Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-29 / 123. szám

Kedd esti külpolitikai kommentárunk A belfasti válság A KÉT HETE ismét pattanásig feszült Észak-tr helyzet kedden lemondásra késztette az ulsteri koalí­ciós kormányt. A helyi protestáns szélsőségesek sztrájkmozgalma ugyanis teljes káoszt idézett elő Belfastban. Az UDA félkatonai szervezet csoportjai tizennégy napja megbénították a közlekedést a fő­városban, megakadályozták azokat a dolgozókat a munka felvételében, akik helytelenítették a politikai okokból kikényszeritett sztrájkot. A benzinkutak utánpótlás hiányában napok óta üresen tátonganak, a főváros áramszolgáltatásában ugyancsak hosszú órákig tartó kiesések voltak. A múlt hét végen úgy tűnt, hogy az angol kor­mány engedménye az úgynevezett sunningdalei egyez­mény egyik alapvető pontjában, lecsendesíti a protes­táns jobboldalt Wilsón brit miniszterelnök egymást Hpvgtő napokon fogadta az Észak-Ír kormány pártjai­nak vezetőit, igy a. tartomány kormányának fejét, Brian Faulknert, a protestáns unionisták vezetőjét, majd a katolikus kisebbség szociáldemokrata munkás­pártjának irányítóját Gerlad Fittet. A kompromisszu­mos tanácskozás azonban elkésett. MIUTÁN A FESZÜLTSÉG nőttön nőtt, a katoli­kus kisebbség több minisztere is azt követelte, hogy a mintegy 17 000 fős angol hadsereg végre hatékonyan avatkozzék be a gazdasági káosz megszüntetése érde­kében. London hétfőn hajnalban határozta el, hogy a brit alakulatokat bevetik az olajszállítmányok szabad útjának biztosítására. William Craig, az ulsteri protestáns szélsőségesek vezére a katonai akció elrendelését „az angol kormány ostobaságai közül a legnagyobbnak” nevezte, s ezzel előrevetítette a jobboldal reagálását. A protestáns irányítású „ulsteri munkástanács” válaszként azonnal általános sztrájkot rendelt el. A koalíciós kormány sorsa ezzel megpecsételődött, a katolikus kisebbség nem tehetett mást, minthogy kormányválságot idéz­zen elő. AZ ÉSZAK-ÍR HELYZET legújabb fejleményei ismét csak azt tanúsítják, hogy a szélsőséges terrormód­szerek óhatatlanul a válság további éleződéséhez ve­zetnek. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az IRA, az Ír Köz- társasági Hadsereg ideiglenes szárnya nem iogja tébr lenül tlézní a protestáns jobboldal .„győzelmét”;- Az erőszak feltétlenül a másik tábor szélsőségeseinek áz aktivizálódását vonja maga után. Nagy teher hárul ismét Londonra, amely a sztrájk két héttel ezelőtti ki­robbanásakor késlekedett a hatékony akcióval. Fo’ylafía mim^njáí a JK$Z kongresszusa Dz*emal Bijedie* kor­mányfő kongresszusi felszó­lalásában áttekintést adott a két, kongresszus közötti idő­szak gazdasági helyzetének alakulásáról. Elismeréssel szólt az elért eredményekről, amelyek — mint mondot­ta — „különösen az elmúlt két évben, a párt életében végbement pozitív változá­sokat követően voltak fi­gyelemreméltók. Ebben ki­emelkedő szerepe volt a munkásosztály befolyása növekedésének”. A kongresszusi vitában fel­szólaltak es kifejtették állás­pontjukat az egyes tagköz­társaságok és tartományok pártelnökei is. A JKSZ X. kongresszusa szerdán ugyancsak bizottsá­gokban folytatja munkáját. Újfasiszta merényiét Hat halálos áldozatot kö­vetelő fasiszta bombamerény­letet követtek el kedden dél­előtt' az észak-olaszországi Bresciában egy szakszerve­zeti tömeggyűlésen. A te­ret, ahol több ezer tüntető tartózkodott, hatalmas rob­banás rázta meg, előre elhe­lyezett. időzített robbanószer­kezei mkozta. A robbanás a helyszínen három halálos ál­dozatot követelt. képtőv írónkon érkezet Gromiko Dania'zkuszkan Andrej Gromiko. az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere Da- maszkuszban találkozott. Hazfez Asszaddal. az Arab Szocialista Újjászületés Párt­jának tőtitkárával, a Szíriái Arab Köztársaság elnökével. A Szovjetunió külügymi­nisztere kedden fogadta Jász- szer Arafatot. a Palesztin Felszabadítasi Szervezet Végrehajtó Bizottságának el­nökét. Tűzszünet Guirrea­Bissauban Dr. Bruno Kreisky osztrák érkezett. Képűnkön: az kancellár kedden ötnapos osztrák kormányfő Ko«zigin látogatásra a Szovjetunióba szovjet miniszterelnök társa­ságában üdvözli a moszkvai­Gyorslista a sépkoesi-u)ereménVbetétkönyvek 1974. in íjus 17—28-i sorsolásáról Az Országos Takarékpénz­tár a gépkocsi-nyeremánybe- tétkönyvek 52. sorsolását május 27—28-án Budapes­ten, a Münnich Ferenc ut­cai székhazában tartotta meg. A vidéken váltott be­tétkönyveket 27-én. a Buda­pesten váltott betétkönyve­ket pedig 28-án sorsolták. A sorsoláson azok a 10 000 és 5000 forintos betétköny­vek' vettek részt, amelyeket 1974. január 31-ig váltottak és április 30-án még forga­lomban- voltak. A kétnapos húzáson -összesén 645 : gép­kocsi- talált gazdára. Az 5000 forintos betétkönyvekre 455 darab, a 10 000 forintosokra 190 darab autó jutott. 10 000 forintos összegű be­tétkönyvek között Heves me­gyei nyeremények: 9 014019 Dacia 1300 9 016042 Trabant Iám. 9 016998 Skoda S—100 9 021164 Zsiguli 2101 9 025063 Trabant Lám. 5000 foi-intos összegű betét­könyvek: 9 511699 Polski Fiat 1500 9 521114 Trabant Lám. 9 5:30345 Polski Fiat 1500 9 531186 Traban t Lim. 9 534973 Skoda S—100 9 546205 Trabant Lim. 9 554912 MOázkvics 412 9 558154 Dacia 1300 9 562161 Zsiguli 2101 9 566963 Moszkvics 412 9 598054 Trabant Lim. 9 569732 Trabant Lim. 9 576426 Trabant Lám. 9 579375 Moszkvics 412 9 580355 Skoda S—100 9 580823 Skoda S—100 9 581430 Skoda S—100 akaL Több mint három óráig tartott a portugál küldöttség és a PAIGC (Guinea-Bissau és a Zöldfoki-szigetek afrikai függetlenségi pártja) delegá­ció kedd délelőtti tanácsko­zása. A felek délután ót órakor ismét tárgyalóasztalhoz ül­tek. A megbeszélések után mindkét fél derűlátóan nyi­latkozott. IMMÁR HÁROM észtén- cieje annak, hogy az SZKP XXIV. kongresszusa meg­hirdette a békeprogramot. Az sbmúit időszakot a szo­cialista közösség országai - nak jelentős sikerei' teszik emlékezetessé a nemzetközi kapcsolatok normalizálásá­ért, a „hidegháború” torla­szainak eltávolításáért ví­vott harcban. A békeoffenziva kifejezés­re- juttatja a szocialista or­szágok külpolitikai irányvo­nalának stratégiai elvét: el kell érni, hogy a két ellen­tétes társadalmi rendszer történelmi vitája teljes mér­tékben a .békés gazdasági verseny medrébe terelődjék, hogy es a verseny ne a há­borús előkészületek, hanem az érdemi egyik tműködés síkján folyjék. Ma már be­értek az objektív feltételek ahhoz, hogy ez az irányvo­nal eredményesen valósul ion meg a gyakorlatban. A há­borúellenes harcnak megbíz­ható alapja van: a szocia­lista tábor ereje. A szocia­lista országik részesedése a világ Ipari termelésében az 1937 évi 10 százalékról a hetvenes évek eleién 39 szá­zalékra emelkedett. A Szov­jetunió és a többi KGST- tagállam részvétele a világ ipari termeléséém ma már meghaladja az Egvesült Ál­lamok részesedését, és kö­rülbelül 1,7-szerese a nyu­gat-európai kapitalista or­szágok részvételének. Az egyes kapitalista álla­mok objektív gazdasági ér­dekel elkerülhetetlenül arra sarkallják Őket. hogy köl­csönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat építsenek ki a szocialista országokkal. osmm 1974, május 23» szerda Gazdaság és politika a nemzetközi küzdőtéren írta: Konsztantyin Mikutszkij A KAPITALISTA államok növekvő érdekeltsége a szo­cialista világgal való gazda­sági kapcsolatok fejlesztésé­ben a nemzetközi helyzet normalizálásának fontos ösz­tönzője. Ez azzal magyaráz­ható, hogy éppen a gazda­sági szférában gyökeredzik sok olyan hosszú ideig ható tényező, amely elősegíti a „nincs hidegháború” állapot­ból a különböző társadalmi rendszerű országok tartós békés együttműködésére va­ló áttérést. A szocialista országok a nemzetközi enyhülést célzó politika folytatását meg­könnyítő tényezőnek tekin­tik azt a körülményt, hogy a nemzetgazdaságoknak min­den országban társadalmilag tokozott mértékben szüksé­gük van a külkapcsolatokra. Ámde semmiképpen sem tekintik ezt automatikusan érvényesülő folyamatnak. Noha végső soron a gazda­sági szükségletek határoz­zák meg az osztályok politi­káját, ez utóbbi jelentős autonómiával bír és viszony­lag önálló szerepet játszhat. A politika és a gazdaság kölcsönhatásának olyan _ a dialektikája, hogy egyálta­lán nem zárja ki a „politi­ka elsőbbségét a gazdaság fölött”, amint erről már Le­nin is írt. A külpolitika nem egyszerű tükröződése a gaz­dasági folyamatoknak és szükségleteknek. így a nem­zetközi enyhülés politikája, amelyet a szocialista közös­ség folytat, megveti a világ- gazdasági kapcsolatok bőví-- tésének útját A tevékeny: ség-cseréhez meg kell len­niük bizonyos politikai elő­feltételeknek az államközi kapcsolatok szférájában. El­sősorban a békés egymás mellett élés elismerése, a belügyekbe való be nem avatkozás tartozik ezek kö­zé az előfeltételek közé. Sok nyugati közgazdász és politikus megérti, milyen létfontosságú a szocialista világrendszer-el való gazda­sági kapcsolatok sokoldalú és akadálymentes fejlődése. Mint ezt az International Affairs című folyóirat meg­írta, „sok hírmagyarázó haj­lamos az összeurópai együtt­működést fontosabb feladat­nak tekinteni, mint az Eu­rópai Közösség konszolidá­cióját”. Ugyanekkor egyes kapita­lista köröknek nincsenek ínyükre a végbemenő válto­zások. Hiszen a békés egy­más mellett élés légköre megkönnyíti egyrészt az új társadalmi rendszer előnyei­nek gyakorlati realizálását a szocialista közösség orszá­gaiban, másrészt a népek elszigeteltségének leküzdé­sét, a burzsoá propaganda álta) a szocialista életfor­máról terjesztett hamis el­képzelések megszüntetését. De vajon alapul szolgálhat-e ez a szocialista országokkal szemben olyan vádak eme­lésére, hogy békekezdemé nyezéseik „politikai célokat” követnek, mint ezt olykor a „hidegháború” trubadúrjai . KI ’-ILYEN „vádak” visz­szaszállnak szerzőikre, az ál­taluk védelmezett kapitalis­ta rendszerre. Mert nem a szocializmus „bűne”, hogy az általa vezetett békeharc megfelel az emberiség érde­keinek, hogy a róla terjesz­tett igazság nem gyengíti, hanem erősíü a szocializmus tekintélyét és befolyását. Ami pedig a Szovjetunió és a többi szocialista ország külpolitikáját illett, az vál­tozatlanul a más államok belügyeibe való be nem avatkozás elvét követi. A marxizmus—lenin izmus ab­ból indul ki, hogy nincs szükség ..a forradalom ex­portjára”. mivel a forrada­lom egyik vagy másik or­szág belső talaján fog beér­ni. Nyugaton viszont nem vesztek ki „az ellenforrada­lom exportjának” hívei, akik semmit sem tanultak a tör­ténelemből. Még megfigyel­hetők olyan kísérletek, hogy a nemzetközi kapcsolatokat a politikai zsarolás eszközé­ül próbálják felhasználni, hogy e kapcsolatok leple alatt a ..hídverés” politikáját folytassák, vagyis politikai és ideológiai diverzknkat hajtsanak végre. A2 ÉLET kézzelfogható­an bizonyítja, hogy a mar­xista-leninista külpolitika következetesen szolgálja a világgazdaság fejlődését, a népek nemzeti és társadalmi felszabadulásához, a bizalom és kölcsönös megértés, a bé­ke és az érdemi együttmű­ködés légkörének kialakulá­sához szükséges kedvező fel­tételek megteregjíésefc Belfastban már két hete tart az általános sztrájk. A brit katonai erők fedezetével próbálják a legfontosabb élelmiszer- és üzemanyag -szállítmányokat megvédeni. (Népújság-tele foto — TASZSZ—MTI—KS) 59 A» FU Autószerviz A LAKOSSÁG ES A KÖZÜLETEK SZOLGÁLATÁBAN A Heves megyei Finommechanikai Vállalat „FULL” Autószervize Egerben és Lőrinciben az alábbi típusú gépkocsik javításával foglalkozik: SZEMÉLYKOCSIK: Zsiguli Moszkvics Skoda Polski Fiat Volga Wartburg Trabant KISTEHEr GEFK ÖCSIK: NYSA ZUK WAZ Skoda mikrobusz Az egri Autószerviz a fentieken kívül az alábbi típusú tehergépkocsik javításával is foglalkozik TEUEROEPKOCSIK: ZIL, IFA, Prága. Az egri autószerviz a következő gépkocsi típusoknál gr-,""Mis feladatokat is végez: Skoda 110, 100, 1203. Moszkvics 412, 426, 432. NYSA, ZUK, ZIL, Prága. KIS- ES NAGYJAVÍTÁS — KARBANTARTÁS — MŰSZERES ELLENŐRZÉS — KERÉK KIEGYENSÜ- LYOZÁS — AESÖ-FELSÖ MOSÁS — VEGYSZERES MOSÁS. Az autószervizek reggel 6 órától 14 óráig az autótulaj­donosok rendelkezésére állnak. Szakszerű fevilágosítással, gvors, és pontos munkával állunk a Tisztelt Megrendelők szolgálatára. CÍM: FULL AUTÓSZERVIZ EGER, FAISKOLA U. FULL SZERVIZ LŐRINCI, MÁV ÁLLOMÁS MELLETT.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom