Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-07 / 104. szám

Hétfő esti külpolitikai kommentárunk Ketten a szorítóban Befejezte körútját Mario Soares Sportnyelven szólva, közeledik a döntő mérkő­zés, hamarosan bajnokot avatnak. A francia belpoli­tika porondját most az elődöntő utáni hangulat hatja át: ketten maradtak a szorítóban és a döntő nagy küz­delmet ígér. Sokkal nagyobbat, mint amekkorára a jobboldal számított. A számok önmagukért beszélnek és az eredménylista élén Francois Mitterrand, a bal­oldal közös jelöltje áll, majdnem 11 millió szavazattal és több mint 43 százalékkal, míg a jobboldal egyik je­löltje, Giscard D’Estaing mintegy harminchárom szá­zalékkal a második. A FRANCIA ELNÖKVÁLASZTÁSI rendszer való­ban emlékeztet egy sportverseny felépítésére. A mód­szer végtére itt is az, hogy a népes mezőnyből kiszű­rik a legeredményesebb indulókat, akik egymás kö­zött döntik el az elsőség . És itt álljunk meg egy pillanatra. Marjo Soares, a Portugál Szocialista Párt főtitkára va­sárnap Rómában fejezte be nyugat-európai körútját é& este hazautazott Lisszabon­ba. Soares Rómában találko­zott Pietro Nennivel, az Olasz Szocialista Párt veze­tőjével és Mario Tanácsival, a szociáldemokrata párt el­nökével. Elutazása előtt tar­tott sajtóértekezletén Soares hangoztatta, hogy a Portugál Szocialista Párt teljes, „deko­lonizációra” törekszik, és úgy véli, hogy a polgári kor­mány megalakítása után fel kell venni a hivatala* kap­csolatot a fetszabadítási moz­galmakkal. Ami az ideigle­nes kormányt/illeti, abban a kommunista pártnak is részt kell vennie. Nyugat-európai kőrútjának tapasztalatait ösz- szefoglalva, a portugál szo­cialisták vezére elmondotta, hogy ha hazája megkezdi a gyarmati kérdés megoldását, és az uralmon levő vezetők szavatolják a demokratikus folyamat folytatódását, akkor úgy véli, hogy a közös piaci országok komoly műszaki és gazdasági támogatással fog­nak segítségére sietni. Az, hogy AOUR Franciaországéban immár ter­mészetesnek tartjuk, hogy a szorító egyik sarkában a baloldali jelölt küzd, önmagában is sokat elmond a változó világról és benne Franciaországról. Az, hogy az első fordulóban a baloldali jelölt messze megelőz­te minden ellenfelét, még többet, Heves harcok Kambodzsában Portugália DE A KÉT HÉT MÜLVA SORRA KERÜLŐ má- e-dik. döntő fordulóval kapcsolatban már nem állja - -‘3 a helyét a sporthasonlat. Itt lép be az a tényező, amer Mitterrand jelenlegi fölényes vezetése ellenére nyílttá teszi a küzdelmet Sőt — legalábbis matemati­kailag —, a baloldali jelölttel szemben alaposan lema­radt Giscard D’Estaing felé billentheti a mérleg nyel­vét. A baloldal ugyanis egységes, a jobboldal pedig megosztott Nem nehéz kitalálni — erre máris meg­kezdődött a pénzt és energiát nem kímélő kampány —■ hogy Chaban-Delmas és a kisebb polgári jelöltek tábora jórészt Giscardnak szurkoljon majd két hét múlva. AMI CHABAN-DELMAST ILLETT, meglepően rossz eredménye a lényeget éppoly világossá teszi, mint Mitterrand abszolút és Giscard viszonylagos si­kere. A lényeg, a voksok palackjába zárt üzenet így hangzik: a franciák többsége változást akar. Üjból átlépték Dél-Viet­nam es Kambodzsa határát a saigoni fegyveres erők —, jelenti az UPJ a helyszínen tartózkodó saigoni tisztek elbeszéléseit idézve. A Thieu- rezsim gyalogsága és páncé­losai hat kilométerre nyo­mul iáit be a szomszédos Kambodzsába Saigontól 56 kilométerrel nyugatra, Kien Tuong tartomány felől. Eb­ből a tartományból a saigo­ni főparancsnokság heves harcokat jelentett vasárnap. A harcok súlypontja — a jelentés szerint — a tarto­mányi székhely, Moc Hoa, illetve két járási székhely, Kién Binh és Tuyen Binh körül volt. Ennek a tarto­mánynak a felszabadított te­rületéből lecsípett szögleten a saigorúak illegálisan léte­sítettek támaszpontot, s miután ez a környező fel­szabadított területek elleni rendszeres saigoni támadá­sok kiinduló pontja lelt, a MOSZKVA: üyikola) Podgomij, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke a Kremlben fogadta a Jósé Gelbard gazdaságügyi mi­niszter Perón argentin elnök személyes képviselője által vezetett argentin kormány­delegáció tagjait. A találkozón megvitatták a két ország kapcsolatainak kérdéseit és hangsúlyozták e kapcsolatok további erősí­tésének és fejlesztésének fontosságát. Jósé Gelbard átadta Pod- gomijnák Perón elnök üze­netét és Perón nevében át­nyújtotta a legmagasabb ar­gentin kitüntetést a májusi forradalom rend nagy ke­resztjét. (TASZSZ) NEW YORK: Óriási robbanás történt vasárnap » Hercules Társa­ság Salt lsüké City közelé­ben fekvő támaszpontján egy Trtdent ballisztikus ra­kéta kipróbálása közben. A robbanás következtében a gyakorlótéren jelentős anya­gi kár keletkezett. (TASZSZ) JERUZSÁLEM: Az izraeli kormány hétfőn —- az amerikai külügymi­niszterrel tartandó újabb csapatszét-,'Fsztási tárgya­lások naptán — változatja nul. semmi jelét sem adta annak, hogy enged Szíria jogos követelései nek. A kormány szóvivője azt mondotta, hogy a vasárnapi izraeli minisztertanács „i következő lépésre vonatko zólag semmiféle döntést sem hozott”. Egy t7.raeli tisztvi­selő kijelentette: „Az egész tárgyalás kezdeténél tartunk Még minden cseppfolyós ál­lapotban van, semmi sem kristályosodott ki.” (AH A történelem legnagyobb képrablása Megtalálták a műkincseket egy halászfaluban DUBLIN: A törvényen kívül helye­zett ír Köztársasági Hadse­reg (IRA) követte el az ír rendőrség véleménye szerint a történelem eddigi legna­gyobb képrablását, amelynek vasárnap hajnalban bukkan­tak a nyomára. Az ír rendőrség vezetői úgy vélik, hogy az IRA ki akarta csempészni a képeket külföldre, valószínűleg vala­melyik közel-keleti országba és ott akarta őket értékesíte­ni. Az öttagú rablóbanda ve­zére a rendőrség szerint a 33 éves Rose Bridget Dudgale, aki a filozófiai tudományok doktora, és tavaly apja házá­ból $0 000 font sterling érté­kű műkincset rabolt. Dudga- Le-t ekkor felfüggesztett bör­tönbüntetésre ítélték, A fi- lozófusnöt ezenkívül a rend­őrség tiltott fegyvercsempé­szésért is körözte. Mint korábban már jelen­tettük, a 20 millió dollár ér­tékűre becsült 19 festményt Glandore halászfaluban ta­lálták meg. Itt az egyik far­mer házát a nagy képrablás előtt két nappal kibérelték. A farmer azonban, gyanús­nak találta az új bérlőket és értesítette a helyi rendőrsé­get. A 100 000 font sterling . talmat azonban, amelyet a képrablók nyomravezetőjé­nek ígértek, nem fizetik ki a farmernek, mivel a rendőr­ség úgynevezett rutinakció révén jutott az értékes mű­kincsek nyomára. népi erők helyreállították a status quót. Ezután jndított — tíz napja — < a saigoni hadvezetőség nehéztüzérség, légierő és páncélosok támo­gatásával nagyszabású had­műveleteket a térség ellen, felvonulási terepül kambod­zsai területeket is felhasz­nálva. A párizsi egyezményt sértő, hivatalosam be nem vallott kambodzsai „kirán­dulásokat”, saigoni katonai körökben az amerikai pél­datárból kikölcsönzött „érv­vel” indokolják, mondván, hogy „a kommunisták me­nedékhelyeit támadják". BANGKOK: A kambodzsai hazafiak a dél-vietnami határnál .meg­semmisítő csapást mértek arra a saigoni csoportosítás­ra, amely mintegy 40 harc­kocsi támogatásával vasár­nap hatolt be kambodzsai területre. A felszabadító erők, az ugyancsak Dél-Vi­etnammal határos Prey Veng tartományban tüzérségi és gyalogsági támadást indítot­tak a hasonló nevű tarto­mányi székhely ellenséges állásai ellen. A harcok eb­ben a körzetben, folytatód­nak. A kambodzsai népi erők felszabadították Virlen hely­séget, a főváros és mély­tengeri kikötője, Kom pong Som közötti útvonal egyik fontos ellenőrzési pontját Virlen 20 kilométerre fek­szik Kompong Somtól, az egykori Sihanukville-től. A felszabadító erők a térség­ben még három megerősí­tett állásból verték ki a Lom Nol-hadsereg katonáit. A santarérru helyőrség lá­zadásáról szóló hír és a rá­dióban sugárzott katonazene a 42 éves fasiszta diktatúra bukását jelezte 1974. április 25-én hajnalban — Európa egyik legszegényebb országá­ban — a 92 löt négyzetkilo- méter területű, 8,7 millió la­kosú Portugáliában A világ legnagyobb gyar­mattartó országa Afrikában Angola (1 246 700 négyzetki­lométer, 5,7 millió fő), Mó- zambik (784 961 négyzetkilo­méter, 8,2 millió fő), Bissau- Guinea (36 125 négyzetkilo­méter, 600 ezer fő), Zöld-fo- ki-szigetek (4033 négyzetkilo­méter, 272 ezer fő), Ázsiában pedig Macao (16 négyzetkilo.­méter, 250 ezer főt tartozik. 2 087 724 négyzetkilométere« . területéhez.. A gyarmatbirov, vi dalom lakossága — az „anya- - a országénak közel • kétszerese;, .‘.j* — 15.7 fillió fő. * Portugália Európa egyik legelmaradottabb gazdaság^ val rendelkezik, az egy főr-e,; Ä jutó nemzeti jövedelem, 1971- .- ^ ben 770 dollár összegű volt.. Kontinensünkön itt a leg- ■ — nagyobb a csecsemőhalandó- -. . ság, az analfabétizmus, a fe- ... udális földbirtok területe (a , . földterület 39 százalékával ,a a tulajdonosok 0,3 százaléka rendelkezik) és a kivapdpr-;; lás. 1,« millió munkás dol­gozik külföldön A portugál ' gazdaságnak a gyarmatok természeti kincseinek (A-ngo- .- Iából kőolaj, rézérc, mangán-. érc, nikkelére, gyémántkivi— tel, Mozartiink berillium,... szén, uránérc, és. bauxit- export) elrablásával sem -sir kerül nehézségeiből kilábal- nia. Rendkívül korszerűtlen .. :.s az ország ipara és mezőgaz-.. dasága, a külkereskedelmi -/ mérleg 1973-ban 10 «lÜHo . escudo deficitet mutatott Az 1961* óta folyó gyarmati háy ■■ ború súlyos, terheket . ró, , az . ,* ország gazdaságára. A 220 .. ezer fős portugál hadsereg, fenntartása az állami ., költ­ségvetés 43 százalékát • veefcL.ts igénybe. 142 000 ember szel- . ^ gál az ’Angolában (55 00.0). . -^ Bissau-Guinea ban 127 00.0) .és a Mozambik ban (60.000).har -vf coló gyarmati hadseregben.;:.,^ A felszabadító mozgalmak. .- ellen vívott háborúban több mint 10 ezer portugál vesz- tette életét. Portugália * mint a NATO tagja — fon­tos szerepet tölt be ’a myu- n T gat-afrikai partok mellett • húzódó Nyugat-Európaöi-'EóV9 olaj- és nyersanyag,-el)atásal biztosító hajóútvönalak'- el­lenőrzésében. ,3 —.TERRA— ' u - ■" V*<:. • Chilei-percül A Chilei Szocialista Pért két vezetőjét halálra ítélték, másik négyre életfogytigla­ni börtönb un tettet szabtak ki a chilei katonai hatósá­gok abban a hadbíróság! •perben, amelyet március 15- én tartottak meg a dél-chi­lei Valdiviábaa A pert zárt ajtók mögött, a nyilvános­ság teljes kizárásával ren­dezték m^g. « az ítíéleteket sem hozták hivatalosan nyil­vánosságra, csupán a védők­kel és az elítéltek család­jaival közölték. A Reuter angol és az AFP francia hírügynökség is csak így ér­tesült és adott most hírt a Dien Dien Phu-i tanulságok Grecsko marsall könyve ma ti hadsereg fölött. Egyben jelkep is. Nem véletlen, hogy a franciákat felváltó ameri­kaiakat is árnyékként kisér­te Dien Bien Phu. Igaz, mindig előszeretettel beszél­tek a megváltozott körülmé­nyekről, erőviszonyokról, de azért a Johnson használta „átkozott” jelző Is mutatja, hogy az önigazolás, önnyug- latás — önámítás volt, 1961-ben De Gaulle tábor­nok — a tapasztalatok bir­tokában — figyelmeztette Kennedy elnököt: „Mi hét esztendeig fecséreltük ott az időnket. Ha ön is arra vá­gyik, hogy beleragadjon ab­ba a kátyúba, csak rajta.” t n I 1 a V-, i rt 1 A K rtrfif mája« áodd MOSZKVA Moszkvában kiadtak And­rej Grecsko marsall, szovjet honvédelmi miniszter „A szovjet állam fegyveres erői” című könyvét. A marsall könyvében a Le­nin által alapított szovjet hadsereg történetevei foglal­kozik és áttekinti a hadse­reg fejlesztésének időszerű problémáit. Nyolc kilométer széles és tizennyolc kilométer hosszú katlan a vietnami dzsungel­ben — Dien Bien Phu. „Tá­vol-Kelet Verdungje” —nyi­latkozott a francia megszál­ló hadsereg haditervének megalkotója. Navarre tábor­nok. „A gyarmatosítók Sztá­lingrádja” — mondta a fel­szabadna hadsereg parancs­noka, Giap tábornok. „Nem akarok egy átkozott Dien Bien Phu-t” — verte az asz­talt hisztérikus idegességgel 1988-ban Johnson amerikai elnök . P ontosan húsz éve annak, hogy 1954. május 7-én teljes győzelemmel fejező­dött be a vietnami néphad­sereg támadása Dien Bien Phu-nál. 55 napig tartó küz­delemben morzsolták fel a francia gyarmati hadsereg fő erőit és ejtették foglyul De Castries tábornokot 16 ezer kitűnően képzett és felszerelt katonájával együtt. Ez a győzelem megpecsétel­te a franc'» gyarmati ura­lom sorsát Indokínában, és a franciákat a genfi tárgya­lóasztalhoz- kényszerítette. Dien Bien Phu már törté­nelem, de több mint a had­történelem egyik fontos fe­jese* e Tanúság'.étele an­nak, hogy a gerillaegységek- ből regrutálódott és gyen­gén felszerelt népi erők dia­dalmaskodtak egy jól fel- fegyverzett, reguláris gyar­Perszé aligha hihető, hogy Kennedy elnök és az ameri­kai katonai politikai vezetés arra vágyott volna. De tény, hogy beleragadtak. Több mint egy évtizedes pusztító háború kudarcaira, ered­ménytelensége kellett hozzá, hogy kimásszanak. Az 1973 januárjában aláírt párizsi megállapodás legalábbis pa­píron békét hozott Vietnam­nak. De hogy valójában 1974 elejére milyen helyzet alakult ki Dél-Vtetnamban, azt pontosan kifejezi az In­ternational Herald Tribune amerikai lap egy cikkénél címe: „Háború vég nélkül” „A saigoni rezsim — min* a lap írta — nem csinál titkot belőle, hogy minden módön a párizsi megállapo­dás szabötálására törekszik. Ezt pontosan mutatják a másik fél ellenőrizte terüle­tek elleni támadás.” És eh­hez még annyit, hogy Sai­gon meghatározatlan időre felfüggesztette a két dél-vi- etnanv fél politikai konzul­tációit, elvágta a külvilág­tól a DIFK-nek a kétoldalú katonai vegyesbizollsága de­legált küldötteit. Az is be­bizonyosodott, hogy a hábo­rús hangulat felszításával igyekszik ösztönözni Wa­shingtont a hadianyag-szál­lítások fokozására. Az idén a Ntxonkormányzat 2,4 mil­liárd dollár katonai és gaz­dasági segélyt nyújt Sai­gonnak. „Csak ez a hatalmas se­gítség teszi lehetővé Tieu- nak — írta a International Herald Tribune —, hogy fenntartsa kaszárnyaállamát Dél-Vietnamban — egymil­lió embert tartson fegyver­ben és börtöneit politikai foglyokkal töltse meg.” lost, a Dien Bien Phu-i csata évfordulóján szükséges erre ts emlékez­tetni Aligha valószínű, hogy az Egyesült Államok ismét a nyílt beavatkozáshoz fo­lyamodna. Hiszen Washing ton ban is tudják: a vietna mi „kalandban” elkerültek ugyan „egv átkozott Dien Bien Phu-t”. de számukra az egész intervenció „átko­zott Dien Bien Phu” volt. Zalai István M valdíVtefP itélk«SékrŐl: A je*; <* lenté®gR^BÍ^mgjr!*Ctoik,‘ hogy., r.- a kivégzéseket nem hajtőt-: -:, ták még végre, mivel : ~ -.v mint írják — az ítéleteket. ... valdivia tartomány statáríá-. lis parancsnokának kell jó-. ■ vóhagynia; ugyancsak ő il­letékes a kegyelem' gyakor- . lására: • " < A halálra ítéltek: Vlttari-* < cio Figueroa, a Szocialista^ Párt Valdivia tartományi titkára és Victor Hormaz-a-~ bal, a Szocialista' Párt helyi- r- szervezetének egy másik ve­zetője. Mindkettőjüket - azzal- vádolták, hogy „kedveztek az ellenségnek", illetve kárt okoztak a chilei fegyvere* erőknek. Figueroa bűne az volt, hogy tavaly szeptem- ' bér 11-én, a‘ fasiszta puccs pillanatában a váidiviár * dolgozókat az alkotmányos- kormány védelmére szólítot­ta fel. Hormazabal állító-' ~. lag katonai kiképzést, adott' a népi egység híveinek. Életfogytiglani börtönbün­tetésre ítélték Luís Diait; . Valdivia volt pólgármesté-' rét. Sándor Aranclbiát, ‘ é I tartomány volt kormányzó ' ját, valamint a szociiliSHt párt helyi szervezetének ké?' * aktivistáját. Lénia Santibá'« *; nezt és Victor Callardót. A 1 ; ő esetükben is a junta uh: lag meghirdetett „belhát : rús állapotá'’-nak v issza m nő hatályú érvényesítés- volt a felelősségrevoná- alapja. Az AFP megjegyzi, hogy Arancibia kormányzóvá va ló kinevezése előtt, tavaly- februárig a valdiviai egye­tem pszichológia professzo ra volt. Rancaguában vasárnap £2 szakszervezeti vezető ellen indítottak pert 'a chilei ka-' tonai hatóságok,. VaiamenÉ- ... nyien a világ legnagyobb ... rézbányájában, azElTenien- tében működő szakszerveze­tek vezetői voltak, őket is a „belháborűs állapot” sta táriális törvénykezése alap- ' ján állították haditörvény­szék elé méghozzá azzal 0. váddal, hogy „szepterpbe 11 előtt erőszakra ösztöne . tek, és partizánosztagoka , • szándékoztak szervezni”. ,, Santiagóban bejelentettét hogy jövő héten kezdik me* a népi egység 27 vezetőjé- twtá perét. (Reuter)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom