Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-07 / 131. szám

I Ki, mit, mikorra? Személyes felelősség a pártmunkában LJtkorsserutiíÉés .. Könyvvásárló szocialista brigádok A Füzesabony Mezőtár­PARTUNK X. kongresszu­sa, majd a közelmúltban a Központi Bizottság 1973. no­vemberi határozata ráirányí­totta a figyelmet a párthatá­rozatok végrehajtásának megszervezésére és ellenőrzé­sére. Tette ezt azért, hogy to­vább erősödjék a párt akara­ti, cselekvési, ideológiai egy­sége, s az élet minden terü­letén eredményesebben, ha­tékonyabban valósuljon meg a párt politikája. A párthatározatok végre­hajtásában mindenkor ki­emelkedő szerep jut a kom­munisták személyes felelős­ségének. Ezért is idézzük oly gyakran a X. kongresszus megállapításaiból azt a na­gyon fontos követelményt, hogy „a párt a jövőben még fokozottabb mértékben igény­li és meg is követeli minden tagjától, hogy a párt politi­kájáért, a párt határozatai­nak képviseletében nyíltan és minden ingadozás nélkül áll­jon ki, harcoljon és dolgoz­zon megvalósításukért.” A tudatos és egységes vég­rehajtást, az ezért vállalt személyes felelősséget csak akkor lehet igazán el­várni a párttagoktól, ha megismerik, megértik és elfogadják a határozato­kat. Hadd tegyük hozzá, hogy az irányító pártszervek mind sokoldalúbban igyekeznek ezt elősegíteni. Egyre gyakoribb — külö­nösen az elmúlt években vált azzá —, hogy a felsőbb párt­szervek az egész párttagsá­got érintő határozataikat írásban is eljuttatják az alap­szervezetekhez. Az is kezd rendszeressé válni, hogy a párttaggyűléseken összefüg­géseikben magyarázzák a ha­tározatokat. Ezzel a határo­zatok végrehajtásához szük­séges ismeretek megszerzését és a feladatok egységes ér­telmezését biztosítják. Ennek megfelelően a X. kongresz- szus óta jelentősen javult a párthatározatok ism,ertetésé- vel összefüggő munka. Nem ilyen egyértelmű azon­Nem kell sokáig kutatni ahhoz, hogy a gyöngyöseroszi ércbánya gondjait megtalál­juk. Egészen röviden lehet a gondok gondját meghatároz­ni: tavaly közel tízenötmll- liós veszteséggel zárták az évet. Kell-e még egyebet mondani? Minden más gond is ebből a tényből származik. És ami a legkülönösebb, az orosziak azt mondják, hogy ők tulajdonképpen jelenté­keny nyereséget értek el, csak. .. ! Éppen erre a „csak”-ra va­gyunk kíváncsiak. Mi van e mögött az ellenvetés mö­gött? Két magazin leállt Néhány héttel ezelőtt újabb nehézség keletkezett. Mintha a szegény embert most is húzná még az ág is. A bányában úgynevezett magazinfejtést alkalmaznak. Ez lényegében abból áll, hogy egy nagyobb méretű, kéményszerű üreget alakíta­nak ki alulról felfelé halad­va. Belefúrnak a felső kő­zetbe, lerobbantják, a kőzet lehullik. Valóságos bánya­beli bunker keletkezik í»v. amit alulról csak „meg kell ccnoo’ i”, vaövis a köretet bele kell engedni a csilié*’“?. Két ilyen magazin mondja fel a szolgálatot nemrég. He- íeki« meg sem moccant ben­ne az érc. Tehát fejteni sem lehetett a tet< riszt, mert az é:etves..ílyes lett volna. Tör­tént már úgy halálos baleset, hogy erre a megszorult kő­zetre ráállt e°v dolgozó. -•» hirtelen megindult, magával rántó ha az embert. Miután egyszerre csak né- bánv' fi- -nel. a ker. ; kiesése ér’'v'°z" vesztesé­get okozott. Ha minden jól me " akkor első félévvé­gére tudják csak a termelést s űz százalékra feltornászni ismét. A bánya is bűnös Néhány évvel ezelőtt még ,í-hűtős rí'"ere séget tudott felmutatni Gyöngv&«orrHr».i is. Mi történt azóta? Rosszab­bak a bányászok, helytelen a ban a fejlődés — a határoza­tok megismerése és egységes értelmezése után — a 'helyi feldolgozásban. Munkánk egyik leggyengébb láncszeme továbbra is a felsőbb párt­szervek határozatainak helyi feldolgozása. Más szóval, nem mindenütt értik eléggé, hogy egy adott, határozatot nem le­másolni kell, hanem a helyi körülményekből, problémák­ból kiindulva, a sajátosságo­kat, lehetőségeket figyelem­be véve — kell meghatároz­ni a végrehajtás helyi tenni­valóit. Ám a munka ezzel nem érhet véget. A helyi tenniva­lók kimunkálását követnie kell az egyes párttagok fel­adatainak meghatározása: ki miért felelős, mit kell sze­mély szerint tennie, és mi­korra kell azt megoldania. A VÉGREHAJTÁS tervé­nek személy szerinti kidolgo­zása, a párttagok mind na­gyobb számának bevonása a cselekvésbe, jelentősen nö­veli a személyes felelősséget, és egyben biztosítéka a hatá­rozatok gyors és eredményes végrehajtásának. Ha a párt­vezetés rendszeresen, folya­matosan ellenőrzi a megvaló­sulás menetét, a felelős sze­mélyek munkáját, beszámol­tatja őket a vezetőségi ülé­seken, esetleg a taggyűlése­ken, dicséri, vagy bírálja őket, a sikeres végrehajtás nélkülözhetetlen feltételeit teremti meg. A párttagságnak természe­tesen nemcsak a felsőbb pártszervek határozatainak végrehajtásán kell példamu­tatóan tevékenykednie, ha­nem a saját pártszervezet, taggyűlés határozatai, poli­tikai hatású döntései, állás- foglalásai megvalósításán is. Hiszen a gyakorlati munka többnyire a helyi tennivalók elvégzéséhez kapcsolódik. A párthatározatok valóra váltása, az aktuális felada­tok megoldása szorosan ösz- szefügg a párt vezető szere­pének érvényesülésével. Ép­pen azért hangsúlyozta a műszaki előkészítés, nem tö­rődik senki semmivel? A tények makacs dolgok. Egyik ilyen makacs tény az, hogy a bánya sem ugyanaz, mint volt évekkel ezelőtt. A teliérek, amik a hasznosítha­tó ércet tartalmazzák. na­gyon változóak. Megnőttek a termelési költségek, több fát kell felhasználni, alacso­nyabb az érc-arány a kőze­tekben: romlottak a termelé­si körülmények. Aztán van olyan is, hogy ma már a világpiaci árak sem a régiek. Ha azokon szá­molnánk ’1 a gyöngyösoroszi bánya termékeit, akkor je­lentős nyereséget lehetne el­könyvelni. Igaz, ebből lénve- gében semmi kárunk nem származik, ha az extxjrtot összevetjük az importtal, mert amilven „olcsón” adjuk mi a nyersanyagot, a feldol­gozott terméket is ugyan­ilyen olcsón kapjuk vissza. Egyszóval: a bányán sok múlik. Öregszenek a vájárok Egy harmincéves vájár nem úgy dolgozik, mint egy jie0,'-;n éves. Hiába akar úgy az idősebb, a lelkesedése nem -.ója pótolni a fizikai erőnlétét. A bányászok kez­denek kiöregedni Örosziban. Hányán mennek a gyere­keik közül a bányába? Mint a fehér holló, olyan ti .a az ilyen eset. Nincs te­hát utánpótlás. A fiatalok akkor sem Gyöngy".sorosa.-a törik magukat, ha föld alatti munkahelyet válás tottak. Inkább elmennek a Metró­hoz vagy valamelyik dunán­túli bányába, mert ott job­ban fizetnek. A pénz pedi" erőteljes érv. Ahogy előszámoltuk, kid?- rült, tavaly a bányaüzemben ’ " .el tíz. az. égés' műnél r>e- ödg általában nyolc százalek­Központi Bizottság káderpo­litikai határozata, hogy a fe­lelős poszton dolgozó vezetők megítélésének, minősítésének fontos kritériuma, hogyan szerez érvényt a maga terü­letén a párt határozatainak, képes-e eredményesen dol­gozni értük vagy sem. Párttagságunk mind na­gyobb tömege érez és vállal személyes felelősséget a párt- politika, a határozatok ma­gyarázásáért, végrehajtásá­ért. Példát mutat, vitatkozik, ha kell, fáradozik a környe­zetében dolgozó pártonkívü- liek megnyerésén, cselekvés­re való késztetésén. Éppen ezért nem hagyhat­juk szó nélkül annak a cse­kély számú párttagnak a ma­gatartását, akik nem hajlan­dók a személyes felelősség vállalására, a határozatok melletti kiállásra. Az ilyen párttagok, akik a szervezeti szabályzatban előírt alapve­tő kötelességüknek nem tesz­nek eleget, két utat választ­hatnak. Vagy változtatnak eddigi magatartásukon és vál­lalják a párttagsággal járó kötelezettséget, a párt­megbízatások teljesítéséért viselt személyes felelőssé­get, vagy nem maradhatnak tagjai a pártnak. A növekvő feladatok és a növekvő kö­vetelmények mondatják ki velünk ezt a kategorikusnak tűnő következtetést. AZ ELKÖVETKEZŐ hó­napokban — készülve a XI. kongresszusra — a pártveze­tőségek ismételten ellenőr­zik a X. kongresszus határo­zataiból adódó helyi tenniva­lók végrehajtását, és ha el­maradás mutatkozik, haloga­tás nélkül intézkednek. Iga­zán méltó felkészülés a kö­zelgő pártkongresszusra ugyanis csak a X. kongresz- szus határozatainak követke­zetes végrehajtásával, a párt­tagság személyes felelősségé­nek növelésével lehetséges. Somodi Gyula, az MSZMP KB munkatársa kai növelték a béreket. De hát alig kaptak kevesebbet más bányák^ mint anogy akár a visontai külfejtés is. Ráadásul Visontán az alap is már magasabb volt, tehát az alacsonyabb százalék ott ma­gasabb mértékű forintot je­lentett. Idősebb bányászokkal, alig- alig létező utánpótlással nem könnyű a megnövekedett fel­adatokat végrehajtaná. Nincsenek gépek A munkaerő gondja nem­csak Örosziban ad fejtörést a vezetőknek. Ezért folyik erőteljes gépesítés minde­nütt. Ma már kombájnok dolgoznak lent a bányában, az emberek tulajdonképpen csak a gépeket irányítják. A csákány, a fejsze és a szívla­pát kora elmúlt. Máshol, de nem Örosziban. Itt nincs kombájn, nem" is lesz. A kő­zet olyan kemény, hogy azt csak fúrással, robbantással lehet „jöveszteni”. Az is ellentmondás, hogy már léteznek nagyobb telje­sítményű fúrógépek, igaz, a súlyuk jóval nagyobb, a rez­gés is fokozottabb, de ha ilyet alkalmaznak, azonnal meg kell emelni jelentős mértékben a normát is. Nem lelkesednek ezért a „gépesítésért” az ércbányá­szok. Marad a hagyományos fej­tési mód, legfeljebb annyi könnyítéssel, hogy már sűrí­tett levegővel működő „lifte­ket" szerelnek be a magazin­(Tudósítónktól): Az üzemi könyvterjesztő rendszeres vásárlói a Parádi Üveggyárban a szocialista brigádok. A legnépszerűbbek közé a Kossuth Könyvkiadó kiadványai tartoznak; a kol­lektívák tagjai között nem egy akad, aki évente 800— 1000 forintot költ könyvekre az üzem pártalapszervezeté- nek könyvbizományosánál. A könyvvel való jutalmazás egyébként elterjedt szokás a társadalmi szerveknél; tár­sadalmi munkájukért rend­ércbánya fejtésekbe. Tehát nem kell olykor száz méter magasba vizes, csúszós létrán felka­paszkodni, hanem rááll a bányász a felvonóra, ráteszi a szerszámait is, aztán hipp- hopp, máris sokemelfitnyi magasságba suhan fel. Ez is valami, ha nem is minden. Hát a megoldás? Kétféle megoldás van ah­hoz, hogy a gyöngyösoroszi bánya végre elmozduljon er­ről a kissé sem dicsőséges ál­lapotról. Az egyik: fel kelle­ne venni még legalább öl­vén bányászt, és akkor is­mét nyereséget mutathatná­nak ki a mostani elszámolá­si módszer mellett is. Bá­nyász azonban nincs, hiszen kereset sincs olyan, ami ide csalogatná az embereket. De az a bizonyos lakótelep is annyira az isten háta mögött húzódik meg az erdős hegyek mélyén, hogy egyetlen fiatal házaspár sem kap rajta csil­logó szemmel. A másik: olyan termékeket kínálni a piacra, amiknek jó ára van. Persze, ez nem le­het fémszínpor, mert annak az ára rögzített. Hanem va­lami más. valami mellékter­mék, aminek van keletje, amit az eddig semmibe vett „hulladékból” tudnak előva­rázsolni. Ügy hírlik, ilyen irányú kutatás-keresés már folyik Örosziban. Csupán idő kérdé­se az egész, hogy mikorra fe­jezik be sikeresen. makat adnak az aktíváknak.. Emellett negyedévenként sorsolnak ki ajándékokat a könyvvásárlók között. — Nincs már gondja ■ a nyelvvel? — Ó, az a legkevesebb. Már egészen jól beszélem a magyart. Először ugyan a „konyhanyelvet” tanultam meg és a műszaki nyelv már sokkal nehezebben ment, de most már nincs baj. A fe­leségem jól megtanított... A sűrű hajú, fekete fia­talember Kazahsztánból va­ló. Üzemmérnök a Gagarin Hőerőműben; magyar fele­ségét követve választott új hazát. Rövid idő alatt sok barátot szerzett itthoni kol­légái közt, bár szokatlan ne­vét néha-néha még ma is eltévesztik. Almagambetov Galijnak hívják, kazah vá­rosban, Kusztanajban élnek a szülei. — Ogyesszában jártam az egyetemre. Először a hűtő­ipari tagozatra, majd ami­kor létrehozták a hőfizikai fakultást, átiratkoztam az atomerőművek és -berende­zések szakra. Ott, a hűtőipa­ri-élelmiszeripari tagozaton tanult a feleségem is, ott is­merkedtünk meg. 69-bén együtt látogattunk Magyar- országra, én akkor jártam Itt először. Utána házasod­tunk össze, s az egyetemet befejezve, tavalyelőtt mind­ketten ideköltöztünk. — A Nehézipari Miniszté­riumba írtam, érdeklődtem, hogy hol tudnék elhelyez­kedni. Atomenergiával fog­lalkoztam, engem a paksi építkezés érdekelt a legjob­ban. Addig, amíg elkezdődik ott az erőműépítési munka, itt kaptunk állást. -Tó itt, a Gagarin erőmű turbinaolda­la majdnem ugyanaz, mint az atomerőműnél, itt tehát gyakorlatot szerezhetek. — Gyöngyösön, a torony­házban kaptunk iakast. A' feleségem laboránsként dol­gozik a vegyiüzemben, de most szülési szabadságon van. Egy hónapja született a második gyermekünk. Két lányunk van. Igen szépek, nagyon szeretem őket. Az egyiknek magyar nevet ad­tunk, ő az Ágnes, a másik pedig Szaule. Ez kazah név, így hívják a húgomat is; azt jelenti „sugár”. De nálunk olyan értelme is van: „ked­ves” ... — Nem vágyik időnként vissza az otthoni tájakra? — Ogyt=sszát sajnálom. Az égy igen-igen túyzp varos. kany közölt húzódó bekötő út elhanyagolt, rossz álla­pota miatt ez idáig igen sok bosszúságot okozott a járműforgalomban. Felvéte­lünkön Veres István hatfős brigádja még ugyan a ki­sebb hiányosságokat pótolja, de augusztusig a mintegy 11 kilométeres útszakaszt a KPM Közúti Igazgatóságá­nak füzesabonyi üzemmér­nöksége teljesen felújítja. (Foto: Puskás Anikó) Sokáig éltem ott, iskolába is ott jártam. De hát onnan úgyis elkerültem volna, hi­szen az atomerőművek mesz- sze vannak egymástól; szerte a Szovjetunióban. Most kü­lönben niég. közelebb vagyok a szülővárosomhoz, mint. ak­kor, hogyha az eredeti, leg­első munkahelyemre men­tem volna. Ez az új haza pedig nagyon szép. Jártunk már Pécsett, Egerben, a ro­konoknál, korábban többször voltunk a Mátrában, hiszen csak fel kell ülni egy busz­ra és már meg is érkezik az ember. Mostanában persze már kevesebbet járunk ei otthonról, a két gyerekkel jól eltelik a szabad idő. ^— A szüleim tanárok Kusztanajban. Ök még nem láttak a gyerekeket, az idén nyáron jönnek majd el meg­látogatni bennünket. Bizto­san tetszik majd nekik a két kicsi... Jövőre már Paksra költö­zik a család, a kazah mér­nök ott dolgozik majd, az erőmű építkezésén. Tanulni is szerelne, ahogy elmondta, mar érdeklődött a budapes­ti Műszaki Egyetemen, hogy hol tudná tovább képezni magát a szakmában. (hekeli) ■— 18? 1» juuug, pgni&k • • • A felsőbb szervek váltig hangoztatják, hogy az orosziak nem valami fényesen végzik a munkájukat, innen szár­mazik minden hiányosság. A helybeliek ütik a vasat, hogy ők jelentős mennyiségű nyereséget adnak, ha a világpiaci árakat veszik figyelembe. A vita folyik. De nem is ezen dől el a dolgok lényege, hanem azon a törekvésen, ami a kivezető út megtalálását célozta meg. Ügy tűnik: a kilátáson biztatóan. ....... G, Molnár Ferenc s zeresen értékes könyvjutal­A gyöngyösoroszi gondjai Atommérnök — Kazahsztánból /

Next

/
Oldalképek
Tartalom