Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-16 / 139. szám

A kedvezőtlen adottságok ellenére is Egyre eredményesebben gazdálkodik a besenyőtelki Lenin Termelőszövetkezet A fcÖSSég négy kisebb kö­zt» gazdasága 196á*befl egyé" » aülE, felfíVS azí összefogásété- jéöfefl. At éfednlénvek á% öp- tmiltfekftí igazolták. fiat bi­zonyítják a% ősszéh&Söhiító statisztikái ádátok i§: indu­láskor á közös vagyon 14 millió 4IÖ étét fofvM volt, as elmúlt ét) végére viszont KI miiUé 8o1 ezerre emeike- aett, á töfgóaiap 4 millió 5öö v erről lé millió 628 «zárra nőtt, a bruttó jövedelem 5 millió 3i4 ezerrel 13 millió 6M ezerre gyaraeedóti Érde­mes QsszehäsoiilitSni a tagok jö-edelméne« alakulásét is. Az égy dolgozóra jutó ÖS2- szeg majdnem meghár&mszo- rasMött: amíg I96l--t>efi esak 8 ezer 547 föFiftt Vélt, addig 1973-ban már 24 ezer 179 fo­rint lett, e esy tíz órás mun­kanapa majdnem ÍÖ4 forint jutott. Egyesüléskor ndfft rendel­keztek biztonsági alappal, je­lenleg viszont 1 millió 790 ezer fóíiBtot mondhatnak magúkénak, A jelentős fejlődést nem­csak az erők Összevonása ma­gyarázza, hanem az is, hogy javult a vezetés színvonala, s a tagok is belátták, hogy a közös erőfeszítések gyümöl­csözőek. Még akkor is, ha nap mint nap meg kell bir­kózni a kedvezőtlen adott­ságokkal. Segít a gépesítés Mem könnyű eredménye­ket felmutatni egy olyan termelőszövetkezetben, ahol meglehetősen mostohák az adottságok, ahol o terület hatvan százaléka szikes, vagy szlkesedésre hajlamos. Bese­nyőtelken mégsem adták fel! 1982-ben még huszonöt nö­vényféleségei termesztettek, ma már csak nyolc-tíz faj­tát: gabonaféléket, szálas és zőldtakarmányokat, olajtar­talmú ipari növényeket és dohányt. Hamar meglátták a gépe­sítésben rejlő előnyöket, ezt követelte a szakosodás, a tömbösít és, s természetesen a korszerű agrotechnika is, mert az ebben rejlő előnyök­re is alapozni kellett ahhoz, hogy, ha lassan is, de foko­zatosan előrelépjenek, felvé­ve a versenyt a mostoha adottságokkal. Korszerű t?r- melési technológiákat vezet­tek be. A magas műtrágya- felhasználás és a növényvé­dő szerek alkalmazása lehe­tővé tette a terméseredmé­nyek növelését. Erről is be­szédeden vallanak az össze­hasonlító statisztikai adatok. 1902-ben az őezl búza hektá­ronként) átlagtermése 18 má­zsa volt, 1973-ban már 30 rnáass lett, ä kukoricáé 18 máztóról 35-re nőtt. A komp­lex gépesítést erre az évre befejezték, A dohánytermesz­tésben dolgozók munkáját könnyíti — elsősorban azért foglalkoznak ezzel a növény­nyel, hogy az asszonyoknak munkalehetőséget biztosítsa­nak — a fűzőgép és a gépi palántázás. Elkészült a meliorizációs és talajjavítást terv is: a negyvene millió forintot igénylő kivitelezési munká­latokat 1975-ben kezdik meg, s előreláthatólag 1980-ra be is fejezik. Ez majd lehetővé teszi az eddiginél is bizton­ságosabb gazdálkodást, 6 azt, hogy a füzesabonyi já­rás egyik legrosszabb körül­mények között gazdálkodó termelőszövetkezete az eddi­ginél is jobb eredményeket produkáljon. Bevált a KÁ-HIB A növénytermesztés alap­vető gondjaival már megbir­kóztak: az elkövetkező évek feladata az lesz, hogy helyé­re tegyék az állattenyésztést, mert e téren bizony megle­hetősen sok tennivaló akad még. A közös gazdaságiban szarvasmarha, sertés és juh­tenyésztéssel foglalkoznak. A bikákat kötetlen tártáéban hizlalják, s évente kétszáz hízómarhát értékesítenek. Mi­vel a tejtermelés viszonylag alacsony, a szarvasmarha­tenyésztést elsősorban hús- előállításra szeretnék átállí­tani. Ügy tervezik, hogy a fejé* nélküli tehenészet lét­számát 300—360 darabra emelik, mert a nyolcszázhol­das legelőterület ehhez bősé­gesen elég, hiszen a fűhoza- mot is javítják. A megyében egyedül a be- eenyőtelki termelőszövetke­zet foglalkozik a KA—H/0 sertések tenyésztésével. Ez egy tizenkét fajtából létreho­zott nagy sonkás végtermék, szalonna vastagsága kiváló, s hozza azt, amit a lapály ser­téseit adnak. A gazdaság évente kétezer darab hízó­sertést értékesít. Nem keveset hoz a kony­hára a juhtenyésztés sem. Fő tennék a pecsenyebárány és a gyapjú. Szeretnék foko­zatosan növelni az állatállo­mányt. Saját eiíeraegyüttes A vezetés arra törekszik, hogy minél jobban megbe­csülje a tagság igyekezetét. A lehetőségekhez mérten ja­vítanak a munkakörülménye­ken, s igen sokat tettek, tesznek a szociális ellátott­ság szintjének emeléséért. A dohánytermesztéssel foglal­kozó lányok-asszonyok részé­re zuhanyozót építettek. Ha- sönló létesült a központi ma­jorban, s az idén kezdenek hozzá a munkálatokhoz a tehenészetnél is. A termelőszövetkezet tori­ja fenn a községi sportkört A gépüzemben dolgozók ré­szére kispályát alakítottak ki, hogy munkaidő után ked­vükre szórakozzanak, spor­toljanak. Az elmúlt évben autóbuszt vettek, s azóta ez­zel viszik kirándulni a tago­kat. Így könnyebb a közös színházlátogatás ik hiszen nem kell alkalmazkodni • vonat és a MA VAUI menet­rendhez. A Röpülj Páva mozgalom keretében alakult egy női énekkar, kezdetben tizenkét taggal, azóta már újabbak i»_ csatlakoztak' a dalkedvelők-~ hoz. Belőlük toborzódott « hat tagú citeraegyüttes, ame­lyik rendszeresen fellép a he­lyi ünnepségeken. Bemutat­kozott már Poroszlón, a ti­szai napokon, s Füzesabony­ban is a Petőfi emlékürmep- ségen. A csoportot az általá­nos iskola egyik tanára ve­zeti, a termelőszövetkezet hangszereket vásárolt szá­mukra, s biztosította a for­maruhát Az együttes azt tervezi, — ezért kaptak evy magnót is — hogy ezentúl népdalgyűjtéssel is foglalko­zik, s az összegyűjtött anya­got beépíti műsorába. ★ Az egyesülés óta tizenkét év telt el, s mindegyik újabb és újabb eredményt produ- kult, mert a tagság és a szakvezetés egyaránt hitt abban, hogy összefogással, korszerű agrotechnikával úrrá lehet lenni majd min­den nehézségen. (X) üe&sk a dohánytúldan- -*■ Colimáim szárítót is vásárolt a gazdaság. Vetik a kukoricát. Plllaflatkep 4 teheoo«sfl»ft Próbál a népszerű citeraegyüttes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom