Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-01 / 100. szám
2gy hetet töltöttünk a szofista Bulgáriában. Ven- áéglátónk a testvérmegye — Targoviste — lapja a Zna- me na Kommunizma (Kommunizmus Zászlaja) szerkesztősége volt, amely ott- jártujikkor ünnepelte első megjelenésének 15. évfordulóját. Sok helyen megfordultunk. Részt vettünk testvérlapunk jubileumi ünnepségén, a targovistei munkásmozgalom megalakulásának 80. évfordulójának tiszteletére rendezett központi megemlékezésen. Jártunk üzemekben, agráripari egyesülésekben, óvodákban, iskolákban, kulturális intézményekben. Kószáltunk Szófia romantikus utcáin és a Fekete-tenger partján, tisztelegtünk Kossuth Lajos emléke előtt Su- menben, kegyelettel lépve át annak a háznak a küszöbét, amely menedéket adott a magyar szabadságharc nagy államférfijának. Beszélgettünk Targoviste megye párt-, állami és társadalmi vezetőivel, kezet szorítottunk sok olyan bolgár emberrel, akik a Dunántúlon, a Drávánál harcoltak hazánk felszabadításáért. Bárhol Jártunk, rrtíndenhoJ kedves, barátságos emberekkel találkoztunk, akik nagy tisztelettel és sok szeretettel beszéltek Magyarországról, Targovistében pedig Heves és Targoviste megye egyre bővülő, egyre terebélyesedő baráti kapcsolatáról. A Bulgáriában eltöltött hét gazdag programjából, a testvérmegyében szerzett élményekről, benyomásokról, nyújtunk mo6t át egy csokorra valót De mindenekelőtt néhány mondatban bemutatjuk a testvéri Targoviste megyét Bemutattuk a testvérmegyét Targoviste megye áz Élő- Balkán dunai síkságán fekszik, Veliko-Timevo, Rusze, Sumer, és Szliven megyék Egy hét a baráti Bulgáriában zajlottak nap mint nap, a világ első antifasiszta felkelésében pedig — 1923-ban — e terület több faluja részt vett A fasizmus elleni nehéz harcokban a kommunisták és a paraszt pártiak szilárd szövetségét a reakció sem tudta megtörni, 1941— 44-ben a Bolgár Kommunista Párt vezetésével az itt lakók élet-halál harcot vívtak a monarcho-fasizmus ellen. A mai Targoviste megyében három partizáncsoport harcolt hősiesen, a fasiszta hatalom ellen: Zmejno, Loz- nica, Moravka, Preszelec, és más falvak környékén a lakosság aktív támogatásával. Ma Antonovo faluban monumentális szobor emlékeztet a hősi harcra, néhány kilométerre pedig emlékmű őrzi azoknak a nevét, akik áldozatául estek a fasiszta terrornak. Ma is megdöbTargovlstei városrész. határolják. A megyeszékhely — amely szintén Targoviste nevet viseli —, Várnától 130 Szófiától 350 kilométerre fekszik. A megye összterüle te 2750 négyzetkilométer, a? ország területének két és fé százaléka. A megye lakos sága — amely 1970-ben meghaladta a 174 ezer főt — 211 lakott településen el, ebből három a város és egy a nagyközség. Targoviste területének története gazdag a forradalmi hagyományokban. A távolabbi 'múltban, a XXXI. században szláv ősei az ó-bolgárok harcoltak itt a bizánciakkal, földjükön átvonultak a cári katonák, a törökök és később Itt nőtt fel a nemzeti mozgalom több ismert harcosa. A török iga alól* felszabadulás után a táj szabadságszerető lakossá ga nehéz küzdelmet vívott az osztályellanséggel, a bolgár burzsoáziával. Felkelések, sztrájkok, tüntetések bentenek az aranybetűkkel bevésett nevek, évszámok: 12 éves gyermekektől 76 éves öregekig pihennek itt, akiket a partizánok támogatásáért gyilkoltak le. Az a nagy áldozat, az a szilárd összefogás, ami a jelenlegi Targoviste megye dolgozóinak egykori. cselekvését is példázza, meghozta gyümölcsét: 1944. szeptember 9-én győzött a forradalom, Bulgária a szocializmus útjára lépett Tizenöt év alatt tízszeresre Most, a felszabadulás 30. évfordulójának előestéjén a megye fejlődését a gyors ütem jellemzi. Különösen az elmúlt 15 év alatt — V5 éve jött létre a megye — gazda godott, gyarapodott sokat gazdasága: az eltelt másfél évtized alatt ipari terme'ése tízszeresére nőtt, M* 61 üzem termel a megyében, ebből 14 gépgyártással foglalkozik, az ipari termelés 33 százalékát a gépgyártás adja. A megye legnagyobb üzeme a targovistei akku- mulátorgyár, ahol a méltán Európa-hírű elektromos üzemi targoncákba gyártanak akkumulátorokat. Egy-két figyelmet érdemlő adat a gyárból: a gyár beruházása két és fél év alatt megtérült Mindössze két-három típust gyártanak, de mintegy 30 országba exportálják termékeiket —• a Távol-Kelettől Dél-Amerikáig —, de nem tudják kielégíteni az igényeket. A gyár dolgozóinak átlagéletkora 30 éve, rendkívül jó a felső és a középfokú szakmai végzettségűek aránya, a dolgozók több mint egyharmada párttag, illetve komszomolista. . Ata- nasz Toncsev igazgat® és Kőién Hrisztov, a pártbizottság titkára nemcsak a termelési tervekről, további el- épzfelésekfől■ ■,tájékoztatott ermünkeú hanem arról '.is. hogy eddig. 150 lakást építettek " munkásaikriak, átadás előtt áll egy 160 ágyas üdülőszálló, és épül egy gyógyszálló ist Egyébként: bármerre Jártunk, mindenhol építést láttunk. Oj gyárak, lakóházak, kulturális intézmények nőnek ki a földből. Különösen a városok körül olyan kép fogadja az embert, mintha nagy ásatásokat folytatnának. Óriási földgépek, égnek nyújtózkodó gémek, még ládákban pihenő gépek, alkatrészek igazolják: az ötéves terv végére ipari megyévé válik Targoviste Lenyűgöző méretek — több zöldség és hús A bolgár mezőgazdaság a nagy változások korát éli. 1971-ben létrejöttek az agrár- egyesülések, melyek hatalmas méreteikkel méltán ejtik ámulatba a látogatót Targoviste megyében két egyesülésben jártunk, ax an- tonovóiban és a popovóiban. Ez utóbbi az ország legnagyobb agráregyesülése 42 falu és egy város határát foglalja magába. öt termelő- szövetkezet és egy állami gazdaság egyesülésével jött létre ez a hatalmas gazdasági egység, melynek tevékenységét nem könnyű áttekinteni, megérteni. Dr. Todor Petrov igazgatóhelyettes, aki Magyarországon végezte az állatorvosi egyetemet és így darabig Mezőhegyesen dolgozott, térkép előtt magyarázta az egyesülés „rejtelmeit”. — A koncentráció és a specializáció a bolgár tne- . zőgazdaságban is egyre inkább élőtérbe került, s ez tette szükségessé a korábbi, kisebb gazdasági keretek kibővítését. Mi, 54 szar hektáron gazdálkodunk, dolgozóink száma meghaladja a 11 ezret. S folytatta a nem hétköznapi nagyságrendű adatok felsorolását. A gazdaság egyik fő profilja az állattenyésztés. A szarvasmarha- állomány 12 ez«:* a Juhállomány 38 ezer darab, ndg a „tojásgyárban” 200 ezer tojótyúk .gondoskodik” arról, hogy minél több tojás kerüljön a fogyasztókhoz. Az állattenyésztés a gazdaság bevételének évenként mintegy 45 százalékát adja. ölem kevésbé meghökkentsek a növénytermesztés «számadatai. Az egyesülés 1800 hektáron termel szőlőt, 1200 hektáron cukorrépát, 1100 hektáron zöldséget, 14 ezer hektáron gabonát és 7200 hektáron kukoricát S hogy milyen szinten, arra érdemes néhány példát felsorolni. A gabona hektáronkénti átlaga 35—40 mázsa, a kukoricáé 50 mázsa, a cukorrépáé 450 mázsa. A cukorrépánál érdemes megemlíteni, hogy az egész területet öntözik. Az egyesülés tevékenysége a szűkén vett mezőgazdasági termeléssel korántsincs kimerítve Az évente megtermelt 12 ezer tonna paradicsom és 10 ezer tonna .zöldség jelentős részét 3 saját konzervgyárukban „dolgozzák fel. A gépek javítását egy hatalmas központi gépműhelyben végzik, ahol az egyes részlegek specializálva vannak. A gazdasági tevékenységen túlmenően a gazdaság részi vállal a hozzátartozó települések fejlesztésében is, főként a szociális, kulturális beruházások megvalósításához nyújt segítséget Az óriási terület, a sok ezer dolgozó irányítása nem kfs feladatni jelent. Az egyesülés elnökén kívül három elnökhelyettes tevékenykedik, akik egy-«gy szakágazat vezetői s a többi vezető alájuk van rendelve. Kezdetben akadtak kisebb-na- gyobb gondok, de ma már az egész „gépezet” olajozottan működik. S hogy «az mennyire igaz, bizonyítja, hogy a gazdaság évente mintegy 60 millió lf~" ér. tékű mezőgazdasági terméket állít elő. Ez átszámítva nagyjából egymilliárd forintot jelent. Az antonovól egyesülés körülbelül a fele a popovói- nak, a területet tekintve. Rajcso Nikolov elnök és ftedka Sltt-rse közgazdász, aki egyben párttitkár is, elmondták, hogy a gazdaság fó profilja az állattenyésztés. Évente 12 cser juhot és kétezer szarvasmarhát kell a népgazdaságnak biztosítaniuk. Kisebb mértékben gabonát is termelnek, egy részét értékesítik, másik része a lakosság ellátását bizto- • sitja. A mezőgazdasági termelésén túl kerámia, szabó, műanyaggyártó és gépjavító üzemmel ,is rendelkeznek. A háromezer dolgozó közül mintegy hatszáz párttag van, közülük közei kétszáz a nódolgozó. K -2 falura kiterjedő gaidaságba.i 27 pártáiapszervezet és nét ifjúsági alapszervezet tevékenykedik. Az átlagfeetés — . hasonlóan a popovói komplexumhoz — havi 100—110 . léva, s ezt egészíti ki a ház táji gazdaságból származó jövedelem, Az egyesülések létrejötte nagy előrelépést jelentett a bolgár mezőgazdaságban. Hatalmas gazdasági egysegek jöttek létre, melyek egyre több zöld jégét,, tejet, húst, konzervet és más terméket bocsátanak a lakosság. a népgazdaság rendelkezésére 4 év alatt 36 aranyérem Targoviste egyik városne- gyedéDen hatalmas, ezüstösen csillogó fémtartályok, sorakoznak egymás mellett Rövidesein bor kerül beléjük. A Vinprom, az országos boripari vállalat targovistei pincegazdasága a megye egyik legdinamikusabban fejlődő üzeme. 1968-ban még alig számottevő kis pincészet volt, az eltelt évek során viszont korszerű, jól ffelszerelt borgazdasági egységgé fejlődött Ljuben Boriszoo Nikolo» igazgatóhelyettes jogos büszkeséggel mutatta meg a feldolgozó, az érlelő, a palackozó részlegeket de rögtön hozzátette, hogy az üzem fejlesztése még korántsem ért véget. Most kezdődik az Igazi fejlődés, hiszen ha az üj épületek, tartályok elkészülnek, a jelenlegi évi hatmillió palack mellett, újabb 17 millió palackot tudnak megtölteni •5 nem is akármilyen italokból. A Szamártej elnevezésű boruk nem csupán az országban, hanem külföldön is hírnevet szerzett magának, de ugyanez mondható el az édes, kellemes ízű Tamjánkáról is. Közkedvelt a Dimiat nevű bor is, ezt hazánkban is megkóstolhatták a fogyasztók. A belföldi igények kielégítése mellett egyre több bor jut él külföldre is, jelenleg a Szovjetunióba, az NDK-ba, Olaszországba, de távolibb országokba, mint például Japánba és Kanadába is szállítanak. A borkombinát nem rendelkezik évtizedes nagyüzemi hagyományokkal, hiszen fejlesztése nem régen kezdődött meg. Mégis, a dolgozók, a vezetők szakértelme, szorgalmas munkája nyomán jó hírnévre tett szert a megyében, az országban és külföldön egyaránt. Munkájukat mi sem fémjelzi jobíenélő úttőrak. ban, mint az a tény; hogy az elmúlt négy év 6orán a hazai és a nemzetközi borversenyeken 36 aranyérmet nyertek. A kombinát igazgatóhelyettese elégedett az eredményekkel, mégis inkább a jövő foglalkoztatja, mint a múlt. Elmondta, hogy újabb borfajták palackozására készülnek, amelyek a mostaniak mellett még tovább öregbítik az üzem hírnevét. Szembetűnőn sok az új lakás, üzlet, iskola, óvoda Az ipar és a mezőgazda- ság nagyarányú fejlődés* természetesen kihat az egész megye arculatára. A megye- székhelyen, de Popovóbanés Omurtágban, a másik két városban is szembetűnően sok az új, a modern lakás, üzlet, iskola. A régi, korszerűtlen szegényes lakóházak helyén toronyházak magasodnak, iskolák, kollégiumok, egészségügyi és kulturális objektumok nyújtózkodnak. Vodica például kétezer lakosú kis község, de olyan körzeti kollégium épült két évvel ezelőtt hogy bármelyik városunkban megállná a helyét. Három falóból laknak itt a diákok — kétágyas szobák, televízióval, rádióval, praktikus, modern berendezéssel, klubszoba, könyvtár, tornaterem — és hetente csak egyszer mennek haza nyolc, kilenc, tizennégy kilométerre élő szüleikhez. Ezt a nagyszerű kollégiumot az agráripari egyesülés építette, amelyhez e falvak szövetkezetei tartoznak, és állnak mér a falai annak a kultúrháznak is, amelyet a felszabadulásunk 30. évfordulójának tiszteletére építenek. Targovistében jártunk egy óvodában és több iskolában, ahol arról győződtünk meg. hogy — éppen úgy, mint nálunk — rendkívül nagy a gyermekkultusz. rendkívül sokat tesznek, áldoznak a jövő nemzedékéért A megye egyik büszkesége, hogy elsőként az országban Targoviste rendelkezik jskolateleyí- zióvaL A' diákság, tó" ifjúság' nemcsak a tanulásban szorgalmas, hanem a különböző öntevékeny művészeti csoportokban is, rendkívül serény. Résztvevői voltunk egy kultúrestnek, ahol a felnőttek mellett hat-hét éves gyermekektől a 18 évesekig olyan művészeti teljesítményt láttunk — ének, zenei, tánc —, amely hivatásos együtteseknek is dicséretére vált volna. Ezek a tehetséges fiatalok nemcsak a különböző szakmákban, hanem a kultúra terjesztésében is jó utánpótlást biztosítanak annak a több mint 400 öntevékeny együttesnek, amely a megyében működik. Targovistei tartózkodásunk során fogadott bennünket G. Karamfilov elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt Targoviste megyei pártbizottságának titkára is. G. Karamfilov, aki a múlt évben járt megyénkben, jól- esóen emlékezett vissza az itt eltöltött napokra és hangsúlyozta: Dimitrov földjén nagyon sok jó barátja van a magyar népnek, ezen belül Heves megyének. Elmondta, hogy ők a jövőben is mindent megtesznek a két ország, a két megye barátságának elmélyítéséért, szélesítéséért, az együttműködés fokozásáért és megkért bennünket, adjuk át szívélyes üdvözletét a megye lakosságának, kommunistáinak, párt- és állami vezetésének, és mindazoknak, akik az elmúlt évek alatt személyes ismerősökké barátokká váltak. Búcsúzóul ennek az üzenetnek a tolmácsolásával bízott meg bennünket: „Legyenek a Heves megyeiek az én drága vendégeim!" Mi köszönettel vettük és szívesen továbbítjuk a szívélyes, baráti meghívást Bulgáriába, Targoviste megyébe. Papp János Kaposi Levente Mwisüsty 1914. martié L» saörda
