Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-29 / 123. szám
I Komócsin holtán 1923—1974 Mély megrendüléssel és fájdalommal tu- Üatjuk, hogy nagy türelemmel viselt, hosz- tsan tartó, súlyos betegség után május 28-án elhunyt Komócsin Zoltán elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Népszabadság szerkesztő bizottságának vezetője, országgyűlési képviselő, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, pártunk és a magyar forradalmi munkásmozgalom régi, kiemelkedő harcosa, a nemzetközi kommunista mozgalom ismert személyisége. Komócsin Zoltán elvtárs temetése június 1-én, szombaton, 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Az elhunyt harcostársai, munkatársai, elvtársai és tisztelői 13 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Budapest, 1974. május 28. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Népszabadság szerkesztő bizottsága X Magyar Népköztársaság országgyűlése. 1923. április 18-án, Felsö- gallán született, munkáscsaládból. Életének nagy részét Szegeden töltötte, ott végezte iskoláit, tanult szakmát és kapcsolódott' be a munkás- mozgalomba. 1944-ig mezőgazdasági napszámos, alkalmi munkás, inas, végül kereskedelmi al- lcalmazott volt. A felszabadulástól halála napjáig különböző pártfunkciókat töltött be. 1938 óta volt tagja a Párti nak; ugyanettől az évtől vett réssít a munkásmozgaloméban. 1944—1948 között Szegeden tevékenykedett, mint pártfunkcionárius. Kiemelkedő szerepet játszott ® kommunista ifjúsági mozgalom szervezésében. Szegeden már az illegalitás éveiben az ifjúsági mozgalomban tevékenykedett. Egyik alapítója volt Szegeden a Kommunista Ifjúmunkás Szövetségnek, majd a MA- DISZ-nak. 1948-ban rövid ideig a párt központi vezetősége titkárságának munkatársa volt, majd 1948—1949 között a Vas megyei pártbizottság titkáraként tevékenykedett. 1949 és 1950 között ismét a központi vezetőség apparátusában dolgozott, mint az agitációs osztály helyettes vezetője. Közben a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága mellett működő főiskola hallgatója lett, újságírói képesítést szerzett; majd 1953-tól 1956 februárjáig ismét a központi vezetőségben dolgozott, előbb az agitációs és propagandaosztály helyettes vezetőjeként, majd vezetőjeként. 1956 februárjától 1957 márciusáig ® Hajdú-Bihar megyei pártbizottság első titkára volt, 1957 áprilisától a KISZ országos szervező bizottságának vezetője, majd központi bizottságának első titkára volt. Ugyanebben az évben beválasztották a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságába s a párt Politikai BizöttSágánukV'P'ót- tagja lett. 1961—1965 közölt a Népszabadság főszerkesztőjeként tevékenykedett. 1962-től a Politikai Bizottság tagja, 1965-től a Központi Bizottság titkára volt. A Központi Bizottság 1974. március 19—20-i ülésén bízta meg a Népszabadság szerkesztő bizottságának vezetet sével. Több alkalommal választották meg országgyűlési képviselőnek. 1949-ben Vas megyében, • 1953-ban Szabolcs megyében, 1958 és 1967 között három alkalommal Csongrád megyében választották képviselőnek, 1971- ben Borsod megye 5. sz. választókörzetében lett országgyűlési képviselő, 1958-tól az országgyűlés honvédelmi bizottságának tagja. 1967-től pedig külügyi bizottságának elnöké volt. Kitüntetései: Magyar Nép- köztársaság Érdemrend V. fokozat (1950); Munka Érdemrend (1962); Szocialista Hazáért Érdemrend (1967): Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970); Lenin Emlékérem (1970). Volt-e valaha olyan gazi dag háziúr, aki több mint 250 épületet, ebben több ■mint háromezer lakást és kétszáznál több egyéb helyiséget adott bérbe? És ezek után egyetlen évben majdnem tizenkétmillió forintot szedett be. Ilyen gazdag „háziúré Gyöngyösöm az Ingatlankezelő Vállalat. Kérdés: hogyan gondoskodik ennek a tetemes összegnek a birtokában a bérlőkről, a lakókról? Fejük felül a tetőt Egy nagytakarítás is olyan, mint a tatárdúlás. Hát még, ha bekopognak a kőművesek, a vízvezeték- és villanyszerelők, a parkettások és a festők, aztán bejelentik: csak egy kis felújításról van szó. Igyekeznek majd gyorsan és minél kisebb rumlival dolgozni. Aztán hetek, hónapok telnek el, minden a feje tetején áll, a csatatér ehhez képest csak sétálópaiiinak tűnhet, és még mindig nem fejezték be a munkát.' Mikor lesz már ennek vége? Sajnos, a vállalatnak csak 19 olyan lakása van, ahol átmenetileg. a felújítások idejére elhelyezhet családokat. Ezzel szemben tavaly összesen 126 lakást korszerűsítettek. A két adat összevetése mindjárt megmutatja. hány családnak okoztak kellemetlenséget akaratuk ellenére Persze, amikor már a távfűtést beszerelték, amikor a régi és elhasználódott, rosszul záró ajtókat és ablakokat kicserélték, a parketta pedig vadonatújan csillog megenyhülnek a lakók arcvonásai. Azzal pedig senki sem gondol, hogy az épületek, lakások, bérlemények felfrissítésére, korszerűsítésére a vállalat közel hatmilliót költött egyetlen évben. A „fukar” Fele-fele Csöpög a vízcsap? Majd az ingatlankezelő. Szétment a cserépkályha? Majd az ingatlankezelő. Eltört a mosdókagyló? Majd az ingatlankezelő. így volt hajdanán. Es mostanában? Bizony, módosult a dolog. Vannak olyan hibák, amiknek az elhárítása, kijavítása továbbra is a házigazda gondja-baja maradt. Ügy szokták mondani, hogy mindaz, ami a falon belül található. Vannak olyan hibák viszont, amiknek megszüntetésére össze kell fognia a lakónak és a házigazdának. Ilyen a cserépkályha átrakása — például. Fele-fele: így osztozkodnak a költségeken. Aki pedig valami újat akar a lakásban, valami nem tetszik neki a már /meglevő felszerelési tárgyak közül, azt a saját költségére, de az ingatlankezelő egyetértésével kicseréltetheti. A festés — például — teljesen a lakóra tartozik. — Nem éppen szívderítő dolgok ezek. de hát a rendelet az rendelet. Köteles a vállalat is megtartani. Nem a jószívűségén vagy morcosságán múlik tehát, hogy milyen munkát végeztet el a lakásban térítés nélkül. Egy tény: ezeket a felesben csináltatott felújításokat igyekeznek minél rövi- debb idő alatt, minél kifo- gástalanabbul elvégezni. Ha már fizetni is kell érte legalább ennyi vigasza hadd legyen a bérlőnek. Háromezer bejelentés El sem hinné az ember, hojjy egy évben pontosan milliomos annyi hibát jelentettek be a vállalatnál, amennyi lakást kezel, gondoz ez a milliomos háziúr. És ami még meglepőbb, hogy ezeknek a hibáknak a kijavítását majdnem mind el is végezték. Összesen csak 30-ra, az egésznek mindössze egy százalékára mondták azt, hogy: nem. Mert jogtalan igény rejlett mögötte. Nagyon sokszor azonban rettenetes bajba jut a szegény bérlő, ha valami javítást kellene elvégeztetnie a lakásban. Olyat, ami nem tartozik a házigazdára. Festetni, parkettot csiszoltatni szeretne. Honnan vegyen ehhez munkást? A maszek drága kincs, mert általában nem ér rá. Az ingatlankezelő segít. Elvállalja a munkát, meg is csinálja szépen, sőt: előre közli, mennyibe fog kerülni az egész, ha készen lesz. Éppen a lakosság gondjainak enyhítésére nyitott a déli városrészben egy üvegező részleget, amely közel is van. gyors is, aránylag olcsó is. A legtöbb ablaküveg a déli városrészben törik be, talán azért is, mert ott nincs udvar, a játszótér sem sok. és ami van, annak a kerítése sem mindig kifogástalan. A labda pedig messze száll egy-egy jól sikerült rúgás nyomán. Nem fenékig tejfel Sok minden változott előnyére az utóbbi években az ingatlankezelő munkájában is, de azért. . Ay örök téma: a házfelügyelők és a lakók. Összesen 42 főfoglalkozású ház- felügyelő dolgozik. Tavaly egy híján harminc esetben kellett írásbeli -figyelmeztetést adni közülük néhányNégyen egy úton Megkezdte munkáját a havarr. herédi, boldogi, kökényesi gazdaságok egyesi ési\ előkészítő tanács Kezdjük talán, egy napi-hírrel! Hatvan város tanácsának legutóbbi üléséről így tudósítottunk: Vajda József osztályvezető szükségesnek tartotta. hogy a négy település — Hatóan, Heréd, Boldo ;, N.:j:.'. Tiényzs — terme.lő- szövetke-etzinek egyesüléséről ,z szót ejtsen. A gazdaságos termelés szempontjából oly fontos akció a t demokratizmus elveinek betartásával folyik, s a közeli napokban bizottság alakul a négy szövetkezet vezetőiből az egyesülés előkészítésére. Míg idáig jutott Hatvan és a városkörnyéki községek kapcsolatának ügye, természetesen sok-sok vita lezajlott a gazdaságok portáin. De araikor a vezetőségi tagok, s maguk az egyszerű dolgozók is közelebbről megismerkedtek az egyesülés tanulmánytervével, majd mérlegre rakták múltjukat, jelenüket, már igencsak egységes álláspont kristályosodott ki a perlekedőkben: Jobb lesz együtt, A jövő a 8—10 ezer hektáros gazdaságoké! LEGFŐBB INDOKOK* — Egyesülésünk gondolatát elsősorban a termelőerők hirtelen fejlődése támasztja alá — jegyezte meg beszélgetésünk alkalmával Lulcács Dezső, a boldogi Béke elnöke. — Mert ha például ösz- szedobjuk Heréd, Nagykökényes, valamint saját szántó- területünket, önmagában ez is kevés. Összes fejlesztési aLapunk csak minimális, hagyományos technikán- alapuló előrelépést enged. De önmagában Hatvan sem képes már megbirkózni a szakosodás problémájával. A földterület optimális kihasználása, a legkorszerűbb technikának megfelelő ágazati méretek kialakítása, valamint az ösz- szetett szervezés és a belőle táplálkozó termelési biztonság ágy érhető el, ha határainkat egybeszántjuk. A fejlődéssel nem lehet, nem sza-. bad szembeszegülni. Mi ezt „háziúr” beláttuk, s az egyesülés mellei: szavaztunk. Ahogyan eddigi tárgyalásainkból, de : területi szövetség tervez;'. - b3l is kiderült, az új. na: ga. : 'S lg struktúrájúm . Miegie-?:r.fi??rí! figyelem-.: • veszik egy-ro- vetkezet • adotter ^ait, hagyo- tnánvos kultúráját. Miránk például elsősorban a zöldség- termesztés épül. Későbbiek során megtudtuk, hogy Herédnek vagy Nagykökényesnek a szarvasmarha-tenyésztés felfuttatásában szántak jelentős szerepet az egyesülés előkészítői. Évről évre fokozódik a hústípusú marhák tartása, s e programhoz valamelyik községben egy kétezer férőhelyes hízlalótelep építésével kíván kapcsolódni a leendő nagy szövetkezet. HATVAN AZ ALAP < ■' Volt egy téma az előkészítő tárgyalások során, ami felett különösebb vita nem alakult lei. Vagyis: a tömörülő, egymás kezét kereső kisebb gazdaságok a hatvani Lenin Termelőszövetkezetet tekintik bázisuknak. Az utóbbi évek bizonysága szerint ennek a gazdálkodása a leghatékonyabb és a legkiegyensúlyozottabb. Itt a hosszabb ideje folyó fejlesztés, megalapozás most kezdi meghozni, érlelni gyümölcsét. A gazdaság jövedelmezősége megyei szinten is a legjobbak közé tartozik. S ami igen figyelemre méltó, a Leninnél sokat segít a mezőgazdasági termelés pénzügyi eredményeinek javításában a kapcsolódó ágazatok kitűnő tevékenysége. Növeli a hatvaniak kulcsszerepének fontosságát az is, hogy olyan építő- és szállító- kapacitást teremtettek, amely közvetlenül kiszolgálja a termelést. S ott az óránként 25 mázsa teljesítményű takarmánykeverő üssem, amely vő gépsorunkat. Itt sz.. i- ;..i rr.ág megemlíteni, hogv :k egyssiüés . lehet i - újí a boldogi papit’* t. .obiéra a kiküszöböl és áré i-. .'env’T.k a talajunísá^ ink, ami áttelToítt . még elkerülhető, liáné.' -J- dományos alapon fo1 tétjük az alacsony terme»,, iagok egyéb okait! JÖVEDELMEZOSEG ES IRÁNYÍTÁS / Vége éppen a Lenin Termelőszövetkezet ünnepi közgyűlésének, amelyen, a minisztérium kitüntető oklevelét adták át a gazdaságnak, amikor a remélhető jövedelmezőség, illetve a nagy, egyesült szövetkezet irányítása felől kérdezzük Rabecz Lajos elnököt. — Bízom a területi szövetség szakemberei által kidolgozott tanulmánytervben, amely nagyon természetesen eszekkel a kérdésekkel is foglalkozik. Eszerint a termelési érték már az egyesülés után legalább 185 millió lóritit halmozott, illetve 155 millió forint halmozatlan értéket ér el. A termelés költségei az egyesülést követő esztendőben 160 millió forintra becsülhetők, két évvel később pedig 180 millióra növekszenek. Az üzemi szervezet megalakulásával viszont már 210 millió formt felett lesz halmozott termelési értékünk. Mindez annyit jelent, hogy az évente elérhető nyereség pár esztendő múltán megközelíti a 30 millió forintot, amiből igen jó és mind a négy településre egyenlően érvényes jövedelemszintet tudunk biztosítani tagjainknak. Az irányítás? Ezzel kapcsolatban egyetlen döntő szempontra hívorp fel a figyelmet: az új szövetkezet kialakításra kerülő volumene, a gépsítettség magas színvonala, de a különböző kultúrák, egységek mérete is a. tisztán ágazati vezetést innak, mert a munkáját nem végezte el hiánytalanul. ' Akad a munkások között is olyan, aki túlzottan nem töri magát sem a javítás elvégzésével, sem a rendcsinálással. Ha nem tetszik a lakónak, akkor... Általában nincs panasz a lakbérek fizetésére. De tavaly is került száz-százhúsz bérlő, akit úgy kellett felszólítani, hogy fizesse be a lakbért. Hatot közülük kénytelenek voltak a szerződés felmondásával sújtani. Még a bírósági tárgyalás előtt is csak három rendezte a hátralékát közülük. Egyszóval: a házigazda is, a lakók is tudnak egy és mást felsorolni, ha arról van szó, milyen a „másik”. De nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy a békés egymás mellett élés gyakorlata a néhányak által „fukarnak” minősített háziúr és a bérlők között ma már határozott gyakorlat. Az sem meglepő. ha az ingatlankezelő törekvését a minél jobb szolgáltatásra. a bérlők jogos igényeinek minél gyorsabb kielégítésére: ma már egyre többen elismeiák, méltányolják. Persze, minden kapcsolat a kölcsönösség elvén alapszik. Még az ilyen is, mint a lakó és a házigazda kapcsolata, amit rendeletek szabályoznak. De emberek hajtják azokat végre. Ha jól meggondoljuk. a vállalat nem is igazi háziúr. ő is csak végrehajt. A valódi háziúr, az állam rendelkezéseit hajtja végre. Az állam pedig mi vagyunk. Akkor hát ...? Hagyjuk, ne bonyolódjunk bele. Egy a fontos: kölcsönösen tiszteljük a „játékszabályokat”. Moiftáf l‘ cícnc egész éven. át elláthatja az új szövetkezet sertésállományát, de megtermeli annak a baromfiágazatnak a takasr- mányadagját is, amelyet Nagykökényes eddigi eredményeinek figyelembevételével kíván kialakítani, felfejleszteni az egyesült gazda-ár - ^ »1 A FEJLESZTEK MÓDJAI dokolja. / ŐSSZEL MÁR EGYÜTT Hirtelen,' de nem magától bomlott ki a szövetkezés, az egyesülés gondolata Hatvan környékén. Országos és világjelenség a koncentrálás, a gazdaságosabb termelésre való törekvés. A hatvaniak. he- rédiek, boldogiak, nagyköké- nyesiek tehát tulajdonképpen egy olyan útra készülnek, amelyet sokfelé kitapostak már. A négy termelőszövetkezet által időközben létrehívott előkészítő bizottság irányításának teendőit Kepes Lajosra bízták, akinek ehhez megfelelő közgazdasági képesítése van. Tőle a várható fejlesztési politikáról, annak leg:—j vonásairól érdeklőd túrái. — Az eddig elhangzottakon kívül igen jelentősnek tartam a libatenyésztésben rejlő lehetőségek kiaknázását — mondotta Kepes Lajos. — A kezdeti ötezres törzsállományt rövid idő alatt tízezer libára növelhetjük, s az is lehetővé válik, hogy szelekciós nemesítéssel fokozzuk a sok pénzt hozó máj termelést. Ugyanekkor nagyon fontos ágazatunkat képezheti a kukorica, amelyet 1200 hektáron, zárt rendszerben kívánunk termeszteni 800 vagonos takarmány- szükségletünk biztosítására. Eddig nemigen volt kifizetődő a cukorrépa. Az űj, nagy szövetkezetben azonban már nem lesz szükség a sok kézi erőre, termőterületünket ezért 500 hektárra növeljük, amelyen, már igen kifiaető-1 Mire kell különösképpen ügyelniük a remélt siker érdekében? Hogy ne személyes indulatok határozzák meg az egyes lépéseket, ne tolakod jón az új szövetkezet tagsá- ságának soraiba a terület, sovinizmus, s egy-egy funkció betöltésénél ne az érzelmek, a vélt érdemek, hanem a szakmai leépesítés és a pedagógiai rátermettség döntsön’ Igen, pedagógia. Az igazgatáshoz. a kisebb-n agy ot h csoportokkal való bánáshoz elengedhetetlen az emberismeret, a személyiség megközelítésének és formálásának érzéke. Ha ezek a szempontok érvényre jutnak az egyesült gazdaság hadrendjében nem kétséges a 6iker. Ősszel az együttes alapozás, a közös talajelőkészítés terén minden eddiginél jobb eredmények születhetnek a Zagyva völgyében. Moldvay Győző itMäiMQ •do&ffe tj ük Ält'jiLß“ ÁP7£- ^