Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-10 / 107. szám

A táj mmmepe MA ÜNNEPLI fennállásá­nak 15. évfordulóját a Mát­ra—Eger—Nyugat-bükki 'in­téző Bizottság. amelynek működési területe az ország egyik legszebb leggazda­gabb tájegysége, A Mátra hazánk legmagasabb hegy­sége, évente sok tízezer em­ber üdül. gyógyul és kirán­dul itt. Eger az ország jelen­tős szellemi és anyagi érté­keket képviselő városa. Együtt él itt a múlt, nem­zeti történelmünk sok emlé­ke a szocializmus építésének mai eseményei vei és efed- ményeivel. Az opszág egyik leglátogatottabb városa, s az idelátogatók több mint fele fiatal, ifjúmunkás, vagy' di­ák. Heves megye, a táj, az ország leglátogatottabb tájai közé tartozik. Vannak olyan természeti és kuitúrértéke- ink, amelyek csak itt talál­ható meg. Az intéző bizottság és táj­egységi albizottságai, szak- bizottságai a táj fejlesztésé­hez nyújtanak javaslatokat, kísérik figyelemmel az igé­nyek alakulását, s vesznek részt a helyi szervekkel együtt környezetünk ottho­nosabbá tételében. Tájegy­ségünkön a bányák, a föl­dek. a gyárak mellett csu-/ pán Heves megyében 29 községben és két városban feladat az idegenforgalom. Ezeken a településeken kö­zel 140 ezer ember él. A NAGY és egyre növek­vő idegenforgalom érdeké­ben a megsokasodott tenni­valók társadalmi erőt és szervezetet követeltek, ilyen társadalmi szervként jött létre 1958-ban a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium, valamint az Országos ide­genforgalmi Tanács együttes határozatára a Mátra--Eger Intéző Bizottság. ÉS tíz év­vel később a Nvugat-Bükk területét is magáénak tudva, a Mátra—Eger—Nyugat­bükki Intéző Bizottság. 9 Balaton, a Duna-kariyar és a Velence-taví hasonló bi­zottságok létrejötte után. Ez a bizottság adott többek kö­zött lehetőséget a tájat sze­rető emberek javaslatainak, véleményének összegyűjtésé­re, s arra is. hogy a hivatás­szerűen idegenforgalommal foglalkozó szervek erre a bizottságra támaszkodjának. A 15 éves tevékenység so­rán e fórumon számos igény és szükséglet fogalmazódott meg javaslatok formájában, amely mind-mind valami­lyen értékünk jobh haszno­sítását szolgálta. Az intéző bizottság nem egyedül vé­gezte munkáját, ebben sok segítséget kapóit mindig a helyi szervektől, a tájegysé­gen élő lakosságtól. Ugyan­akkor, az Országos Idegen- forgalmi Alapból évenként juttatott szerény összegből igyekezett a területen folyó különböző szervek idegen- forgalmi fejlesztéseihez hoz­zájárulni. Nem sok az az összeg, amit tevékenyt -go során támogatásként a Mai­ra, Eger és a Bükk fejlesz- v téséhez nyújtott: 15 év alatt 21.30: Nevező Cj ifjúságpolitikai-műve­lődéspolitikai sorozat a mai magyar fiatalság egy részé­nek az életét, életmódját vizsgálja. Létezik ugyanis egy foglalkozásban és kor­ban meglehetősen heterogén része fiatalságunknak, akik úgyszólván átlézengik az életet, nem érdekli őket semmiféle szórakozás, ha- csaknem a most divatos mo­dern zepe. Nem tudnak ma­gukkal mit kezdeni, nincse­nek céljaik, eszményeik, nem tartoznak semmilyen közösséghez, a munkahelyü­kön is csak lélektelenül dol­goznak. Az első adásban há­rom riportfilmmel indítanak a szerkesztők; három fiatalt láthatunk — egy műszaki egyetemistát, egy gyári kéz­besítőt és egy faluról Peslre került, munkásszálláson élő ácsot. A stúdióbeli vitában részt vesz Borbély Gábor, a KISZ-kb titkára. Mohás Lí­via tanár, Molnár Béla. a vasasszakszervezet kulturális munkatársa és Rózsa Gyula újságiró. A Debreceni Napfizikai Obszervatóriumban a szov­jet Izmíran Intézet s szak­OdíMSm 1M. májú» Ml, péatek mintegy 15 millió forint Azok a fejlesz Lesen viszont, amelyekhez az intéző bi­zottság javaslatokat ado<tt és amelyeknél ez a 15 millió forint serkentőleg hatott, már több száz millióra ala­kultak. De forintban nem is mérhető az a segítség, amit e bizottságban a tájegység fejlesztéséért tettek azok a társadalmi munkások, akik­nek volt erejük és tehetsé­gük, hogy mindennapi mun­kájuk mellett, szabad ide­jükben tevékenykedjenek. Az elvűit évek fejlesztései nem mindig látványos, de mégis az egész jövőt meg­alapozó fejlesztések voltak. Ilyen a Mátra Közművesí­tése és a települések ide­genforgalmi szempontokat is figyelembe vevő rendezése. Nagy feladat áll előttünk: az intéző bizottság munká­jának részeként is 1971-ben kormányhatározat született a tájegység fejlesztésére. A határozat végrehajtása hosz- szú távú feladat, de napi is. Es gyakran nem is' kellenek hozzá „nagy pénzek”, csu­pán megfelelő szemlélet. Napjainkban éppen ennek az idegenforgalmát is figye­lembe vevő szemléletnek a kialakítása az egyik legfon­tosabb feladatunk, amelyet a meglevő jó kapcsolatok­kal, a tanácsokkal és a te­rületért felelős valamennyi helyi szervvel együtt min­den bizonnyal sikeresen el- végzünk. NEM EGÉSZEN száz em­ber, ugyanakkor egy egész táj ünnepli ma ezt az év­ifordulót. Köszönet a bizott­ság régi és új tagjainak ön­zetlen társadalmi , munká­jukért, köszönet a párt. és állami szerveknek, a válla- ' latoknak, intézményeknek, a , lakosságnak e nemes mun­kához nyújtott támogatá­sukért. A tájegység továbbra is igényli önzetlen társadal­mi munkájukat Berecz István Találkozások a szeretet hullámhosszán A gyerekekről sokan hal­lottak már. Az -egyik kalászszőke, s kék szeme olyan, mint a, sá­padt őszi ég, a másik ében- hajú, melegbarna tekintetű. Látszólag virgoncok akár a többi apróság, de miridany- nyian megismerték már a maguiiy ízeit, az egyedüllét sivá ri gát. A nevelőottho­nokban látogatóra várnak: apjukat, anyjukat lesik, azo­kat, akik többnyire hallani sem akarnak róluk, mert megtagadták őket. Hidegen, lelki ismeretlenül. Az elhagyott gyermekek mégsem várnak hiába. Em­berek jönnek faluról, város­ról egyaránt, s nemcsak ígé­rik a törődést, hanem adják is nap, mint nap. önzetienül. Róluk, a nevelőszülőkről már kevesebbet tudunk. a többit, mert örömöt hoztak a házba, köztük mindig azt - éreztem, hogy nem múltak el felettem az évtizedek. Egy másik motívumot je­lez a tarnaőrsi Bakos La­jos né: — Egyetlen fiam volt, testvér kellett mellé, így ke­rült hozzánk a kis Kati. Bozóki József né valaha ár­vaiány volt: — Azt szerettem volna megadni másoknak, amit én nem kaphattam meg. A gyöngyösi Szaka Feranc- né is fiatalkori élményt idéz: — Lánykoromban olyan családoknál szolgáltam, ahol a gyerekekkel is törődnöm kellett. Akkor szerettem meg őket. s ma ezért vallom ma­gaménak a masoktól elha­gyottakat is. A tiszteletűkre rendezett egri ^ünnepségen, ott ültek az első sorokban Látszott raj­tuk, hogy csodálkoznak, * zavartak, mert sosem gon­doltak köszönő szavakra, csak azt tették, amit tenniük kellett. S most "hallgatják a mél­tatást Előbb meglepetten, majd könnyekkel birkózva. Én a mondatokat ízelgetem, ők Klárit, Miskát, Jóskát lát­ják, akiket emberré nevel­tek. Vajon miért vállalták év­ről évre a plusz munkát, a törődést, a gondokat? A poroszlói öze. Kalmár Györgyné 1920 óta nevelő­szülő. A hetvenötéves asz­szony így idézi múltjának megrendítő élményét: —■ Nehezen éltünk, épp­hogy a betevő falatra futot­ta. A férjem nem bírta to­vább, Amerikában próbált szerencsét, onnan azonban nem jött vissza. Akkor vet­tem magamhoz az első gyer­meket, amikor végleg ma­gamra maradtam. Azóta se tudnék nélkülük élni, vol­tak néha nyolcán is. A nyolcvanhárom éves özv. K. Nagy Lajóshé szin­tén fiatal korától nevelőszü­lő: — Nekem volt három gyermekem, mégis vállaltam emberei befejezték az óriás; karanagráf — Nap megfi-; gyelő — távcső szerelését. E'zel az új távcsővel a Nap- á ' rónát, és a Nap-kitörésje- ket figyelhetik. Képünkön'a ; ti ocső szerelésének utolsó 'nüvelete a beszabályozás. (MTI-foto — ; Balogh P. László) Igv mondták. Ha nem jön ellenparancs, akkor az egész családot kiirtják. Egyébként, mondták, a kormányfőtaná­csos elmehet hivatalába, az élet éppúgy megy tovább, mint máskor, mint más nappalokon és éjszakákon. Giuliano megtette az első lépést. Kihallgatást kért a monrealei püspöktől, akit jól ismert. És a püspöknek elmondta tervét: igen, né­hány száz milliót akar kap­ni az állami banktól, az-an eltűnik, családjának itthagy egy tésztagyárat; a tömér­dek pénzre azért van szük­sége, mert valahol le akar telepedni, Dél-Amerikában, vagy Észak-Amerikában akar „becsületes” munkát végez­ni. Egyszóval: tőkét akait. Elmagyarázta, hogy a bank­elnök házát már ellenőrzés alatt tartja, és a kormány­főtanácsosnak két nap áll rendelkezésére, hogy kifi­zesse a pénzt. Ellenkező esetben vérfürdőt rendez. A püspök kért, könyür- gött, tanácsokat osztogatott és ítélkezett. Giuliano azon­ban ra se neüerített. így hát reggel beért hivatalába, ott találja a főpapot. Hogyan voanauia el egy állami bank elnöke ekkora összeget a napi üzletmenet - boi? Es különoen is, nyil­ván nem javasolhatja a kormánynak, nogy tárgyal­jon Giulianóval, hajoljon meg a gonosztevő akarata előtt. . Kínos találkozások, dtkos megbeszélések es tanácsko­zások napja volt ez. Csak késő este ajánlotta föl „va­laki” a közbenjárását. Regi gengszter volt, sok ev es sek bún nyomta a váiiut, nemreg tért naza Bronzból. Persze nem a maga Kezde­ményezésere lépett műkö­désbe, nem is saját tervet akarta végrehajtani. Csak eszköz volt Crozza Bal ült, az amerikai maffia titokzatos vezérének kezében. Magátol értetődik, amikor ilyen ügy­ben tárgyai valaki, akkor rendelkeznie kell bizonyos erőkkel, azaz pisztolyokkal, bérgyilkosokkal. Es a vén rókának voltak ilyen erői. Ha nyíltan kelleti volna összecsapnia t riuHanóvat, akj kor valószínűleg a rövideb- bei hÚ3ia: ám voit őneki pártfogója, sót Orozza Black — j Azt szerettük. volna, hogy Kati érettségizzen, altár csak a fiam. fiai nos, nem ta a középiskolát, nehezi ment a tanulás, pedig tanár is korrepetálta. Most dolgo­zik, de fizetésére sosem tar­tunk számot. „Tedd takarék­ba" — mondtuk neki. Bí­zunk abban is, hogy idővel csak elvégzi, ha levelező úton is a gimnáziumot, örülök an­nak, hogy most is otthon ér­zi magát nálunk. hogy fel­nőttként se vágyik el tőlünk. Egyedüllét, magány, sze- retetvágy. Jelzések egy so­kak által ismert hullámhos/.- szon. S mi lett a találkozá­sokkal,. feloldódott-e a bi­zalmatlanság, a nyugtalan­ság, egymásra talált-e a gyermek és a nevelőszülő? Mindennél többet mond. hogy az öt asszony közül egy se panaszkodott, egy sem em­legetett közömbösséget, há­látlanságot. A hajdani apróságok fel­nőttek, sőt maguk is csalá­dot alapítottak, de nem fe­ledkeztek meg arról, hogy Poroszlón, Gyöngyösön, Tar- naőrsön várják a leveleiket, várják azt, hogy hazaruccan­janak. K. Nagy Lajosné Danes Mihályt, Menyhért Istvánt, Csipkés Józsefet, JCovács La­jost emlegeti, s idő» kora el­lenére is friss emlékezettel tartja számon, ki merre ke­rült, hogy boldogult, mikor, írt, mikor járt a poroszlói portán. Kalmárné legkisebb fiáról beszél, aki már elmúlt tizennyolc éves, s Füzes­abonyban dolgozik a Her’oá- riánál. — Nem maradtam egyedül — mondja, s tekintete elé­gedettséget sugároz. Bakos né akaratlanul ts azt bizonyítja, hogy a törő­dés mindennél erősebb kötő­erő. „biztosította” is. A sokat próbált gengszter átvett a kormány főtanácsostól némi pénzt, korántsem annyit persze, amennyit Giuliano kért, körülbelül a tizedét, aztán maga ment vele a monteleprei bándavezérhez, a püspök villájába, amely ebben az évszakban üresen áill. És itt, ezen a találko­záson ismerte meg Giuliano Crozza Black tervét. A pénz, amelyet a hetprobá* Beszélnek, s az ötöm el­simítja arcukon az évtizedek által szántott barázdákat. Történetek sorakoznak egy­más mellé Mariról, Sanyiról, Bálintról. Mondják, mond­ják, s én már jegyezni sem tudom. Nekik mindent je­lentő apróságok, számomra nem mindennapi élmények. Laciért eljöttek a szülei, A gyereket elbűvölte életé­ben csak néhányszor látott édesanyja, édesapja. Ment velük, hogyne ment volna, hiszen a legtöbbet remélte,« egy időre elfeledkezett azok­ról, akik felnevelték. Eltelt néhány hét, s újra nevelő­anyjánál kopogtatott, kérte, vegye vissza, mert otthon nem törődtek vele, s csak egy-két napig volt újdonság. Az asszony csak azt mondta „Itthon vagy, fiam... “ Az idős nevelőszülők be­szélnek Imréről, Sándorról, Jenőről. Nem ismerem őket. de tudom, hogy nyugodtan, gondtalanul élnek, éltek Po­roszlón, Gyöngyösön, Tarna- őrsön. Vér szerinti apjuk- anyjuk nem is gondol rájuk. Igaz, ők se keseregnek emiatt, mert otthonra talál­tak ezeknél az asszonyoknál, s a kötődés mindenért kár­pótolta őket. Bskosné búcsúzott. A busz­megállóhoz sietett: — A kis Kati vár, együtt megyünk haza. Találkoztak, akárcsak évekkel ezelőtt a szeretet hullámhosszán... Pécsi István gengszter átadott neki, elég volt arra, hogy alapítson egy malmot tészta gyárral, egy kis vidéki üzemet. Ám ahhoz, hogy annyi pénzt kaphasson, amennyit köve­telt —, hogy számottevő anyagiakkal vándorolhasson ki —, még valamit meg kell tennie Giulianónak: újra zászlót kell ragadná. Az öreg gengszter lassan beszélt, minden szót alapo­san megrágott. Ha Giuliano nem fogadja el a javaslatot, mondta, akkor' anyját és testvéreit még ma éjjel ki­nyírják. A montéle, _,n há­zat már körülvették az öreg amerikás bérgyilkosai. A harmadik zászló: Az amerikai fasizmus Giuliano belement az al­kuba. És ebben a pillanat­ban, ezzel az alkuval kez­dődött a banda történetének legvéresebb korszaka. A harmadik zászlóval a biztos kivándorlást ajánlották fői Giulianónak, tetemes anya­giakkal; ha átér az óceánom; megválaszthatni további sorsát: a gazdag polgár bé­kés, biztonságos életét vagy parancsnoki posztot az ame­rikai és a kanadai alvilág­ban. Az új zászló nem volt más. mint az? amerikai fa­sizmus. Szicíliában „an tibolse vista frontnak” nevezett mozga­lom indult: a nagy Szicíliái —amerikai maffia foglalta ei benne a kulcspozíciókat Közben az egész világon romlottak a keleti—nyugati kapcsolatok, kiéleződtek az ellentétek!. Űj háború kezdő­dött a keleti és a nyugati politikai rendszerek, első­sorban az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Hi­degháborúnak nevezték. (Folytatjuk,)

Next

/
Oldalképek
Tartalom