. A véle­ményeket jegyzőkönyvileg is továbbították a felsőbb szer­vekhez. A MEGYEI SZINTÉ ága­zati parlamentekre is a jó előkészítés volt a jellemző, tartalmukban pedig elérték a céljukat. Az ágazati vezetők beszámolójukban jól haszno­sították a Minisztertanács februári állásfoglalását az ifjúsági törvény végrehajtá­sával kapcsolatban. Minden megyei parlamenten képvi­seltették magukat a megyei párt, KISZ, szakszervezeti és tanácsi, és az illetékes orszá­gos szervek is. Itt .kell meg­említenünk, hogy valameny- nyi ágazati ifjúsági parla­ment munkájáról, állásfogla­lásáról külön kiadványban is tájékoztatja a megyei tanács az érintett vezetőket és a fia­talokat. Összességében tehát meg­állapíthatjuk — ezt tükrözte a Heves megyei Tanács ifjú­sági bizottságának a rendez­vényekkel kapcsolatos érté­kelése is —, hogy az ifjúsági parlamentek' jól szolgálták a fiatalok közéletbe való bevo­nását, tovább segítették az ifjúsági törvény még széle­sebb körű megismertetését, illetve az ifjúsági törvény végrehajtásának ellenőrzését. Kátai Gábor Közgazdászok vizsgálatai a vállalatok munkájának szervezettebbé tételéért Közgazdászaink nagy mun­kában vannak, „A szocialis­ta vállalat” országosan ki­emelt kutatási főirány meg­valósításán dolgoznak. Ennek keretében „A vállalati szer­vezés és , vezetés” kutatási irány közvetlen koordináció­ját a Marx Károly Közgaz­daság-tudományi Egyetem ipari üzemszervezési tanszé­ke végzi. A nagy jelentősé­gű — s 1975-ben befejeződő —, munkáról dr. Varga Sán­dor tanszékvezető egyetemi tanár elmondta, az MTI tu­dományos munkatársának: — Gyakorlati tapasztalatok és tények bizonyítják, hogy a vállalatok akkor működ­hetnek a leghatékonyabban, ha munkájuk szilárd elmé­leti alapon nyugszik, ame­lyek megfelelnek a szocia­lista termelési viszonyok nyújtotta lehetőségeknek. Ezeket az elméleti alapokat kell megteremtenünk a kö­zéptávú kutatási terv vég­rehajtásával. Csaknem het­T ej tartályok A Szovjetunió részére tejipari tároló tartályokat készítenek az ÉLGÉP központi gyárában. (MTI-foto: fehér József felvétele — KSJ ven téma fogja át a tudo­mány területi elméleti^ és gyakorlati szempontból fon­tos problémáit. A közös munkába 24 kutatóhely kap­csolódott be, s a szakterü­let vezető kutatói szinte ki­vétel nélkül részt vállaltak a program végrehajtásából. — Elsődleges cél, hogy feltárjuk annak okait: miért áll viszonylag alacsony fo­kon vállalataink szervezett­sége? Választ is kell talál­nunk arra, hogy milyen mó­don, milyen feltételek között változtathatunk a jelenlegi helyzeten, s milyen szerve­zési módszerek és technikák ajánlhatók elsősorban válla­lati alkalmazásra. Azt is sze­retnénk kideríteni, hogy mennyiben és hogyan hasz­nosíthatók a kibernetika fegyverei és technikai esz­közei a vállalati szervezés­ben. — Közgazdászaink jelenle­gi munkaprogramjának fon­tos része annak számbavéte­le, hogy jellegzetesen válla­lati feltételek között milyen belső hatásköri rendszerrel, az irányítási eszközök mi­lyen módjával segíthető elő legjobban a belső irányítási rendszer folyamatait jellem­ző számos korszerű kérdés: miként hozhatók összhang­ba például a számviteli, sta­tisztikai és tervezési mun­kák. —■ A szakemberek eddig összegen 32 téma kutatását fejeztek be; ezek egy részé­ről tanulmányokat is készí­tettek. (Néhány kutatóhelyen biztató eredmények hatásá­ra olyan téma kutatását is elkezdték, amely eredetileg nem is szerepelt a középtávú tervben.) Hwusw€i 1974. Julius ZL, szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom