Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-01 / 100. szám
Lakások - segítséggel Sok embert érdeklő, érintő téma foglalkoztatta a közelmúltban a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottságot. Altéi keresett, kért választ negyvenhárom minisztériumi es tanácsi vállalatnál, gyárnál, szövetkezetnél, üzemnél, hogy vajon mennyire támogatják a dolgozók lakásépítéseit, hol, milyen a munkások segítése. S egyáltalán: törődnek-e a fontos feladattal? 24 minié sorsa Mint a népi ellenőrök áltató ban tapasztalták: a munkahelyeken ismerik az idevonatkozó rendeleteket, s történnek is kisebb-nagyobb erőfeszítések a dolgozók érdekében. Az „akciót” a vizsgált egységek túlnyomó része kollektív szerződésekbe foglalta, s az okmányokban rögzítette a segítség módját, mértékét. Másutt — különösen a pétervásári, paládi, gyöngyösi és hevesi, fogyasztási szövetkezeteknél, több egri ipari szövetkezetben, a Heves megyei Vízmű Vállalatnál — nem tulajdonítottak jelentőséget az ilyesminek. Aligha követtek el azonban nagyobb hibát, mint azok, akik szabályzatokat alkottak ugyan, de pontatlan, megfogalmazásuk vagy éppenséggel a nágyvo- nalú végrehajtás miatt, akarva, akaratlan, utat engedtek a szabálytalanságoknak. Olyanokat is támogattak, akiknek már volt családi igényüket kielégítő lakásuk, esetleg személyautóval rendelkeztek. A támogatás legfőbb forrása a lakásépítési alap, amely az ellenőrzött munkahelyeken 1971-től 1973 végéig, együttesen 24,2 millió forint összegben képződött, túlnyomóan a fejlesztési keretekből. (Még. jobban érzékelteti a törekvéseket az OTP igazgatóságától nyert információnk, miszerint: Heves megye más gazdasági szervezeteit is tekintve, a tavalyi év utoljáig, a korábbi 35-ről már 62-re növekedett azoknak a vállalatoknak, üzemeknek a száma, amelyek „szűkebb hazánkban” a nemes célra fél-- retettek pénzt. Az említett alapok nagyságát tekintve, feltétlenül említést érdeméi a Mátrai Erdő- és-Faf eldolgozó Gazdaság, a VOLÁN 4. számú Valla lat, a Füzesabonyi AUatni Gazdaság, a Cement- és Mészművek Bélapátfalvi Gyára, a Mátravidéki Cukorgyárak, az ÉMÁSZ egri üzemigazgatósága, a Hatvani Konzervgyár, a Heves megyei tanácsi Építőipari Vállalat, ahol jelentős összegeket biztosítottak. Jobbára közvetlen kölcsönként kaptak pénzbeli támogatást a dolgozók, másrészt a munkáltatók bérlő- vagy vevőkiválasztási jogot vásároltak a tanácsoktól. Illetőleg — közel hatmillió forint értékben — szolgálati lakásokat építettek a képzett alapokból. Eiőn/ben: a munkások Különösen tavaly, számottevően bővültek a lakásépítések támogatásának módszerei. A már említett. - -gítségnyúj- ' tás mellett, a vai.alatok visz- sza nem térítendő pénzösszegeket adtak,' illetve kamatmentes kölcsönt nyújtottak részesedési alapjaikból. Emellett kedvezményes anyagokat, fuvareszközöket biztosítottak a dolgozók építkezésedhez. Az igényelt és megkapott segítséggel megyénkben csalni] házak, OTP-lakások épültek. Viszonylag kevés a szövetkezeti formában megvalósult lakás, ami arra vall, hogy némely munkahely gazdasági és tömegszervezeti vezetői nem, vagy csak Iris mértékben foglalkoztak ennek á — talán legkedvezményesebb — akciónak a népszerűsítésével, támogatásával. A tapasztalatok — mint a népi ellenőrök jelentéséből közreadottak is bizonyítják — általánosságban meglehetősen kedvezőek. Jó néhány hiányosságot kell azonban még mindig megszüntetni ahhoz, hogy a Heves megyei helyzet valóban megnyugtató legyen. Mindenekelőtt oda kell hat. ni, hogy még egyesek sem kezeljék amolyan másodvagy sokadrangú kérdésként a különben széles körben ismerős feladatokat. Sehol sem szabad hiányozniuk a lakásépítések patronálására vonatkozó vállalati, szövetkezeti elképzeléseknek, programoknak, módszereknek, szabályzatoknak. Megengedhetetlen, hogy a jövőben is pontatlan nyilvántartásokat vezessenek az igénylésekről, s a mérlegelés, az elbírálás nélkülözze a megkívánt gondosságót, köröl tekintést. Legyen egyértelmű a lakás, építési támogatások, a vállalatok által felkarolt, segített építési formák meghatározása. Rögzítsék félreérthetetel- nül a szerződő felek jogait és kötelezettségeit, a pénzügyi támogatás nagyságát és visz- szafizeté6ének idejét Annál is inkább, mert az érdeklődés — ahogyan az OTP Heves megyei Igazgatóságánál magunk is hallottuk — egyre fokozódik. Mind több az igénylő. Az idén, csupán eddig, 109 a jelentkező Egerben, negyvenegy Gyöngyösön, és százhuszonöt Hatvanban! I) S a továbbiakban újabbakkal lehet számolni. További tennivalók A jelenlegi helyzet javitá sáért kétségtelenül sokat te hetnek a vállalatok, szövetkezetek. Vitathatatlan azonban, hogy nem teljesen rajtuk múlik az akció sikere. Különböző körökben folytatott beszélgetéseink során, is, egész sereg olyan kérdésről hallottunk, amit csak központilag teljesíthetnek. Mire gondolunk? Nos, például arra, hogy a szociálpolitikai kedvezmények jól ismert megelőlegezése jobban igazodhatnék az új, egészség- ügyi törvényhez: vágyás a mostani harmincöt éves korhatárról kiterjeszthetnék a lehetőségeket negyvenig. Rendeletben határozhatnának a vállalati kölcsönök időtartamáról. Felülvizsgálhatnák — többi között —, hogy a hovatovább már a tanácsi lakásépítés szerves részévé váló OTP-s beruházásokban megvalósuló házakban miért jutnak ma még kedvezőtlenebb feltételek között lakáshoz, mint a szövetkezeti formában. Mi tagadás, elég furcsa az is, hogy az OTP hátrányosabb kamatját kénytelen az igénylő „élvezni” akkor is, ha a vállalati támogatás őszszege nem éri él a lakás eladási árának 10 százalékát. Sőt akkor is, ha éléri ugyan, de a vállalat, történetesen nem a lakásépítési alapjából, hanem a részesedési keretből nyújtja a támogatást. Joggal kifogásolható, hogy a telepszerű formában, a tanácsi normatívák alapján épülő, 52—55 négyzetméter körüli alapterületű lakások nem elégítik ki a nagycsaládos munkások igényeit Végül, de nem utolsósorban helyénvaló a neheztelés azért is, hogy például a munkáslakás-akcióban jelenleg csak az állami vállalatok dolgozói vehetnék részt, a kedvezményből nem részesülhetnek a költségvetési szer. véknél alkalmazott, fizikai állományú fiatalok. Mindenki jól jár 1 Seregnyi a megszívlelendő észrevétel, javaslat tennivaló, amelyékkel mielőbb foglalkozni kell — hiszen a lakásépítés nemcsak közös gondunk, hanem közös feladatunk is. Szükségtelen hangsúlyozni, hogy egy-egy kényelmes, kellemes otthon mit jelent az ember számára, menynyire befolyásolja a közérzetét, alkotó kedvét, sikereit a mindennapi munkában, Győni Gyula Ami egyébként a támogat f“ tást illeti: összesen 566 dolgozó — ennek több mint fele tavaly — kapott vállalati támogatást. S a segítségben részesültek csaknem háromnegyede fizikai dolgozó és művezető. Tavaly legtöbben — szám szerint hatvanegyen — a Mátraalji Szénbányáknál élvezték a vállalati támogatást, de sok dolgozót érintett például a MEZÖGÉP-nél, vagy az Egri Ködúti Építő Vállalatnál is, hogy csupán néhányu- kat említsük. Emellett száz- nyolcan vettek részt az újabb rendelet áltál biztosított kedvezményes akcióban, s kaptak összesen 6,5 millió forintos állami segítséget. Többnyire Egerben. Gyöngyösön' és Hatvanban, főleg pedig a Heves megyei Állami Építőipari Vállalatnál. A bélapátfalvia- kat sajnálatos módon nem érintette ez utóbbi támogatás, mert — bár községük máris közismerten jelentős ipari bázis, a felépülő új cementgyár pedig a jövőben még inkább azzá teszi — a jelenlegi meg- J határozás szerint még nem j tartozik a munkástelepülések I kőzé (?!) CífHímsm 1974, május L, szeré* Fólia a boconádi házikertekben... 'f' ...és, hogy munkáját könnyítse, ezt a kis traktort maga barkácsolta két használt motorkerékpárból. (Foto: Puskás Anikó) Pafícő József, a Heves megyei SZÖVTERMÉK igazgatója mondta egyik alkalommal, amikor a zöldségtermesztés gondjairól beszélgettünk, hogy igen sok a kihasználatlan lehetőség megyénkben, sőt, az ország más területein is, ami a házikerteket illett. — Talán meghökkentő és hihetetlennek hangzik, de a kis házikertekben meg lehetne termelni a hazai szükségletből a friss fogyasztásra szánt primőrök jelentős részét — mondta. És javasolta, hogy látogassunk él az egyik Békés megyei községbe, Méhkerékre, ahol néhány évvel ezelőtt az Akadémia kertészeti tagozatának professzorai „rábeszélték” a község lakóit, hogy a ház körüli kertjüket fólia alatti zöldségkertészkedéssel műveljék. Azóta — az elmélet, a tudomány, valamint a szorgos gyakorlat képviselőinek szoros együttműködése eredményeként — valósággal csodákat műveltek ebben a kis községben: egy nagyüzem termelésének megfelelő mennyiséget produkál minden tavasszal a szakcsoportokká szerveződött falusi közösség, s szinte minden tag udvarán ott áll az új autó, építik az új családi házat, vagy korszerűsítik a régit...! És éz nagymértékben a „fólia” hasznából származik. Két évvel ezelőtt megyénkTóth Sándor boconádi szakcsoporttag kertjében alig van egy talpalatnyi hely, a me tyet nem folia borii..* __. ■., _____________ . .___ b en is történték hasonló kezdeményezések — éppen a SZÖVTERMÉK anyagi és szellemi támogatásával, valamint a MÉSZÖV és a fogyasztási szövetkezetek közvetlen közreműködésével. Elsőnek a hatvani és a kápolnai fogyasztási szövetkezetek körzetében alakultak fólia alatti zöldségtermesztő szakcsoportok. A kezdeményezést Hevesen és Tárnáméra körzetében is igyekeztek követni. Hevesen sajnos az idén sem sikerült megszervezni, de a tarnamérai ÁFÉSZ körzetében 14 taggal megalakult a szakcsoport. Ocsai Ferenccel, a tarnamérai ÁFÉSZ fiatal, energikus üzemmérnökével, aki a szövetkezet felvásárlási üzemágának a vezetője, beszélgettünk a megalakulás körülményeiről, a tervekről, és a máris kibontakozó eredményekről. Elmondta, hogy nem kevés szervező munkával sikerült a szakcsoport megalakításáig eljutni. Felkeresték azokat a tagjaikat, akik régebben is foglalkoztak kertészke d éssel. A körzet hét községéből Boconád bizonyult a legaktívabbnak; hét családot sikerült meggyőzni a fólia és a szakcsoport előnyeiről, így Boconád lett a körzetben a szakcsoport székhelye. A másik hét tag a körzet többi községében lakik. E látszólagos szétszórtság azonban semmi különösebb gondot nem jelent, hiszen a szakcsoport tagjai nem közösen végzendő munkára, termelésre, hanem közös beszerzésre és az értékesítésre társultak. így a fogyasztási szövetkezet útján: szerezték be a szükséges fóliát, a támbe- rendezést és a vetőmagvakat. E beszerzésekhez a szövetkezet és a SZÖVTERMÉK. 10—10 ezer forintos támogatást nyújtott a szakcsoportoknak. Ennek tudható be, hogy a fóliát 23,3 forintos kilogrammonkénti beszerzési ár helyett 9,8 forintért vásárolták meg a szakcsoport tagjai. Az „érem” másik oldala viszont az, hogy teljes termelésüket leszerződték értékesítésre a fogyasztási szövetkezettel, mégpedig úgy, hogy a szakcsoport tagjai a mindenkori megyei felvásárlási ár 10 százalékkal lecsökkenteti árát kapják termékeiért a szövetkezettől, amely viszont minden esetben átveszi az együttesen aláírt szerződés feltételei szerint a felkínált árut. Már az első évre, vagyis 1974-re. leszerződlek a tagak, 4 csoport 20 szór fai ra, s hetekkel ezelőtt már 2% ezret ót is adtak. Most kezdődik a saláta után eipa- lántált hegyes zöldpaprika szedése, amelyből április vegéig már 100 ezer, május 15-ig további 10 ezer, május végéig pedig újabb 30 ezer .darabot adnak át. Ezenkívül fehér húsú paprikából is szerződtek junius közepéig 50 ezret, valamint 30 mázsa uborkát Ha e mennyiségek után azt la hozzágondoljuk, hogy mindezt 14 család termeli meg szinté hobbyból, és nem több mint összesen egy-masfel hektár földterületen, akkor világossá válik a szakcsoport jelentősége. Ugyanakkor —, hogy mennyiségekről még pontosabb képet lehessen alkotni —• álljon itt az is, amit Öcsai Ferenc mondott Tama- rnéran: ez a szakcsoport az összes átadott terméknek mmtegy 5—6 százalékával teljesen ellátja a helyi igényeket a hét községben, a többit pedig a SZÜVTEK- MÉK értékesíti a varosokban, munkásiakta településeken es — exportra is jut A szakcsoport tagjai is jól járnak. Eddig csupán a salátából 40—45 ezer forint tiszta bevételük származott, » kisebb tételben mindenki adott le retket, s termeszt majd paradicsomot it». Boconádon Tóth Sándor termelőszövetkezeti gépésa kertje a legszebb és a legnagyobb. Ö is járt Békés megyében, s kis gazdaságát ott mintázta le. Azzal kezdte, hogy összebarkácsolt két használt motorkerékpárból egy kis traktort. Azt mondja, hogy a munkáját nem számítva 7 ezer forintjába került. Ezzel felszántotta a 800 négyzetméteres kertjét a háza mellett. Még a közvetlen ház előtti terület egy részét is. Csak annyi helyet hagyott szabadon, hogy szállításkara teherautóval be lehessen állni a portára. A kis pótkocsival sorra járta a szomszédokat, s elszállította az istállótrágyát, rá a felszántott kertre. Ezután következett a hajtatóház előkészítése, majd a fólia tartó csőváz meghajlítása, lerögzítése és a fólia precíz kifeszítése. 750 négyzetméter terület került az öt nagy sátor alá. Felesége, aki a gyerekek éa a ház körüli egyéb munka mellett a „íőkertészi” teendőket is ellátja, elmondta, hogy a traktor mellett az egyéb beszerzés 10—12 ezer forint beruházást jelentett a családnak. A leszerződött háromezer fej saláta négyezernél is több lett, s 2,05 forintos átlagáron kel el, így több mint nyolcezer forintot máris visszatérített a „beruházásból”. A további számítga- tások — szerényen kalkulálva is — azt eredményezték, hogy egészében olyan 100— 200 ezer forint lesz ebben az évben a család bevétele a fólia alól...! Igaz, hogy nem kevés munkával. A termelés igen biztonságos. A fólia alatt lehet fűteni, locsolni, s védett körülmények között dolgozhat a család, akár kapálás, akár szedés, palántái ás, permetezés közben. Nem vitás, mondták Tóth-éknál, rengeteg aprólékos, gondos munka fekszik eddig is e „hobby”-ban, de szeretik csinálni Nyilván többek között azért is, mert valóban szép haszonnal kecsegtet. A primőrtermélésnek nagy lehetőségei vannak a házikertekben, a szakcsoportokban. Jól teszi tehát a SZÖVTERMÉK, a MÉSZÖV és a fogyasztási szövetkezet is, ha támogatja, serkenti ezt a tevékenységet, amelyben mindenki — a termelő és a fogyasztó egyaránt — jól jár— Faludi Sáaiefi
