Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-10 / 107. szám
\ um KOSSUTH 8.?0 Monteverdi: Ariamwu Ffanasza. 8.38 Sarkad!: A gyáva. Rádióvá.ltozat, 10.05 Iskolarádió. IQ. 30 Édes anyanyelvűnk, 10.35 Beethoven: a-moll szonáta. 11.00 Miről ir a Társadalmi Szemle.. ,11.10 Zenekari muzsika. 11.49 Kritikusok fóruma. 12.20 Ki nyer 12.35 Tánczene. 13.20 Népi zene. 13.45 Riport. 14.00 Tudod-e? 14.25 Nyitnikék. 15.10 Magyarán szólva . .. 15.25 Népdalok. 15.10 Dalok. 16.05 Nézőpont. 17.20 Gigli éneket 37.40 Mikrofórum. 18.00 Beszélgetés .1. Suk hegedűművésszel. 19.40 Kaleidoftzkóp. 20 53 Népi muzsika. 21.29 Könnyűzene. 22.20 Zenés játékokból. 22.50 Meditáció. 23.00 Zenekari muzsika. 0.10 Virágénekek. PETŐFI 8 35 Operarészletek. 8.30 Népi zene. 0.03 Ezeregy délelőtt. 11.59 Kisemberek nagy Irójm, Hasek. 13.03 Zenekari muzsika. Kettőtől — hatig . • . Zenedélután. 18.20 Fúvós zene. 18.32 Katedra. 19.00 Verdi: Az álarcosbál. 3 felvonásos opera. 22.00 Népi zene. 22. ?2 Két. szonáta. 23.15 Könnyűzene. MÄGYÄE .H.40 Iskola-tr. 17.13 Híreké 17 20 A nő — három szerepben... 17.30 Csengőbűcsú Patakon. 13.00 A tv karmesterversenye. 13.20 öt perc meteorológia. 13.25 A szervezés nem ,#külön*# feladat. 19 15 Esti mese.'4 19.30 Tv-híradó. * 20.00 Angyal a földön. Magyarul beszélő NSZK— francia film* 21.30 Nevező. X. 22.15 Tv-híradó. mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG . (Telefon: 22-33.) Du. fél 4. fél 6 és 8 órakor 'Volt egyszer egy zsaru Színes, szinkronizált francia— olasz bűnügyi film vígjáték. EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07.) Du. fél 4 órakor Veronika és a bűvös Mák Színes, szinkronizált román mese film. Du. fél 6 és este 8 órakor Elátkozottak Színes, szinkronizált olasz— NSZK film. EGRI KERTMOZI Este 8 órakor Osceola GYÖNGYÖSI PUSKIN özvegy Coudercné GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Du. fél 4 órakor Az elveszett kutya Du. fél 6 és este fél 8 órakor A halál erődje HATVANI VÖRÖS CSILLAG A diktátor HATVANI KOSSUTH A tűz meghódítása I-IL HEVES Ma. ebet!* FÜZESABONY Volt egyszer egy vadnyugat I-IL LŐRINCI Oázis FETERVASARA Modern idők Egerben este 7 órakor: NÉVNAI* (Shakespeare-bérlet) Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig., a B?,icsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Telefon: iL—T0-) Rendelés gyermekek részére is. / Gyöngyösön: 19 órától szombat rc-;*sei 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: U-7&Í#* íAIINptfip ;Angolaíort.) ANGOLA (Portugál) fcln»í’ió:----WAIVISS " . i? ;-----4' . iB ( Del Aiiika)NAMIBIA^ HOI HO 3,8 mi Ui ‘-5 miüió Aí atrikaiáiak száma 7o«*gr A fehérek szarna Fekete-Afrika fe-iér b<6romsz£ge „Cgy dö ntöttem, begy osz- íólyjellegű törvényhozásra van szükség .. .■ A bennszülötteket úgy kell kezelni, mint a gyermekeket... Ez «az én politikám és ez lesz Dél-Afrika poll Ilkája,” (Cecil Rhodesuek 1887-ben, Fokvárosban elmondott beszédéből.) Csaknem 90 esztendővel ezelőtt hangzottak el a fent idézett mondatok, s azóta as; kötöttségeiket, elvetették a vidélci élet lehetőségeit, és ma már nem kívánnak a számukra kijelölt rezervátumokba költözni. Az ,utóbbi időben a gazdaságilag érdekelt uralkodó körök sem ragaszkodnak következetesen a korábbi koncepciók fenntartásához, hiszen a kieső munkaerőt nem tudnák getszerííen beágyazott Lesotho és Szváziföld, továbbá a gazdasági és állami fejlődés kezdeti fokán álló Botswana Köztársaság — gazdasági- , lag teljesen kiszolgáltatott a fajvédő kormány kényének- kedvének. A két világháború között népszövetségi mandátumként nyilvántartott, majd a második világháboAfrika: a fehér háromszög. (MTI Külföldi Képszolgálat KS) A dél-afrikai earltonwlllc-i aranybánya látképe, ahol a magasabb bért követelő színes bőrű munkások tavaly ősszel összecsaptak a rendességgel. rú után ENSZ gyámsági területté vált Namíbia (Délföldünknek ezen a táján látszólag nem változott semmi. Az akkor megfogalmazott alapelvek Dél-Afrikában még ma is érvényesek. A Dél-afrikai Köztársaságban a közelmúltban emlékeztek meg a faji elkülönítés elvének, az apartheidnek negyed évszázados fennállásáról, illetve az állami politika szintjére történt emeléséről. Ezzel Is kifejezésre kívánták juttatni, hogy a dél-afrikai rendszer — a fokőzódó nemzetközi bírálatok ellenére — szilárd. Mindez azonban nem feledteti azt, hogy az utóbbi időben láthatóan megsokasodtak a hajszálrepedések a fehér uralom szilárdnak hitt tartópillérén, a faji elkülönülést hirdető politikán. Sajátos formában ezt a folyamatot elsősorban a dél-afrikai kormány által is támogatott gazdasági fejlődés idézte elő. A gazdasági prosperitással párhuzamosan jelentkező munkaerőhiány arra kényszerítette a fajvédő kormányt, hogy látszólag folytassa ugyan a fehérek számára fenntartott munkahelyek politikáját, de eközben szemet hunyjon bizonyos lazítások felett Az afrikaiak mostanában fehér vevőket szolgálnak ki a johannesburgi áruházakban, gépíróként, pénztárosként, könyvelőként dolgoznak kereskedelmi cégeknél, és ott állnak már az autó- és acélgyárak futószalagjainál is. Az. állami vasutaknál és a közúti közlekedésben szintén tért nyertek a fekete afrikaiak. A gazdasági fejlődés következtében egyre több őslakos munkavállaló telepedett le a városok és iparközpontok területén. Ezek fokozatosan elvesztették törpótolni. A kormány számára így néni marad más hátra, mint szavakban kitartani az elkülönítő politika mellett, a gyakorlatban viszont kénytelenek eleget tenni az élet követelményeinek. Korai lenne persze az apartheid-politika számottevő változásáról beszélni. Az ismertetett folyamat csupán arra utal, hogy az események irányítása kezd kicsúszni a fajvédő kormány ellenőrzése alól. Tény jelenleg csupán annyi, hogy a fehérek számára eddig fenntartott munkahelyeken most több fekete afrikait alkalmaznak, a fehér telepesek azonban még elegendő hatalommal rendelkeznek ahhoz, hogy megvédjék privilégizált helyzetüket. Az országban kialakuló változások, a növekvő nemzetközi bírálatok azonban megfontolásra kényszerítik a dél-afrikai kormányt. Ezzel áll összefüggésben, hogy az elmúlt években a pretoriai kormány kísérletet tett a korábbi el- szigetelődési politika megváltoztatására. Ez a politika napjainkban arra törekszik, hogy diplomáciai érintkezés sek és gazdasági segélyek útján kapcsolatot teremtsen F ekete- Afriké val A Dél-afrikai Köztársaság az elszigeteltség megszüntetésére irányuló politikai manőverekkel , egyidejűleg egyre nagyobb mentékben kiterjeszti gazdasági érdekszféráját a szomszédos országokra. A gazdasági expanziót elősegíti az ország földrajzi fekvése. Ha a térképre • pillantunk, azonnal kitűnik, hogy Dél-Afrikát függő vagy gyarmati területek gyűrűje veszi körül. A korábbi brit gyarmatok — a Dél-Afrika területébe szinyugat-Afrika) teljes egészében Dél-Afrika ellenőrben deklarált egyoldalú függetlenséget, majd az ennek nyomán meghirdetett ENSZ- szankciókat kővetően, elsősorban Dél -Afrikára támaszkodva Igyekezett gazdasági nehézségeit áthidalni. Ebben nyilvánvalóan közrejátszott a belpolitikai érdekazonosság is. Mint ismeretes, Jan Smith kormánya — déli szomszédjához hasonlóan — kis létszámú fehér telepes réteg egyeduralmára támaszkodik 1 a fekete többséggel szemben. Ezek után érthető a Smith-kormány aggodalma, hi«T7/*n hafőóknnv Ni egbuktam 'eklámpszichológiából Divaton szakma ma a reklámpszichológia. Abból kiindulva, hogy egy felkapott foglalkozás jól hozhat a konyhára, vagy a teakonyhára (garzohlakásomban nekem csak az utóbbi van), elhatároztam, hogy felcsapok én is 'reklámpszichológusnak. Nem is indult rosszul. Első sikeremet Mócs Alajos ingkészítő kisiparosnál arattam, aki tanácsomra ezt a táblát tette ki a kirakatba: MÓCS ING csak itt! Mócs Alajos azóta tele van megrendeléssel. Hálából beajánlott rokonához, Pozdor- ja Ede gebines csarnoki hús- árushoz. A már bevált reklámhoz ragaszkodva* kissé rendhagyó módon az ingkészítőnek szerkesztett szövegre beszéltem rá a húsáru- dást is, az üzleti etikára való tekintettel mégis némi szórendi és egybeírási módosítással, ekként: Itt csak MÓCS ING! Sajnos, ezúttal nem vált be a reklám, Pozdorját rajtaütésszerűen faképnél hagyta a vevőközönsége, s az eladatlan árukészlet megromlott. A. kárvallott húsiparos minősíthetetlen hangon támadt rám, tisztelet dl jam kifizetését is megtagadta. Mi ebből a tanulság? Ne 'vétsünk se g szórendi, se az egybe-, illetve kiilönirási szabályok 'éllen. í tanulmányozzuk továbbra is rendűAz északi szomszéd, Rhodesia (Zimbabwe) az 1965„Csak fehéreknek r A fajüldöző dél-afrikai kormány még a parkokban elhelyezett padok használatánál is érvényesíti a faji megkülönböztetést zése alá került. Az ENSZ ■ ■ 1 — 1966. október 27-i határozatával megfosztotta ugyan a Dél-afrikai Köztársaságot mandátumától, és a területet ENSZ-igazgatás alá helyezte. de a határozat végrehajtása a mai napig várat magára Ezeken a területeken egyetlen jelentős fejlesztési terv sem valósítható m.eg Pretoria jóváhagyása nélkül, Dél-Afrika veszi fel munkaerő-feleslegeí- ket, és csak itt 'értékesíthetik termékeik jelentős részét. lai-nozgalom az országban tarthatatlan helyzetet teremtene a számára. A Smith- kormány bel- és külpolitikai nehézségei jó alkalmat szolgáltatnak a déli szomszédnak. hogy befolyását ebben az irányban is megnövelje. Az északnyugaton és északkeleten elterülő két portugál gyarmat: Angola és Mozambik már régebben felkeltette a dél-afrikai tőkések érdeklődését. A Star című johannesburgi lap adatai szerint a déli monopol- tőkések Portugália gyarmatain eszközölt beruházásai még az Egyesült Államok, Anglia és Nyugat-Németor- szág tőkebefektetéseit is meghaladják. A déli üzletemberek elsősorban la mozambiki bányaiparban. a fémkohászatban, a fafeldolgozó- és az élelmiszeriparban vállalnak érdekeltségeket Hatalmas összegeket fektetnek be olyan nagy létesítményekbe. mint a Mo- zambikban épülő Cabora Bassa vízi erőmű, amely a tervek szerint 1975-től jelentős hatást gyakorol majd a kontinens déli r^szénék vil- lamosenergia-ellátására. Hasonlóképpen részt vesz a dél-afrikai tőke az Angolában talált kőolaj ^ ki. termelésében is. Mindezt összegezve. Pretoria fajvédő politikája és a befolyási övezetek kiterjesztésére irányuló kísérlete súlyos politikai válságok hordozója lehet a fekete kontinens déli részén. Tolnay László Erdélyi Béla, Tlszanán»: Kérésünkre a mozi üzemi vállalat vezetői közölték, hogy a mozielóadásokat a községben ezentúl nem este 6, hanem 7 órakor kezdik. Meg kell legyezni ehhez, hogy a filmvetítés kezdetét a . község vezetőivel egyetértésben határozták meg mindenütt, ahogyan az a helyi Igényeknek a .legjobban megfelel. jeligére, Gyönlatlen buzgalommal az újságok nyelvhelyességi cikkei ru>k özönét1 Egyébként a reklámpszi- chaloaiát'al azóta felhagytam. Heves Ferenc ..Nyugdíjas* gyös: A táppénz kiszámításánál csak a munkanapokat veszik figyelembe, azonban ezért nem éri kár a dolgozót, mert a havi átlagos keresetét is a munkanapok arányában osztják el. Ami másik kérdését illeti, kérheti egy év elteltével a munka- képesség , csökkenését vizsgáló orvosi bizottságtól az újabb felülvizsgálatot. s esetleg ha mód van rá, a rokkantsági nyugdíj megállapítását. Ebben az ügyben az SZTK helyi kirendeltségén kap bővebb Útmutatást, őket keresse fel. H. Mária, Eger: A kérdezett cím: Négy Évszak Házastársk<-.reső Szolgalat, ml, Budapest, XL Fadru&z u. 9/b. „Édesanyák” Jeligére, (vád: Szíveskedjenek valamelyikük pontos lakásaimét megírni, hogy levélben válás:’ elhassunk. Néhány t kérdésre ugyanis szeretnénk pontosabb felvilágosítást kapni, ^ B. Pál, Mátra hallt! Olyan ügyekben, amelyekben bírósági tárgyárié van folyamatban. vagy már Jogerős bírói Ítélet született, nem tudunk segítséget nyújtani. Arra viszont minden állampolgárnak Joga van, hogy ha úgy látja, törvénysértés történt, kérje a Járási ügyészségen, hogy törvényességi óvást emeljenek. Miután közelebbről nem ismerjük az iratokat, azt tanácsolhatjuk, keresse fe! a járási ügyészséget a legközelebbi panasznapon. T. Érné, Eger: Panaszára tulajdonképpen csak egy mondattal válaszolhatunk: „A törvények hiányos ismerete nem mentesít a következmények alól.” Az ön esetében is meg kellett volna tenni a bejelentést, ezt, sajnos, valóban elmulasztották, s Így a bírság kivetése jogos volt B. J. Pétervására: Szíveskedjék pontosan megírni, hogy ki és kitől, hol vonta le azt a bizonyos 5—6 forintot Sajnos, pontos adat nélkül ml sem vállalkozhatunk annak kivizsgálására, hogy az útiköltség kifizetése pontosan és helyesen történt-e. Egyébként ilyen Jogszabályról nem tudunk. M. I», Eger: Köszönjük a cikkhez a hozzászólást. Jó lenne, ha Javaslatát, névvel is ellátva, pontosabban kifejtené. Reméljük, legkózeleb- ki levelében erre is sor kerül.-mm 197L »másét
